Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-11 / 7. szám, hétfő

1993. JANUAR 11. .07 SZÓi HIREK - VELEMENYEK RÖVIDEN • Többek között Szlovákia nemzetiségi politikájának nemzetközi összefüggéseivel foglalkozott a Demokratikus Baloldal Pártja Végrehajtó Bizottságának szombati zsolnai ülése. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Peter Weiss pártelnök megjegyezte: soraikat nyugtalanítja a szlovák értelmiségi körökben megnyilvánuló gyűlölködés. • Ismeretlen telefonáló hívta fel tegnap délelőtt a pozsonyi városi rendőrség operációs központját. Nehezen érthető mondanivalójában merénylettel fenyegetőzött. Hívásának végén azt mondta, a pozsonyi Kapucinusok temploma előtt (nem messze a parlament és a városi rendőrség épületétől) két bőrönd robbanóanyag található. Ha a püspökök nem tesznek semmit ellene, 15 percen belül felrobbannak. A rendőrség ügyeletes csoportja rögtön a helyszínre indult, de ott semmilyen bőröndöt nem talált. A névtelen telefonáló után folyik a nyomozás. • Ma kezdi meg tevékenységét a mohi atomerőműben a bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői csoportja. Céljuk az üzembe helyezendő energetikai blokkok készültségi fokának megállapítása és a biztonságjavító tervek megismerése lesz. A szombaton érkezett szakértők január 29-éig tartózkodnak nálunk. • Gustáv Husák egykori csehszlovák államelnök 80. születésnapja alkalmából szombaton a hidegkúti temetőben Vladimír Ďad o, az SZLKP KB elnöke a politikus történelemben betöltött szerepét ismertette. PÁNIK A PÉNZINTÉZETEKBEN Pénteken az emberek százai árasztották el a pozsonyi bankokat és takarékpénztárakat. Annak hírére, hogy rövidesen elkezdik a bankjegyek felülbélyegzését, mindegyikük megtakarított pénzét akarta kivinni. Ezzel kapcsolatban Vladimír Mečiar szlovák kormányfő megjegyezte: ,,Nem érdekünk a pénzelosztás felgyorsítása, és feltételezzük, a cseh fél sem szánja rá magát egyoldalú szerződésfelmondó lépésre. Ez értelmetlen lenne, de ha bekövetkezne, időben tudunk rá reagálni." Szavai szerint nincs ok a nyugtalanságra: ,,A polgár számára csak annyit jelent az egész, hogy készpénzére bélyeg kerül. Nominális értéke változatlan marad. Mindössze átváltás lesz, 1:1 arányban, és senkinek nem lesz kára belőle!" - mondta a miniszterelnök. VÁRJÁK A PANASZOSOKAT (Folytatás az 1. oldalról) adót vagy sem. A törvény nem ismerete senkit sem jogosít fel arra, hogy törvényellenesen járjon el. A kereskedőnek árnyilvántartást kell vezetnie, és ebből nyilvánvalóvá válik árképzésének mechanizmusa. - Önöknek joguk van az ellenőrzésre? - Nekünk nincs, de a pénzügyminisztériumot és a kirendeltségeit figyelmeztetjük a visszaélésekre, és a törvény értelmében nekik kötelességük a panaszt felülvizsgálni, a vétkeseket felelősségre vonják. - Említette: a kifogásolt minőségű árut sem fogják figyelmen kívül hagyni. Hogyan fogják ellenőrizni? - Egy magánvállalkozóval kötöttünk szerződést, akinek laboratóriuma van, és szakszerű vizsgálatok alapján tanúsítványokat ad ki a gyanús élelmiszerekre. Tehát bármikor ellenőrizhetjük a kínált áru minőségét. Az eredménnyel az illetékes állami szervekhez fordulunk, a többi már az ő dolguk. D. T. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. JANUÁR 11-Én Pénznem Angol font Francia frank Német márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Svájci frank USA-dollár Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA 44,746 5,238 17,819 19,272 19,670 19,519 29,332 46,09 5,37 18,19 19,90 20,42 19,95 29,89 PRIVATIZÁCIÓ A MEZŐGAZDASÁGBAN KORLÁTOK KÖZÉ SZORÍTJÁK AZ ÉLELMISZERÁRAKAT? (Munkatársunktól) - Szombaton délelőtt az SZK Földművelési Minisztériumában Peter Baco tárcavezetó kollégájával, Ľubomír Dolgoš szlovák privatizációs miniszterrel tárgyalt a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemek magánkézbe adásáról. Megbeszéléseik szünetében válaszoltak az újságírók kérdéseire. Felvetődött a nagytapolcsányi sörgyár privatizációjának rendezése. A miniszterek abban egyeztek meg, hogy külön pályázatot írnak ki a benyújtott tervezetek kidolgozói között, így kiküszöbölik a végleteket, vagyis a nyilvános versenyt és a közvetlen eladást. Dolgoš miniszter dicsérően szólt a földművelési tárcáról, amelynek egyáltalán nem közömbös, mi lesz a privatizáció után a gazdaság e fontos részével. Elárulta, elsősorban a tej-, a hús- és általában az élelmiszer-ipari üzemek privatizációs tervezeteit boncolgatták. Különböző módszerek jöttek számításba, végül olyan megállapodás született, hogy mindegyik vállalatot más-más módon engedik ki az állam karmai közül, és idószerzés szempontjából esetenként nem nyilvános, hanem csak szükkörű versenyt írnak ki a tervezetek benyújtói között. Ebben az érdeklődés szerint az alaptermelés legalább 34 százaléka lesz érintett. Kiegyenlítik majd a feltételeket is. Ha például eddig a tejüzemek szinte ingyen kerültek a vagyonjegytulajdonosok kezébe, ezzel a ténynyel a hagyományos módszerek alkalmazásakor ugyancsak számolnak. Vagyis az új tulajdonos ár- és fizetési kedvezményekhez jutna, hogy ne legyen leterhelve újabb kiadásokkal, melyek végeredményben áremelkedéshez vezetnének. Megtudtuk: egyelőre elhalasztják egy-két vállalat magánkézbe adását. Ezek elfogadható jövedelmezőség mellett majd olyan árakon kínálják termékeiket, amelyek alacsonyabbak lesznek az egyre felfelé kúszóknál, s voltaképpen korlátokat szabnának az élelmiszerár-emelkedésnek. Példaként a nyitrai malmot, a pozsonyi Kassai utcai húsipari üzemet és a hidegkúti pékséget hozták fel. Baco miniszter szerint a pénzügyi tárcával együttműködve országos ellenőrzés folyik a felszökött élelmiszerárak indokoltságának megállapítására. Ahol valóban bebizonyosodik a megszabott hozzáadottérték-adó túllépése, és más eszközökkel képtelenek lesznek az árak visszaszorítására, elképzelhető, hogy esetenként maximálják őket. Igaz, csupán átmeneti jelleggel. Egyébként a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban az állam mindössze egyedülálló esetekben marad jelen; ennek jelentősége elenyésző. Ľubomír Dolgoš hozzáfűzte: a privatizáció során nem feledkeznek meg az ágazat sajátosságairól, vagyis arról, hogy az alapvető szükségletek kielégítését szolgálja, és lassú a tőkemegtérülés. (j. mészáros) Tegnapi szokásos tévébeszédében Vladimír Mečiar kormányfő arról tájékoztatott, hogy a kormánytagok ezen a héten számolnak be az élelmiszerárak ellenőrzésének eredményeiről. A kormányfő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kabinet esetleg intézkedéseket foganatosít az alapvető élelmiszerek árának szabályozására. IRAK: A RAKÉTÁK MARADNAK Az Iraknak adott amerikai ultimátum lejárt ugyan pénteken éjfélkor, azonban mégsem következett be a kilátásba helyezett nyugati katonai akció a Perzsa-öbölben. Bush elnök szóvivője közvetlenül az ultimátum lejárta előtt kijelentette, hogy az Irak déli részében repülési tilalmi zónaként meghirdetett övezetben észleltek bizonyos mozgást az iraki rakéták környékén, de nem világos, hogy Bagdad alávetette-e magát a támasztott feltételeknek. Colin Powell amerikai vezérkari főnök szombaton éjjel úgy fogalmazott, hogy „virradat után meg kell nézni, hogy mi is a tényleges helyzet". A washingtoni hadügyminisztérium ugyanis éjszaka a rossz időjárás miatt csak műholdfelvételekre volt utalva. Később a Pentagon illetékese nyilatkozott arról, hogy a katonai akció két okból maradt el: egyrészt, a kedvezőtlen időjárás miatt, másrészt pedig azért, mert a rakéták körül észleltek mozgolódást, de nem lehetett tudni bizonyossággal, hogy iraki részről ez csak valamiféle bújócska, vagy valóban elvontatják a rakétákat. Bagdad tegnap cáfolta, hogy visszavonta volna rakétáit a tilalmi övezetből. A külpolitikai újságírók rendelkezésére bocsátott hivatalos álláspont szerint „az Egyesült Államok nem korrekt módon festette le a helyzetet", úgy, mintha Irak engedett volna a Bush-kormányzat nyomásának. Husszein szóvivője az AFPnek nyilatkozva kijelentette: „Irak mindenesetre kész a békés párbeszédre". A hét végén rendkívüli ülést tartott a bagdadi kabinet és szent háborúra szólított fel az Egyesült Államok szövetségesei ellen. ŐRÜLTEKKÖZT, VÉDTELEN llogy örültek között étek, nyilvánvaló..." - mormolom, amióta j f íl a költőnő. Takács Zsuzsa versének soraira találtam a Holmi decemberi számában. Érzem, átélem ugyanis, hogy helyettem is szól, hiszen engem is az ô helyzetébe kényszerítenek naponta, pedig én ,,sem válok nyugtalanná, ha a házszámom és éveim számának / összege nem osztható hárommal...", Túlságosan sokan érzik azonban, hogy igenis el kell osztani ezt az összeget hárommal, sót különféle varázsigéket kell mormolni a rendes munka helyett. Bizony, ,, őrültek között élek, az nyilvánvaló", mert ugyan mit is mondhatok arra, ha ebben a Közép-Kelet-Európában akad egy polgármester, aki arról akarja meggyőzni honfitársait, hogy az erőszakosan meghamisított történelem elegendő a jeges házak betütéséhez, télvíz idején? Mi lehet a véleményem arról, ha felelősnek hitt politikusok elhiszik, és velem is el akarják hitetni, hogy egy közepesen fejlett közép-európai állam helyett előnyösebb lehet az állampolgárok számára két kisebb, tehát gyengébb ország, s most egy mesterségesen létrehozott határon mindkét oldalon vámosok bokáznak a jeges szélben, mert nem tudják, voltaképpen mi is a teendő? ,,Örültek között élek, az nyilvánvaló", ha egy kormány jogi doktorátussal rendelkező igazságügyminisztere arról fecseg, hogy az elmúlt két és fél esztendőben kormánya két nagy sikert aratott: elérte a szovjet csapatok távozását, illetve elmozdította állásukból a polgári foglalkozásuk szerint békés szociológus médiaelnököket. S vajon nem őrültség arra gondolni, hogy egy olyan nemzet katonái hiszik az egyéni terrort nemzeti gondok megoldásának, amely országot ebben a században egyszer már végveszélybe sodort az ilyesfajta felelőtlenség? Először lelőtték Ferenc Ferdinándot - úgymond - Szerbia érdekében, ebből világháború lett, most megölték a bosnyák miniszterelnök-helyettest, s ki tudja, mi lesz még belőle...! K lem, én ,,sem menekülök a szekrénybe / a tévébemondók átható » V tekintete elől", ahogy Takács Zsuzsa sem futamodhat meg a rémes képek és a józan észt cáfoló hírek elől, ..de hogy őrültek között élek, az nyilvánvaló". És azt is elmondhatom a költővel: ,,Bár nem emlékszem, hogy mikor szállítottak be". Valóban: mikor is? Ha jól emlékszem, mi egy közös Európa-hazába, készültünk, nem pedig az örültek házába... (brogyányi) CSURKA ÚJRA IRÁNYVÁLTÁST SZORGALMAZ Budapesten a hétvégén élénk hazai és nemzetközi érdeklődés mellett megtartotta második országos tanácskozását az MDF jobbszárnya, melyet gyakorlatilag a kormányzó párt radikálisan nemzetikeresztény orientációjú frakciójának lehet tekinteni. A Csurka István nevével fémjelzett irányzat tanácskozására azért is fokozottan odafigyeltek, mert két héttel a Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése előtt tartották. A hétvégi fórumon felszólaltak az MDF vezéregyéniségei: közülük Csurka az irányváltást, mig Lezsák Sándor és Antall József az egység és az akcióképesség megteremtését sürgették. A három vezető közül elsőként felszólaló Lezsák szerint az MDF-en belüli feszültségek és irányzatok harca arra vezethető vissza, hogy a párt erőn felül vállalt társadalmi felelősséget, s ezt nehéz összeegyeztetni a napi életsorsok igazságával. Csurka az elhangzottakra reagálva kijelentette, hogy a nép nem fáradt, de az MDF ellen van hangolva. A volt kommunista nómenklatúra nemcsak a sajtóban, hanem a közéletben és a minisztériumokban is jelen van. Mindez az oka annak, hogy Magyarországon még nem volt meg az igazi rendszerváltás. Csurka szerint az általa alapított Magyar Út Alapítvány legfőbb célja épp ennek a „forgalmi dugónak" a felszámolása. Csurka egy széles nemzeti mozgalom kibontakozásának a szükségességét hangsúlyozta, amely apránként elfoglalhatná a magyarokat megillető helyeket az országban. Újra keményen bírálta az ellenzéket, majd kijelentette: reméli, hogy a kilencvennégyes választások után olyan négy év következik, amikor „magyarnak magyar lesz az ellenzéke" az országban. Beszédében Csurka azt is elmondta, hogy nézete szerint az MDF jelenleg nem alkalmas az általa vázolt feladatok elvégzéséhez, új csoportosulásra lenne szükség, de azt nem mondta el, hogy milyenre. Leszögezte, hogy a következő pártkongresszuson nem vállalja az elnökjelöltséget. Antall József pártelnök, kormányfő felszólalásában ismét visszafogott volt, megpróbált a középen maradni. Kijelentette, hogy a kormánykoalíciónak legalább két választási időszakra van szüksége programjának megvalósításához. Reménykedve szólt a 94-es választásokról, s szerinte a másik oldalon nincs is olyan szalonképes politikai erő, amely képes lenne a választási győzelemre, s amelynek nyugodt szívvel át tudná adni a hatalmat. Antall hangsúlyozta, hogy a nemzeti gondolat mindig vezércsillaga kell hogy legyen az MDF-nek, amelynek realizmussal, józan magyarsággal kell párosulnia. Aki irreális célokat tűz ki vagy nagy szavakat hangoztat, csak árt a nemzetnek, figyelmeztetett a kormányfő. Antall szerint az MDF esetleges szétesésével megjavulna a kormány munkája is. Ahogy mondta: „Aki ehhez segédkezet kíván nyújtani, tegye. Én nem teszem." Egyes megfigyelők szerint ezeket a szavait Csurkának (is) címezte. KOKES JÁNOS, Budapest A DONI ÁTTÖRÉSRE EMLÉKEZTEK A hét végén Magyarországon szinte minden nagyobb városban megemlékeztek a doni áttörés 50. évfordulójáról. Kegyeletes emlékünnepségeket tartottak Szombathelyen, Debrecenben, Egerben és Hódmezővásárhelyen. Az utóbbin felolvasták Für Lajos honvédelmi miniszter levelét, amely leszögezi: „Történelmünk egyik legmélyebb sebe a Don-kanyar. A rendszerváltással erkölcsi elégtételt nyújthatunk mindazoknak, akiknek sorsáról 40 évig nyíltan nem is beszélhettünk". Több helyütt ökumenikus istentiszteletet tartottak a hősi halottak emlékére. FELHÍVÁS TOLERANCIÁRA (Folytatás az 1. oldalról) tó intoleráns megnyilvánulások ellen egyaránt fel kell lépni. A kisebbségek elleni burkolt és leplezetlen lépések, illetve tervek is nagy teret kaptak, így a vita gyakorlatilag két fő téma köré összpontosult: a romák helyzetére, és a Szlovák Oktatásügyi Minisztériumnak arra a tervére, hogy minden magyar tanítási nyelvű iskola mellett létesítenek egy gyakorlatilag szlovákul oktató alternatív intézményt, amely a résztvevők szerint is a magyar iskolák tervszerű elsorvasztásával ér fel. A fórum résztvevői szerint, ha ez a szándék erőszakos propagandával párosul, akkor ez ellen fel kell lépni, s ebben számíthatunk a Tolerancia Alapítvány segítségére. (p. vonyik) POLITIKUSGYILKOSSÁG (Folytatás az 1. oldalról) vessenek a háborúnak és az embermészárlásnak. Időközben az ENSZben közölték, hogy a világszervezet kivizsgálja a felháborító tettet és lépéseket tesz a vétkesek megfelelő megbüntetése érdekében. Bosznia-szerte szintén felháborodást váltott ki a szarajevói gyilkosság és attól tartanak, hogy erőszakhullám lesz úrrá a térségben. Ez a félelem megalapozottnak bizonyult, mert már pénteken éjjel heves harcok robbantak ki Szarajevótól északkeletre, és a szerbek erőteljes ágyútűz alá vették Trávnik városát. A gyilkosság időpontjában Izetbegovics bosnyák elnök Párizsban tartózkodott és Mitterrand elnökkel tárgyalt. Akkor még habozott a tekintetben, hogy részt vegyen-e a genfi jugoszláv békeértekezlet újabb fordulóján, tegnap azonban bejelentette, hogy a Turajlics elleni gyilkosság miatti tiltakozásul kivonulnak a genfi fórumról. A békekonferencia előestéjén az ENSZ főtitkára úgy vélte, hogy ez az utolsó esély a délszláv válság békés megoldására. Tegnap délután folytatódtak a genfi béketárgyalások, amelyeken részt vesz Tudjman hon/át, Csoszics jugoszláv elnök, továbbá Karadzsics, a boszniai szerbek vezére és Mate Boban horvát vezető, Boszniát Szilajdzsics külügyminiszter képviseli. A fórum megnyitása után röviddel a boszniai muzulmánok azzal fenyegetőztek, hogy elhagyják a tárgyalótermet, ha a köztársaságukban élő szerbek nem ismerik el Bosznia és Hercegovina szuverenitását. „Várjuk a szerbek válaszát azokra a kérdésekre, amelyeket egy héttel ezelőtt tettünk fel nekik", nyilatkozta Lazovics, a bosnyák parlament elnöke A genfi konferenciához közelálló diplomáciai források szerint a szuverén Bosznia és Hercegovina elismerése kizárja azt a szerb követelést, hogy az ország területén elismerjék az önjelölt szerb köztársaságot. A tavaly önhatalmúlag kikiáltott szerb miniállam „parlamentje" elutasította a genfi konferencia két társelnökének azt a javaslatát, hogy Boszniát és Hercegovinát tíz tartományra osszák fel. A boszniai szerbek azt állítják, nem értenek egyet azzal, hogy több tartományba osszák szét a szerb lakosságot, amelyek ráadásul egymással nem is lennének szomszédosak. A német külügyminiszter szerint ha nem jár eredménnyel a genfi békekonferencia, akkor számolni kell a Nyugat katonai beavatkozásával. Kinkéi szerint az akcióval elérhetnék, hogy megvalósuljon a szerb katonai gépek repüléseire elrendelt ENSZ-tilalom. Tegnap késő este érkezett a jelentés, hogy Genfben mindössze két órán át tartott a délszláv válsággal foglalkozó konferencia. Karadzsics, a boszniai szerbek vezére nyolcpontos tervet terjesztett elő, amelyben újra felbukkant az a követelés, hogy önálló államot akarnak. Ez teljességgel elfogadhatatlan az értekezlet két társelnöke számára. A tervek szerint ma folytatódik a fórum, amelyre várhatóan megérkezik Milosevics szerb elnök is.