Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-04-03 / 14. szám

0 r /AYV ÍW' In u író »« l Szerkeszti: Pomichal Richárd Az év 15. hetében a napi átlagos középhőmérséklet 9,4, a max. napi középhőmérséklet 16,7, a minimális 2,9 Celsius-fok. A gyümölcsösben április második harmadában az almatáknál az almalevélmoly, az almailonca, a poloskaszagú almadarázs, a liszthar­mat, az almavarasodás elleni védekezés aktuális. A körtefákat továbbra is a poloskaszagú körtedarázs, a körtelevélbolhák, a kör- tefa-varasodás, valamint a rügylikasztó ellen kell permetezni. A ribiszke legveszedelmesebb kártevői továbbra is a levéltetvek, a szamócát a szamócaatkával szemben kell védeni. A szilvát és a ringlót áprilisban a fekete szilvadarázs, a levéltetvek, az atkák és a levél-vörösfoltosság fenyegeti. Az atkapeték irtására Apollo 0,04-0,06 százalékos, a kikelt példányok esetében pedig a Mitac 0,3 százalékos oldatát használjuk. A cseresznye- és a meggyfákon a fekete cseresznyelevél-tetü, a levéllikasztó gombák és a monília károsításával számolhatunk. Az őszibarackfákat továbbra is a levéltetvek, a barackmolyok, a levélfodrosodás, a levélli­kasztó gombák, s természetesen a monília fenyegeti. Vegyszeres védekezéshez természetesen csak a valós veszély vagy indokolt megelőzés esetén lássunk hozzá, akkor viszont nem hagyhatjuk el, ha korábban a télvégi faápolási munkákat, illetve a lemosó permetezést elmulasztottuk. Ne feledkezzünk meg a facsemetékről sem - öntözzük meg őket, tövüket a kiszáradás ellen kupacoljuk fel, vagy takarással (szalmás trágya, komposzt, tőzeg, fólia) óvjuk. A fűtött fóliasátorban az uborka már hajtásokat hoz - ezeket kötöznünk kell. A szakirodalom szerint távolítsuk el a főszáron képződött terméseket, kacsokat, hím virágokat. Az elsőrendű oldal­hajtásokat egy vagy két termés, a pótfőhajtást pedig a harmadik levél felett csípjük vissza. Ezt követően a legfelső oldalhajtást tovább neveljük, az alatta levőket pedig vízszintesen vezetjük. Szabadföldbe palántázhatjuk az igen korai paradicsomot, vethetjük a bimbóskelt, spenótot, ültethetünk zellert. Készítsük elő - dolgozzunk be a talajba szerves- és műtrágyákat- a görög- és sárgadinnye (négyzetméterenként 4-5 kg érett trágya, 35 g pétisó, 35 g szuperfoszfát, 25 g kálisó), a spárgatök (msenként 4-5 kg érett trágya, 50-60 g pétisó, 20 g szuperfoszfát, 16 g kálisó) és a csemegekukorica (m2-enként 8-10 kg érett trágya, 50 g kálisó, 85 g szuperfoszfát) talaját. Már öntöznünk is kell. A káposztaféléknek ez idő tájt alkalmanként- a csapadékviszonyoktól függően - 20-30, a karfiolnak és a karalá­bénak 15-25, az előbújt spenótnak 10-20, a zöldborsónak 25-30 mm-nyi vizet adjunk. Továbbra is időszerű a pázsit gondozása; jó idő, elegendő csapa­dék vagy rendszeres öntözés esetén a füvet már nyírni is kell. Ne sajnáljuk a fáradságot, s „gyomláljuk ki“ a gyepbe települt mohát. Öntözéskor juttassunk ki nitrogén- és káliumtartalmú műtrágyákat. A szőlőben eljött az ideje a kevésbé értékes tőkék átoltásának, a többféle módszer közül a hasitékos gyökérnyakbaoltást válasszuk. Ha szárazság van, ne sajnáljuk a fáradságot, s kiadósán öntözzük meg a töveket.