Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-10 / 28. szám
Miből lehet mellékes? MÁSHOL ÍGY CSINÁLJÁK AGRARISSIMO A gazdasági reform beindításának leglátványosabb áldozata az, amit talán legkevésbé illene sajnálnunk, a fegyvergyártás. Pedig más egyebek is padlóra kerültek, például az elektronikái ¡pár, de még a mezőgazdaság is, ahogy ezt ez utóbbi esetében az útelzáró sztrájkok, a fenyegetőzések és a teljes bizonytalanság mutatta. Most azonban mintha újra kezdené észrevenni (és nem észrevétetni) magát az ágazat. Persze, Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy enni mindig kell, de kiderült, nem biztos, hogy muszáj azt, amit itthon termelünk. Mezőgazdasággal ugyanis másfelé is foglalkoznak a világban, és nem is akárhogyan. Például Hollandiában. A bejegyzett vállalkozók többsége még mindig munkaviszonyban van, így vállalkozását „szabad“ idejében folytatja. Eközben azonban sokszor azokat az ismereteket, információkat, eredményeket kamatoztatja, amelyeket munkahelyén szerez, sőt, sok esetben kihasználja munkahelyi pozícióját és magánszférájába utalja át a zsírosabb megrendeléseket. A helyzet megoldására az eddigi jogi előírások nem voltak elégségesek, mert a Munka Törvénykönyv 1991. február 1 -jei novellája szerint a dolgozóknak kötelessége rendesen gazdálkodni a rájuk bízott eszközökkel, őrizni és védeni a szervezet vagyonát a károsítással, eltulajdonítással, megsemmisítéssel és visszaélésekkel szemben, és nem cselekedhetnek munkaadójuk jogos érdekei ellen. Mivel mindenkinek joga van vállalkozni vagy más gazdasági tevékenységet folytatni, csak a törvény szabhatja meg, hogy bizonyos foglalkozási ágakban milyen feltételei szabhatók a vállalkozásnak. Ezért a munkaadók a Munka Törvénykönyv újabb módosítását kérték, mégpedig azoknak a újabb ismereteknek a tükrében, amelyeket az utóbbi időben szereztek. A Munka Törvénykönyv e novellája 1992. májusa óta van érvényben. Csak ha megegyezik A dolgozók állásuk mellett folytathatnak ugyan olyan jövedelmező tevékenységet, amely megegyezik munkaadójuk tevékenységével, de ehhez szükséges annak írásbeli beleegyezése. A munkaadó ugyanakkor beleegyezését írásban bármikor visszavonhatja. Ezzel kapcsolatban a törvény csak a vezető dolgozók vagy a közvetlen irányításuk alá tartozók magánvállalkozásait tiltja. A Szövetségi Környezetvédelmi Bizottság tíz pontban összefoglalva kidolgozta azokat a követelményeket, amelyeket a környezetvédelem javítása érdekében a vállalkozók figyelmébe ajánl. Az alábbiakban rövidített formában közöljük a környezetvédelmi tízparancsolatot. A vállalkozó 1. tevékenységének hatását az emberi környezetre ésszerűen elérhető szintre korlátozza, 2. ésszerűen gazdálkodik a felújítható természeti erőforrásokkal, s maximálisan takarékoskodik a fel nem újítható forrásokkal; minden erőforrást hatékonyan használ fel, 3. a minimálisra csökkenti a termelés és a fogyasztás során keletkező hulladékmennyiséget, a hulladékot felelősséggel kezeli, elősegíti a hulladék- feldolgozás, illetve- megsemmisítés rendszerének fejlesztését, 4. a termelésben, kereskedelemben, szállításban és a fel- használás terén a tudományos ismeretekkel és a műszaki fejlődéssel összhangban megakadályozza az emberi környezet Ezek a korlátozások azonban nem vonatkoznak a tudományos, pedagógiai, publicisztikai, irodalmi és művészeti tevékenységre. Jövedelemszerző tevékenység lehet a mellékállás, vagy pedig szerződésre végzett munka is. Természetesen e tevékenységek közé sorolható az ipartörvény alapján folytatott magánvállalkozás is. Az új törvény meghatározza, mi a vállalkozás, illetve az ipar, mégpedig annak szellemében, hogy a tevékenységet önállóan, saját név alatt, saját felelősségre és nyereség elérése érdekében végzik. Mindezekből tehát kitűnik, hogy vállalkozásához az alkalmazottnak akkor van szüksége munkaadója beleegyezésére, ha jövedelemszerző tevékenysége, amelyet fő foglalkozása mellett űz, megegyezik munkaadója tevékenységével. Ha például az építőipari cég alkalmazottja munkaideje után az ipartörvény értelmében kiállított engedéllyel kőművesként, csempézőként vagy más építőipari szakmunkásként akar dolgozni, akkor munkaadója írásbeli engedélyére van szüksége. Ha azonban a kertészkedést vagy a cipójavítást választja iparűzés céljából, akkor ilyen engedélyre nincs szüksége. Nem szükséges az engedély a már említett tudományos, művészeti, publicisztikai, pedagógiai és irodalmi tevékenységekben sem. A munkaadó véleménye kötelező Minden dolgozó, akinek vállalkozására az engedélyezés vonatkozik, köteles felkérni munkaadóját a beleegyezés megadására. A munkaadó egy hónapon belül köteles erre írásban válaszolni. Ha a dolgozó nem kap beleegyezést, vagy azt a fent említett szükséges esetekben nem súlyos, helyrehozhatatlan meg- károsodását, 5. támogatja a tevékenységével kapcsolatos környezetvédelmi hatások vizsgálatát, 6. termékeinek és szolgáltatásainak környezetromboló hatását a minimálisra csökkenti, növeli termékeinek élettartamát, népszerűsíti termékei környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelésének módját, 7. működési körzetében védelmezi az alkalmazottak és a lakosság egészségét, 8. folyamatosan ellenőrzi a környezetvédelmi előírások és normák betartását, rendszeresen és a valóságnak megfelelően tájékoztat tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak ökológiai tulajdonságairól, esetleges következményeiről, 9. közös felelősséget vállal az emberi társadalom és az emberi környezet jövőjéért. Ezért alkalmazottjait a környezetért való felelősségre neveli, s minden vonatkozásban javítja tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak ökológiai tulajdonságait, s külföldi vállalkozásai során betartja legalább a csehszlovákiai környezetvédelmi szempontokat és intézkedéseket. kéri, akkor köteles elodázás nélkül az ide vonatkozó jogi előírások szerint a melléktevékenységét befejezni, ha közben nem tett lépéseket munkaviszonya befejezésére. Tehát fel kell mondania mellékállását vagy be kell fejeznie vállalkozását, esetleg felmondást kell adnia fő munkaadójának. Ha a munkaadó a meghatározott időn belül alkalmazottja kérvényére írásban nem ad választ, ez azt jelenti, hogy beleegyezik annak főálláson kívüli tevékenységébe. Komplikációk lépnek fel akkor, ha a dolgozó nem teljesíti munkaadója utasítását, nem kér engedélyt tevékenységére, vagy a beleegyezés elutasítása után is folytatja vállalkozását, fenntartja mellékállását. Ebben az esetben megszegi a munka- fegyelmet, és munkahelyéről akár el is bocsátható. A magánszférában is Az említett alapelvek nemcsak az állami vállalatok, hanem a magáncégek alkalmazottjaira is érvényesek. Nekik is kötelességük betartani a vonatkozó szabályokat, ha ugyanazon a területen kívánnak vállalkozni, amelyen munkaadójuk is. Ilyen esetekben az írásbeli engedélyt a magánvállalkozótól, vagy a kereskedelmi társaság képviselőitől (részvénytársaság esetén az elöljáróságtól, kft. esetében annak ügyvivőjétől) kell kérni. Kedvezőtlenebb helyzetben vannak a gazdálkodó szervezetek vezetői vagy közvetlen alárendeltjeik. Ha ugyanis a törvény hatályba lépéséig mellékállásban vagy magánvállalkozásban hasonló tevékenységet űztek, mint főállásban, akkor ezt mindenféle halogatás nélkül be kell fejezniük. Ellenkező esetben fő munkahelyükön kell felmondaniok. (Trend) 10. cselekvőén hozzájárul