Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-14 / 10. szám, csütörtök

EGESZSEGENEK EGÉSZSÉGÜGYI BIZTOSÍTÁS ORE Az újonnan bevezetésre kerülő biztosítási rendszerről az alapinformációkat 1993. január 12-én, 13-án és 14-én folytatásokban közöljük. 4. sz. példa — I. Alkalmazott Egy cég alkalmazottjáról van szó, akinek bruttó havi keresete 4800.- korona. Biztosítását a munkáltató fizeti, de mindkettőjük biztosításfizető. A kivetési alap egyenlő az alkalmazott jövedelmével, tehát: A kivetési alap = 4800.- korona A munkáltató saját eszközeiből havonta a következő ősszegeket fizeti alkalmazottjáért: egészségügyi biztosításra a 4800.- korona 10 %-át, vagyis 480,- koronát betegségi biztosftásra a 4800,- korona 4,4 %-át, vagyis 211,- koronát nyugdíjbiztosításra a 4800,- korona 20.6 %-át, vagyis 988,- koronát A három biztosításra tehát összesen 1679,- koronát, vagyis a kivetési alap 35 %-át fizeti be alkalmazottjáért a munkáltató. Az alkalmazott jövedelméből ezen felül még a következőket utalja át: egészségügyi biztosításra a 4800,- korona 3,7 %-át, vagyis 177,- koronát betegségi biztosításra a 4800,korona 1,4 %-át, vagyis 67,- koronát nyugdíjbiztosításra a 4800,- korona 5,9 %-át, vagyis 283,- koronát Az alkalmazott jövedelméből tehát a három biztosításra összesen 527,- koronát von le a munkáltató, vagyis a kivetési alap 11 %-át. 5. sz. példa — Alkalmazott, aki egyúttal vállalkozik Egy cég alkalmazottjáról van szó, akinek havi bruttó keresete 4800,- korona, s ezen felül a munkaviszonya mellett vállalkozik. 1992-ben vállalkozása révén 48 000 korona jövedelemre tett szert. A szóban forgó jövedelem eléréséhez szükséges költségei 37 200,- koronára rúgtak. A kivetési alap tehát: Kivetési alap = 1/2.1/12.(48 000 - 37 000) Kivetési alap = 450,- korona Noha a kivetési alap kisebb a minimálbér összegénél, ebben a konkrét esetben (vagyis a főfoglalkozás mellett folytatott vállalkozás esetében) az egyes biztosításokra átutalandó összeget a valódi kivetési alapból számítják ki, vagyis a 450,koronából. A munkaviszonya mellett vállalkozóként is dolgozó alkalmazott tehát havonta a következő összegeket utalja át biztosításra: egészségügyi biztosításra: a 450 korona 13.7 %-át, vagyis 61 koronát betegségi biztosításra a 450,- korona 5,8 %-át, vagyis 26 koronát nyugdíjbiztosításra a 450,- korona 26,5 %-át, vagyis 119,- koronát A három biztosításra tehát összesen 206,- koronát fizet be, vagyis a kivetési alap 46 %-át. Tekintet nélkül arra, hogy a vállalkozó 1992-ben hat hónapnál rövidebb ideig vállalkozott, ezt a biztosítást 1994. júniusáig (a júniust is beleértve) havonta átutalja a biztosítónak. 1994. júliusától olyan biztosítási összeget fizet, amilyet az 1993-ban elért adóalapjából számít ki. Persze, mivel alkalmazott is, a munkaviszonyából származó jövedelméből olyan biztosítást fizet, mint a 4. sz. példában szereplő alkalmazott. 6. sz. példa — II. alkalmazott Egy cég alkalmazottjáról van szó, akinek bruttó havi jövedelme 4950.- korona. Abban a hónapban, melyért a biztosítást számítjuk, 22 munkanap volt. Ebből kettőt ledolgozott, 10 napig szabadságon, 10 napig pedig munkaképtelen volt. Az ilyen esetben a kivetési alap azonos a ledolgozott napokért járó jövedelemmel, tehát: kivetési alap = 4950.-/22.2 kivetési alap = 450.- korona A szabadságért bért kap, a munkaképtelenségért pedig táppénzt. A szabadságért kifizetett bér nem munkatevékenységért járó jövedelem, ezért nem számítódik bele a kivetési alapba (hasonlóképpen, mint például a kiszállásért kifizetett diéta, illetve a saját gépkocsi szolgálati útra való használatáért kifizetett díj). A fenti példa rámutat azokra a lehetséges kivételekre, amikor az alkalmazottak esetében a kivetési alap kisebb lehet a minimálbérnél. A munkáltató és az alkalmazott esetünkben a három biztosításért a kivetési alap 46 %-át utalja át, vagyis 207.- koronát. 7. sz. példa — önkéntesen munkanélküli Olyan állampolgárról van szó, aki nem vállalkozó és nem is olyan személy, akiért az állam fizeti a biztosítást. Lehet szó például olyan nőről, aki úgy döntött, hogy háztartásbeli marad. Az ilyen esetben úgynevezett önkéntesen munkanélküliről van szó, aki az egészségügyi biztosításra a minimálbér 13,7 %-át köteles befizetni, vagyis napjainkban havonta 301.- koronát. 8. sz. példa — külföldön kereső személy Amennyiben az ilyen személy állandó lakhelye a Szlovák Köztársaságban van, ha akar, fizethet nyugdíjbiztosítást. Az ilyen esetben a saját maga által meghatározott kivetési alap 26,5 %-át fizeti biztosítási hozzájárulásként. Befizetett biztosítása azonban nem lehet kisebb a minimálbérnél. Minimális biztosítása tehát napjainkban havonta 583.- korona. Részletesebben az egészségügyi biztosításról A kötelező egészségügyi biztosítás az állampolgárok számára szavatolja a szükséges ingyenes egészségügyi ellátást. A páciens közvetlenül az orvosnál vagy a kórházban nem fizet, biztosítást fizet, az egészségügyi ellátásért fizetendő összeget pedig az Egészségügyi Biztosítási Alap közvetíti. Az ön jogai A pácienshez az általános körzeti orvosok állnak a legközelebb, az egészségügyben a páciens velük létesít elsőként kapcsolatot. Ezek felnőttek, serdülők és gyermekek részére rendelő általános körzeti orvosok, nőgyógyászok és fogorvosok. A biztosított első látogatásakor bármely általános körzeti orvost választhatja, és jelentkezhet hozzá egészségügyi ellátásra. Az így kiválasztott orvoshoz bizonytalan időre jelentkezik, a legkevesebbre azonban fél évre. Félévenként kijelentkezhet az egyik általános körzeti orvostól, és bejelentkezhet egy másikhoz, indoklás megadása nélkül. A biztosított biztosítói igazolvánnyal igazolja magát. Ezt az igazolványt a regionális biztosító állítja ki részére. Életkörülményei szerint a páciens nyilvántartásba vetetheti magát az állandó lakhelyén működő általános körzeti orvosnál, az ideiglenes lakhelyén, a munkahelyén, illetve az iskolában működő általános orvosnál. Nagyvárosokban bármelyik általános körzeti orvost választhatja, járások határán a szomszéd járás orvosát is. A páciensnek jogában áll ideiglenes lakhelye, esetleg munkahelye körzetében további általános körzeti orvost is felkeresni, s ugyancsak jogában áll kiszállás, illetve szabadság idején más orvost felkeresni. Az orvos minden szükséges szolgáltatást megad neki, a páciens pedig végül visszatér az eredetileg választott orvoshoz. Az általános körzeti orvos utalja be a pácienst szakorvoshoz, a páciens maga választja meg, hogy az adott szakterület szakorvosai közül, kit keres fel. A szakorvos által betervezett ismételt kivizsgálásokhoz és kezelésekhez már nem szükséges az általános körzeti orvos beutalása. A páciens közvetlenül megkövetelheti a szakorvosi ellátást, ha úgy véli, hogy betegsége ezt indokolja, illetve olyan súlyos, hogy nem tűrhet halasztást. Munkaképtelenségi igazolványt bármely kezelőorvos, készenléti szolgálat, orvosi ügyelet vagy kórház kiállíthat. Kórházba szállításra a kezelőorvos ad beutalót, ő biztosítja a páciensnek a legközelebbi kórház megfelelő osztályán való elhelyezését. Amennyiben a páciens más kórházat választ, a kórházba szállítás szervezési biztosítása a páciens és a kiválasztott kórház ügye. Amennyiben a kiválasztott kórház nem fogadhatja a beteget, gondoskodnia kell kórházi ellátásáról a helyi vagy egyéb kórházban. Az általános körzeti orvos, a szakorvos és a kórház köteles egészségügyi ellátásban részesíteni a pácienst, akinek a vonzáskörzetben van az állandó, illetve ideiglenes lakhelye, munkahelye vagy iskolája. Az általános körzeti orvos, a szakorvos, az orvosi ügyelet, a gyorsmentőszolgálat, és a kórház köteles elsősegélyben részesíteni a pácienst, és köteles gondoskodni szükséges ellátásáról hirtelen megbetegedése, balesete vagy egyéb életveszélyes állapota kerülése esetén. Az orvos elutasíthatja azt a pácienst, aki nem tartozik kötelezően a vonzáskörzetébe. Azonban ilyen esetben is köteles halaszthatatlan ellátásban részesíteni a pácienst, és köteles őt tájékoztatni a körzet egészségügyi szolgáltatásairól. A biztosítottnak joga van a legegyszerűbb közlekedési mód igénybe vételére a legközelebbi olyan egészségügyi létesítménybe, amellyel szerződést kötött. A helyi közlekedési viteldíjakat nem térítik meg. A biztosított igényelheti a megelőző fogorvosi kivizsgálást és a teljes kezelési rend megvalósítását, amely a kivizsgálás eredményeiből következik. Valamennyi fogászati műveletet és anyagot alapkivitelezésben, nem pedig luxuskivitelezésben nyújtanak. A biztosító fedi a gyógyfürdő költségeit, amennyiben az szerves részét képezi az utógyógykezelésnek, valamint a gyermekek gyógykezelését. Egyébként a páciens hozzájárul a gyógybeutaló költségeihez. A receptre felírt létfontosságú gyógyszereket a páciens térítésmentesen váltja ki a gyógyszertárban. Ugyanakkor meg kell fizetnie a kiegészítő gyógyszerek teljes árát, amennyiben azok nem írhatók elő a biztosító számlájára, illetve meg kell fizetnie az árkülönbözetet akkor, ha olyan gyógyszert választott, amelyet a biztosító csak a legolcsóbb kivitelezésben térít meg. Hasonlóképpen hozzájárul a drágább egészségügyi segédeszközök árához is. A biztosító biztosítja a komplex megelőző kivizsgálást, kor, nem és egyes orvosi szakterületek szerint, például a terhes nők kivizsgálását, a gyermekek egészségügyi ellátását újszülött koruktól kezdve tanulmányaik befejezéséig, az ellenőrző fogorvosi kivizsgálást, a nőgyógyászati kivizsgálást vagy a daganatos betegségek idejében való felismerésére megvalósított kivizsgálást. A megelőző kivizsgálás magába foglalja a fertőző betegségek elleni intézkedéseket, az oltást is beleértve. A biztosító minden biztosítottnak szavatolja a szükséges egészségügyi ellátást, a legdrágább kivizsgálási és gyógymódokat is beleértve. Az illetékes orvos javaslatára végzett valamennyi kezelést a biztosító téríti. Külföldi gyógykezelést a biztosító csupán hirtelen megbetegedések vagy életveszély fennállása esetén térít. A külföldön végzett tervezett diagnosztizálás, illetve gyógykezelés esetén a biztosító szlovákiai árakon téríti meg a költségeket. A Cseh Köztársasághoz fűződő viszony A Szlovák Köztársaság és a Cseh Köztársaság közötti, az egészségügyi elátásra vonatkozó szerződés szabályozza az egyenrangú, kölcsönös és a szokásos külföldi ellátási rendszer keretén felüli egészségügyi ellátás feltételeit. Balesetek és hirtelen megbetegedések esetén a cseh köztársaságbeli egészségügyi létesítmény teljes és ingyenes egészségügyi ellátásban részesíti a szlovákiai állampolgárt. Kérésére és a biztosító beleegyezésével megegyezhetnek abban, hogy a Cseh Köztársaságban kérnek külön kivizsgálást, illetve gyógykezelést, kivételes esetekben tervezett szokásos gyógykezelést is. A Szlovákiában előírt gyógyszereket és egészségügyi segédeszközöket a páciens ugyanolyan feltételek mellett válthatja ki Csehországban, mint Szlovákiában. Saját hozzájárulását azonban a Cseh Köztársaságban érvényes árakon fizeti meg. További információk .t ' '' A regionalis biztosítok egeszsegügyi biztosítási alapjainak kezelői a félfogadási órák idején minden tájékoztatást megadnak az egészségügyi biztosításról. Az egészségügyi létesítmények kötelesek tájékoztatást nyújtani a szolgáltatások körzetesítéséről, valamint arról a szükséges .egészségügyi ellátásról, amelyre a biztosítottnak joga van. Ugyanez érvényes a gyógyszertárakra, a látszerészüzletekre, az egészségügyi segédeszközöket árusító boltokra, amelyek kötelesek tájékoztatást nyújtani az ingyenesen nyújtott gyógyszerekről, az alapkivitelezésű segédeszközökről és az elengedhetetlen felárakról. KI U) « Jse T3 CD 5 ZDRAVOTNÉ POISTENIE Az egészségügyi biztosítással kapcsolatos kérdéseiket és észrevételeiket Szlovákiában a következő címre küldjék: NÁRODNÁ POISŤOVŇA Správa Fondu zdravotného poistenia - ústredie Limbová ul. 2; 833 43 Bratislava, fax: 07/37-60-12 VK-22