Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-01 / 25. szám, hétfő

1993. FEBRUÁR 1. ÚJ szól HAZAI KÖRKÉP 4 LAPSZÉLEN (9 MAGYAR SZÁMADÁS TERÜLETI MEGOSZLÁS A magyarság által lakott községek helyenként keskenyedő, másutt szélesedő, többnyire összefüggő nyelvterületet határolnak be Pozsonytól a szlovák-ukrán határig. (Az összefüggő magyar nyelvterület Kelet-Szlovákiában hosszabb szakaszon megszakad). Kiterjedése az elmúlt 70 év során jelentős mértékben csökkent. A leggyorsabb és legnagyobb mértékű területzsugorodás a 40-es évek második felében következett be. A statisztikai kimutatások azokat a helységeket tartják számon vegyes lakosságú, nemzetiségek által lakott településekként, amelyekben a lakosság részaránya meghaladta a 10 %-ot, illetve a 100 főt. Az 1991es népszámlálás időpontjában Szlovákia 551 városa és községe tartozott ebbe a csoportba. E helységekben él a szlovákiai magyarság 99,3 %-a. E területsávon kívül elterülő helységekben, többnyire városokban él a szlovákiai magyarság 0,7 %-a. A nagyobb városokban élő, az összefüggő nyelvterületen kivül eső, 100 főnél nagyobb (esetleg néhány 100 fős) lélekszámú magyarság esetében a szórványjelleg a meghatározó. A magyar nyelvterület kiterjedésében 1950 és 1991 között lényegesebb változások nem következtek be. (1970 óta a 10%-nál nagyobb magyar részarányú községek száma lényegében nem változott, 534ről 523-ra csökkent, közben 3099-ről 2834-re csökkent a szlovákiai községek száma is). A NEMZETISÉGILEG VEGYES LAKOSSÁGÚ HELYSÉGEK MEGOSZLÁSA AZ OTT ÉLŐ MAGYAR LAKÓNÉPESSÉG RÉSZARÁNYA SZERINT 1970 ÉS 1991 kÖZÖTT. A helységek magyar lak. száma A községekben élő magyar lakosság százalékaránya A helységek magyar lak. száma 10 % alat 10%+ 20%+ 30%+ 40%+ 50%+ 60%+ 70%+ 80%+ 90%+ 1970-ben 25362 528548 517606 503672 487459 460488 414803 367650 289327 164891 % 4,6 95,4 93,4 90,9 88,0 83,1 74,9 66,4 52,2 29,8 1991-ben 44333 522408 510039 497642 462717 440143 414642 332611 256766 138242 % 7,8 92,2 90,0 87,8 81,5 77,7 73,1 58,7 45,5 24,4 1970-1991 (%) +74,8 -1,2 -1,5 -1,2 -5,2 -4,4 -0,0 -9,5 -11,2 -16,1 VÁLLALKOZNI BÜNTETÉSBŐL? (Tudósítónktól) - A magánszektor felszámolása maga után vonhatja az egész gazdasági struktúra összeomlását - figyelmeztetett a szombat délutánra Pozsonyba összehívott tiltakozó nagygyűlésen Karol Pavlu, Szlovákia Vállalkozói Szövetségének elnöke. Bár a magánvállalkozóktól néhány héttel ezelőtt az első jelzést egy nyílt levél formájában a kormányelnök és a parlament elnöke megkapta, akkori tiltakozásukat úgy tűnik nem vették komolyan. Hiszen a kormány kidolgozta, a parlament pedig elfogadta a nemzeti biztosítóról szóló törvényt, amely néhány hónap alatt sok kisvállalkozót csődbe juttathat. A közel 50 százalékos biztosítási adó, a forgalmi adó, az útadó és a hatalmas kölcsönök kamata lehetetlenné teszi a további beruházásokat, pedig a magánvállalkozások elsődleges célja ez, mutattak rá többen. S ha jól megy a vállalkozás, több folyik be az államkasszába is. Ellenkező esetben a volt vállalkozók is a munkanélküliek táborát fogják gyarapítani Vészjelzések érkeznek az ország egész területéről: csupán a Dunaszerdahelyi járásban 1993 januárjában 141-en adták vissza iparengedélyüket, míg 92-ben az egész év folyamán mindössze 126an. A szombati nagygyűlés résztvevői tiltakoztak az ellen a szociális demagógia ellen, amely újgazdagoknak, a nép ellenségének tünteti fel őket Felháborodással kommentálták Július Tóth pénzügyminiszter közelmúltban tett kijelentését, miszerint meg kell vonni az iparengedélyt a túl nagy vagyonra szert tett magánvállalkozóktól. Az ilyen kijelentések 1948-ra emlékeztetnek - hangsúlyozta dr. Kalmár Nagykürtösről. De az államosítás jelei mutatkoznak másutt is. Például a vagyonjegyes privatizáció mesterséges lelassításában és abban, hogy az állam sok helyütt többségi részvényesként van jelen. Egymásnak ellentmondó utasítások, rendeletek, visszamenő hatállyal érvényes törvények és hozzá nem értő hivatalnokok teszik szinte lehetetlenné a valódi vállalkozói tevékenységet, panaszolták többen is a szombat délutáni nagygyűlésen. S mivel eddigi tapasztalataik alapján semmi garanciát nem látnak arra, hogy meghallgatást nyerjenek, Szlovákia vállalkozóinak szövetsége nevében egy petíciót fogadtak el, amelyben elégedetlenségüket fejezik ki a nemzeti biztosítóról szóló törvénnyel kapcsolatban. Elsősorban annak filozófiája ellen tiltakoznak, mert mindenekelőtt a magánvállalkozóktól beszedett adókra épít. Tiltakoznak továbbá a vállalkozókat sújtó egész adózási rendszer ellen, mivel a kis- és középvállalkozók felszámolását idézheti elő, és kedvét szegi azoknak, akik saját kezükbe akarják venni sorsuk irányítását. A petíciós bizottság a tiltakozást hétfőn juttatja el a kormányhoz és aláírói mielőbbi állásfoglalást várnak a felmerült kérdésekkel kapcsolatban. NAGY ILDIKÓ C Miss '93 J TAVASZI SZÍNFOLTOK A TELBEN VÁROSTROM CSAK AZ ELNÖKÉ LESZ-E A POZSONYI VÁR? Erős a gyanú: vannak, akik valószínűleg bevallatlan megnyugvással fogadták, hogy Szlovákiának még nincs köztársasági elnöke. No, nem kell rögtön politikai cinizmusra vagy kifejezett rosszindulatra gondolni. Éppen ellenkezőteg, olyanok részéről sejthető ilyesfajta magatartás, akik nagyon is felelősséget éreznek az új állam iránt. S nem is valamiféle személyi fenntartások munkálnak bennük; a pozsonyi vár sorsa, a történelmi hagyományokat és nemzeti értékeket őrző szerepének elvesztése miatti aggodalom szól belőlük. A Smena pénteki számában a szlovák szellemi élet majd 40 képviselője által jegyzett állásfoglalás jelent meg. Az aláírók azzal a kezdeményezéssel álltak elő, hogy a pozsonyi vár a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által kinevezett kulturális különbizottság vezetése alatt éljen meg egy újabb átalakítást, így kell megóvni a hozzá nem értő érzéketlen beavatkozástól, ugyanakkor alkalmassá tenni arra, hogy kulturális emlékhelyként egyben a köztársasági elnök rezidenciájaként is szolgálhasson. Ismeretes, hogy a vár nagy részét a felújítás, mondhatni újjáépítés után a Szlovák Nemzeti Múzeum kapta meg a régészeti és a történelmi emlékek tárolására és állandó kiállítások rendezésére. Most a Művelődésügyi Minisztérium már szinte elrendelte a múzeum kiköltöztetését. A szóban forgó állásfoglalás aláírói javasolják, hogy az új köztársasági elnök átmenetileg a most átalakított pozsonyi Prímás-palotában székeljen. A fenti bizottságra hárulna az a feladat, hogy átgondolt építészeti és városrendezési tervet dolgozzon ki az épülő Szlovák Nemzeti Színháztól a vár környékéig húzódó kulturális-tudományos