Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-10-09 / 41. szám

Az USA-ban a század elején kezdték építeni - a közvélemény heves tiltakozása ellenére - az egyre magasabb épületeket. Lakások, üzletek, hivatalok, garázsok, kórházak, éttermek találhatók az égig nyúló toronyházakban. A múltban a székesegyházak, régi épületek homlokzata adta meg egy-egy város arculatát; ma acél-, üveg- és betonkolosszusok jellemzik a városokat. SIEMENS LELKÉN SZÁRAD A toronyházak nem a modern kor jellemzői. Már az ókori Rómában is építettek hatemeletes kaszárnyákat. A múlt század végén jött divatba tipikus amerikai produktumként - a felhőkarco­ló. A modem felhőkarcoló a régebbi magas építményektől az építési techno­lógiában tér el. A felhőkarcoló váza az acélszerkezet, a falak csak a szél ellen védenek. A székesegyházak tartópillére­it mindig falazták, a modern felhőkarco­lók acélszerkezetét beöntik betonnal. A magas épületek létjogosultságát a technika, elsősorban az elektromos felvonó biztosította - amelyet 1880-ban mutatott be Verner von Siemens. Egy százemeletes épületben mintegy ezer A New York-i World Trade Center ezer személy, 800 ezer négyzetméternyi irodával rendelkezik. 198 felvonó közle­kedik 8,3 méteres másodpercenkénti se­bességgel. Az épületben természetesen metróállomás is van, 50 üzlet és étterem, valamint 300 kilométernyi telefonkábel. A tetejéről száz kilométernyire ellátni. Kéthavonként 800 takarító mossa végig a 43 600 ablakot. ÖRÖK VETÉLYTÁRSAK: NEW YORK ÉS CHICAGO Chicago központja 1871-ben tűzvész áldozata lett, így az építészek merész lépcsőfok van, s egy edzett sportolónak is legalább fél órájába kerülne, amíg feljutna a legfelső emeletre. A mene­dzserek nem engedhetik meg maguknak az efféle idő- és energiaveszteséget. A gyorsfelvonókkal egy percnél tovább nem tart az út a torony tetejére... Az USA legmagasabb épülete a World Trade Center, „befogadóképessége“ 130 terveket készíthettek az újjáépítésére. Józanabb épületeket terveztek. New Yorkban az európai építészeti stílust igyekeztek meghonosítani: új korszakot nyitott a New York Telephoné Company 1926-ban befejezett épülete - a köny- nyedség és a fantázia jellemzi. A harmin­cas évek francia építészeti stílusában épült az Empire State Building a maga 380 méteres magasságával. A második világháború után a felhő­karcoló építése megváltozik, olcsóbb megoldásokat keresnek. Nem csoda, hogy Amerikában is egyhangú acél- és üvegskatulyákat látni. CSILLOGÓ KÖRVONALAK EURÓPÁBAN IS! 0 1980-ban változás következik be. Fél­re a skatulyákkal! Ezek nemcsak energi­aigényesek, hanem az építészek sem bi­zonyíthatják képességeiket. Ismét csupa sajátos, fantáziadús épületet terveznek. Az előcsarnokok kertre emlékeztetnek, szökőkúttal, padokkal, olykor madara­kat is betelepítenek... Chicago legmagasabb épülete a Sears Tower. De a karcsú, rakéta formájú leendő Beitler-Miglin a maga 595 méte­rével állítólag a világ legmagasabb épüle­te lesz. A magas telekárak miatt épülnek a felhőkarcolók. A legdrágább telkek Japánban vannak — a tervbe vett Sky Cityt egy kilométer magasra tervezik. A terv elkészült, de még nem kezdődött meg az építkezés. Európában is feltűnnek már az égbe törő felhőkarcolók. A majnafrankfurti Mainhattan-negyed és a párizsi La De- fénce olyan benyomást kelt az ember­ben, mintha a harmadik évezredbe kuk­kantana be. A beruházókat és az építészeket nem érdekli, hogy az emberek hogyan érzik magukat ezekben a hajlékokban. A zsú­foltság senkinek sem válik a hasznára. A depresszió és a lelki betegségek össze­függésben vannak a kies környezettel... (A Hobby nyomán: K. Cs.) n Rollband a Nahodkával együttműködő kalifor­niai házasságközvetítő ügynök­ség, az American Russian Matchmaking (ARM) igazgatója és tulajdonosa. Az ötvenöt éves Ron, aki a hírhedt New York-i Bronxban nőtt fel, igazi dörzsölt fickó: kezdetben aktfotókkal há­zalt az erre harapó képes maga­zinoknál, majd vállalatok szaná­lásával foglalkozott; eddig há­rom házasságán van túl, és ké­pes még a tehénbe is belebe­szélni a borjút. Jelenleg emberi vágyakkal kereskedik. Házasodni vágyó amerikai ügyfeleit 3975 dollárért viszi re­pülőgépen Moszkvába - ebben benne van a repülőgépjegy árán kivül a szállás, az ellátás, a tol­mács és a sofőr is -, és hozza össze őket a Nahodka-beli lá­nyokkal. „Hat „párkeresö ran­din“ („mating dates“) - olyan találkákon, amelyeken mindig újabb jelölteket mutatnak be ne­kik - és három esti banketten bizonyosodhatnak meg Ron „fiúi“ („guys“) arról, hogy az új barátnő valóban az életreszóló igazi-e. Az első nap délutánján zavar­tan álldogálnak a „fiúk“ a tol­mácsnők mellett a Dzserzsinsz- kij Kultúrház „Fehér Termé­ben“, amely a rosszul szellőzte­tett tornatermek kellemes légkö­rével fogadja az embert. Még szerencse, hogy az egybegyült ötven hölgy nem csak alaposan kisminkelte, de jócskán be is kölnizte magát. Ron sorban bemutatja „fiúit“: a langaléta Ronaldot Texasból, a zavartan mosolygó Pete-et Luisianából, az ősz szakállú Ge- raldot Utahból és a kövér Fran­kot Kaliforniából, aki mérhetet­len sörhasával és feje búbján a kopasz foltot övező zilált vö­rös hajkoszorúval aligha re­ménykedhet sikerben. A legfia­talabb közülük harminckét, a leg­idősebb kis híján ötvenéves. A „gyevuskák", a lányok, aki­ket a falak mellett sorjázó széke­ken tettek közszemlére, tanács­talanul pásztázzák tekintetükkel a jelölteket. Egyesek előrenyújt­ják formás lábukat vagy hátra­szegik a fejüket, mások karcsú, fehér nyakukat nyújtogatják vagy szomszédjukkal sugdolóz- nak. Az orosz etikett még min­dig megkívánja, hogy a férfi szó­lítsa meg a nőt. Az amerikai gentlemanek azonban nemigen rámenősek - máskülönben nem lennének itt -, sokáig nagy za­varban vannak. „Mint a rabszol­gapiacon“ - mormogja az egyik kínosan szorongva. Csak dö­cögve indul meg a beszélgetés. „Milyennek találja Moszkvát?“- „Mi a foglalkozása?“ - „Szere­ti a száraz fehér bort?“ - „Akar gyereket?“ Kintről, a folyosóról vidám nevetés hallatszik be a terembe. Azok a nők, akik ott benn nem leltek rá az igazira, mohón vetik magukat a képes leporellóra, melyet Ron Rollband hozott ma­gával Amerikából. Néhány nap alatt mozgásba jön az amerikai-orosz népi ba- rátkozás állóvize. Pete, aki teg­napelőtt még kétségbeesésé­ben a sok-sok szállodai prosti­tuált egyikét akarta ágyába vin­ni, tegnap eljegyezte Kátyát: a zagorszki kolostor ezüstös szökőkútjának vizével megpe­csételve, a 36 éves olajkutató örök húséget fogadott a 24 éves újságírónőnek. Mára viszont szakított vele, s Kátya legjobb barátnőjével, Irenával tölti az éj­szakát. Az ősz szakállú, 42 éves utahi mormon, Gerald, a húszéves Tá- nyát kívánja feleségül venni. Frank pedig, a vörös hajú, 46 éves kaliforniai, a sörpocakos és teljesen esélytelen vasúti osztályvezető - láss csodát - Mannája ajkán csügg üdvözölt mosollyal. Marina 36 éves zene­tanárnő, tizenegy éves kislánya van. Még Rollband is meghatottan nézi őket - és örömmel; tiz „fiú­ja“ közül eddig nyolc közölte Larryvel, a velük utazó ügyvéd­del, a bevándorlási szakértővel, hogy megkérvényezi a jegyes­pár-vízumot. Ha megköttetik a házasság, mindegyik vőle­gény 3000 dollár eredményes­ségi díjat fizet ron Rollbandnek. Tamara Skunova, az Aljansz főnökasszonya nincs jó véle­ménnyel az ilyesfajta, az idő rö­vidsége miatt hajszolt tempó­ban végzett „tömeges partner­vadászatról“: „Az én lányaim nem közszemlére kitett vágó­marhák“. (A Stern nyomán) Háromezer dollárért csinos orosz feleség „Kincsesbánya“ a másra vágyó amerikai férfiaknak 6 1992. X. 9 Majnafrankfurti üvegpaloták

Next

/
Oldalképek
Tartalom