Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-21 / 16. szám, csütörtök

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1993. JANUÁR 21 MAGYAR-ROMÁN KAPCSOLATOK ELMOZDULÁS A HOLTPONTRÓL IRAK (EGYELŐRE) BETARTJA ÍGÉRETÉT ÚTRA KÉSZEK AZ ENSZ KATONAI FELÜGYELŐI Remény van arra, hogy Magyarország és Románia kapcsolatai végre jó irányba elmozduljanak a holtpontról Ez derült ki azokon a tájékoztatókon, amelyeken a magyar politikai élet neves személyiségei számoltak be az RMDSZ kongreszszusa alkalmával román politikusokkal tartott megbeszéléseikről. Kodolányi Gyula államtitkár, a magyar miniszterelnök külpolitikai tanácsadója szerint a román kormány fontos kérdésnek tekinti a Magyarországhoz fűződő viszonyt, s ezért törekszik egy újabb, legmagasabb szintű külügyi tárgyalási forduló megtartására. Budapest ez elöl nem zárkózik el, de csak akkor látja értelmét a találkozónak, ha az érdemi eredményt hozhat. Az államtitkár úgy vélekedett, a román-magyar kapcsolatokban fordulatot jelent az a tény, hogy Bukarestben magas szinten fogadták Entz Gézát, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, akiről eddig szinte mindig ellenséges hangon beszéltek. Persze, ez a hangnem nyilvánvalóan nem személyének, hanem hivatalának Az izraeli parlament kedden 39 szavazattal 20 ellenében legalizálta a kontaktusokat a tuniszi székhelyű Palesztinai Felszabaditási Szervezettel, amelyet a zsidók még a közelmúltban is terrorista szervezetnek minősítettek. Politikai megfigyelők szerint ez az első óvatos lépés a PFSZ-szel folytatandó párbeszéd felé, bár Rabin kormányfő mindeddig ellenezte az Arafat vezette szervezet részvételét a közel-keleti béketárgyalásokon. A Kambodzsában szemben álló felek hallgattak a csillagászok tanácsára, miszerint április 5-e lesz a csillagok állása szerint a legkedvezőbb időpont Norodom Szihanuk elnökké választásához. A phnompenhi királyi palotában megerősítették, hogy Hun Sen kormánya egyetért ezzel a dátummal. Szihanukot jelenleg szívbántalmai miatt Pekingben gyógykezelik és várhatóan egy hónapon belül visszatér Kambodzsába. A herceg megerősítette, hogy közvetíteni óhajt a szélsőbaloldali beállítottságú vörös khmerek és Hun Sen kormánya között. Phnompenhben tartózkodó diplomaták szerint a khmer AMERIKAI FENNTARTÁSOK Az amerikai külügyminisztérium szerint Magyarországon szavatolják az emberi jogokat és a kisebbségek helyzete is jónak mondható. Az MTI arról is tájékoztatott, hogy a szokásos washingtoni évi jelentés ugyanakkor elítéli a bőrfejűek megmozdulásait, a romák és a menekültek elleni megnyilvánulásokat, valamint Csurka István fellépéseit. A külügyminisztérium ugyancsak bírálja a magyar kormány intézkedéseit a rádió és a televízió vezetőivel szemben. A dokumentum szerint Romániában ugyan javult a helyzet, de továbbra is megkülönböztetik a magyar kisebbséget. Szlovákiával kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy a pozsonyi vezetés a kétnyelvű feliratok eltüntetésével, a magyar helységnevek betiltásával korlátozza a kisebbségi jogokat. szólt. Vezető román külügyi és kormánytisztviselőkkel folytatott eszmecseréken viszont az is kiderült, hogy a felek továbbra is különbözőképpen vélekednek a kisebbségi jogok értelmezéséről - szögezte le Kodolányi. A Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának vezetője, Gál Zoltán kijelentette, az RMDSZ kongresszusán részt vett magyarországi pártok egységesen úgy ítélték meg, hogy nem lehet és nem szabad Budapestről beavatkozni a határon túli magyarok helyzetébe, tehát nem