és muzeológiai épületegyüttes létrehozására. Ugyanígy a szlovákiai kulturális emlékek ápolásával megbízott, a kormánynak alárendelt testület kinevezését is szorgalmazza az említett nyilatkozat, azzal a feladatmegjelöléssel, hogy a Szlovák Nemzeti Múzeumot megmentse a Művelődésügyi Minisztérium részéről fenyegető elsietett, szakszerűtlen intézkedésektől. Nos, az új, még meg nem választott köztársasági elnök nem várt próbatétel elé kerül. A szóban forgó állásfoglalás ugyanis alighanem a kulturális közvélemény rokonszenvével találkozik. Igaz, a szlovákiai magyar olvasót kissé elkedvetlenítheti, hogy az említett testületekkel kapcsolatban külön hangsúlyt kap: a tagság betöltésére a szlovák kulturális élet személyiségei hivatottak. Pedig a pozsonyi vár a szlovák nemzettel együtt élő népek közös kultúrkincse. A letéteményesek között érezhetik magukat a szlovákiai magyarok is. Reméljük, hogy a kisebbségi honatyák kellő támogatásban részesítik e javaslatot. Ha egyáltalán a parlament elé kerül, a köztársasági elnök megválasztásával együtt'. (kiss) NÉMET ÉRDEKLŐDÉS (Munkatársunktól) - Egymásnak adják a kilincset Pozsonyban a külföldi vállalkozói körök képviselői. Alighogy távoztak a kanadaiak, máris megérkeztek a németek. A német kereskedelmi szövetség tagjai kétnapos fórumon ismerkedtek az önállósult szlovákiai piacon kínálkozó lehetőségekkel. Tapasztalataikat tegnap sajtóértekezleten értékelték, s nyilatkozataikban derűlátóak. Akár rövid időn belül is jó és hasznos kapcsolatok kiépülésével számolnak, különösen a lextil- és ruhaipari együttműködés mutatkozik ígéretesnek. A jövő hét elején tovább folytatódik a német szondázás. Hétfőn kétnapos látogatásra Pozsonyba várják a szövetségi német állam gazdasági minisztériumának küldöttségét, amely segítségnyújtási programcsomaggal érkezik Szlovákia fővárosába. (j. mészáros) Jelentős mértékben megnövekedett a (10% alatti), nyelvterületen kívül élő magyarság száma; 25 372ről 44 333-ra és részaránya (74,8 %-kal) is. Érzékelhetően csökkent a magyar többségű helységekben élő magyarság részaránya. A 10%-os részarányt meghaladó helységekben élt 1970-ben a szlovákiai magyarság 95,4 %-a, 1991-re 92,2 %-ra csökkent a nyelvterülethez tartozó községekben élő magyarok százalékaránya. E községekben 846 649 lakos él, ebből magyar nemzetiségű 522 408 fö, a községek lakosságának 61,7 %-a. A 20 %-os magyar részarányt meghaladó községek száma 502, a lakosságnak 66,4 %-a magyar nemzetiségű (1970-ben a magyarság 93,4 %-a, 1991-ben 90,0 %-a élt itt). Az 50 %-ot meghaladó magyar részarányú községek száma 435, (relatív magyar többség további 3 községben volt, a romák száma módosította bizonyos mértékben a községek nemzetiségi adatsorait). A magyar többségű községekben a magyarság száma meghaladta a 440 113 főt, ez a községek lakosságának 78,3 %-a. (1970-ben e községekben élt a magyarság 83,1 %-a, 1991-ben 77,7 %-a). A 90 % feletti magyarságot kimutató 176 községben él a szlovákiai magyarság 24,4 %-a (1970-ben 29,8 %-a). Egy községben - Bögellőn - laknak 100 %-ban magyarok. A szlovákiai magyarság többsége 1991-ben is községekben, falvakon élt. Az 5000-nél nagyobb lélekszámú helységekben (ez a kategória egyezik meg a leghitelesebben a városi jogállással rendelkező helysé(Folytatás az 1. oldalról) és a hatodik osztályban két csoportban tanítjuk a latin nyelvet. Legnagobb gondunk a pedagógushiány, és, sajnos, új segédeszközökre sem futja. PERBENYIK Molnár Zoltánná: - A kis falu kis iskolájában nincsenek ideális körülmények. Az épület több mint százéves, szénnel fűtünk, nincs tornatermünk. A tankönyvek elavultak, jobb híján azokat az anyagokat, amelyek már nem felelnek meg a kor követelményeinek, egyszerűen kihagyjuk. Segédeszköztárunkat is a múltból örököltük, nem sokra megyünk velük. Nagyon sok pénzre lenne szükségünk, hogy javíthassuk a körülményeket. gek számbeli adataival) 1991-ben a magyar nemzetrész 40,7 %-a, (1980-ban 35,6 %-a) élt. A falvak - 5000-nél kisebb lélekszámú községek - magyar lakóinak száma 336 243 fő (24,5 ezerrel kevesebb, mint 1980-ban). 1990-től a korábbi években összevont községek viszszanyerhették korábbi közigazgatási jogállásukat. Ennek következtében a megelőző évtizedekben rohamosan fogyó, 500-tól kisebb lélekszámú községek lakóinak a száma 1991-ben meghaladta a 46 ezret (mintegy 13 ezerrel volt több mint 1980-ban). Az 500-5000 lakosú községekben él a szlovákiai magyar lakosság több mint fele, (51,2 %-a), közel 300 ezer fő. Az 5000-20 000 lélekszámú helységek lakosainak a száma 114 ezerre csökkent. A kisebb városok fejlődésében több egymással ellentmondásos tendencia jelentkezett. Lélekszámuk az elmúlt évek visszafogott csökkenő lakásépítkezései következtében csak kis mértékben változott, ugyanakkor nem elhanyagolható e helységekből a nagyobb városokban történő elvándorlás sem. Lélekszámukat a 80-as évek elejéig még e városokhoz csatolt községek lakónépessége gyarapította, de 1990-től a korábbi évtizedekben csatolt helységek egy része újból visszanyerte korábbi közigazgatási pozícióját. A 20-50 ezer lakosú városok magyarsága (többnyire járási székhelyek) megközelíti a 130 ezret. Feltűnően alacsony (5,8 %) a magyar lakosság részaránya az 50 ezernél több lakost számláló városokban, Szlovákia lakosságának 25 %-os részarányához viszonyítva. GYURGYIK LÁSZLÓ (Folytatjuk) TORNALJA Szögedi Dénesné: - Idén 113 elsős iratkozott be, öt osztályt nyitottunk. Az egyikben a Zsolnay-, a másikban a Tolnays-módszerrel, a többiben hagyományos módon folyik a tanítás. A „tolnay" osztályba járóknak fizetni kell a tankönyvért, segédeszközökért, szponzorokat keresünk a tanárok számára készült segédanyag megvásárlására. A szülőket nem riasztja el, hogy fizetni kell, sőt, mióta ezt a módszert alkalmazzuk, megnőtt az érdeklődés iskolánk iránt, olyan gyereket is beírattak, akinek a testvére szlovák iskolába jár. A felső tagozaton osztott órákon folyik a szlovák-, az idegennyelv- és a matematikaoktatás, határozottan A sajátos varázsú csereháti nagyközségben, Buzitán szombaton este ,,kitavaszodott". Az üde színfoltokat a szürke hétköznapokba a rimaszombati, rozsnyói, iglói, poprádi, Kassa-vidéki és kassai járások legszebb lányai hozták el, azok a kiválasztottak, akik az elözsűrizésen méltónak találtattak arra, hogy a szlovákiai Miss '93 országos elődöntőjébe bekerüljenek. Pergő, hangulatos, izgalmakkal teli és szórakoztató est volt. Számomra a legnagyobb élményt az nyújtotta, hogy a szépségkirálynői koronáért versenyzők nagy része előadóművészi értékeket is megcsillogtatott. Mindenekelőtt a kassai Hubert Henrietta