Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-19 / 14. szám, kedd

1993. JANUAR 19. HAZAI KÖRKÉP IGY LÁTJÁK A KERESKEDŐK MIÉRT CSAK RAJTUNK CSATTAN AZ OSTOR? • TAVALYI ÁRU - RÉGI ÁRON • A LEGOLCSÓBB SZÁLLÍTÓT KERESSÜK Arak, árak, magas árak. Lépten-nyomon ezt a témát halljuk. Mindenki bosszankodik, szidja a kereskedőt, a gyártót, az (adó)rendszert. Az elmúlt napokban elsősorban a fogyasztóknak adtunk teret, az ö véleményüket tettük közzé. Nagy részük az eladókat hibáztatja az áremelkedések miatt. Vajon jogosak ezek a vádak? Mi a véleményük erről, a magánkereskedőknek! JALSOVSZKY TIBOR, élelmiszerkereskedő, Marcelháza: - A Zdroj raktára, ahonnan az élelmiszer nagy részét vásárolom, egy hétig zárva volt. Annak ellenére, hogy eredetileg egy-két napos leltározásra számítottak, ilyen hosszú ideig tartott nekik a munka. Most már végre visszazökkentünk a rendes kerékvágásba. Úgy érzem, jogtalanul vádolnak bennünket a fogyasztók, hogy a mi nyereségünk okozza az árdrágítást. Én például a tavalyi árut a régi áron kínálom. De mondhatok más példát is. Sót már idén hoztam. Decemberben 3,45 ko. rónáért kaptam a raktárban, most pedig 4,55-öt fizettem kilójáért. Tehát, ha nekem egy fillér hasznom sem volna rajta, sőt a költségek miatt ráfizetnék az árusítására, akkor is több mint egy koronával kerülne többe. A lapukban felhoztak egy csehországi példát, mely szerint a tej 7,90-be került egy üzletben. Az én vevőim rögtön felvetették, miért adom én 8 koronáért. Nem volt egyszerű megmagyaráznom, hogy én drágábban veszem a termelőtől, mint a cseh kolléga, és annak ellenére, hogy én kisebb árréssel dolgozom mint ö, mégis magasabb az ára. Igyekszem becsületesen kereskedni. A konkurens Jednota árainál az enyémek alacsonyabbak. Ezért bizony rosszul esik, ha szüntelenül a gyors meggazdagodásra törekvő, kapzsi kereskedőkről hallok. FRASCH JÁNOS, bútorkereskedő, Ipolyság: - A tavalyi árukészletet a régi áron kinálom. Épp most kaptam egy olyan szállítmányt - szekrénysorokat, konyhabútorokat, asztalokat -, amelyet még az elmúlt évben rendeltem, ezt is változatlan áron fogom értékesíteni. A csehországi gyártóktól, sajnos, még mindig nem érkezik az áru, tehát ezek árairól egyelőre nem tudok semmi pontosat mondani. A nyitrai Idea cég bútorai viszont drágábbak - még novemberben emelték az árakat, azzal az indoklással, hogy termékeik nagyrészt külföldi alapanyagból készülnek. Választék most is van a boltban, bár az említett csehországi szállítmány hiányát megérzem. Úgy látszik, azonban, hogy a bútorvásárlás iránt csökken az érdeklődés. Az emberek inkább a bankba teszik a pénzüket. A városban és a környéken az építkezés üteme igen lassú, csak néhány családi ház készül, így várhatóan idén visszaesik a forgalom. TÓTH LÁSZLÓNÉ, vegyeskereskedő, Pozsony: - Egyelőre boltunkban nem emelkedtek az árak. Még csak most kezdtünk tárgyalni partnereinkkel a idei szállítmányokról. Azt tapasztaltuk, egy részük esetében maradtak a tavalyi árak, de van, aki még nem készítette el a pontos árkalkulációt. Élünk a lehetőséggel, hogy abból a raktárból hozhatjuk az árut, amely a legalacsonyabb áron kínálja a termékeket. így ha mi a tisztességes nyereségünket rászámoljuk, még nem kell hogy túl magas ár alakuljon ki. Azt is tudatosítjuk, ha drága cikkeket fogunk forgalmazni, csökken majd a vásárlók érdeklődése D. T. ERDÉSZETI TÍZPARANCSOLAT (Munkatársunktól}- A szlovák kormány múlt heti ülésén tárgyalta az erdőgazdálkodás hosszútávú fejlesztési tervezetét, valamint a rá épülő állami politika fő alapelveit. Erről tartottak sajtótájékoztatót tegnap a szlovák földművelési minisztérium erdészeti szakosztályának vezetői. Jozef Konôpka, az említett szakosztály igazgatója elmondta, hogy a tervezet kidolgozása rendkívül időszerű volt, hiszen a szlovákiai erdők egészségi állapota katasztrofális. Ezért van szükség mielőbb az új feltételek közötti játékszabályok meghatározására. Az erdőgazdálkodás fejlesztési koncepciója 10 alapelvre épül. Ezek szerint az erdők védelme és fejlesztése az állam politikájának szerves részét képezi, egyúttal a végrehajtásukra tett intézkedések pénzügyi feltételeinek megteremtését is előírja. Deklarálja a különböző tulajdonformák közötti egyenrangúságot, ugyanakkor minden tulajdonos számára előírja a szakszerű erdővédelmet és -gazdálkodást. A költségvetés erre az évre 555 millió koronát szánt az erdők fenntartására, további 130 milliót pedig beruházásokra. Az erdőket ért káros hatások ellensúlyozására szükséges mintegy 300-600 millió koronát a környezetvédelmi alappal közösen kell majd előteremteni, költségvetési tétel ugyanis nincs rá. Megtudhattuk azt is, hogy a mintegy 2 millió hektár terület egyharmadát kitevő, állami tulajdonban levő erdőket nem privatizálják. -tszNYUGDÍJAK, BÉREK, KIADÁSOK ELSZOMORÍTÓ ADATOK Több mint 17 ezer koronát keres a magánvállalkozók közel 19 százaléka - derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal közzétett adataiból Ugyanakkor a nemzetgazdaságban az átlagbér 1992 első felében 4051 korona volt. Legmagasabb havi bért a pénzintézetekben és a biztosítókban fizettek ki (6600 korona), a legalacsonyabbat a mezőgazdaságban, mindössze 3281 koronát. Június végén az alkalmazottak nyugdíja átlagban 2107 korona volt, ami az előző esztendő átlagértékénél 163 koronával több. A szövetkezeti földművesek nyugdíja az 1991. évi 1615-ről tavaly 1800 koronára emelkedett. Kilencven decemberéhez viszonyítva 1992 első feleben a fogyasztói árak 60,6 százalékkal szöktek magasabbra (1991 decemberéhez képest csak 1,4 százalékkal). Ebből adódóan emelkedtek a megélhetési költségek. 1992 első felében az előző esztendő ugyanazon időszakához mérve az alkalmazottaknál 12,7, a földműveseknél 13,8 és a nyugdíjasoknál 14,8 százalékkal. Többet költünk a lakásra is. A fogyasztói kosár 14,4 százalékát - a nyugdíjasok esetében 20 százalékát - erre merítjük ki, élelmezési költségeink ennek 40,1 százalékát teszik ki. A létfenntartási költségek növekedésétől, a rhunkanélküliségtől és a jövedelemnövekedéstől függően az elmúlt év végére 6-8 százalékra emelkedett a szociális támogatásra szorult háztartások aránya. BARATI JOBBOT NYÚJTVA Pál Tibor és Mlinkovics Róbert a Magyar Ifjúsági Szövetség képviseletében nemrég ellátogatott az Ifjúságfalvai Gyermekotthonba, ahol az otthon igazgatója, Horváth András fogadta őket. A MISZ képviselői bemutatták szervezetüket, a gyermekotthon igazgatója pedig vázolta az otthon és a család nélküli gyermekek helyzetét. Mint azt Pál Tibor, a MISZ külügyi titkára elmondotta, a látogatás fő célja a 14-18 éves korosztállyal való kapcsolatfelvétel, ugyanis a MISZ a közeljövőben fokozott figyelmet kíván szentelni a hátrányos helyzetű fiatalok problémáinak, s szeretne valamit tenni az érdekükben. Első lépésként egy olyan klub megszervezését tervezi, amely klubhálózattá fejlődve, mintegy tömörítené a már említett fiatalokat. (kákarov) APROPÓ JEGK0R0NG0ZÓ ÁLLAMFŐ? A kocsmában általában okos emberek ülnek. Merthogy az alkohol észt kölcsönöz a földi halandónak. Legalábbis aki fogyasztja, úgy érzi, minél többet fogyaszt, annál okosabb. A minap egy városszéli kiskocsmában győződhettem meg arról, amikor akarva-akaratlanul kihallgattam a szomszéd asztalnál folyó beszélgetést. (És még „poloska" sem kellett hozzá, mint valakiknek az amerikai konzulátuson.) Köztudomású, hogy kocsmában nőkről, sportról vagy politikáról folyik a szó. A szóban forgó esetben ez utóbbi volt a téma. Az asztaltársaság szóvivője, akinek söralátétjén a sokadik stringulát húzta a pincér, a belpolitikában, közelebbről a közelgő elnökválasztás témájában tartotta magát szakértőnek. Épp azt az újsághírt boncolgatta, hogy Ladislav Ťažký író nem fogadta el a köztársasági elnöki posztra való jelölését. - Én egyetlen Ťažkýt ismertem - vitte a szól a „szóvivő" -, de ő a Nyitra válogatott futballistája volt. Ö még esetleg. De egy író? Hogyan lehetne egy író államelnök? Én egyetlen embert ismerek a világon, aki ma méltó lenne erre a posztra." Persze mindenki kíváncsi lett, ki ez az egyetlen ember, majd hosszas faggatás után a „belpolitikai szakértő" két sör fejében hajlandó volt elárulni, ki lenne egyedül méltó erre a megtiszteltetésre. - Marián Šťastný, a válogatod jégkorongozó. Mert aki a nemzeti mez becsületéért annyit tett, az az egész nemzetért képes lenne küzdeni. No lám, nem kell választási kam- I pány, televízós kerekasztal meg publicisztikai műsor, elég néhány strigula a söralátéten, s mindjárt leegyszerűsödnek az önálló Szlovákia | első elnökének megválasztása körüli problémák. CSEHORSZÁG NEVE - SZLENGBEN Az ország neve valamikor régen, még a Fehérhegyi csata előtt így hangzott: Cseh Királyság. Létezett ugyan később is, de csak a Habsburg-birodalomhoz tartozó országok névsorában. 1918 után a Československo néven emlegetett ország nagyobbik része lett. A nyelvtudományban való elmélyülésre hajlamos prágaiak soha nem gondolták volna, hogy valamikor ellenérzéseket vált ki az időközben köztudatba átment,, Česko" elnevezés. 1918 előtt állítólag egyáltalán nem ismerték a csehek ezt a formát. A finomabb ízlésű csehek tiltakoznak ellene. A tinédzserek viszont - akik szeretik rövidíteni a szavakat - az idősebbek tiltakozása ellen tiltakoznak. Más kor, más nyelvi erkölcsök. (t) ÁTLÉPTÜNK EGY AKADÁLYT (Folytatás az 1. oldalról) a fényképek nem olyan élesek benne. mint a Pozsonyban nyomott példányokban? - Ami a fényképeket illeti, ha mi is áttérünk az ofszetnyomásra, akkor ez a különbség is eltűnik - bíztat Marian Gajdoš főmester. Éjfélkor a nyolcezer darabot már a csomagolóban