Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-10-09 / 41. szám

# 9­5 1992. X. 9. BELÉPŐ HARMINCEZERÉRT Ambrus Péter, huszonhét éves esz­tergályos az előbbiek közé tartozik. Saját sorsán tapasztalta, ez a szövet­kezet már nem az a szövetkezet. A megszűnt Kék Dunának négy évig volt a tagja, az újban pedig csak alkal­mazott.- Sajnos, nem volt huszonegy ez­rem, amennyi a belépő alsó határához hiányzott. Úgy érzem, kollégáim alkal­mazottként is befogadnak a kollektívá­ba, én pedig igyekszem majd, hogy egyszer tag lehessek. Ferenczi Árpád gépszerelőnek az új szövetkezet alapszabályában kikötött minimum harmincezer korona vagyoni betéthez tizenkilenc hiányzott.- Feleségem rokkantnyugdíjas, megtakarított pénzünk alig volt, így kölcsönkértünk, hogy befizethessem a hiányzó összeget, ügy érzem, így biztosabb a helyzetem, és jó, hogy tartozom egy közösséghez. Az sem mellékes, hogy nemcsak munkabért, hanem nyereségrészesedést is kapha­tok, és gyarapodni fog a vagyoni be­tétem.- Feltéve, hogy nyereséggel zárja a szövetkezet az évet - ellenkezem, de ezt társa, Boros József nem hagyja szó nélkül.- Mindenki, akinek vagyoni betéte van, tehát minden tag nyereséggel számol. Földem nincs, ledolgozott éve­im után kapott vagyoni betétem bőven elég volt a tagsághoz, de semmi ked­vem évek múltán ráfizetni. Ha valaki lopni fogja a szövetkezet vagyonát vagy a napot, az az én betétemet is dézsmálja, és az nekem nem fog tet­szeni. Sárközy Erzsébet raktáros nem tit­kolja, húsz ledolgozott éve után 56 ezer korona értékű vagyoni betétet írtak a nevére. Hozzá hasonlóan min­denki tudja, hogy a betétesek huszon­hét millió korona értékű összvagyoná- ból mennyi az övé, és ez szerinte új viszonyt teremt a tag és a közös között. Azért, mert aki ezentúl a közösből jogtalanul gazdagodik, az mindenki va­gyonrészéből csip le. Peter Stankovic, a gépműhely fiatal vezetője is Jecaltolta“ a majd huszon- kétezer koronát. A vagyoni betét íétét mégis jónak tartja, mert szerinte az, aki a szövetkezet vagyonában az ő konk­rét részét is félti, nagyobb felelősséget érez. Erre is építve, ha úgy alakul, akkor optimális létszámmal bérbe ve­szik a gépműhelyt. FIGYELMEZTETŐ LEVELEK- Ez a jövő - nyugtázza a rá jellem­ző határozottsággal az új helyzetet és a bérbeadás lehetőségét Móricz Zoltán elnök, akit a szeptember 5-én tartott alakuló taggyűlésen a tagság bevá­lasztott a tizenöt tagú elnökségbe, az elnökség pedig ráruházta az elnöki tisztséget. Jelent és jövőt vázoló gondolatait olyan tanulsággal zárja, amit elnöktől eddig még sosem hallottam.- Ahány ágazatunk, az ágazaton belül pedig termelő, kereskedelmi, szolgáltató egységünk lesz, annyi, egyszemélyben mindenért felelős me­nedzsert nevezünk ki. Példának okáért az állattenyésztő ágazat menedzsere, akit korábban fözootechnikusnak hív­tunk, azért felel majd, hogy az általa irányított ágazat valamennyi részlege nyereséggel termeljen. Ha nem, akkor vagy kicseréli a részlegvezetőt, vagy veszteséges lesz az ágazat. Ebben az esetben viszont én váltom le a mene­dzsert, különben, mert veszteséges évet zártunk, az én munkámat köszönik meg az elnökség tagjai, akik a vagyoni betéttel rendelkezőknek tartoznak fele­lősséggel. Ilyen se volt eddig, és természete­sen az elnök is tudja, hogy szeptember ötödikéről hatodikára virradóra senki Ambrus Péter Hogyan transzformálódott a somorjai Kék Duna? Megesett a nagy eset: a mezőgazdasági szövetkezet túljutotta transzformá­ción. Látszatra nem történt semmi rendkívüli, minden a régi. A központi és a főbb gazdasági épületek, így a somorjai gépműhely homlokfalán is a Kék Duna Mezőgazdasági Szövetkezet név szerepel - mivel, ragaszkodva a meg­szokotthoz, így kívánta a tagság és lényegében mindenki maradt a helyén. Szeptemberben mindezek