-r­PAPRIKATERMESZTÉSI TUDNIVALÓK Mind élettanilag, mind piacképességét tekintve jelentős növényünk a paprika, éppen ezért nem mindegy, hogy hogyan termesztjük. Intenzív termesztésének lényege, hogy közepes fejlődési intenzitás mellett optimális növényállományt nyerjünk. A tápanyagszint beállítását mindig előzze meg a talaj laboratóriumi vizsgálata. A kiültetése előtt nitrogén tartalmú műtrágyára nincs, vagy csak minimális mennyiségben van szüksége. A foszforhiány gyenge virágzáshoz vezet. A foszfor tartalmú trágyát a szerves trágyával együtt a gyökérzónába kell bedolgozni. Káliumhiány esetében foko­zódik a betegségek iránti fogékonyság. Ha a paprikatermesztésre szánt talajunk sótartalma magas, akkor ennek közömbösítésére legmegfelelőbb az 50 százalékos kénsavas káli. A növényvédelem a talajkiválasztásnál kezdődik. A talajok növényvédőszer-maradványainak megállapítására a fejes saláta vagy a mustármag próbavetése célszerű. Ha a magvak kikeltek, s a növénykék egészségesen fejlődnek, akkor a paprika kiültetésének nincs akadálya. A szerves trágyák használatával összefüggésben a klór okozhat gondot, ui. az istállókat általában klórral fertőtlenítik. Ha a trágyába klór került (a próbavetés erről is tájékoztat) a növénykék levelei kifehérednek. A talajlakó kártevők jelenlétéről a próbavetésű növénykék gyökerei adnak képet. A kis gyökérduzzanatok a gyökér- gubacs-fonálférgek jelenlétét bizonyítják, ezért okvetlenül fertőtlenít­sük a talajt! Kiültetés után, ha a palánta gyökérnyaki részén párás sebhely található, a növény nyugodtan eltávolítható - s természete­sen újjal pótlandó -, mivel a palántadőlésböl kigyógyult növény a terméskötéskor elszárad. Az üvegházi molytetvek elleni védekezés­kor ügyelni kell a növényvédő szerek megválasztására, nehogy azok rezisztensekké váljanak. Hajtatásnál a levelek fonákján apró dudorok keletkezhetnek, ame­lyek később elparásodnak. Ez a vízkórság tünete, ami gyakori öntözésnél jelentkezik. A védekezés egyszerű: szellőztetéssel és az öntözés mérséklésével a növényzet rövid időn belül „meggyógyul". További, megtévesztő jellegű betegség lehet a műtrágyamérgezés. Tünetei: virágzáskor a virágok „eltűnnek“, nem nyílnak ki vagy megbámulnák. Kötődött termésnél pedig csúcsvégi rothadás tapasz­talható. Védekezni 4-5 naponkénti kétszeri alapos öntözéssel lehet, az újonnan fejlődött termés értéke kisebb lesz. A paprika-lisztharmat tünetei nem hasonlítanak a más növények azonos betegségét kísérő tünetekre. A finom fehér bevonat a levél fonákján jelentkezik; állományunkat ezért gyakran vizsgáljuk meg! Az idén is számítani kell a paprika rothadásos megbetegedésére. Tünetei: a növények tövénél a lomb elpusztul, a paprika rothadásnak indul. A betegség felléptét jelentsük a növényvédelmi intézetek, állomások szakembereinek. Csiba László A KÉSŐ TAVASZI FAGYOK ELLEN A kajszibarackfák mechanikai védelme Szlovákia déli területein a késő tavaszi fagyok a fakadó virágrügye­ket, virágokat, később pedig a gyü­mölcskezdeményeket is károsíthat­ják. Nálunk ezek általában március elteltével jelentkeznek. A fagyokat fizikai természetük szerint két nagy csoportra osztjuk. Az egyik a szállított (advektív), a másik a kisugárzott (radiációs) fagy. Az első esetben hideg, fagy­pont alatti hőmérsékletű levegő áramlik be az adott területre. A radi­ációs fagy alkalmával a levegő hely­ben hűl le fagypont alá, mégpedig hökisugárzás útján. A szállított fa­gyok elleni védekezés nagyon ne­héz, költséges és sok esetben nem is