készítik további útjára, az olvasóhoz. Megérkezik a tehergépkocsi is, hogy a megcímzett csomagokat a többi, helyben készülő napilappal együtt, idejében elszállítsa a vasútállomásra... Éjszaka van. Sűrű köd borul Kas-1 sára. Szinte biztosra vehető, hogy j a Pozsonyban készülő újságok ismét késve érkeznek meg, de a lap-1 terjesztésre bénítóan ható időjárás ezúttal nem akadályozta meg, hogy | Kassáról idejében indítsák útnak lapunkat. (Az első olvasói visszajelzé-1 sekről holnap számolunk be.) KI LESZ SZLOVÁK ÁLLAMPOLGÁR? (Folytatás az 1. oldalról) sét vagy bemutatja egy másik állam igazolását arról, hogy amennyiben a szlovák állami kötelékből elbocsátják, ennek az államnak a polgárává válik. Mivel azonban egyes államok nem adnak ki ilyen nyilatkozatot, az állampolgársági kötelékből a kérvényező akkor is elbocsátható, ha észszerűen feltételezhető, hogy külföldön állampolgárságot nyer. Például, ha valaki külföldön házasságot köt, s a szlovák állampolgári kötelékből való elbocsátását kérelmezi, általában elég lesz azt igazolnia, hogy házasságot kötött egy külföldi állampolgárral, s annak hazájában él. Ennek az előfeltételnek az a célja, hogy a lehető legjobban szűkítsük a hontalan, azaz az állampolgárság nélküli személyek körét. • Lehetővé teszi a törvénytervezet a kettős állampolgárságot? Mondjuk azt, hogy valaki egyidejűleg legyen Szlovákia és Magyarország állampolgára? - Ami önmagában véve a kettős állampolgárságot illeti, a mi törvényünk kizárólag arról rendelkezhet, kit tekint szlovák állampolgárnak. Nem szólhatunk bele abba, ha valakit külföldi törvények külföldi állampolgárnak tekintenek, és ez fordítva is igaz. Ha viszont Magyarországot említette, el kell mondani azt is, hogy Csehszlovákia és Magyarország szerződést kötött a kettős állampolgárság kiküszöböléséről, s nemzetközi szerződés alapján a szlovák állampolgárságot csak az kaphatja meg, akit a magyar állami kötelékből már elbocsátottak, s magyar állampolgárságért is csak az folyamodhat, akit a szlovák állampolcári kötelékből elbocsátottak. Az emiitett szerződés aláírásakor viszonylag általánosnak tekinthető törekvés volt a kettős állampolgárság kiküszöbölése. Az első ilyen sokoldalú nemzetközi egyezmény még 1930-ban született meg. 1963-ban pedig az Európa Tanács dolgozott ki egy hasonló szerződést, amely szigorúan kii.árta a kettős állampolgárság keletkezésének lehetőségét. Azóta változott a helyzet, egyes szigorú rendelkezéseit liberalizálni fogják, illetve részben már enyhítették is. Tavaly májusban megfigyelőként vettem részt az újabb módosítások megvitatásán, mivel akkoriban még Csehszlovákia, Lengyelország ós Magyarország részvételével is számoltak. Ez a módosítás már arra irányul, hogy a migráltaknak az állampolgárság megadásával megkönnyítsék a beilleszkedést, s ugyanakkor lehetővé tegyék korábbi állampolgárságuk megtartását is. Az állampolgárságot ugyanis már nem tekintik kizárólagosan csak jogi viszonynak, de egyben etnikai vagy érzelmi kapcsolatnak is. Itt említeném meg, hogy a tervezet szerint a szlovák állampolgárság megadásánál előnyben részesítik azokat, akik csehszlovák állampolgárságukat az 1879. évi 50. törvénycikk szerint vesztették el tíz évi minősített külföldöm tartózkodással. Ez a törvény, amelyet a magyar parlament akkoriban Kossuth Lajosra szabva hozott meg, nálunk 1949-ig volt érvényben. • Mennyiben érinti az új állampolgársági törvény azokat, akik a csehszlovák, illetve szlovák állampolgársággal már rendelkeznek? - Azok, akik eddig Szlovákia állampolgárai voltak, természetesen továbbra is azok maradnak. Azok pedig, akik eddig Csehszlovákia és egyben Csehország állampolgárai voltak 1993. december 31-éig, a körzeti hivatal előtt tett nyilatkozatukkal a szlovák állampolgárságot elnyerhetik. A tervezet ehhez a nyilvántartáshoz semmiféle előzetes feltételeket (mint például a helybenlakás) nem fűz. • Csehországban számos szlovák és magyar él, aki rokoni kapcsolatai miatt vagy más okból a cseh állampolgárság mellett esetleg a szlovák állampolgárságot is felvenné. Van erre lehetőség? -A mi tervezetünk szerint van. A cseh állampolgársági törvény viszont ezt kizárja. A cseh törvény ugyanis arról rendelkezik, hogy amennyiben cseh állampolgár szlovák vagy más állampolgárságot kérvényez, az újabb állampolgárság elnyerésével korábbi állampolgárságát (a csehet) elveszti. • A Szlovák Televízió hírműsorában hallottuk, hogy az egyik parlamenti bizottságban felmerült a javaslat: szlovák állampolgárságot csak az kaphasson, aki szlovákul tud. Van erre példa külföldön? - Hasonló rendelkezést tartalmaz a cseh, a török és a portugál állampolgárságitörvény. El kell mondanom viszont, hogy a törvénytervezet előkészítésekor fel sem merült bennünk, hogy az említett példákat lemásoljuk. • Említést tett arról, hogy ai állampolgárságot az újabb felit gás szerint már érzelmi kapcsa-1 latnak is tekintik. Ugyanakkor tud-1 juk, hogy az állampolgárság szilt I te valamennyi kárpótlási törvény' | ben feltételként szerepel. Említet' [ te azt is, hogy bizonyos személye I ket előnyben részesítenek a szlo I vák állampolgárság megadási-1 nál. Rendelkezik a tervezet arról is, hogy azok, akik a második f világháború után vesztették el ál-1 lampolgárságukat, a szlovák ál- j lampolgársághoz kedvező feltéte- j lek mellett juthassanak hozzá?! Gondolok itt akár az USA-ban élő [ szlovákokra is, akik nagyon sérel1 mesnek tartják, hogy mindeddig nem kapták vissza csehszlovák,! illetve szlovák állampolgár | gukat. - Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Az 1945. évi 33-as számú elrö [ ki dekrétummal a magyarokat és [ a németeket állampolgárságuktól | megfosztották. A magyarok egy to-1 vábbi jogszabály révén hűségeskü í letételével 1948-ban visszanyerték I csehszlovák állampolgárságukat, ha | itt éltek. A németek csak 1953-ban I szerezhették vissza állampolgárai gukat, nekik már viszont nem kellel I hűségesküt tenniük. Ami az ameri-r kai szlovákokat illeti, rájuk a honosí-1 tásról szóló, 1927-ben Csehszlová l kia és USA között megkötött, nem-1 zetközi szerződés vonatkozik, amely I úgy rendelkezett, hogy aki az egyik E szerződő fél állampolgárságát el- f nyeri, korábbi állampolgárságát el-1 veszti. Ez a szerződés mindmáig I érvényben van, nincs lehetőség le-[ hát arra, hogy törvény útján ezeknek I az embereknek megadjuk a szlovák | állampolgárságot. FEKETE MARIAN \