táncművészetére gondolok, de ugyanígy kiemelhetném Miroslava Lecová teljesítményét, aki Mozart-áriát énekelt, vagy a hernádcsányi Bibiana Oiejnikovát. aki saját versét szavalta. A versenykiírásnak megfelelően természetesen volt tánc, divatbemutató, a lányok felvonultak fürdőruhában, sót még menyasszonyi ruhában is. A bíráló bizottságnak nem volt könnyű dolga. Végül is úgy döntöttek, hogy a korona a 18 esztendős kassai diáklányt (méretei; 170 cm magas, 88, 63, 91) illeti. A két második helyezett a hernádcsányi Bibiana Olejníková és Jana Gereková lett a Kassa-vidéki járásból. A harmadik helyet a szintén kassai Miroslava Lecová szerezte meg. Boris Višňovský, a Miss szervezőbizottságának országos alelnöjavult a tanulók előmenetele. Amennyiben ezek a körülmények nem változnának - „felsőbb utasításra" -, már csak néhány támogatót kellene találni, aki segédeszközökre, tankönyvekre fordítaná adóalapja egy részét. BŐS Bodó Hona: - A helyiséggondokat megoldottuk, de anyagiakkal és pedagógushiánnyal küszködünk. Sajnos, nincs elég nyelvtanárunk, nem tudjuk osztani az órákat. Magyar, szlovák, német és angol szakosokra van szükségünk. Az iskola területén van szolgálati lakás, március elsejéig várjuk a jelentkezőket. A harmincéves épület állandó karbantartására sok pénz kellene, nem szólva a segédeszközökről, tankönyvekről, ráadásul minden fillérért Dunaszerdahelyre kell telefonálni, szaladni. Támogat a községi hivatal, ke, a zsűri tagja közölte, hogy az országos döntőre mind a négy nyertest meghívják. Hűben Henrietta szépségkirálynót a gratulációk közepette nem volt könnyű mikrofonvégre kapni: - Milyen érzés a koronát viselni? - Örömteljes, de valójában nem könynyű kifejezni azokat az érzéseket, amelyek most kavarognak bennem. - Mit üzensz az Új Szó olvasóinak? - Azt, hogy én is tudok magyarul, régi kassai családból származom. - A szlovákon és magyaron kívül milyen nyelvet beszélsz még? -Tudok angolul és szeretnék még németül vagy franciául megtanulni. - Gondolod, hogy e siker után megváltozik az éteted? - Változások talán akkor állnának be, ha az országos döntőben is jól szerepelnék. De szeretnék olyan maradni, amilyen vagyok. Az a fő, hogy az ember megtartsa azokat a tulajdonságait, amelyek alapvetően meghatározzák ót. - Vágyaid, terveid? - Az idén érettségizem, jövőre táncpedagógiai szakra szeretnék felvételizni, de az sincs kizárva, hogy esetleg pszichológus vagy fogorvos leszek. Sót, legtitkosabb álmaim között a színházművészet is szerepel. Barátnőim, jó ismerőseim bátorítanak, hogy próbáljam meg. Egyszer talán ebbe is belevágok. (szaszák) az állami gazdaság is segít, de ez nem elég. Létrehoztunk egy alapítványt, annak reményében, hogy a szülők majd adakoznak. Nehezen gyűlik a pénz. POZSONYPÜSPÖKI Ozsvald Erzsébet: - Iskolánk egyike azon keveseknek, amelyek tanulói aránylag olcsón - két hétre hétszázötven koronáért mehettek erdei iskolába. Igaz, lelkes támogatónk fedezte a buszköltségeket. Teljesült a gyerekek álma is, a harmadikosok megindították Lóri című újságukat, a felső tagozatosok Vegyes Saláta címmel szerkesztenek lapot, megkezdődtek a Mókus Rádió adásai. Csak pénz kellene... Csengős zárat sincs miből csináltatni. És hát a tankönyvek. Van olyan tantárgy, melyre se tankönyv, se tanterv -skISKOLÁINK ÁLLAPOTÁRÓL