szabad kivetíteni a magyarországi pártküzdelmeket az egyes kisebbségi közegekbe. Hasonló véleményének adott hangot Pető Iván, a szabaddemokraták vezető embere is, hangsúlyozva, hogy pártja ehhez kívánja magát tartani a jövőben is. Budapesten egyébként bejelentették: hamarosan Bukarestbe utazik Szőcs Ferenc külügyi főosztályvezető, hogy a kétoldalú kapcsolatokról tárgyaljon román kollégájával, s beinduljon a magyar-román párbeszéd. KOKES JÁNOS, Budapest Peter Schmidhuber, az Európai Közösségek költségvetési kérdésekben illetékes főbiztosa az Európa Parlamentben bejelentette: az EK bizottsága folytatja a tárgyalásokat Izraellel a gazdasági együttműködésről, tekintet nélkül a több mint 400 palesztin kiutasítására. Úgy vélte, a májusban esedékes, az új együttműködési szerződésről szóló tárgyalásokig a bizottságnak még módjában lesz alaposabban értékelni a helyzetet. képviselők jobban bíznak Szihanukban, mint a kambodzsai békefolyamatra felügyelő ENSZ-alakulatokban, ezért szeretnék, ha az elnökválasztást a világszervezet által javasolt májusi időpontnál hamarabb, már április 5-én megtartanák. A Kambodzsában tartózkodó ENSZ-misszió szóvivője közölte, hogy a vörös khmerek az ország nyugati részében fekvő Pailineben fogva tartanak 12 ENSZ-alkalmazottat. A vörös khmerek azt követően vetemedtek erre, hogy a kormánycsapatok újra megkísérelték ellenőrzésük alá vonni ezt a területet. ^^eorge Bush, immár exelí -» nök, az utóbbi napokban alaposan megkeverte a kártyákat, főleg a külpolitikában. Idén januárban mindent bepótolt, amit félt a tavalyi választási kampányban megtenni. Attól tartott akkor, hogy ha netán rosszul sülne el az ENSZ-re sem hallgató Szaddam Husszein másodszori megleckéztetése, örökre elbúcsúzhatna újraválasztás'! reményeitől. Nem sejthette még, hogy ő lesz végül is a Fehér Házért folyó küzdelem vesztese, tehát lényegében semmit sem kockáztatott volna egy újabb Irak elleni akció megindításával. Januárban viszont az ő szemszögéből már szinte semmilyen rizikóval nem járt egy második Bagdad elleni akció, így ez meg is történt. Tény, hogy a minden felszólításra és határozatra fittyet hányó iraki önkényurat legfőbb ideje volt újra figyelmeztetni - ezúttal ismét katonai akcióval. De ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy a döntéssel, illetve az akcióval nem lehetett-e volna kivárni azt a pár napot Clinton beiktatásáig? A légitámadások beindítására az is késztethette Busht, hogy valószínűleg újabb tettel kívánt bevonulni a majdani történelemkönyvekbe. Emellett azonban nem zárA tegnap dél körül kapott hírügynökségi jelentések szerint Irak még mindig tiszteletben tartotta a déli és északi országrészben általa egyoldalúan meghirdetett tűzszünetet. Bagdad kedden este közölte: Bili Clinton, hivatalba lépő amerikai elnök iránti jószándékának jeleként rendelte el a fegyvernyugvást, amely közép-európai idő szerint tegnap reggel hat órakor lépett hatályba. Clinton szóvivője keményen reagált erre az iraki bejelentésre, mondván: amire szükségük van, az az, hogy lássuk: Irak megváltoztatta magatartását. Az ENSZ katonai felügyelői január 7-től várakoznak Bahreinben a New York-i ENSZ-központ engedélyére, hogy Bagdadba repülhessenek azt követően: Irak feloldotta rájuk vonatkozóan a repülési tilalmat. Hetven szakértő várja az indulást, köztük a vegyi fegyverek megsemmisítésére szakosodott csoport. Irak kedden ajánlotta fel, félretéve korábbi kifogásait, hogy Behreinből egyenesen Bagdadba repüljenek az ENSZ-szakértők. Egyébként éppen a repülési tilalom és a különböző ható ki egy adagnyi republikánus rosszindulat sem. A Bush képviselte republikánus tábor miért engedje meg a demokrata uniónak azt a luxust, hogy olyan sorrendben foglalkozhasson az egyes problémákkal, mint azt kampánybeszédeiben, illetve győzelme után beígérte. Bill ClinCSAPDA? ton az ideális helyzetből indult ki. Abból, hogy az Egyesült Államok elnökének most a honi gazdasági és egyéb társadalmi gondok felé kell fordulnia, csak azután következik mindaz, ami külföldön történik. Most viszont van egy konkrét helyzet, amely elé Bush állította Clintont, épp a napokban hozott külés katonapolitikai döntéseivel. Az új elnök pedig nem tehet mást, minthogy a reá hagyott politikai örökségből indul ki, s azt próbálja bevégezni, amit Bush elkezdett. így lőttek annak az ideáljának, hogy beletemetkezik a hazai gondok orvoslásába, mert ott van rögtön a nyakán két válság is; az iraki, ahol már léptek elődjei, s a balkáni, amelynek kapcsán neki kell vállalnia a kényes feltételek támasztása miatt döntöttek a szövetségesek az Irak elleni támadások mellett. Franciaország, amely ugyan szintén részt vett a támadásokban, tegnap megvádolta az Egyesült Államokat, hogy a Bagdad külvárosa elleni vasárnapi rakétatámadással megsértette az ENSZ hatátozatait. Roland Dumas külügyminiszter úgy vélekedett, Bili Clinton hivatalba lépése enyhíti a feszültséget Irak és a nyugati szövetségesek között. A The Washington Post című hetilap tegnap közölte Brent Scowcroftnak, a távozó elnöki nemzetbiztonsági tanácsadónak az interjúját, mely szerint a tavalyi összeesküvés Szaddam Husszein iraki elnök ellen nagyon közel volt a sikerhez, csak az elnök biztonsága érdekében foganatosított nagyon hatékony intézkedések akadályozták meg eredményes befejezését. Scowcroft szerint nem Washington volt az összeesküvés kezdeményezője, hanem valószínűleg az iraki katonai körök. A merényletkísérletre tavaly júniusban került sor, de kudarcba fulladt az elnök egységeivel kirobbant fegyveres összecsapás miatt. döntést. Nagyon valószínű, hogy a rafinált republikánusok szándékosan állították az újdonsült elnököt olyan kész helyzet elé, amelyben az adott kérdésben haladéktalanul lépnie kell. így, demokrata ellenlábasuk nem teheti azt, amit és amilyen sorrendben cselekedni akart. S a szavazók ezt úgy foghatják fel, hogy Bili Clinton nem tartja magát választási ígéreteihez, mert elnökségének első napjaiban a külpolitikára összpontosít, holott nem erről volt szó eredetileg. M

eglehet azonban, hogy a Fehér Ház deres hajú, ám fiatalos külsejű új lakója nem sétál bele ebbe a csapdába, s fürge észjárású, vele egykorú közeli munkatársai átlátják a helyzetet és megtalálják az egyedüli járható utat: azt, hogy egyidejűleg kell próbálkozni a hazai és a külföldi problémák megoldásával. Mert ha nem ez fog történni, akkor a republikánusok már most ráfoghatják Clintonékra, hogy kormányzásuk első napjától kezdve megszegték választási Ígéreteiket. A jelek szerint tehát a Fehér Házból tegnap kivonulni kényszerült republikánusok már most beindították a demokraták elleni kampányukat... (p. vonyik) A JÖVŐ AZ EURORÉGIÓKÉ Az elmúlt három év eseményei teljesen megváltoztatták Európa térképét; 1989-ben, a népek őszén nagy reményekkel tértünk rá az ismeretlen útra. Akkor még Lengyelország sem gondolta, hogy 1993ban új szomszédai lesznek, hogy Szlovákiával lesz a leghosszabb határa ... Grzegorz Dziemidowicz, a lengyel külügyminiszter szóvivője nemcsak az ország külpolitikáját ismertette a pozsonyi kulturális központban elhangzott előadásán - az országaink között meglevő és kiépítendő együttműködésről is részletesen beszélt. Lengyelországnak érdeke, hogy jó kapcsolatban legyen a szomszédaival - elsősorban a visegrádi csoporttal. Ám hogy ez így legyen, megfelelő határátkelőhelyekre van szükség. Újakat kell létesíteni, hiszen a határokon embertelen állapotok uralkodnak. Hiányzik az infrastruktúra is, de mindenhez pénz kell. Akárcsak a kulturális kapcsolatok szorosabbá fűzéséhez. Valamikor jól működött a diákcsere. Ma nagyon kevés hazai diák tanul Lengyelországban, és a lengyel diákok sem jönnek hozzánk .. A közönség soraiból valaki arra volt kíváncsi, hogyan ítéli meg a lengyel külügy a szlovákiai magyar kisebbség aktivizálódását, ahol, úgymond, „irredenta érdekek" is körvonalazódnak ... Grzegorz Dziemidowicz pompás „receptet" adott a nemzeti(ségi) ellentétek elsimítására. Lengyelországban létrejött néhány eurorégió - a németekkel közösen, s az együttműködésbe bevonják a svédeket és a dánokat is. A régiók létrehozásának nincs akadálya - az Európai Közösség támogatja - pénzzel is. Bizonyos körök fanyalogva fogadják a tervet, a lengyel érdekek veszélyeztetését látják benne. De a külügyminisztérium véleménye éppen az ellenkező. Nem lehet folyton csak a múltba nézni! (kiedr) NÉHÁNY SORBAN E

gyesítették erőiket az ukrán ortodox kommunisták és tegnapra sikerült összehívniuk a parlament ülésszakát. A Reuter hírügynökség szerint ez veszélybe sodorhatja a piacgazdaság megteremtését célzó reformokat. A 450 képviselő több mint egyharmada követelte a Leonyid Kucsma kormánya által elfogadott intézkedések megvizsgálását. Az Ukrajna déli és keleti részből származó, többségükben orosz nyelvű képviselők elítélték a múlt heti nagyarányú áremelést, emellett sürgették a szorosabb együttműködést Oroszországgal és a többi volt szovjet köztársasággal. F

ebruár 1-ig sor kerül az egykori Szövetségi Gyűlés ingóságainak és ingatlan vagyonának teljes felosztására a két utódállam között. A képviselőtestület irodájának igazgatója szerint az ingatlanvagyon a Cseh Köztársaságban marad, míg az ingóságokat 2:1 arányban osztják el. Elfogadták az elosztás mechanizmusát is, így például meghatározták, hogy melyik ország hány tévét, számítástechnikai berendezést, illetve közlekedési eszközt kap. Az ingóságok Szlovákiára esö része 21 millió korona, a Cseh Köztársaság ennek a dupláját kapja. B

udapesten ismertették az alkotmánybíróság döntését, amelynek értelmében az Országgyűlés nem oszlatható fel népszavazással. Az alkotmánybíróság azt követően foglalkozott a parlament jogi bizottságának felkérésére ezzel a kérdéssel, hogy a létminimum alatt élők társasága több mint százezer aláírást gyűjtött az ügyben népszavazás kiíárását szorgalmazó petíció alá. A testület döntése értelmében az Országgyűlés csak az alkotmányban felsorolt módozatokkal oszlatható fel, ezek között a népszavazás intézménye nem szerepel. IZRAEL— PFSZ LEGALIZÁLT KAPCSOLATOK CSILLAGÁSZOK TANÁCSOLJÁK KAMBODZSÁBAN ÁPRILIS 5-ÉN LEGYEN AZ ELNÖKVÁLASZTÁS BRÜSSZELBEN BŐSRŐL EREDMÉNYTELEN MEGBESZÉLÉSEK A Magyar Rádió tegnapi tájékoztatása szerint Brüsszelben kedden ismét kézzelfogható eredmények nélkül értek véget az EK-közvetítéssel folyó szlovák-magyar megbeszélések Bősről. Martonyi János magyar külügyi államtitkár elmondta, hogy február első hetében ismét tárgyalóasztalhoz ülnek és ez lesz az utolsó kísérlet a megegyezésre. Úgy tűnik, a szlovákok készek bizonyos kérdésekben engedni, mondotta Martonyi, de nem részletezte, hogy ez mit jelent a gyakorlatban.