Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-06 / 3. szám, szerda

1993. JANUÁR 6. MOTOTURMIX „Zöld gumiabroncsnak" nevezte el egyik új termékét a Conti cég. Termé­szetesen nem a gumiköpeny színéről van szó, hanem arról, hogy túlnyomó­részt természetes kaucsukból készüli, ami hulladékként sem szennyezi a környezetet. A cég számításai szerint ráadásul 10 százalékkal nagyobb a kilométerteljesítménye és 20 száza­lékkal kisebb a gördülési ellenállása, mint a hagyományos abroncsoknak. » * * Hogy az amerikaiak többet autóz­nak, mint az európaiak, az nyilván nem nagy újdonság, ám az mégis meglepő, hogy mennyivel. Egy átla­gos amerikai autós ugyanis vala­mennyi utazásának nem kevesebb mint 82 százalékát személygépkocsi­val abszolválja, míg ez az arány Né­metországban 48, Franciaországban 47, Nagy-Birtanniában pedig 45 szá­zalék. Egy USA-beli átlagautós évi „menetteljesítménye" 18 ezer kilomé­ter, s mellesleg az országban 23 mil­lióval több gépkocsit tartanak nyil­ván, mint ahány jogosítvánnyal ren­delkező személyt... * * * Valószínűleg azt is kevesen tudják, hogy az Opel magyarországi - szent­gotthárdi - gyára jelenleg Európa leg­korszerűbb motorgyártó üzeme. A ter­melés teljes mértékben automatizál a gyártási folyamat a lehelő legrövi debb és leggazdaságosabb, vala­mennyi munkafázist központi számító­gépes rendszer ellenőrzi. Jövőre már valószínűleg ez a gyár látja el moto­rokkal a General Motors európai gyá­rainak túlnyomó többségét, ami éven­te 200 ezer erőgépet jelent. * # * ÚTON - ÚTFÉLEN SZALON BMW K too TOURING Régi adósságot törlesztünk, amikor rovatunkban ezúttal egy motorkerékpárt mutatunk be. Mégpedig nem akármilyen motor­kerékpárt, hiszen a bajor gép az ún. „ezres" kategóriába tartozik a maga 987 köbcentiméter henger­űrtartalmú motorjával Az egy li­ternyi térfogatból nem kevesebb, mint 70 kilowattot (95 lóerő) pro­dukál, ami 232 km/óra végsebes­séghez elegendő. Az elképesztő­en alacsony tömeg/teljesítmény viszonynak köszönhetően - mind­össze 2,71 kilogramm jut egy lóe­rőre! - szinte kozmikus a gyorsu­lása: 3 másodperc alatt éri el a 100 kilométeres óránkénti sebes­séget. Emellett - mint felvételein­ken is látható - kényelmes túra­gép, vízmentesen záró poggyász­táskákkal és nem egy személyau­tót megszégyenítő műszerfallal. Paramétereihez képest a fogyasz­tása is elfogadható: átlagosan 6 liter 100 kilométerenként AZ IDÉN TALÁN MÁR A Ml UTAINKON IS: MEGELŐZŐ SEBESSÉGMÉRÉS ZENE ES CIGARETTA AZ AUTÓBAN A gépkocsivezető a saját autójában nyilván a legintimebb magánszférájá­nak egy darabkáját élvezi. Márpedig ebbe beleférnek olyan szokások, vagy akár szenvedélyek is, amelyeket büntetlenül lehet űzni otthon, kényel­mes fotelban, ám a volán mögött esetleg súlyos következményekkel jár­hatnak. Ezek közül most a két leggya­koribb szokásra vagy kedvtelésre sze­retnénk leihívni a figyelmet, pontosab­ban arra, hogy milyen veszélyekkel járhatnak, ha közben egy 80-100 ki­lométeres óránkénti sebességgel mozgó járművet is uralnunk kell Kezdjük a hosszú, magányos utak unaloműzésére hivatott rádiózással, zenehallgatással. Magától értetődő eszköze a (többnyire magnóval kom­binált) autórádió, amely, hála az ör­vendetesen bővült választéknak, már minden hazai autós számára hozzá­férhető. Szó se róla: megvannak a felmérések alapján kimutatott előnyei. A diszkrét háttérzene elűzi az álmos­ságot, javítja az általnános lelki kon­díciót, segít „készenléti állapotban maradni", folyamatosan felfrissíti a kí­vülről érkező ingerek egyhangúságát. Mindehhez csupán egyetlen prózai körülmény társul. Nevezetesen az, hogy az autórádió - gép, amelyet ke­zelni kell. Ha rádiót hallgatunk, akkor megválasztani a kívánt hullámsávot, kikeresni az adói, ha magnózunk, elő­keresni és behelyezni a kazettát, s persze mindkét esetben beállítani a megfelelő hangerőt, hangszínt, a szte­reó készülékeknél a kél csatorna megtelelő akusztikai arányát... Nyil­vánvaló, hogy mindez időt vesz Autó-hangstúdió - amerikai módra. Nyomogatni, csavargatni azonban ezt is kell... igénybe, s ez alatt az idő alatt a fi­gyelmünk óhatatlanul elterelődik leg­főbb tevékenységünkről: a vezetésről. Igaz, csak másodpercekről van szó ­csakhogy egy 90 kilométer/óra sebes­séggel robogó autó öt másodperc alatt százhuszonöt métert tesz meg, miközben gyakorlatilag oda sem né­zünk az útra! Mindezzel persze távolról sem azt akarjuk mondani, hogy a rádiónak nincs létjogosultsága az autóban. Csupán annyit szerelnénk ajánlani, hogy vásárlásakor az egyéb igények mellett az egyszerű kezelhetőséget is érdemes, sőt kifejezetten ajánlott szem előtt tartani. Ilyen kritériumok például rádió esetében a programoz­ható, gombnyomással „lehívható" frek­vencia, amelyen a leggyakrabban hallgatott adóink szólnak, vagy az au­tomatikus állomáskereső, a magnónál pedig az úgynevezett autoreverz, amely a kazetta megfordítása nélkül teszi lehetővé mindkél oldal meghall­gatását. Ami pedig a hangerőt, a hangszínt és a sztereóakusztikát illeti, akkor tesszük a legjobban, ha már in­dulás előtt beállítjuk. Az autórádió ek­kor válik azzá, ami az eredeti küldeté­se: kellemes, szórakoztató, igénytelen útitársa, amely bennünket szolgál, és nem megfordítva. Az erős dohányosok nyilván a vo­lán mögött ülve sem hajlandók lemon­dani szenvedélyükről. Hogy ezzel mi­lyen veszélyeknek teszik ki önmagu­kat és környezetüket, azt vagy nem tudatosítják eléggé, vagy egyszerűen - vállalják. A dohányzásnak ugyanis az autóban - az egészségromboláson túl - számos egyéb kockázati ténye­zője is van. A cigarettát, a gyulát vagy az öngyújtót, bármennyire is „kéznél vannak", keresni kell, s ezeknél a mű­veleteknél ugyanaz érvényes, amit az autórádió kezelésénél már elmondot­tunk. A rágyújtás - főleg gyufával ­önmagában is kifejezetten hazardőr mutatvány: mindkét kezünkre szükség van, az orrunk előtt fellobbanó láng elvakíthat, a kénes füst könnyezésre ingerelheti a szemünket, a sercegve elrepülő gyufalej a ruhánkon vagy a kocsi szőnyegén köthet ki... A számos kocsitípusba beszerelt elektromos ci­garettagyújtó ugyan jórészt kiküszöbö­li ezeket a galibákat, csakhogy még mindig marad belőlük éppen elég. Vi­gyáznunk kell a cigaretta hamujára, rendszeres leverése is általában egy másodpercnyi odafigyeléssel jár, nem is szólva a cigarettavég elnyomásáról. Mellesleg, volt már rá példa, hogy fél perccel később lángralobbant a ha­mutartóba gyömöszölt papírszalvéta... Arra pedig már valóban kevés dohá­nyos gondol, hogy a cigarettafüsttől alattomos lerakódás keletkezik a szél­védő belső felületén; az ilyen üveget törölgetve csak elmaszatoljuk a szennyréteget. Végezetül, pusztán a teljesség kedvéért: az alig két-három légköbméteres utastérben, legyen bármennyire hatékony is a kocsink szellőzőberendezése, sokkal jobban zavarjuk a füsttel esetleges útitársain­kat, mint például egy szobában. A felsoroltakra nyilván csak egyetlen orvosság van: mellőzni a dohányzást vezetés közben. Vagy legalábbis a mini­mumra csökkenteni. Tisztában vagyunk azzal, hogy szenvedélyünkről van szó, de mégis. A volán mögött valóban túl nagy a veszélye, túl sok a kockázata. UJ BIZTOSÍTÁSI FORMÁK Bajban van a patinás német Por­sche gyár! Kocsijai iránt ugyanis ­nyilván a kevésbé „telivér", ám jóval olcsóbb, más márkájú sportautóknak köszönhetően - egyre gyérül az ér­deklődés. Olyannyira, hogy az idén a prognózisok szerint legfeljebb 22 ezer eladott kocsival számolhatnak, miköz­ben a gazdasági haszon 21 ezernél kezdődik. * * * Újfajta védekezési módot találtak ki Franciaországban az autótolvajok el­len: egy ötletes berendezés „megbé­nítja" az első kerekeket, miközben a volán forgatható marad. A tolvaj tehát elindulhat ugyan, de nem jut messzi­re; a dolog szépséghibája mindössze annyi, hogy valószínűleg az autó sem ússza meg szárazon... * * * Németországban január^ elsejétől bevezetik és szigorúan ellenőrizni fogják a legkisebb megengedett kö­vetési távolságot Hogy az ellenőrzés hogyan történik majd, csak találgatni lehet, mert a követési távolság nagy­ságát meglehetősen furcsán határoz­zák meg: annak a számértéknek a fe­le - méterben -, amelyet a kocsi se­bességmérője az adott pillanatban mutat Be nem tartása esetén a veze­tő 75 márkával lesz szegényebb. * * • Hollandiában az autóvezetői tanfo­lyamnak van egy sajátos „leckéje": hogyan kell kimenekülni egy víz alá merüli gépkocsiból. Érthető, hiszen az országban évente átlagosan 1500 gépjármű zuhan a szinte mindenütt jelenlevő csatornákba, s az ilyen ba­lesetek halálos áldozatainak száma évről évre száz körül mozog. • * * Az AT & T amerikai elektronikai cég olyan autótelefont fejlesztett ki, amelyet tárcsázás helyett elég „meg­szólítani" és máris hívja a kért szá­mot A hangimpulzus programozha­tó, és lehet például a hívott személy neve, vagy bármilyen más szó. » * * Igen megörültek az osztrák rendő­rök az új, lézersugárral működő se­bességmérő műszernek. Nem na­gyobb, mint egy kisformátumú video­kamera, a kezelése is egyszerű. Igaz, eléggé drága, de úgy hírlik, ára ha­mar megtérül a gyorshajlóktól inkas­szált büntetésekből... A finn rendőrség szakemberei a közelmúltban Kelet-Európa több országában bemutatót tar­tottak a sebességmérés új, álta­luk kitalált módszeréről. Lényege: a mérést végző kézi radar egy nagyméretű, messziről is jól ol­vasható kijelző táblához csatlako­zik, amelyről a gépkocsivezető időben leolvashatja, milyen se­bességgel halad. A tábla bárhol elhelyezhető az út mentén, mondjuk - a jobb figyelemfelkel­tés érdekében - egy rendőrautó tetején, és a jelzett egyéb adatok teljesen egyértelművé teszik, me­lyik kocsi sebességét mutatja ép­pen. A vezető így hatékonyabb „önkontrollt" kap, ós a tapasztala­tok bizonyították, hogy az esetek abszolút többségében önkéntele­nül is csökkenti a sebességet. Végül is ez a fő cél, nem pedig a büntetés... Csehszlovákia 1992 végéig nem szerepelt azon országok so­rában, ahol az új rendszert be­mutatták volna, de ez már való­színűleg nem várat sokáig magá­ra. Bevezetése után pedig ajánla­tos lesz odafigyelnünk az út men­ti „rendhagyó" táblákra! Köztudott, hogy a járművek bale­setbiztosításának eddigi lehetőségei igencsak korlátozottak voltak, és jófor­mán csak a „biztosítsunk-e vagy ne" alternatívát kínálták. Ez az állapot a drága nyugati kocsik, az egyre na­gyobb értéket képviselő luxuskellékek terjedésével, s nem utolsósorban az autólopások növekvő számának kö­vetkeztében tarthatatlanná vált, ezért a Szlovák Biztosító kénytelen volt né­hány lényeges változást bevezetni. Az alábbiakban ezeket a - már igénybe vehető - új biztosítási formákat ismer­tetjük. • Külön-külön biztosítás köthető a gépkocsi károsodása, illetve eltulajdo­nítása esetére, miközben a károsodás lehet baleset vagy elemi csapás kö­vetkezménye. • Az úgynevezett közös kárviselés (szlovákul „spoluúčasť") nagyságát il­letően a biztosított léi a következő összegek közül választhat: 500, 1000, 2000, 5000, 10 000, 20 000 és 50 000 korona. Olyan biztosítást is le­het azonban kötni, hogy a kártérítési teljes egészében a biztosító vállalja. • Ha a balesetet szenvedett gép­kocsi javítása - pl. alkatrészhiány mi­att - csak külföldön lehetséges, a biz­tosító külön szerződés keretében megtéríti ennek költségeit, éspedig a szóban forgó országban érvényes árak függvényében. Ehhez természe­tesen szükség van a külföldi javítómű­helyben kiállított számlára. • Ugyancsak külön szerződés köt­hető a gépkocsi olyan kellékeire és felszerelésére, mint az autórádiók, magnók, CD-lemezjátszók, hűtőszek­rények, telefonok, ablaktörlők, üléshu­zatok, légterelők stb. A poggyász, il­letve a kocsiban utazó személyek szintén külön biztosíthatók. • Húsz évnél régebbi gépjármű balesetbiztosításához előzetes sza­kértői becslés szükséges, amely meg­határozza a jármű értékét. • Érvényben marad a balesetmen­tes közlekedésért járó kedvezmény, az ún. bonusz, de bevezették ennek fordítottját is. Nevezetesen: ha valaki egy biztosítási időszakban többször karambolozik, vagy más oknál fogva veszi igénybe a biztosító kártérítését, a biztosítási díj emelkedésével szá­molhat. • Lehetőség van rövid időtartamra - pl. egy hónapra - érvényes biztosí­tási szerződés megkötésére is. • A 300 ezer koronánál nagyobb értékel képviselő gépkocsik csak ak­kor biztosíthatók, ha valamilyen mó­don védve vannak lopás ellen. Ha ez a védelem korszerű elektronikus ri­asztókészülék, a biztosító 30 százalék kedvezményt nyújt. KURIÓZUM: A Z ÓVATOS SZTÁLIN Úgy látszik, Joszii Visszárionovics Sztálin mégsem hitte el egészen, hogy annyira szeretik. Éppen ezért - nyilván biztos ami biztos alapon ­készíttetett magának egy speciális ZIL személygépkocsit, amelynek ol­dalát és üvegezését még a gépfegyvergolyó sem ütötte át. Sőt, ahogy elnézzük az ajtó vastagságát, talán még egy ágyúlövedék sem... A pán­célozásnak köszönhetően a gépkocsi önsúlya megközelítette a nyolc tonnát, és a tavalyi berlini autókiállítás egyik attrakciója volt. Nem utol­sósorban a generalisszimusz viaszfigurájának köszönhetően, amely ép­pen hogy csak meg nem szólalt... írta, összeállította és fényképezte: VAS GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom