Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-12 / 59. szám, péntek

7 KULTÚRA ÚJ szól 1993. MÁRCIUS 12. Kis NYELVŐR A PREGNÁNS SZERKEZET ÉS A „LETÜNDÖKÖLT TOTÁLIS ÁLLAM" Aki figyelemmel kíséri a szlovákiai magyar bábjátszást, netán valamelyik Duna Menti Tavaszon látta a pedagógiai bábjátéknak szentelt nap műsorát, az bizonyára tudja, hogy Dunaszerdahelyen sok, egészen pontosan tizenhárom éve működik egy felnőtt bábcsoport, mely a közelmúltig az egyetlen ilyen együttesünk volt. Gazdája a járási népművelési központ után eme intézmény utódja, a regionális kulturális központ. Vezetője az ott éppen negyedszázada színházi és bábos szakelőadóként dolgozó Szabó Jolán. Rendezője újabban az itthon és külföldön egyaránt népszerű hivatásos bábművész, Plaszky Tamás. Tagjainak száma jelen pillanatban tíz, ebből nyolcan óvónők, zömmel helybeliek. A nevelőoktató munkát közvetve-közvetlenül segítő bábos tevékenységük mellett jelentős művészi sikereket értek el önálló műsoraikkal, többek között a Jókai Napokon, a turócszentmártoni nemzetközi színházi szemlén; tavaly áprilisban Budapesten, az I. Kárpát-medencei Bábfesztiválon a legjobb határon túli együttesnek járó díjat nyerték el. A Szajobá merthogy egy ideje már ezen a néven fut a csoport, nemrégiben tért vissza Nagyváradról, ahol az ottani Állami Bábszínház magyar Ludas Matyi társulatának meghívására vett részt a Matyi Napokon. — A tavalyi budapesti fesztiválon ismerkedtünk meg a nagyváradiakkal, innen a barátságunk — mondja Szabó Jolán. — Felejthetetlen estét töltöttünk ott együtt, majd elkérték címünket. Körülbelül egy hónap elteltével, már jött is tőlük a meghívó — gyermeknapra. A Három székely népballadát adtuk elő és kisebb etűdöket mutattunk be akkor, és csináltunk játszótózat. Elvittek bennünket Zilahra, az óvónőképzőbe, ahol szintén felléptünk. Az óvónők, illetve óvónőjelöltek nagy érdeklődéssel figyelték műsorainkat, sőt tanácsokat kértek tőlünk. Kiderült, új volt számukra, amit csinálunk. — Most tehát már másodszor jártak Nagyváradon. — Igen, Mátyás, illetve Jégtörő Mátyás napjának alkalmából szervezett Matyi Napokon együtt szerepeltünk az ottani Ludas Matyi tárSZAJOBÁ BÁBUVAL GYEREKEKNEK ÉS FELNŐTTEKNEK sulattal, a budapesti Kolibri színházzal, Kemény Henrikkel és egy bukaresti román bábművésszel, aki nagyon kíváncsi volt a mi Rosszcsont Peti című előadásunkra, mivel személyesen ismerte a darab cseh szerzőjét. Tíz évvel ezelőtt már szerepelt műsorunkon ez a játék, de újból elővettük, mert úgy gondoltuk, hogy még nem mindent mondtunk el vele a gyerekeknek. Plaszky Tamás rendezésében teljesen új előadás született a darabból. A román bábművész el volt tőle ragadtatva, azt mondta, a dunaszerdahelyi csoportból könynyen lehetne profi bábszínházat csinálni. Persze, e vélemény mellett ugyanúgy örültünk annak, hogy a nagyváradi gyerekeket is sikerült bekapcsolnunk a játékba. És természetesen örültünk Plaszky Tamás hatalmas sikert arató bemutatójának. Elárulom, Kemény Henriket meghívtuk az idei Duna Menti Tavaszra, megígérte, eljön. — Itthon mivel, hogyan telnek a gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt játszó Szajobá napjai? — Hetenként elmegyünk egy-egy iskolába, aztán óvodásoknak adunk elő, hol tornateremben, hol kultúrházban. Ugyancsak hetenként, januártól kezdve keddi napon, a bősi menekülttáborba látogatunk el, ahol játszóházat is csinálunk a jugoszláviai gyerekeknek. Ettől függetlenül, kevés a fellépési lehetőség; talán az is közrejátszik ebben, hogy kevesen tudnak rólunk. Egy biztos, mindenütt tapasztaljuk, nemcsak szeretik a bábszínházat, szükség is van rá. Most készülünk Csacára, a gyermekeknek játszó felnőtt bábcsoportok szemléjére, a II. Kárpát-medencei Bábfesztiválra, valamint a Jókai Napokra. A nagyobb próbákat a zeneiskolában tartjuk. — A Duna Menti Tavasz műsorába annak idején beiktatott pedagógiai bábjáték egyik szerepe az lett volna, hogy népszerűsítse a felnőtt bábjátszást, elősegítse felnőtt bábcsoportok alakulását, a Csallóköztől a Bodrogközig. Noha, amint hallom, a Dunaszerdahelyi járásban egy ideje két ilyen együttes is tevékenykedik már az önökén kívül, végeredményben nem sikerült elérni ezt a célt. Vajon miért? — Mit mondjak? Nem kis dolog ez. A rongygyűjtéstől, a bábuk varrásától kezdve, mindent a csoport tagjainak kell elkészíteniük. És akkor hol vannak még a próbák, a szombatok, vasárnapok vagy más napok?! Családjaink tudnának erről mesélni. Lehet, kívülről nézve hóbortnak tetszik, ha nyolc-tíz óvónő összeáll, meg ilyen magamfajta népművelő, de azt hiszem, jóval több annál. Sok időt, rengeteg áldozatot követelő munka a bábozás. Persze, mi már régóta tudjuk — érdemes csinálni. (bodnár) CZUCZOR-NAPOK HUSZONNEGYEDSZER „AVARNAK MONDTAK MAGUKAT..." A SZEGEDI MÓRA FERENC MÚZEUM KIÁLLÍTÁSÁRÓL Huszonnegyedik alkalommal rendezi meg a Csemadok érsekújvári alapszervezete és területi választmánya a Magyarok Világszövetségének támogatásával a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat. A rendezvénysorozat első kiemelkedő eseménye a hét végén, szombaton és vasárnap zajló nemzetközi táncverseny. Hétfőn délután négykor nyílik a győri levéltár vándorkiállítása — a Szabadságharc képekben címmel. Este fél hétkor megkoszorúzzák Czuczor Gergely szobrát, s a hétkor kezdődő esten az 1848—49-es szabadságharcra emlékeznek. Az est fénypontja Sinkovits Imre Lélekben együtt című műsora. Szombaton, március 20-án a dunaszerdahelyi óvónők mutatkoznak be az érsekújváriaknak — délelőtt 10 órakor a Rosszcsont Peti című bábjátékkal. A középiskolások helytörténeti vetélkedője héfőn, március 22-én 13 órakor kezdődik; a Magyarok Világszövetségének főmunkatársa, Dörnyei László ugyanaznap 17 órakor a honfoglalás ós államalapítás korának művészetéről tart előadást. A felsorolt rendezvények a Csemadok-székházban lesznek. A városi művelődési központba (a Béke mozi) várják 23-án, kedden a vers- és prózamondók kerületi versenyének résztvevőit. A Komáromi Jókai Színház kétszer mutatja be Ébert Tibor Esterházy című színművét. Március 24-én, szerdán 13 órakor a gimnázium magyar tagozata diákjainak, 18 órakor pedig a A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium ebben az évben is megrendezte az Implom József Helyesírási Verseny döntőjét. A jeles eseményen — 1993. február 25. és 27. között — összesen 104 középiskolás diák vett részt, közülük harmincan a határokon túlról érkeztek. A versenyzők négy kategóriában mérték össze tudásukat: gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző, valamint határokon túli. A rendezők ez utóbbiaknak fölajánlották, hogy szabad választásuktól függően az iskolatípusok szerinti kategóriában is indulhattak. A határokon túlifelnőtteknek. Mindkét előadást a Csemadok-székházban tartják, mert mint Plichta Péter, a Csemadok helyi szervezetének elnöke megjegyezte: nincs ötezer koronájuk. Ennyi bérleti díjat kér a KOVO (a volt Szakszervezeti Ház...) Az ünnepségsorozatot a Szlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkaré nak hangversenye zárja — vasárnap (március 28.) a református templomban. Két tárlat is megtekinthető a kulturális napok idején — a székház előcsarnokában a Czuczor Gergely Alapiskola tanulóinak rajzai tekinthetők meg, a klubhelyiségben pedig pénteken, 26án ügyes kezek legszebb kézimunkáiban gyönyörködhetünk. (kop) ak közül mindössze ketten éltek ezzel a lehetőséggel, az egyikük, a szabadkai gimnázium tanulója, az abszolút első helyet szerezte meg. A Szlovákiából érkező diákok a határokon túli kategóriát választották, s a következő eredményeket érték el: I. hely: ÖLLŐS EDIT (Dunaszerdahely, magyar gimnázium); 92 % -os teljesítményével az abszolút sorrendben negyedik. III. hely: Bernáth Katalin (Dunaszerdahely, magyar gimnázium). Mindkettőjük tanára Simon Attila. VI. hely: Wimmer Márta (Dunaszerdahely, egészEgy múlt év végi avar konferencia során Szegeden alkalmam volt megnézni azt a „messze földön" ismertté vált régészeti kiállítást, mely a Móra Ferenc Múzeumban nyílt meg 1991-ben „...avarnak mondták magukat..."címmel, az állandó kiállítás egyik részlegeként. A kiállítás két jurtaszerű építményben (ezek a nagyállattartó nomádok lakhelyére utalnak) mutatja be az avarság legnevezetesebb délalföldi emlékanyagát. Ez a terület ma a legkutatottabb részek egyike Magyarországon. Szegeden található tehát az egyik legnagyobb avar kori régészeti gyűjtemény is. Ebben nagy szerepe volt Móra Ferencnek, a kitűnő írónak ós neves régésznek, aki Szeged környékén számtalan avar temetőt tárt fel, mentett meg az utókornak. A kiállítás első jurtájában a legjelentősebb régészeti leletanyagot tekintheti meg a látogató, amit nagyszerűen egészítenek ki az avarokról szóló különféle bizánci feljegyzések, térképek (pl. az avarok ázsiai vándorútjáról), ásatási felvételek, rekonstrukciók. A rendezők, Kürti Béla ós Lőrinczy Gábor régészek, közel 5000 avar sír anyagából válogathattak, a korai időktől (VII. sz. vége) egészen a késői avarkorig (IX. sz. első évtizedei). Az itt látható egyik leghíresebb lelet a vadászjelenetes klárafalvi bronz nagyszíjvég, melyen egy íjas nyilazó harcos vágtató lováról, vadászkutya kíséretében nyulakra vadászik. A másik jurtában 24 életnagyságú avar bábun a kiállítás létrehozói a ségügyi szakközépiskola). Tanára Mráz Vilma. Köszönet illeti a diákokat és tanáraikat a kiemelkedő teljesítményekért. A fenti eredmények most már köteleznek mindenkit, aki az itthoni helyesírási versenyek szervezéséért hivatalból is tehet valamit. Talán föllelkesülnek az eddig fontolgató, a nem nyilvános kimondására is bátortalan szkeptikusok. Zsűritagként látva büszkeség töltött el, hogy a jelenlegi működési területemről érkezett tanulók milyen felejthetetlen, életre szóló élménnyel és igen értékes ajándékokkal tértek korabeli viseletet és életformát mutatják be. így a kiállításon a közönség egy hajdanvolt színes, gazdag világra csodálkozhat rá, amely a régészeti feltárások után már csak töredékeiben tanulmányozható. Hiszen tudjuk, hogy a sírokban csupán a szervetlen anyagokból készült tárgyak maradnak meg. Elpusztulnak viszont a mesterien díszített színes bőrből, szövetből ós fából készített ruhák, takarók, szőnyegek, fafaragványok. Pedig az avarok ruházatáról Mauricius bizánci császár is megemlékezett: „A felső ruha legyen bő és végigérő, az avaroké mintájára szabott, tehát övvel leszo• rított, akár lenből, akár kecsekbőrből, akár szőrtelenített bőrből. "Az itt látható egyes bábuk között íját felajzó, valamint nyilazó avar harcost, edényeit áruló fazekast, díszes bronz vereteit kínáló ötvösmestert fedezhetünk fel. Úgy véljük, hogy a szegedi múzeum szakemberei ezen a szépen kivitelezett kiállításon jó érzékkel mutatják be a holt tárgyak mögül előlopakodó egykori életet, a valóság egy-egy szeletét, a hétköznapok világát. Befejezésül, csak egyetérthetünk Lőrinczy Gábor megfogalmazásával: „Az új kiállítási formával arra inspiráljuk a látogatót, hogy a hagyományos régészeti kiállításban is látható tárgyak mögé is nézzen, és ismeretei alapján kísérelje meg rekonstruálni a korabeli élet egy-egy mozzanatát." TRUGLYSÁNDOR haza Gyuláról az eredményhirdetés után. Ezért jövőre is makacsul szorgalmazni fogom (többek között tesztlapok további készítésével) a szlovákiai magyar tanítási nyelvű középiskolák helyesírási versenyének, valamint a keleti és nyugati területi döntőjének a megrendezését, illetve ennek éves versenynaptárba illesztését, hogy végre méltó keretek között, még jobb fölkészülést biztosítva folyhassók a nemes vetélkedés. CS. NAGY LAJOS vendégtanár, Nyitrai Pedagógiai Fó'iskola, Hungarisztika Tanszék A magyar igekötőnek megvan az a sajátsága, hogy úgynevezett pregnáns szerkezetet tudunk vele alkotni. Két ige jelentését sűríthetjük egybe úgy, hogy egyik igét a másiknak, az elhallgatottnak az igekötőjével látjuk el, mint azt Petőfi is tette a Falu végén kurta kocsma című versében. „Eltáncolom a pénzemet, Kitáncolom a lelkemet!" — mondja a falusi legény a versben. Az eltáncolom azt jelenti: táncolok ós (közben) elköltőm; a kitáncolom meg ezt: táncolok és (közben) kilehelem. Több költő és író használja eredményesen vagy eredménytelenül ezt a tömörítési módot; talán ezt szerette volna érvényesíteni az az újságíró is, aki ezeket a szavakat leírta: „...szidja a letündökölt totális államot."Csakhogy ezzel a szerkezettel zavaros mondatot alkotott. A letündököl-nek ezt kellene jelentenie: tündököl és (közben) letűnik. Lehet, hogy a totális állam tündökölt — bár ez talmi tündöklés volt —, vagy inkább csak szeretett volna tündökölni, de a letűnése egyáltalán nem tündökléstől kísérve ment végbe, hanem nagyon is szürkén, szánalmasan. Különben nem is lehet két ilyen ellentétesnek felfogható cselekményt egybesűríteni, mint a tündöklés és a letűnés. Hiszen ami tündöklik, arra nem a letűnés a jellemző, hanem az emelkedés. Természetesen az is lehetséges, hogy a mondat megfogalmazója nem is pregnáns szerkezetet akart alkotni, csupán szót tévesztett a letűnt helyett a letündökölt nem létező alak jutott eszébe, s ennek feltételezett igenevét használta jelzőként. Tanulság: ahhoz, hogy tudjunk bánni a szavakkal, költői szerkezeteket tudjunk velük létrehozni, elsősorban a jelentésüket kell ismernünk. Egy másik újságírónak több szerencséje volt a pregnáns szerkezettel, de mint kiderült, nem a megalkotásával, hanem csupán a felhasználásával. Noha úgy látszott, ez sem sikerült volna támogatás nélkül, mert a szigorú szerkesztők néha ott is hibát szimatolnak, ahol értékes kifejezés van; különösen akkor, ha ez a kifejezés számukra szokatlan. Felhívnak olykor egyik vagy másik szerkesztőségből, s véleményt kérnek vitatott kérdésekben, főképpen, ha a szerző és a szerkesztő között keletkezik vita valamilyen nyelvi megoldással kapcsolatban. A szerkesztő most ezt a mondatot olvasta fel nekem: „A nap lemelegítette róla a kabátot", s megkérdezte, mit szólok hozzá. — Ki írta ezt így le? — kérdeztem válasz helyen. — Ugye, rossz? — vonta le a következtetést a kérdésemből a szerkesztő. — Dehogy rossz, meg kell érte dicsérni a szerzőt. — S elmagyaráztam neki, hogy itt az eléggé ismert pregnáns szerkezetről van szó. A lemelegítette azt jelenti: melegítette (őt) ós levettette (vele), A szerkesztő fanyalogva vette tudomásul, hogy a szerző lett győztes a vitában, én meg valójában a nyelv győzelmének örültem. Amikor összetalálkoztam a szerzővel, s megdicsértem a sikeres szerkezetalkotásért, bűntudattal bevallotta: Gondoltam én, hogy jó az a szerkezet mert Gárdonyi Gézától vettem kölcsön. Ezért mertem ajánlani, hogy kérdezzük meg önt. íme, ilyen eset is van. JAKAB ISTVÁN HELYESÍRÁSBÓL ISMÉT KITŰNŐ