Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-16 / 12. szám, szombat

1993.. JANUÁR 16. ÚJ SZÓi GAZDASÁG 6 L^THÍKE- piacképek NEMET MUNKANÉLKÜLIEK A német munkaadók szövetségének becslései szerint Németországban 5,5 millió ember lesz munka nélkül 1993-ban. Az ország nyugati részében a 41 ágazat közül 29-ben számolnak azzal, hogy csökkenteni kell az alkalmazottak számát. Csak négy ágazat várja, hogy növelheti a foglalkoztatottságot, mégpedig az iparosok, a nagykereskedelem, a külkereskedelem, a folyóiratok kiadása és a hulladékfeldolgozás. A munkaalkalmak csökkenését a német ipari intézet a termelési költségek növekedésében és a konjunktúra megtorpanásában látja. AZ ELSŐ ÜLÉS A Szlovák Nemzeti Bank banktanácsának első ülésén jóváhagyták az 1993-ra szóló pénzügyi terveket. A diszkont kamatlábat ennyiért kapják a kereskedelmi bankok a pénzt 9,5 százalékban határozta meg, a lombard kamatlábat 14 százalékban, tehát azon a szinten, amelyen a Csehszlovák Állami Bank kamatlábai voltak az elmúlt év végén. A banktanács azt is megállapította, hogy a volt Csehszlovákia területén kívül elhelyezett szlovák aranykészletek már az SZNB hatáskörében vannak és a bank dealig részlege január 6-án már megkezdte a külföldi utalásokat. ELUTASÍTOTT AMERIKAI HITEL Huszonötmillió dolláros amerikai mezőgazdasági hitelhez jut a Cseh Köztársaság, mert a szlovák bankok visszautasították ezt a hitelajánlatot és a részvételt ebben a programban. Amerikai mezőgazdasági termékek behozataláról lenne szó, amelyhez a hitelt amerikai bank adná, a kezességet pedig az amerikai kormány vállalná. Csehországban a hitelt cseh bankok kapják, amelyek a cseh importőrnek hitelezhetnek. Tavaly a hitel fizetési határideje 3 év volt, kamatja pedig minimálisan a londoni bankközi kamatláb feletti érték. Mintegy 10 ezer tonna amerikai rizst vásároltak eddig belőle, ez évben gyapotot, baromfihúst, sőt faipari termékeket is vásárolnak érte. A hitelfeltételek az egyes komoditások szerint változnak. ÁRREGULÁCIÓ OROSZORSZÁGBAN A gazdasági reform megkezdése után egy évvel Csernomirdin kormányfő bejelentette az alapvető élelmiszerek árainak szabályzását. Érinti ez a kenyér, a tej, a hús, a cukor, néhány füstöltáru és a vodka árát is. Az intézkedés, amelynek az inflációt kellene fékeznie, azonban csak illuzórikus egy olyan országban, ahol az árak 30-40 százalékos ütemben emelkednek átlagosan és a kormánynak hatalmas költségvetési deficitje van, amelyet újabb, nem fedezett pénz nyomtatásával próbál csökkenteni. Lehet, hogy az infláció hivatalosan csökken is majd, de az ország fő problémáját, a pénzfölösleget és az áruhiányt ez nem oldja meg. Az oldalt összeállította: SZÉNÁSI GYÖRGY Ha január 15-től a Szlovákiából Csehországba árut szállító jármüvek vezetői nem tudják felmutatni azokat a dokumentumokat, amelyeket az SZK Központi Vámigazgatósága utasításai alapján magukkal kell vinniük, nem léphetik át a határt. Vissza kell térniük a helyileg illetékes vámhivatalhoz. Az alábbiakban az említett utasítások olvashatók. Annak érdekében, hogy meggyorsulhasson az áruszállítás a Szlovák és a Cseh Köztársaság között, illetve az áru átvitele egy harmadik országból ezen köztársaságok területén, az árut szállítónak az alábbi okiratokat kell felmutatnia: 1. a) A Szlovák Köztársaságból a Cseh Köztársaságba történő közúti áruszállításnál az Egységes Vámolási Deklarációt (a továbbiakban JCD) esetleg a Kiegészítő Vámolási Deklarációi (JCDd), a hozzácsatolt negyedik és ötödik példánnyal együtt, amelyek a JCD (JCDd) bármely lapjának másolatai lehetnek, vagy pedig két olyan hozzácsatolt lappal, amelyet a JCD-ben 3/8-al jelölnek, s amelyeket az áru tranzit rendszerű szállításánál használnak, ha a kiinduló vámhivatal Szlovákiában, a célvámhivatal pedig Csehországban van. A megfelelő rendszerben átengedett áru után a JCD első három lapja az árut kibocsátó vámhivatalnál marad, míg a szállítmányt a hozzáadott negyedik és ötödik lap kíséri az uticélnál illetékes vámhivatal felé. Célbaérés után az ottani vámhivatal a JCD „C" részén igazolja az áru leszállítását, és a negyedik lapot az igazolás után visszaküldi a szállítmányt elindító vámhivatalba, amely az áru leszállítását szintén igazolja a JCD nála maradt első három lapjának ,,C" szakaszán, és az így leigazolt 3 JCD jelzésű lapot elküldi az árut elvámoltató szubjektum címére. 1 b) A vasúton, postán, légi Aktuális ványnak a ,,C" szakaszán igazolják az áru kilépését, majd a lapokat visszaküldik az útnak indító szlovákiai vámhivatalba. Itt újra igazolják az áru kilépését a JCD első három lapjának ,,C" szakaszán, majd a harmadik lapot elküldik a szállíttatónak. A JCD-hez, vagy a JCDd-hez a szállított árutól függően további dokumentumokat is csatolni kell. (számla, igazolás az áru eredetétől, állatorvosi vagy fitokaranténról szóló igazolás stb.) Ugyanilyen eljárás lesz érvényvatal igazolja az átengedéssel együtt az áru kilépését is az országból, a JCD nyomtatvány „C" szakaszán. A felelősség az áru leszállításáért az illetékes vámhivatallal szemben ezután a szállítót terheli (ha az állami szervezet). KEZESSÉG 2) Minden szállítmányt, amelyet közúton szállítanak, kezességgel kell biztosítani (banki kezesség, vámletét, stb.) mégpedig a fizetendő vám, vagy adó nagyságáig, amelyek beszedéÁrucsere Csehország és Szlovákia között SZAPORODNAK AZ OKIRATOK úton küldött szállítmányok esetén tranzit rendszerben nincs szükség arra, hogy a JCD-hez csatolják a hozzáadott negyedik és ötödik lapot, csak akkor, ha gyorsított vasúti szállításról van szó. Az ilyen szállításoknál az útnak indító vámhivatal az áru átengedésével egyszerre igazolja az áru kilépését az országból, mégpedig a JCD „C" szakaszán. Ezután az áru leszállításáért a felelősség már a szállítóra hárul (ha az állami szervezet). 1 c) Ha a Szlovák Köztársaságból nem a Cseh Köztársaságba szállítanak árut, hanem valamilyen más országba, de a közúton való szállítás a Cseh Köztársaságon keresztül történik, akkor a szállíttató az útnak indító vámhivatalnak a JCD-t két kiegészítő lappal adja le (a fentiek szerint). A negyedik és ötödik lap kíséri az árut addig a vámhivatalig, ahol a szállítmány kilép az országból (a Cseh i Köztársaságban). Itt a nyomtatben a Csehországból Szlovákiába történő áruszállítás során is. 1 d) A Csehországból Szlovákiába történő áruszállítás alkalmával az árut a JCD (JCDd) negyedik és ötödik lapja kíséri a szállítás célállomásához illetékes vámhivatalig. Ez Szlovákiában ugyanúgy igazolja az áru leszállítását a JCD nyomtatvány „C" szakaszán, és a negyedik lapot visszaküldi a szállítmányt útnak indító vámhivatalhoz, a Cseh Köztársaságba. Az árut átvevő importőr (szlovákiai) felmutatja a behozott árura a vámhivatalban a JCD-t (JCDd), amellyel az árut vámolásra, esetleg adózásra, vagy statisztikai célokra bejelenti. 1 e) A vasúton, postán, vagy légi úton történő behozatal esetén a JCD 4. és 5., kiegészítő oldalára a tranzit rendszerű szállítás vámfelügyeleténél, nincs szükség a gyorsított vasúti szállítások kivételével. Az áru feladásánál a kiindulási vámhiMEGÉRETT A HELYZET A PRIVATIZÁLÁSRA Az ipari termelés / 1987 = 100 / Bruttó hazai termék / változás az eltfzö évhez / % fr=ain a 5' 1 0 -L587 88 89 90 91 92 87 88 89 90 91 92 Fogyasztoi árak / emelkedés az elöztf évhez / % 60 50 40 30 20 1 0 0 87 88 89 90 91 92 Munkanélküliség / az összmunkaerö szďzaléka / 87 88 89 90 91 92 12 1 0 8 6 4 2 0 se vagy az egyik, vagy a másik országban jön számításba, a Cseh illetve a Szlovák Köztársaság vámszerveinek ide vonatkozó szabályai alapján. Ha a tranzit rendszerű szállítás esetén minden előírást és feltételt betartott a szállító, vagy a szállíttató és a kezességnek vámletét formájában tett eleget, akkor ezt a vámletétet az a vámhivatal adja vissza, ahol a letétel megtörtént. Az SZK és a CSK vámszerveinek kölcsönös egyezménye alapján a kezességet teljes mértékben 1993. január 17-től kezdik érvényesíteni (megkövetelni). Kezességet csak akkor nem fognak követelni ha azt az áruszállításnál nemzetközi kezességi dokumentumok helyettesítik (pl. Ata karnet). TÖMEGES ÁRUSZÁLLÍTÁS 3) Tömeges jellegű áruszállítás esetén, ha az vasúton érkezik a Szlovák Köztársaságba a Cseh Köztársaságon keresztül és egy harmadik ország a célállomás, akkor a szállítmányt a szlovákiai illetékes vámhivatal engedi ki az országból. A határon való átengedés és a kilépés igazolása után, amelyet a vámhivatal a JCD ,,C" és „D" szakaszának kitöltésével tüntet fel, a küldeményt zöld színű címkével igazolják vissza a Cseh Köztársaság határán lévő vámhivatalba. Az 1993. január 24-ig ilyen módon feladott küldeményeket még a korábbi előírások alapján kezelik a vámhivatalok. 4) A vámmentesség egyedül csak a kereskedelmi jellegű árura vonatkozik, amely a Szlovák vagy a Cseh Köztársaságból ered. Ennek igénylésénél az importáló országban fel kell mutatni az áru eredetéről szóló igazolást, mégpedig a 110 000 korona értékű árunál az EUR1-es nyomtatványon, amelyet az exportáló ország vámhivatala igazol le. Ha kisebb értékű áruról van szó, akkor a szállító a faktúrán igazolja ezt. 5) A SZK és a CSK vámhivatalainak ideiglenes adminisztratív együttműködéséről szóló egyezménye csak a kereskedelmi jellegű árukra vonatkozik. 6. A nem kereskedelmi jellegű áru átengedésénél a vámeljárásban az egyes köztársaságok általánosan kötelező jogi előírásai érvényesek, amelyeket a Cseh és a Szlovák Köztársaság közötti vámunió kialakításáról szóló dokumentum tartalmaz az egyik országból a másik országba való vámmentes áruszállítással, a be- és kivitel megtiltásával és korlátozásával, illetve az áru eredetének igazolásával kapcsolatosan. 7) Figyelmeztetés minden exportőr számára: 1993. január 15-vel kezdődően, ha a kivitelnél a szállítók nem rendelkeznek a fent felsorolt iratokkal és igazolásokkal, akkor nem teszik számukra lehetővé a szlovák -cseh határ átlépését,