ellenére a hagyományos név és szövetkezeti külső egy teljesen új tartalmat kapott. Vannak, akik ezt már most tudják, azok pedig, akik még mindig a régi, mindenki, de valójában senki szövetkezetéről, volt tisztségekről, hatalomról és személyes felelősségtől mentes munkakörök­ről álmodnak, elóbb-utóbb felébrednek. Sárközi Erzsébet raktáros Ferenczi Árpád és Bors József (Méry Gábor felvételei) agya sem programozódott át. Bár - s csodálkozik ezen maga az elnök is, mert ennyire gyors változással nem számolt - néhány, egyelőre névtelen levél már jelzi, a transzformálódott szö­vetkezetben egyesek máris más sze­müvegen keresztül nézik a világot, pontosabban a szövetkezet vagyonát. „Elnök úr, az ott lop! - figyelmezteti az ismeretlen levélíró, s azt is kiszá­molta, hogy amennyiben az illető rend­szeresen „űzi majd az ipart“, mennyi­vel gazdagodik az ö vagyoni betétjé­nek, illetve nyereségének a kontójára.- Eddig ha valaki lopott, a szövetke­zetét tulajdonította el, de konkrétan senkiét. Most az, aki feketén felszántja a rokon, az ismerős földjét, dézsmálja a takarmányt, az üzemanyagot, gon­datlanságból tönkretesz egy gépet, elégeti permettel a növényt, a vagyoni betéttel rendelkezők pénzét bitorolja. Nemcsak a szövetkezet tagjaiét, ha­nem a nem tagokét is, akik vagyoni betétükkel és bérbe adott földjükkel érdekeltek a szövetkezet eredménye­iben. ÍGY VAGY ÚGY, ZSEBRE MEGY Olyan tények ezek, amelyek csak nehezen kerülnek be a köztudatba. Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a törvényeket csak a vezetőknek kell ismerniük. A jogosult személyek második közgyűlésén és az új szövet­kezet alakuló taggyűlésén is számos probléma, kérdés merült fel a törvé­nyek nem ismeretéből. Ezért is munka­helyek szerint újra meg újra átveszik az alapszabályzatot, hogy az elméletileg lehetséges dolgok senkit se érjenek váratlanul. Még azokat sem, akik csak munkaviszonyban állnak a szövetke­zettel, s látszólag legkevésbé érdekel­tek az eredményekben. Ez azonban valóban csak a látszat, mert ha veszteséges lesz egy részleg, munkahely, azt felszámolják, és az ott dolgozók munka nélkül maradnak. A tagok száma 293, háromszázzal ke­vesebb, mint korábban. Egy részük földtulajdonos. Akinek földje van, an­nak vagyoni betétjéhez a föld árát is hozzáadták, és e nagyobb összeg után részesedik a nyereségből. Bár a föld nem lett a szövetkezet vagyonának része, így adóssággal nem terhelhető, a dolgozó tagok felelőssége a legna­gyobb. Egyrészt a saját nyereségüket, másrészt azt a többletet is ki kell ter­melniük, aminek ellenében a nem tag földtulajdonosok földjüket átengedik megművelésre. A harmadik, a szövetkezettől legtá­volabb álló csoportot azok teszik ki, akik mint jogosult személyek részt vet­tek a transzformációban, de nem lettek a szövetkezet tagjai. Az elméletileg nagyobb bevételt jelentő nyereségré­szesedés ellenében a kevesebb, de biztosabb bérleti díj mellett döntöttek.- Bármelyik csoportot vesszük, így vagy úgy mindegyiknek zsebre megy a játék, pontosabban a szövetkezet nyeresége, vesztesége, illetve meg­szűnése. Ez erősíti elnöki optimizmu­somat. A következetesen végrehajtott transzformáció nem olcsó dolog, de megalapozza a szövetkezet jövőjét. Most tudom értékelni igazán, hogy nem tétováztunk, hanem segítettünk a földtulajdonosoknak tulajdonjoguk bi­zonyításában. Ezzel, majd azzal, hogy szeptember ötödiké előtt minden föld- tulajdonosnak megküldtük az év első nyolc hónapjára járó hektáronkénti ezer korona bérleti díjat, megnyertük az emberek bizalmát. Vagy tagjaink maradtak, vagy átengedték földjüket használatra. így csendesen, de kimon­dom: Az agrárreform szorításai ellené­re volt és lesz egy nyereséggel gazdál­kodó Kék Duna. Egri Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom