Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-10 / 28. szám

Miből lehet mellékes? MÁSHOL ÍGY CSINÁLJÁK AGRARISSIMO A gazdasági reform beindításának leglátványosabb áldozata az, amit talán legkevésbé illene sajnálnunk, a fegyvergyártás. Pedig más egyebek is padlóra kerültek, például az elektronikái ¡pár, de még a mezőgazdaság is, ahogy ezt ez utóbbi esetében az útelzáró sztrájkok, a fenyegetőzések és a teljes bizonytalanság mutatta. Most azonban mintha újra kezdené észrevenni (és nem észrevétetni) magát az ágazat. Persze, Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy enni mindig kell, de kiderült, nem biztos, hogy muszáj azt, amit itthon termelünk. Mezőgazdasággal ugyanis másfelé is foglalkoznak a világban, és nem is akárhogyan. Például Hollandiában. A bejegyzett vállalkozók többsé­ge még mindig munkaviszonyban van, így vállalkozását „szabad“ ide­jében folytatja. Eközben azonban sokszor azokat az ismereteket, in­formációkat, eredményeket kama­toztatja, amelyeket munkahelyén szerez, sőt, sok esetben kihasználja munkahelyi pozícióját és magán­szférájába utalja át a zsírosabb megrendeléseket. A helyzet megoldására az eddigi jogi előírások nem voltak elégsége­sek, mert a Munka Törvénykönyv 1991. február 1 -jei novellája szerint a dolgozóknak kötelessége rende­sen gazdálkodni a rájuk bízott esz­közökkel, őrizni és védeni a szerve­zet vagyonát a károsítással, eltulaj­donítással, megsemmisítéssel és visszaélésekkel szemben, és nem cselekedhetnek munkaadójuk jogos érdekei ellen. Mivel mindenkinek jo­ga van vállalkozni vagy más gazda­sági tevékenységet folytatni, csak a törvény szabhatja meg, hogy bizo­nyos foglalkozási ágakban milyen feltételei szabhatók a vállalkozás­nak. Ezért a munkaadók a Munka Törvénykönyv újabb módosítását kérték, mégpedig azoknak a újabb ismereteknek a tükrében, amelyeket az utóbbi időben szereztek. A Mun­ka Törvénykönyv e novellája 1992. májusa óta van érvényben. Csak ha megegyezik A dolgozók állásuk mellett folytat­hatnak ugyan olyan jövedelmező te­vékenységet, amely megegyezik munkaadójuk tevékenységével, de ehhez szükséges annak írásbeli be­leegyezése. A munkaadó ugyanak­kor beleegyezését írásban bármikor visszavonhatja. Ezzel kapcsolatban a törvény csak a vezető dolgozók vagy a közvetlen irányításuk alá tar­tozók magánvállalkozásait tiltja. A Szövetségi Környezetvé­delmi Bizottság tíz pontban összefoglalva kidolgozta azokat a követelményeket, amelyeket a környezetvédelem javítása ér­dekében a vállalkozók figyelmé­be ajánl. Az alábbiakban rövidí­tett formában közöljük a környe­zetvédelmi tízparancsolatot. A vállalkozó 1. tevékenységének hatását az emberi környezetre ésszerű­en elérhető szintre korlátozza, 2. ésszerűen gazdálkodik a felújítható természeti erőforrá­sokkal, s maximálisan takaré­koskodik a fel nem újítható for­rásokkal; minden erőforrást ha­tékonyan használ fel, 3. a minimálisra csökkenti a termelés és a fogyasztás so­rán keletkező hulladékmennyi­séget, a hulladékot felelősség­gel kezeli, elősegíti a hulladék- feldolgozás, illetve- megsemmi­sítés rendszerének fejlesztését, 4. a termelésben, kereskede­lemben, szállításban és a fel- használás terén a tudományos ismeretekkel és a műszaki fejlő­déssel összhangban megaka­dályozza az emberi környezet Ezek a korlátozások azonban nem vonatkoznak a tudományos, peda­gógiai, publicisztikai, irodalmi és művészeti tevékenységre. Jövedelemszerző tevékenység lehet a mellékállás, vagy pedig szer­ződésre végzett munka is. Termé­szetesen e tevékenységek közé so­rolható az ipartörvény alapján folyta­tott magánvállalkozás is. Az új tör­vény meghatározza, mi a vállalko­zás, illetve az ipar, mégpedig annak szellemében, hogy a tevékenységet önállóan, saját név alatt, saját fele­lősségre és nyereség elérése érde­kében végzik. Mindezekből tehát kitűnik, hogy vállalkozásához az alkalmazottnak akkor van szüksége munkaadója beleegyezésére, ha jövedelemszer­ző tevékenysége, amelyet fő foglal­kozása mellett űz, megegyezik mun­kaadója tevékenységével. Ha példá­ul az építőipari cég alkalmazottja munkaideje után az ipartörvény ér­telmében kiállított engedéllyel kő­művesként, csempézőként vagy más építőipari szakmunkásként akar dolgozni, akkor munkaadója írásbeli engedélyére van szüksége. Ha azonban a kertészkedést vagy a cipójavítást választja iparűzés cél­jából, akkor ilyen engedélyre nincs szüksége. Nem szükséges az enge­dély a már említett tudományos, mű­vészeti, publicisztikai, pedagógiai és irodalmi tevékenységekben sem. A munkaadó véleménye kötelező Minden dolgozó, akinek vállalko­zására az engedélyezés vonatkozik, köteles felkérni munkaadóját a bele­egyezés megadására. A munkaadó egy hónapon belül köteles erre írás­ban válaszolni. Ha a dolgozó nem kap beleegyezést, vagy azt a fent említett szükséges esetekben nem súlyos, helyrehozhatatlan meg- károsodását, 5. támogatja a tevékenységé­vel kapcsolatos környezetvédel­mi hatások vizsgálatát, 6. termékeinek és szolgálta­tásainak környezetromboló ha­tását a minimálisra csökkenti, növeli termékeinek élettartamát, népszerűsíti termékei környe­zetvédelmi szempontból bizton­ságos kezelésének módját, 7. működési körzetében vé­delmezi az alkalmazottak és a lakosság egészségét, 8. folyamatosan ellenőrzi a környezetvédelmi előírások és normák betartását, rendszere­sen és a valóságnak megfelelő­en tájékoztat tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásai­nak ökológiai tulajdonságairól, esetleges következményeiről, 9. közös felelősséget vállal az emberi társadalom és az emberi környezet jövőjéért. Ezért alkal­mazottjait a környezetért való felelősségre neveli, s minden vonatkozásban javítja tevékeny­ségének, termékeinek és szol­gáltatásainak ökológiai tulajdon­ságait, s külföldi vállalkozásai során betartja legalább a cseh­szlovákiai környezetvédelmi szempontokat és intézkedé­seket. kéri, akkor köteles elodázás nélkül az ide vonatkozó jogi előírások sze­rint a melléktevékenységét befejez­ni, ha közben nem tett lépéseket munkaviszonya befejezésére. Tehát fel kell mondania mellékállását vagy be kell fejeznie vállalkozását, eset­leg felmondást kell adnia fő munka­adójának. Ha a munkaadó a megha­tározott időn belül alkalmazottja kér­vényére írásban nem ad választ, ez azt jelenti, hogy beleegyezik annak főálláson kívüli tevékenységébe. Komplikációk lépnek fel akkor, ha a dolgozó nem teljesíti munkaadója utasítását, nem kér engedélyt tevé­kenységére, vagy a beleegyezés elutasítása után is folytatja vállalko­zását, fenntartja mellékállását. Eb­ben az esetben megszegi a munka- fegyelmet, és munkahelyéről akár el is bocsátható. A magánszférában is Az említett alapelvek nemcsak az állami vállalatok, hanem a magán­cégek alkalmazottjaira is érvénye­sek. Nekik is kötelességük betartani a vonatkozó szabályokat, ha ugyan­azon a területen kívánnak vállalkoz­ni, amelyen munkaadójuk is. Ilyen esetekben az írásbeli enge­délyt a magánvállalkozótól, vagy a kereskedelmi társaság képviselői­től (részvénytársaság esetén az elöljáróságtól, kft. esetében annak ügyvivőjétől) kell kérni. Kedvezőtlenebb helyzetben van­nak a gazdálkodó szervezetek veze­tői vagy közvetlen alárendeltjeik. Ha ugyanis a törvény hatályba lépéséig mellékállásban vagy magánvállalko­zásban hasonló tevékenységet űz­tek, mint főállásban, akkor ezt min­denféle halogatás nélkül be kell fe­jezniük. Ellenkező esetben fő mun­kahelyükön kell felmondaniok. (Trend) 10. cselekvőén hozzájárul a környezet védelméhez, együttműködik a környezetvédő intézményekkel és kezdemé­nyezésekkel, a közvéleményt tájékoztatja, s támogatja a la­kossággal való párbeszédet, s kereskedelmi partnereit is ha­sonló szemléletre ösztönzi. (sm) A vállalkozók védelmére A Szlovák Ipari és Kereskedel­mi Kamara a 13,5 ezer vállalkozói szubjektum érdekeinek védelmére jött létre, s a kamara június végi közgyűlése olyan további alapvető dokumentumokat hagyott jóvá, amelyek meghatározóak tevékeny­ségének irányítása szempontjából. A kamara hét szlovákiai regionális képviseletében megjelent 100 kül­dött megválasztotta önigazgatási szervét - ez elöljáróságot. A Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamarát a volt Csehszlovák Keres­kedelmi és Ipari Kamara egyik utód- szervezeteként alapították meg a 9/92 Tt. sz. törvény értelmében. A kamara regionális irodái révén tagsága részére tanácsadást, sze­mináriumokat, szakmai értekezlete­ket szervez, és segíti őket külföldi kapcsolataik kiépítésében. (T) A mezőgazdaságból szár­mazó egy főre jutó jövedelem az Európai Közösségek tag­országai között Hollandiá­ban a legmagasabb. Ezt az eredményt a rendkívül inten­zív agrártermelésnek kö­szönhetik, hiszen a termőte­rület meglehetősen kicsi. A szántók, az egyharmad csehszlovákiányi ország te­rületének 25 százalékát, a rétek és legelők 35 száza­lékát, a kertészkedésre használt felületek pedig 3,3 százalékát teszi ki. A foglal­koztatottak száma is ala­csony: a tavalyi 36 milliárd guldenes (21 milliárd dollár) eredményt a foglalkoztatot­tak mindössze 4,6 százalé­ka, 226 ezer fő állította elő. Ekkora területen és ekkora létszámmal Hollandia mégis saját szükségletének három és félszeresét termeli tojás­ból és vajból, közel három­szorosát sertéshúsból, két és félszeresét sajtból, kétszere­sét baromfi-, marha- és bor­júhúsból, valamint zöldségfé­lékből. Az intenzív termesztésnek azonban árnyoldalai is van­nak. A rendkívüli állatsűrű­ség (33 millió tojótyúk, 41 millió brojlercsirke, 14 millió sertés, 5 millió húsmarha, 2 millió tejelő tehén, 2 millió juh) miatt például hatalmas mennyiségű felesleges trá­gya halmozódott fel. A talaj és a vizek állagának további romlását úgy próbálják meg­akadályozni, hogy hatósági­lag korlátozzák a kijuttatható szerves trágya mennyiségét. Tervbe vették központi „trá­gyabank“ létrehozását is, amely országosan tartaná nyilván a keletkezett trágya mennyiségét, és könnyebbé tenné a kevésbé telített terü­letek feltérképezését. A nö­vénytermesztésben a műtrá­gya túlzott felhasználása okoz gondot. Kétségtelen azonban, hogy amint Hollan­dia élen jár az intenzív mező­gazdasági technológiák kifej­lesztése és alkalmazása te­rén, éppen úgy úttörő a bio­gazdálkodásban is. A világ legnagyobb növényvédó- szer-felhasználójának szá­mító országban a mezőgaz­dasági és környezetvédelmi minisztérium több éves, több milliárd guldenes programot dolgozott ki a szerek haszná­latának visszafejlesztésére. A tervek azzal számolnak, hogy az ezredfordulóra elérik a „zéró pozíciót“, vagyis csupán annyi idegen anyagot juttatnak a földre, amennyit a természet fel tud dolgozni, számos, különösen veszé­lyesnek minősített terméket pedig teljesen betiltanak. Az alternatív módon megművelt földek területe egyébként ma is már 40 ezer hektár, s a vá­sárlók egyre inkább előnyben részesítik az organikus mód­szerekkel előállított terméke­ket, melyek közül a legnép­szerűbb az ilyen tejből készí­tett joghurt, vagy például a „kertben tartott“ tyúkok to­jása. (hvg) Csehország Szlovákia Csehszlovákiában a hektárhozamok stagnálnak, ugyanakkor egyötöddel kisebbek, mint a fejlett mezőgazdaságú orszá­gokban. A vállalkozó környezetvédelmi tízparancsolata

Next

/
Oldalképek
Tartalom