Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-01 / 25. szám, hétfő

(Folytatás az 1. oldalról) az elképzelés jogellenes. Arra irá­nyul, hogy ilyen módon nyelvétől, s ezen keresztül pedig identitásától fossza meg a magyar kisebbséget. Elmondta, hogy az EPM támogatta az SZMPSZ aláírásgyűjtését az ef­fajta nemzetiségi iskolák megakadá­lyozása érdekében. A sajtótájékoztatón dr. Gyimesi György, a királyhelmeci régió ki­sebbségi és gazdasági problémáira világított rá, s többek között elmond­ta: vámmentes övezet létrehozását kezdeményezték a térségben, vala­mint április 16-án és 17-én Király­helmecen jelentós nemzetközi érte­kezletet tartanak a keresztény egy­házak időszerű kérdéseiről. A mozgalom országos tanácsa által elfogadott dokumentumokat az EPM egyeztetni szándékszik a többi magyar politikai párttal. A tanács arról is döntött, hogy országos köz­gyűlést hív össze 1993. február 27-28-án. (mázsár) (Folytatás az 1. oldalról) igazgató-helyettese megerősítette ezt a feltételezést. Arról tájékozta­tott, hogy a tejtermelők annak tuda­tában, hogy kevés a tej, fokozatosan emelik az árakat. Decemberben még 5,70-et fizettek az első osztályú tej literéért, januártól azonban már 6 koronát kénytelenek számlázni ér­te. Úgy véli, ez csak a kezdet, az árak a növekvő energia- és egyéb költségek miatt tovább emelkedhet­nek A kérdés csak az, állítása sze­rint a Galántai Milex ugyan még fizet a termelőknek, s kapcsolataik is megfelelőek, azonban már így is borotvaélen táncolnak a hatékony­sági mutatókkal. Félő, hogy az alap­anyag árának további emelkedését nem bírják el. A megnövekedett költ­ségeket a feldolgozott termékek áraiba is kénytelenek belekalkulálni, bár az 5 százalékos hozzáadottér­ték-adóval együtt is megpróbálnak reális árakon maradni. Példaként néhány termékük árát is megemlí­tette: A tej literje az előző évi 6 koro­náról 6,83 koronára emelkedett, eb­ben már benne van az említett hozzáaadottérték-adó is. A negyed­literes tejfölt 8,70 helyett 9,24 koro­náért adják az üzletekbe, a joghurt 4,50-ről 4,83-ra emelkedett. A leg­nagyobb változás a túró árában tör­tént, 32 korona helyett 37,70-ért viszik a kereskedők. A termelök azonban még ezt a 6 korona körüli értékesítési árat is keveslik. Joggal, hiszen átlagosan 6,40-6,50-be kerül számukra 1 liter tej előállítása. A gazdaságok azért harcolnak, hogy legalább ezt az ér­tékesítési szintet elérjék. A Vágtor­nóci Állami Gazdaság jelenleg pél­dául 6,20-érl értékesíti a tejet a Nyit­rai Tejüzemben. Mészáros Győző, a gazdaság igazgatójának vélemé­nye szerint a jelenlegi feszült hely­zetben a megoldást az jelentené, ha a Milex részvénytársasággá alakul­na, amelyben a termelőknek 35 szá­zalékos részesedést biztosítanának, s a termékeket saját üzlethálózatuk­ban értékesíthetnék. -tszl­PAVLOV ÁLLÍTJA: GORBACSOV TUDOTT A PUCCSRÓL Mihail Gorbacsov, a néhai Szov­jetunió utolsó államfője állítólag tu­dott az 1991 augusztusában megkí­sérelt hatalomátvétel előkészületei­ről. Legalábbis ezt állítja Valentyin Pavlov néhai orosz kormányfő, az elvetélt puccskísérlet egyik fősze­replője, aki a Süddeutsche Zeitung szombati kiadásának adott interjújá­ban kijelentette, hogy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó ter­veket már márciusban és áprilisban összeállították. Pavlov állítása sze­rint nyilvánvaló, hogy az erre vonat­kozó rendelkezést az említett idő­pontban Gorbacsovnak alá kellett írnia. Pavlov tehát nem kevesebbet állít, mint azt, hogy „mindent, amit elterveztünk, Gorbacsov tudomásá­val tettük". Pavlovot másfél év után bocsátot­ták szabadon a vizsgálati fogságból. Az exkormányfő az interjúban meg­erősítette: a rendkívüli állapot kihir­detése szerinte elengedhetetlen volt, mivel az országban a „lengyel típusú válság" veszélye fenyegetett. 1993. FEBRUÁR 1. NÉHÁNY SORBAN J ohn Shalikashvili, a NATO euró­pai haderőinek főparancsnoka Moszkvában szombaton közölte: február végéig az orosz fővárosba érkeznek a NATO szakértői, hogy orosz partnereik­kel az együttműködés lehetőségeiről tár­gyaljanak. A NATO-tábornok egyébként Varsóban született és szülei Oroszor­szágból származtak. Y ael Dajan, az izraeli parlament tag­ja Tuniszban a palesztin nagykö­vet székházában találkozott Jasszer Ara­fattal, a PFSZ vezérével. Az AP hírügy­nökség szerint ez volt a második hivatalos megbeszélés a két szembenálló fél között azt követően, hogy az izraeli parlament hatálytalanította azt a hét éve hozott ren­delkezést, amely tiltja a hivatalos kapcso­latokat a PFSZ-szel. Az egykori legendás hírű izraeli hadügyminiszter, Dajan ötven­egy éves lánya a megbeszélés eredmé­nyeiről tájékoztatta Jicchak Rabin kor­mányfőt. B orisz Jelcin háromnapos indiai lá­togatásáról hazatérve a hétvé­gén kijelentette, hogy Oroszországnak kiegyensúlyozott politikát kell folytatnia Kelet és Nyugat felé egyaránt. Oroszor­szág területének nagyobbik fele Ázsiára esik, nem pedig Európára, s ezt a politiká­ban nem szabad mellőzni - mondotta Jelcin. Elégedetten nyilatkozott delhi tár­gyalásairól, amelyeken sikerült megoldást találni a Moszkvával szembeni indiai tar­tozásokat illetően. M ünchen, Nürnberg, Hamburg és további német nagyvárosok ut­cáin a hétvégén több ezren tartottak tilta­kozó meneteket Hitler birodalmi kancel­lárrá történt kinevezésének 60. évforduló­ján. A megmozdulásokon Weizsácker szövetségi elnök és Kohl kancellár is részt vett, s beszédeikben elítélték a mind erőteljesebben megnyilvánuló idegengyű­löletet és a fajgyűlölet minden formáját. A rthur Dunkel, a GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) főtitkára a davosi világgaz­dasági fórumon elhangzott beszédében borúlátóan nyilatkozott arról, hogy egy hónapon belül befejezhetnék a hét éve húzódó tárgyalásokat az új világkereske­delmi vámmegállapodásokról. Szerinte ez a mostani uruguayi tárgyalási forduló nem zárul le március elsejéig, amikor a tervek szerint a washingtoni törvényhozás meg­kezdené a megállapodás tervezetéről szóló vitát. M ilánóban önként jelentkezett szombaton a rendőrségen Gior­gio Casadel egykori olasz külügyi titkár, azt követően, hogy az államügyész letar­tóztatási parancsot adott ki ellene. A dip­lomatát azzal vádolják, hogy a leleplezett megvesztegetési botrányba szintén bele­keveredett, illegális pártok finanszírozása miatt. Jelenleg már több mint száz politi­kust, magas beosztású hivatalnokot és üzletembert tartóztattak le a botránnyal összefüggésben. H arkov ukrán városban holnap első ízben tartanak fegyverbörzét. A börze szervezői mintegy 2 milliárd dol­lár értékű tankot, rakétát, tengeralattjáró­kat, hadihajókat, vadászgépeket akarnak kalapács alá bocsájtani. A börze igazga­tója megerősítette, hogy a legmagasabb árat kínálók abban az esetben kaphatják meg a felajánlott fegyvereket, .ha szava­tolják, hogy azokat nem adják el tovább a néhai szovjet tagköztársaságokba. K enyában a hétvégén legkevesebb 140 halálos áldozatot követelt a Nairobitól mintegy 200 kilométerre dél­keletre történt vasúti szerencsétlenség. A közeli kiáradt folyó alámosta a síneket, a szerelvény kisiklott, az első öt vagon a folyóba süllyedt és csak egyetlen utast sikerült a hullámokból kimenteni. P ardubicében szombaton Cseh­ország legkülönbözőbb részeiről érkezett mintegy 300 bőrfejű gyűlt össze, s tiltakoztak a december elején megölt társukra emlékezve. A skinheadok ebből az alkalomból megrongáltak egy roma lakást, s megvertek egy cigány származá­sú nőt és férfit. Délután a bőrfejűek base­ballütőkkel és láncokkal felszerelt menete kutyás rendőrök kíséretében arra a helyre vonult, ahol december 5-én az eset tör­tént. A menet útját mintegy félórás gya­loglás után autóbuszokból és rendőrökből álló kordon állta el. Az összetűzésekben egy skinhead megsebesült, majd többsé­gük 16 óra tájban vonattal elhagyta Par­dubicét. K aliforniában szombaton végrehaj­tották az első tüdőátültetést. Egy 22 éves lányon hajtották végre a műtétet és a donorok az 55-éves apa és a 49­éves anya voltak. Az egyedülálló ötórás műtétet egyidejűleg hajtották végre a kali­forniai egyetemi kórház három műtőjé­ben. NAGY LÁSZLÓ KORSZERŰSÉGE A rccal a tengernek, szemben a kihívással: itt áll Nagy László előttünk, immár tizenöt éve lecsukott szájjal, ám mindig nyitott életművel, hol Szederkirályként, hol versben, bujdosó haramiaként, szeretetlenül és szigo­rúan, a holtában is útonálló és kényelmetlen költő. Mert az ünnepek sorozata nem elég, ha a példa nem érvényesül újra meg újra az időben. Ady Endréről írta ezt, de mintha őrá is érvényes lenne. Megszenvedett igazával nem tudunk élni igazán. Mintha kősziklát kéne körbejárni, s patika­mérlegen méricskélni, kitapogatni, miért ez a súlyos hallgatás, tétova sumákolás, ami körül­veszi. Odébb kéne tán gurítani, ne állja utunkat a nagy rohanásban, amelyben pőrére vetkő­zünk, bőrünket is lefejtjük, hogy elérjünk vala­miféle délibáb-Európát. Pedig nem mindegy, mi feszíti a költőt, gondja országos-e, lelkéből vérszalagok hasadnak-e ki, vagy csak csigabiga­nyál, hogy a tyúkólak kovás ganaját is fölkavar­ja-e a csillagok poráig, vagy csak a lakkot kapirgálja. Sokan képiségét és pátoszát emel­nék magasba, s másokra testálnák a hazaszere­tetet, mint tyúkra a gatyát, dühét, fájdalmát megkerülve szimatolják: túl pórias ez a világ nekünk. Kerüljük ki, s magyarázzuk a csodát. A Zöld Sátrat bontsuk színképeire, mert bo­nyolult ez a világ, s a rendteremtés nem a költő dolga. Hószakadása a sötét zászlósuraknak sem kedves, nemcsak a köldöknézegetőknek, mert istentelenül kényelmetlen és nyűgös ez a teher. A kihívás hát fájdalmasan időszerű. Mit vállalt föl Nagy László? Ady, Vörösmar­ty, Berzsenyi, Petőfi örökségét, s mindazt, ami emögött van: a tápláló gyökerek erejét és bátorítását, a nemzet nyelvét, teljességében. Ha ez korszerűtlen és elhallgatni való, ám sápadjon bele Európa és a világ, amely egyébként József Attilával sem tud mit kezdeni. M ondják, Nagy László öröksége folytat­hatatlan, ő az a költő, akire nem lehet építeni, halálával megszakadt a szál, amelyet iskolája próbált tovább vinni. Ez így igaz. Vannak költők, akik lezárnak, s nem újabb utakat nyitnak. Sokan belebuktak nehéz örök­ségébe. Ám megkerülni, lefitymálni lehetetlen, s nem lehet nem látni a falban megeredt gyöke­reket, az angyali birkózást a zárt formákkal, mert a szabadság nem a nyegleséggel, a köny­nyed locsogással azonos. Nagy László vállalta a társadalmi óhajt és akaratot, a fölháborodást. Őzikecsillag és káromkodás katedrálisa volt: hungarus és istentelen. Amit Bartókról írt, rá is érvényes: ,,Ó, hány remek mén dühe benne! / Diadala mégis a fe­gyelme". (kövesdi) HIREK-VELEMENYEK ÚJ SZŐ, AZ EGYÜTTÉLÉS ORSZÁGOS TANÁCSAKAK FELHÍVÁSA A MAGYAR SZÜLŐKHÖZ ÉS A PEDAGÓGUSOKHOZ Nyelvünk, kultúránk, hagyományaink, műveltségünk, nemzeti azonossá­gunk megőrzésének létalapja az iskola, mely anyanyelven oktat és az emberség szellemében nevel. Azért fordulunk most Önökhöz, hogy szemé­lyes példamutatással is bizonyítsák hovatartozásukat. Ne hagyják elsorvadni a magyar nyelvű iskolákat gyermekek híján! Ahol pedig szükség van új magyar nyelvű iskolára, ott kellő számú jelentkezővel indokolva kérelmezzék megnyitását. Az Együttélés következetes politikai harcot folytat és érdekképviseletet vállalt azért, hogy iskoláink megmaradjanak és bővüljenek az oktatás minden szintjén. A gyermekek beiratásakor viszont a szülők döntenek! Ne mondja­nak le az anyanyelvi oktatás jogáról! Ne fosszák meg gyermeküket édes anyanyelvüktől és az ismeretek tökéletes birtokba vételétől! 1993. január 30-án, Pozsonyban MIT FELTÉTELEZ AZ ET-TAGSAG? Az EPM Országos Tanácsa nyilatkozatot fogadott el a volt Szövetségi Gyűlés képviselői mandátumának érvényességéről, állást foglalt a szlovák oktatási miniszté­riumnak az úgynevezett alternatív iskolák létrehozásáról tett nyilatkozatai ellen (ezt a dokumentumot lapunk holnapi számában közöljük), memorandumot hagyott jóvá a Szlovák Köztársaság felvételéről az Európa Tanácsba, valamint elfogadta az Együttélés III országos kongresszusának programját. A járási intéző bizottságoknak feladatul adta, hogy foglaljanak állást a mozgalom párttá alakulásával kapcsolatban TANACSK0Z0TT A SZAKSZERVEZETEK K0NF0DERACI0JA FIGYELMEZTETÉS A KORMÁNYNAK (Munkatársunktól) - A Szlovákiai Szakszervezetek Konföderációjá­nak szombati pozsonyi közgyűlése fenntartásait fejezte ki a gazdasági és szociális érdekegyeztető tanács tevékenységével kapcsolatban. A ki­alakult kedvezőtlen helyzetért éle­sen bírálta és egyértelműen a kor­mányt tette felelőssé. Szemére ve­tette, hogy az érdekegyeztető taná­csot nem veszi komolyan, több ja­vaslatot késve vagy egyáltalán nem terjeszt e fontos szerv elé. A szak­szervezetek elmarasztalták a kor­mányt, hogy véleményük meghall­gatása nélkül döntött a kulturális és szociális alap megszüntetéséről és az áremelésekről. Kifogásolták to­vábbá, hogy az idei állami költség­vetés előkészítésekor, illetve a lakásépítés jövőjéről hozott döntés­kor figyelmen kívül hagyta a szak­szervezetek bíráló véleményét. Erős kritika érte a pénz- és az egészség­ügyi tárcát, mert az érdekegyeztető tanács elé terjesztett anyagaikat, tör­vénytervezeteiket legtöbb esetben gyenge tartalmi színvonal jelle­mezte. A közgyűlés elfogadhatatlannak tartotta, hogy az érdekegyeztető ta­nács a szlovák munka-, család- és szociális ügyi minisztérium tanács­adói szervének szintjére süllyedjen. Ezzel elvesztené tekintélyét. Rámu­tattak az elfogadott határozatok ellenőrzésének rendszertelenségé­re, s elítélték, hogy több miniszter félvállról veszi a tanácsot, összejö­vetelein nem jelenik meg. Az új adó­rendszer bevezetése okozta jelen­tős áremelkedéssel kapcsolatban Alojz Engliš, a konföderáció elnöke hangsúlyozta, hogy követelik a meg­emelkedett áraknak megfelelő bér­kiegyenlítést. Engliš továbbá megfo­galmazta a szakszervezetek erélyes követelését: a kompenzációs járulé­kot és a családi pótlékot mindaddig folyósítani kell, amíg technikailag megállapítható lesz, hogy jövedelme alapján ki jogosult rá. (M. L.) MAGYAR-ROMÁN ALAPSZERZŐDÉS EGY LÉPÉSSEL KÖZELEBB A MEGEGYEZÉSHEZ Minden jel szerint egy lépéssel közelebb került Magyarország és Románia a megegyezéshez a kétol­dalú alapszerződés kidolgozása te­rén, miután a héten szakértői szin­ten Bukarestben újabb átfogó kon­zultációkra került sor az említett do­kumentum tervezetének egyezteté­séről, valamint a magyar-román kapcsolatok jelenlegi állásáról, prob­lémáiról. Szőcs Ferenc külügyminisztériu­mi főosztályvezető, a magyar szak­értői csoport vezetője a megbeszé­lések befejezése után újságíróknak elmondta, hogy a felek áttekintették a tavaly májusban Katona Tamás és Theodor Melescanu (ma már román külügyminiszter) államtitká­rok által összeállított tematikus em­lékeztetőbe foglaltak végrehajtását. Az ott rögzítettek kb. egyharmadá­ban előreléptek vagy meg is oldódott az, míg a problémák harmadik cso­portjában nem volt semmilyen hala­dás. Mint arról már lapunk is tájékoz­tatott, az alapvető nézetkülönbsé­gek továbbra is az ún. területi, vala­mint a kisebbségi kérdésben van­nak. A román fél azt szeretné elérni, hogy Magyarország az alapszerző­désben deklarálná: nincsenek terü­leti követelései Romániával szem­ben. Ha ez teljesül, akkor Bukarest hajlandó a dokumentumba beleven­ni azt, hogy garantálja a magyar kisebbség jogait, részben Budapest óhajai szerint. A hivatalos Budapest egyelőre egy ilyen típusú nyilatko­zatra nem hajlandó, szerinte azt, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései, már rögzíti a pá­rizsi békeszerződés és a helsinki záródokumentum. A vitás kérdések­ről Bukarestben a felek alapos és kimerítő konzultációkat folytattak, de megegyezés egyelőre nem szüle­tett. A magyar-román megbeszélé­sek az alapszerződésről várhatóan már e hónapban Budapesten folyta­tódnak. xxx Doina Cornea neves román pol­gárjogi harcost, akárcsak a Ceau­sescu-korszakban, február 8-ára beidézték a bukaresti főügyészség­re államellenes felforgatás vádjával. Az ügyészség szerint Cornea asz­szony az 1991-es bukaresti „bá­nyászlátogatás" idején tett tévényi­latkozatával Románia belső bizton­ságát veszélyeztette. A román törvé­nyek értelmében a tanárnőt 20 évi börtönbüntetésre ós teljes vagyonel­kobzásra ítélhetik. Mint ismeretes, 1991 szeptemberében a Zsil-völgyi bányászok fellázadtak Petre Roman kormányfő politikája ellen, s Cornea asszony a bányászok oldalára állt, sőt, általános sztrájkra hívta fel a té­vén keresztül az ország lakosságát Iliescu neokommunista rendszere ellen. Iliescuék most valószínűleg úgy látják, eljött az ideje annak, hogy „megfegyelmezzék" a neves ellen­zéki személyiséget. KOKES JÁNOS, Budapest FESZÜLTSÉG A TEJPIACON

Next

/
Oldalképek
Tartalom