a környezet védelméhez, együttműködik a környezetvédő intézményekkel és kezdeményezésekkel, a közvéleményt tájékoztatja, s támogatja a lakossággal való párbeszédet, s kereskedelmi partnereit is hasonló szemléletre ösztönzi. (sm) A vállalkozók védelmére A Szlovák Ipari és Kereskedelmi Kamara a 13,5 ezer vállalkozói szubjektum érdekeinek védelmére jött létre, s a kamara június végi közgyűlése olyan további alapvető dokumentumokat hagyott jóvá, amelyek meghatározóak tevékenységének irányítása szempontjából. A kamara hét szlovákiai regionális képviseletében megjelent 100 küldött megválasztotta önigazgatási szervét - ez elöljáróságot. A Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamarát a volt Csehszlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara egyik utód- szervezeteként alapították meg a 9/92 Tt. sz. törvény értelmében. A kamara regionális irodái révén tagsága részére tanácsadást, szemináriumokat, szakmai értekezleteket szervez, és segíti őket külföldi kapcsolataik kiépítésében. (T) A mezőgazdaságból származó egy főre jutó jövedelem az Európai Közösségek tagországai között Hollandiában a legmagasabb. Ezt az eredményt a rendkívül intenzív agrártermelésnek köszönhetik, hiszen a termőterület meglehetősen kicsi. A szántók, az egyharmad csehszlovákiányi ország területének 25 százalékát, a rétek és legelők 35 százalékát, a kertészkedésre használt felületek pedig 3,3 százalékát teszi ki. A foglalkoztatottak száma is alacsony: a tavalyi 36 milliárd guldenes (21 milliárd dollár) eredményt a foglalkoztatottak mindössze 4,6 százaléka, 226 ezer fő állította elő. Ekkora területen és ekkora létszámmal Hollandia mégis saját szükségletének három és félszeresét termeli tojásból és vajból, közel háromszorosát sertéshúsból, két és félszeresét sajtból, kétszeresét baromfi-, marha- és borjúhúsból, valamint zöldségfélékből. Az intenzív termesztésnek azonban árnyoldalai is vannak. A rendkívüli állatsűrűség (33 millió tojótyúk, 41 millió brojlercsirke, 14 millió sertés, 5 millió húsmarha, 2 millió tejelő tehén, 2 millió juh) miatt például hatalmas mennyiségű felesleges trágya halmozódott fel. A talaj és a vizek állagának további romlását úgy próbálják megakadályozni, hogy hatóságilag korlátozzák a kijuttatható szerves trágya mennyiségét. Tervbe vették központi „trágyabank“ létrehozását is, amely országosan tartaná nyilván a keletkezett trágya mennyiségét, és könnyebbé tenné a kevésbé telített területek feltérképezését. A növénytermesztésben a műtrágya túlzott felhasználása okoz gondot. Kétségtelen azonban, hogy amint Hollandia élen jár az intenzív mezőgazdasági technológiák kifejlesztése és alkalmazása terén, éppen úgy úttörő a biogazdálkodásban is. A világ legnagyobb növényvédó- szer-felhasználójának számító országban a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium több éves, több milliárd guldenes programot dolgozott ki a szerek használatának visszafejlesztésére. A tervek azzal számolnak, hogy az ezredfordulóra elérik a „zéró pozíciót“, vagyis csupán annyi idegen anyagot juttatnak a földre, amennyit a természet fel tud dolgozni, számos, különösen veszélyesnek minősített terméket pedig teljesen betiltanak. Az alternatív módon megművelt földek területe egyébként ma is már 40 ezer hektár, s a vásárlók egyre inkább előnyben részesítik az organikus módszerekkel előállított termékeket, melyek közül a legnépszerűbb az ilyen tejből készített joghurt, vagy például a „kertben tartott“ tyúkok tojása. (hvg) Csehország Szlovákia Csehszlovákiában a hektárhozamok stagnálnak, ugyanakkor egyötöddel kisebbek, mint a fejlett mezőgazdaságú országokban. A vállalkozó környezetvédelmi tízparancsolata
