Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-13 / 9. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ. 1993. JANUÁR 13. PÁRIZS ÜNNEPÉLYES BÚCSÚ A VEGYI FEGYVEREKTŐL Párizsban a ma kezdődő háromnapos ünnepi rendezvényen legkevesebb 115 ország írja alá a vegyi fegyverek gyártását, birtoklását és használatát tiltó ENSZ-konvenciót - tájékoztatott hétfőn egy meg nem nevezett francia képviselő. A Reut§r hírügynökség szerint azonban nem várható, hogy a dokumentumot aláírják az arab országok is, mert fenntartásaik vannak az állítólagos izraeli atomfegyverekkel szemben. Az arab államok közül csak Líbia és Kuvait erősítette meg részvételét, ám nem valószínű, hogy aláírják a konvenciót. Izrael nevében Simon Peresz külügyminiszternek kellene aláírnia a dokumentumot. Az említett francia képviselő reményét fejezte ki, hogy az Arab Liga államai, amelyek Kairóban tanácskoznak, abban az esetben is aláírják a konvenciót, ha azonnal nem is fogják tudni ratifikálni. Irak, amely megerősítette, vannak vegyi fegyverei, ugyancsak meghívást kapott, de eddig nem jelezte, hogy részt vesz a fórumon. A konvenciót szokatlanul sok állam támogatta, 1992. november 30-án az ENSZ-közgyűlésben 145 tagország szavazott a konvenció szövegét jóváhagyó határozat mellett. Ez azért figyelemre méltó, mert a konvenció nem korlátozódik csupán a katonai objektumokra, hanem az egész vegyiparra érvényes. Francia források szerint a dokumentum „forradalmi ellenőrző rendszert" tartalmaz, amely bárhol és bármikor lehetővé teszi a nemzetközi szakértők ellenőrzését abban az esetben, ha felmerül a vegyi fegyverek gyártásának vagy birtoklásának gyanúja. A BIZTONSÁGI TANACS ELITELI IRAKOT BAGDAD ÉSZAKON IS RAKÉTÁKAT TELEPÍT Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azzal vádolta Irakot, hogy ismételten megsérti az Öböl-háborút lezáró határozatokat és óva intett a „komoly következményektől", amelyek a határozatok további megsértéséből eredhetnének. A BT rövid tanácskozáson elítélte az irakiak behatolását az Umm Kaszr közelében levő volt iraki katonai támaszpontra, amelyet a határvitákkal foglalkozó ENSZ-bizottság döntése nyomán Kuvaithoz csatoltak. A Reuter hírügynökség szerint az iraki fél azt állítja, hogy hivatalos ENSZ-helyek beleegyezésüket adták ahhoz, hogy kuvaiti területre lépjenek és elszállítsák haditechnikájukat. A világszervezet figyelmeztetése ellenére Irak tegnap ismét behatolt Kuvait területére - tájékoztatott Abdallatif Kabbaj, az ENSZ szóvivője. Elmondta, mintegy 150 iraki lépte át a határt és az említett katonai bázisról folytatta a haditechnika eltávolítását. Szaddam Husszein elnök áthelyezte föld-levegő típusú rakétáit a másik légitilalmi övezetbe, az ország északi részébe is. A Reuter szerint ezt a jelentést tegnap a New York Times közölte. Mint ismeretes, az USA és szövetségesei tavaly augusztusban légi blokádot rendeltek el a 36. szélességi foktól északra, hogy védelmezzék a kurd lakosságot az iraki hadsereg légitámadásaival szemben. A napilap hivatalos forrásokat idéz, amelyek említést tesznek SA-2 típusú rakéták elhelyezéséről Észak-Irak területén. Robert Gates, a CIA igazgatója hétfőn közölte: Irak mindkét válságövezetében, tehát északon és délen is fokozott aktivitás észlelhető, s ezért az Egyesült Államok kivárja, hogyan alakul a helyzet. Bili Clinton megválasztott amerikai elnök támogatja George Bush politikáját, amely nem engedélyezi, hogy Irak megsértse az Öböl-háború után elfogadott ENSZ-határozatokat. Ezt George Stephanopoulos, az új elnök szóvivője jelentette ki Little Rockban megtartott hétfői sajtóértekezletén. RMDSZ-NYILATKOZAT ÚJABB MAGYARELLENES PROVOKÁCIÓ Nyilatkozatban ítélte el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöksége azt a tényt, hogy a múlt hét végén Kolozsvár nyugati határában ismeretlen tettesek a város hivatalos nevét tartalmazó román nyelvű Cluj-Napoca feliratot a magyar Kolozsvár-ra festették át. Az RMDSZ elnöksége egyértelműen elhatárolta magát ettől az esettől és követeli a tettesek felelősségre vonását. Az esetet egyértelműen destabilizáló célzatú provokációnak minősítette és hangsúlyozta, hogy a szövetség továbbra is a törvényes keretek között küzd a kétnyelvű helységnévtáblák intézményesítéséért azokon a helyeken, ahol számottevő nagyságú nemzeti kisebbség él. Figyelemreméltó, hogy még jóformán nyilvánosságra sem került a fenti közlemény, amikor hétfőn megismétlődött a provokáció. Ezúttal az ismeretlen tettesek a Torda felé vezető főútmenti román táblát „magyarosították". Egyelőre nem tudni, hogy ki áll a nyilvánvalóan destabilizáló hatású kolozsvári akciók mögött. A város hírhedt polgármestere, Gheorghe Funar egyébként a napokban újra kezdte a maga magyarellenes akcióit. A több évszázados múltra visszatekintő Báthory Líceum vezetőségét 30 ezer lejes pénzbírságra ítéltette, mert a líceum épületén kétnyelvű tábla van, amelyből az is kiderül, hogy az iskolát maga Báthory István alapította még 1579-ben. Jellemző a kolozsvári helyzetre, hogy még fél évvel ezelőtt a bíróság nem adott helyt a tábla elleni Funar-támadásnak, most viszont Funarnak adott igazat, meghazudtolva saját, nemrégi döntését. A Korunk havilap is újra megkapta a felszólítást, hogy hagyja el eddigi szerkesztőségi helyiségeit, mert arra a helyi hivatal tart igényt, és költözzön kí a neki kijelölt épületbe. A szerkesztőség nyílt levélben ismét tiltakozott, s hangsúlyozta, hogy a kijelölt helyiségek nem felelnek meg a szerkesztőségi munka követelményeinek. Az RMDSZ elnöksége kolozsvári ülésén egyébként a pénteken kezdődő kongresszus lebonyolításával kapcsolatos kérdéseket tekintette át. A kongresszusra mintegy 350 küldöttet és másfélszáz hivatalos vendéget, újságírót várnak. A hírek szerint a korábbiaknál magasabb szinten kívánja magát képviseltetni az ellenzéki Demokratikus Konvenció is, melynek az RMDSZ alapító tagja. Képviselve lesznek a más országbeli, köztük a szlovákiai magyarok szervezetei is. Az eddigi négy elnökjelölt közül a múlt héten Takács Csaba visszalépett, tehát a legfelsőbb poszt várományosai a szövetségben Tőkés László Királyhágó melléki református püspök, Markó Béla képviselő-költő és Mina László, a brassói megyei szervezet elnöke. KOKES JÁNOS A PALESZTIN DEPORTÁLTAK ÜGYÉBEN AZ ARAB ORSZÁGOK IZRAEL MEGBÜNTETÉSÉT KÉRIK Az arab országok külügyminiszterei felkérték az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy foganatosítson szankciókat Izraellel szemben, amennyiben elutasítja a több mint 400 kitelepített palesztin hazatérését. Erről a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Tanácsának tagja tájékoztatott. A deportált palesztinok problémája alkotja az Arab Államok Ligája kairói tanácskozásának fő napirendi pontját. A tagországok 21 képviselője arról a libanoni javaslatról tárgyalt, amely a Biztonsági Tanácstól követeli, kényszerítse Izraelt arra, hogy egyezzen bele a kitelepített személyek hazatérésébe. Az indítvány szerint a BT-nek egyhónapos ultimátumot kellene adnia Izraelnek a követelések teljesítésére. Amennyiben figyelmen kívül hagyja az ultimátumot, szankciókkal kellene sújtani a zsidó államot. Eszmét Abdel Megid, az Arab Liga főtitkára megnyitó beszédében hangsúlyozta, a kitelepítés nagy csapást mért a 14 hónapja tartó közel-keleti béketárgyalásokra. Az említett tárgyalások bojkottjának lehetősége szintén szerepelt a konferencia napirendjén, ám az arab országok erre nem szánták el magukat, mert remélik, hogy az újabb tárgyalási forduló megkezdéséig rendeződik a deportált palesztinok problémája. Faruk Kaddumi palesztin külügyminiszter ezzel összefüggésben kijelentette: a PFSZ addig nem vesz részt a béketárgyalásokon, amíg a kitoloncolt palesztinok nem térnek haza. Az Egyesült Államok hétfőn megállapította: reméli, hogy elkerülhető lesz annak az ENSZ-határozatnak a meghozatala, amely szankciókkal sújtaná Izraelt. Nem volt hajlandó azonban tájékoztatni arról, hogy megvétózna-e egy ilyen határozatot. Izrael washingtoni nagykövete még szombaton kijelentette: az USA a Biztonsági Tanácsban megvétóz bármilyen határozatot, amely szankciókkal sújtaná a zsidó államot. EGYESÜLT ÁLLAMOK AZ UJ KÜLÜGYMINISZTER KÉNYES MÚLTJA A washingtoni külügyi bizottság előtt kell ma megjelennie Bili Clinton leendő külügyminiszterének. Warren Christopherrel szemben felmerült az a gyanú, hogy a hatvanas években nemcsak hogy tudomása volt kémkedésről, hanem jómaga is aktívan részt vett benne. A Reuter hírügynökség beszámolója szerint Christopher már 1977ben ez előtt a bizottság előtt állt, akkor azt állította, hogy egyáltalán nem volt tudomása kémkedésről. Másként vélekedik viszont a külügyi bizottság egyik republikánus párti tagja, aki állítólag látott egy olyan kémkedéssel foglalkozó dokumentumot, amelyen ott volt Christopher aláírása is. A külügyi bizottság szóvivője szerint a külügyminisztérium várományosának írásos nyilatkozatot kell tennie, és várható, hogy ma állást foglal az ügyben. CLINTON, A KARIKATURISTAK KEDVENCE Bili Clinton, az Egyesült Államok jövő héten hivatalba lépő elnöke nemcsak a választópolgárok tetszését nyerte meg, hanem a karikaturisták között is nagyon népszerű. Mint azt a Der Spiegel című német hetilap megállapította, ezt fizimiskájának köszönheti. A ceruza mesterei mindenekelőtt az új elnök frizuráját imádják. Pat Olifant, az oly népszerű képregények rajzolója szerint ez egy tipikus autókereskedő-frizura. Nagyon vonzónak találják a karikaturisták Clinton orrát is. Az Atlanta Constitution című folyóirat egyik olvasója felrótta nekik, hogy olyanra rajzolták, mintha egy ... volna. Szóval, kísértetiesen hasonlatos a legjellegzetesebb férfi testrészhez... Amikor Luckovic karikaturista megnézte bírált művét, kijelentette: Az olvasónak nyilván igaza van. A Baltimore Sun és a Palm Beach Post című lapok rajzolói a Fehér Ház jövendő urának arcvonásaiban egy óriási, lehunyt szemű hörcsögöt véltek felfedezni. Clinton a választási kampány legkeményebb szakaszában is bizonyította, hogy van humorérzéke, s ahogy mondani szokás, nem szívbajos. így a merész rajzolók bízhat(Lurie rajza) nak abban, hogy nem fog rajuk megorrolni, még ha mindjárt,,olyannak" is rajzolják az orrát. Nem is szólva arról, hogy maguk a karikaturisták nem jósolnak neki éppen rózsás jövőt. Előrejelzéseik szerint elnökösködésének első száz napja után Clinton szeme egyre csukottabb lesz a rajzokon, könnyzacskói pedig mind nagyobbak és nagyobbak. Ami pedig az orrát illeti - hát az is csak növekedni fog... (g) HILLARY NEM AZ ÁGYBAN DÖNT Biti Clinton olyan egyént szemelt ki legközelebbi bizalmasául, akit nem is kellett jóváhagyatnia a Kongresszussal. Az új elnök ugyanis kijelentette, hogy ahányszor csak valóban fontos ügyben kell döntenie, mindig kikéri felesége, Hillary véleményét. Az amerikaiakat már a választási kampány alatt nyugtalanította, hogy az új first lady beleszól majd a Fehér Ház politikájába. A 45 éves neves ügyvédnőt Clinton választási stábja a kampány alatt valósággal,,kivonta a forgalomból" és olyan nőként próbálta elfogadtatni, aki törődik a háztartással. Clinton győzelme után azonban a helyzet megváltozott és Hillary újra előtérbe került - vélekedik a DPA hírügynökség. Az Egyesült Államokban hagyomány: ha az elnök felesége megpróbálja befolyásolni férje döntéseit, ahogy Reagan és Carter felesége tette, ä kőzvén lemény arról kezd suttogni, hogy a dolgokat az ágyban beszélték meg. A rossznyelvek viszont azt állítják, hogy Hillary egészen más eset - neki mások a preferenciái. Nyíltan arra törekszik, hogy főtanácsadóként a Clintonteam tagja legyen. Közvetlenül nem nevezhető ki, mivel 1967 óta törvény tiltja ezt (a rossz tapasztalatok után hozták ezt a rendelkezést, amikor John Kennedy fivérét, Robertet nevezte ki miniszterré). Hillary befolyása egyébként már megnyilvánult az új kabinet tagjainak kiválasztásánál is. Maga Clinton sem titkolta, hogy felesége segített e döntések meghozatalánál. HONECKERT ELENGEDIK? A berlini tartományi bíróság tegnap visszavonta azt az elfogatási parancsot, amelyet Erich Honecker ellen adott ki amiatt, hogy tűzparancsot adott ki a beinémet határon. A DPA hírügynökség szerint ma várhatóan visszavonják a sikkasztás vádjával kiadott elfogató parancsot is. Ha ez megtörténik, Honecker elhagyhatja a börtönt, sőt Németország területét is. Wolfgang Ziegler, Honecker védője tegnap este közölte, a külügyminisztériummal történt megállapodás után a belügyminisztérium útlevelet ad ki védencének, aki elutazhat Chilébe, ahol felesége és lánya él. A védő azt is közölte, hogy Honecker depressziós, nem tud örülni a fejleményeknek. NÉHÁNY SORBAN 1 fjacseszlav Bragint nevezte ki V Jelcin elnök az Osztankino orosz állami rádió és tévétársaság vezetőjévé. A reformpárti parlamenti képviselő ily módon Jelcin második legközelebbi szövetségesévé vált a túlsúlyban reformellenes orosz parlamentben. Bragin új tisztségében azt a tévétársaságot fogja irányítani, amelynek első csatornáján sugárzott adása a szovjet utódállamokban mindenütt fogható. B

ombay észak-indiai városban továbbra sem hagynak alá az ellenségeskedések a muzulmánok és a hinduk között. A napokban muzulmán családok ezrei menekültek felgyújtott házaikból és az üzletekből a helyi vasútállomásra, ahol arra vártak, hogy a rendőrök fellépnek a féktelenül tomboló hinduk ellen. A karhatalom azonban tehetetlennek tűnik és alig van remény a hindu-muzulmán összecsapások elfojtására. G

eorge Bush tegnap a bethesdai katonai kórházban alávetette magát a szokásos évi orvosi ellenőrzésnek. A Fehér Ház szóvivője elmondta, nincs különösebb oka annak, hogy Bush orvosnál járt, hiszen évente ezt eddig is megtette. Bush egy hét múlva esedékes távozása után is élvezheti mindazokat a teljes körű előnyöket, amelyek az elnököt az orvosi ellátás terén megilletik. B

elgrádi újságok a múlt hónapi választásokon győztes szocialisták politikai tisztogatásának minősítik azt, hogy kényszerszabadságra küldték a szerb televízió mintegy 2 ezer újságíróját és műszaki alkalmazottját. A szabadságolt alkalmazottak szinte kivétel nélkül ellenzéki politikai pártok tagjai vagy a kormány lépéseit kritikusan szemlélő független szakszervezetekbe tömörülnek. B

onni kormánykoalíciós pártok a tervek szerint már a jövő héten a Bundestag elé terjesztik a menekültügyi törvény tervezetét, tájékoztatott tegnap a DPA. A döntést a koalíciós pártok a Helmut Kohl elnökletével megtartott ülésen hozták meg. D

él-Afrikában a Pánafrikai Kongresszus (PAC) nem képes a kormány elleni fegyveres harc megfékezésére. Erről a szervezet militáns szárnyának vezetője, Sabelo Fama számolt be az egyik néger lapnak nyilatkozva. Beismerte, hogy fegyveresei felelősek az egyik golfklub elleni támadásért, amelynek négy fehér esett áldozatául. A Délafrikai Köztársaságban tavaly az év végén kezdődött a fehérek elleni erőszakhullám, amely veszélybe sodorta a faji egyenlőségen alapuló demokratikus társadalom megteremtését. K

enya nyugati részében mintegy 40 fős, fiatalokból álló néger csoport élve elégetett nyolc boszorkánynak minősített személyt, hat nőt és két férfit. A fiatalok kivonszolták áldozataikat házaikból, dorongokkal félholtra vertek, benzinnel leöntötték és felgyújtották őket. Két nőre egyenesen a házukat gyújtották rá, mindketten bennégtek. Kenyai hivatalos források közölték, hogy a Viktória-tó környékén gyakran fordulnak elő ilyen esetek.