eredményes. A kisugárzási fagyok ellen viszont több módon is lehet, méghozzá gazdaságosan, véde­kezni. A fagyok (a késő tavaszi lehűlé­sek) kártételeinek megakadályozá­sára úgynevezett passzív és aktív módszerek állnak rendelkezé­sünkre. A passzív módszer az, amikor a mély fekvésű, ún. fagyzugos terü­letre nem ültetünk kajszibarackfát. A hideg levegő ugyanis a mély fek­vésű területeken összegyűlik, megül és így a fagyos levegözónában lévő növényi részek elpusztulnak. Az aktív fagyvédelem számos módszerét ismerjük. Elsősorban ilyen az öntözés. Ez, ha megfelelő vízforrás áll rendelkezésünkre na­gyon hatékony és gazdaságos mód­szer lehet. Több formája ismeretes. 1. Közvetlen védelem - fagy ide­jén minél apróbb cseppú, esószerü öntözés. Alapelve, hogy a fagykü­szöb beálltakor megkezdett folya­matos öntözés hatására vékony jég­réteg rakódik a védendő növény fe­lületére. Közben nagy mennyiségű hő szabadul fel, amely ellensúlyozza a levegő hőmérsékletének csökke­nését, másrészt pedig a jégréteg alatt levő növény belső szöveteinek hőmérsékletét az elfagyás határér­téke felett tartja. Az öntözést addig kell folytatni, amíg a jégréteg olva­dása meg nem kezdődik. Arra ügyeljünk, hogy a védekezés köz­ben kialakult jégrétegre folyamato­san továbbra is víz érkezzen, azaz maradjon meg a höutánpótlás. 2. Közvetett fagy elleni védeke­zés - a hömérsékletcsökkenés előtti öntözés a talaj és a levegő nedves­ségtartalmának növelése céljából. A védekezés fizikai alapja az, hogy a nedves talaj hőtároló képessége és hószállítása lényegesen jobb, mint a száraz talajé. így annak hő- készlete részben pótolni tudja a ta­lajfelszínről kisugárzó hőmennyisé­get. A tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel a törzses ültetvények­ben kb. 0,5-1,0 C-fokkal tudjuk a le­vegő hőmérsékletét emelni. Aktív fagy ellen védelmi módszer a füstölés is. Erre a célra - kis kupacokban - nyirkos szalmát, szé­nát rakhatunk ki; ezeket meggyújtva sűrű füstöt kelthetünk. A kert fölött lebegő füst tényleges védelmet nyújthat a kisugárzási fagyok ellen. A módszer azonban csak szélcsen­des időben eredményes. Érdekességképpen megemlítjük, hogy külföldön a levegő szélgépek­kel való keverésének módszerét is alkalmazzák. Az eredmény előfelté­tele, hogy a talajközelben lévő leve­gő és a kb. 10-15 cm magasságban lévő között hómérsékletkülönbség alakuljon ki. Ez szintén csak szél­mentes időben lehetséges. A haté­konyságot jelentősen befolyásolja a hökülönbség mértéke. A kajszifák esetében a levegő keverésére szol­gáló légcsavart 10-13 méter magas állványra szerelik. Nagyon eredmé­nyesen alkalmazhatók az ilyen szél­gépek a fagyzugtorkolatokban. Gyakran hőérzékélővel vannak el­látva, így automatikusan üzemelnek. Miklós Dénes kertészmérnök Zöldtakarmány nyúlászatainkban Nyulainkkal nyáron tömegta­karmányként zöldet etetünk. Ne tegyünk azonban állataink elé nedves vagy befülledt zöldtakar­mányt. Lehetőség szerint - főleg a lucerna- és hereféléket - fony- nyasszuk meg az árnyékban. Amennyiben az lehetséges, az etetés idejét pontosan tartsuk be. Télen reggel és este, nyáron délben is etethetünk. Ivóvizet mindennap adjunk állatainknak. A szoptatós anyák napi 5-8 dl-t is elfogyasztanak. A növekvő vízmennyiségre a tej­képzésnél van szükségük. Az itatás mindig előzze meg az ete­tést; a nyári zöidtakarmányozás- nál az itatás 2 órával korábban történjen,-nehogy állataink bél­hurutot kapjanak. Rendszeres, megfelelő meny- nyiségű takarmány etetésénél 7-10 naponként „koplaló“ napot is tarthatunk, amely kedvező ha­tással van az emésztőszervek működésére. Zöldtakarmány nélkül nehéz nyulat nevelnünk. Vajon miért? Elsősorban azért, mert nagyon kedvező az étrendi hatása. A tápanyagokat jól hasznosítható formában tartalmazza és ízletes is. A nyulak szívesen és sokat fogyasztanak belőle. Egyeden­ként naponta 20-30 dkg etetése ajánlatos. A frissen kaszált, vi­zes vagy befulladt zöldtakar­mány - főleg a here, lucerna, baltacím - esetenként felfúvó­dást, illetve hasmenést okozhat. Komoly probléma - megbetege­dés, elhullás - akkor lép fel, ha a száraz takarmányról fokozatos átmenet nélkül térünk át a friss, zöld növényi eledelre. A fony- nyasztásról ezért ne feledkez­zünk el. A növények közül a már emlí­tett pillangósok tartalmazzák a legtöbb fehérjét és karotint. A szoptató anyák és a növen- déknyulak leginkább a lucernát hálálják meg. A benne lévő mész- és magnéziummennyiség erős, egészséges csontozatot, idegrendszert és jó emésztést biztosít. Dr. Juhász Árpád Fajták versenye Hollandiában, az aalsmeeri virágcsarnok adatai szerint évek óta változat­lan a top ten, azaz a legkedveltebb vágott virágok rangsora: rózsa, krizantém, szegfű, tulipán, liliom, frézia, gerbera, fátyolvirág, orchidea, alsztroméria. Az egyes fajokon belül azonban versengenek az új és a régi fajták is. A következőkben a krizantém, a frézia és a gerbera első tíz legsikeresebb fajtáját közöljük, az 1989. és az 1990. évi holland eladási adatok százalékos változásait megjelölve, KRIZANTÉM 1. Cassa (fehér)-0,8 6. White Reagan (fehér) +590,0 2. Majoor Bosshardt (fehér) +24,2 7. Cassa Cream (krémszínű) + 13,5 3. Reagan (rózsaszín) + 19,8 8. Mundial (rózsaszín)-14,0 4. Cassa Sunny (sárga) +5,0 9. Reag. Improved (rózsaszín) 5. Regoltime (sárga) +8,0 visszaesett a 8. helyről 10. Puma (fehér) +99,0 1. Elegance (fehér) FRÉZIA +26,3 6. Aladin (krémsárga) + 126,5 2. Poláris (fehér) 7. Grace (teltvirágú) + 11,4 visszaesett az 1. helyről 3. Blue Heaven (kék) +21,3 8. White Wingn (fehér, telt) tavaly a 7. volt 4. Cote d’Azur (kék) +16,1 9. Blue Navy (kék) + 35,4 5. Golden Wave (sárga, telt) + 12,3 10. Cordula (krémsárga) 24,6 1. Rosamunda (rózsaszín) GERBERA-26,5 6. Shirly (lila-rózsaszín, 2. Tamara (sárga) +28,6 fekete középpel) 7,Estella (rózsaszín, +99,4 3. Beauty (piros, fekete fekete középpel) +50,7 középpel) +26,0 8. Hildegarde (teltvirágú)-7,7 4. Terrafame (sárga) + 13,1 9. Nova (rózsaszín-lila)-39,2 5. Delphi (fehér) +0,3 10. Fredigor (teltvirágú, lila)-22,0 Keltetésre a tíznaposnál nem régebbi, szabályos alakú, ép és sima héjú, tálcán, páradús, hűvös helyen tárolt, legalább a fajra jellemző minimális súlyt elért tojások valók: Ezek: a tyúknál 52, gyöngytyúknál 35, pulykánál 70, kacsánál 70 gramm. A tojások kelési ideje: tyúknál 20-21, gyöngytyúknál 26-27, pulykánál és kacsánál 27-28, a pézsmakacsánál 29-30, libánál 30-32 nap. Hány tojás 1 kg? A tyúktojás súlya, grammban 1 kg tyúktojás darabszáma 65 g vagy fölötte 14-15 60-65, de legalább 62 16 50-60, de legalább 57 17 50-55, de legalább 52 19 45-50, de legalább 47 21 (Gazdakalendárium) 8 1992. IV. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom