Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-03 / 14. szám
0 r /AYV ÍW' In u író »« l Szerkeszti: Pomichal Richárd Az év 15. hetében a napi átlagos középhőmérséklet 9,4, a max. napi középhőmérséklet 16,7, a minimális 2,9 Celsius-fok. A gyümölcsösben április második harmadában az almatáknál az almalevélmoly, az almailonca, a poloskaszagú almadarázs, a lisztharmat, az almavarasodás elleni védekezés aktuális. A körtefákat továbbra is a poloskaszagú körtedarázs, a körtelevélbolhák, a kör- tefa-varasodás, valamint a rügylikasztó ellen kell permetezni. A ribiszke legveszedelmesebb kártevői továbbra is a levéltetvek, a szamócát a szamócaatkával szemben kell védeni. A szilvát és a ringlót áprilisban a fekete szilvadarázs, a levéltetvek, az atkák és a levél-vörösfoltosság fenyegeti. Az atkapeték irtására Apollo 0,04-0,06 százalékos, a kikelt példányok esetében pedig a Mitac 0,3 százalékos oldatát használjuk. A cseresznye- és a meggyfákon a fekete cseresznyelevél-tetü, a levéllikasztó gombák és a monília károsításával számolhatunk. Az őszibarackfákat továbbra is a levéltetvek, a barackmolyok, a levélfodrosodás, a levéllikasztó gombák, s természetesen a monília fenyegeti. Vegyszeres védekezéshez természetesen csak a valós veszély vagy indokolt megelőzés esetén lássunk hozzá, akkor viszont nem hagyhatjuk el, ha korábban a télvégi faápolási munkákat, illetve a lemosó permetezést elmulasztottuk. Ne feledkezzünk meg a facsemetékről sem - öntözzük meg őket, tövüket a kiszáradás ellen kupacoljuk fel, vagy takarással (szalmás trágya, komposzt, tőzeg, fólia) óvjuk. A fűtött fóliasátorban az uborka már hajtásokat hoz - ezeket kötöznünk kell. A szakirodalom szerint távolítsuk el a főszáron képződött terméseket, kacsokat, hím virágokat. Az elsőrendű oldalhajtásokat egy vagy két termés, a pótfőhajtást pedig a harmadik levél felett csípjük vissza. Ezt követően a legfelső oldalhajtást tovább neveljük, az alatta levőket pedig vízszintesen vezetjük. Szabadföldbe palántázhatjuk az igen korai paradicsomot, vethetjük a bimbóskelt, spenótot, ültethetünk zellert. Készítsük elő - dolgozzunk be a talajba szerves- és műtrágyákat- a görög- és sárgadinnye (négyzetméterenként 4-5 kg érett trágya, 35 g pétisó, 35 g szuperfoszfát, 25 g kálisó), a spárgatök (msenként 4-5 kg érett trágya, 50-60 g pétisó, 20 g szuperfoszfát, 16 g kálisó) és a csemegekukorica (m2-enként 8-10 kg érett trágya, 50 g kálisó, 85 g szuperfoszfát) talaját. Már öntöznünk is kell. A káposztaféléknek ez idő tájt alkalmanként- a csapadékviszonyoktól függően - 20-30, a karfiolnak és a karalábénak 15-25, az előbújt spenótnak 10-20, a zöldborsónak 25-30 mm-nyi vizet adjunk. Továbbra is időszerű a pázsit gondozása; jó idő, elegendő csapadék vagy rendszeres öntözés esetén a füvet már nyírni is kell. Ne sajnáljuk a fáradságot, s „gyomláljuk ki“ a gyepbe települt mohát. Öntözéskor juttassunk ki nitrogén- és káliumtartalmú műtrágyákat. A szőlőben eljött az ideje a kevésbé értékes tőkék átoltásának, a többféle módszer közül a hasitékos gyökérnyakbaoltást válasszuk. Ha szárazság van, ne sajnáljuk a fáradságot, s kiadósán öntözzük meg a töveket.-rPAPRIKATERMESZTÉSI TUDNIVALÓK Mind élettanilag, mind piacképességét tekintve jelentős növényünk a paprika, éppen ezért nem mindegy, hogy hogyan termesztjük. Intenzív termesztésének lényege, hogy közepes fejlődési intenzitás mellett optimális növényállományt nyerjünk. A tápanyagszint beállítását mindig előzze meg a talaj laboratóriumi vizsgálata. A kiültetése előtt nitrogén tartalmú műtrágyára nincs, vagy csak minimális mennyiségben van szüksége. A foszforhiány gyenge virágzáshoz vezet. A foszfor tartalmú trágyát a szerves trágyával együtt a gyökérzónába kell bedolgozni. Káliumhiány esetében fokozódik a betegségek iránti fogékonyság. Ha a paprikatermesztésre szánt talajunk sótartalma magas, akkor ennek közömbösítésére legmegfelelőbb az 50 százalékos kénsavas káli. A növényvédelem a talajkiválasztásnál kezdődik. A talajok növényvédőszer-maradványainak megállapítására a fejes saláta vagy a mustármag próbavetése célszerű. Ha a magvak kikeltek, s a növénykék egészségesen fejlődnek, akkor a paprika kiültetésének nincs akadálya. A szerves trágyák használatával összefüggésben a klór okozhat gondot, ui. az istállókat általában klórral fertőtlenítik. Ha a trágyába klór került (a próbavetés erről is tájékoztat) a növénykék levelei kifehérednek. A talajlakó kártevők jelenlétéről a próbavetésű növénykék gyökerei adnak képet. A kis gyökérduzzanatok a gyökér- gubacs-fonálférgek jelenlétét bizonyítják, ezért okvetlenül fertőtlenítsük a talajt! Kiültetés után, ha a palánta gyökérnyaki részén párás sebhely található, a növény nyugodtan eltávolítható - s természetesen újjal pótlandó -, mivel a palántadőlésböl kigyógyult növény a terméskötéskor elszárad. Az üvegházi molytetvek elleni védekezéskor ügyelni kell a növényvédő szerek megválasztására, nehogy azok rezisztensekké váljanak. Hajtatásnál a levelek fonákján apró dudorok keletkezhetnek, amelyek később elparásodnak. Ez a vízkórság tünete, ami gyakori öntözésnél jelentkezik. A védekezés egyszerű: szellőztetéssel és az öntözés mérséklésével a növényzet rövid időn belül „meggyógyul". További, megtévesztő jellegű betegség lehet a műtrágyamérgezés. Tünetei: virágzáskor a virágok „eltűnnek“, nem nyílnak ki vagy megbámulnák. Kötődött termésnél pedig csúcsvégi rothadás tapasztalható. Védekezni 4-5 naponkénti kétszeri alapos öntözéssel lehet, az újonnan fejlődött termés értéke kisebb lesz. A paprika-lisztharmat tünetei nem hasonlítanak a más növények azonos betegségét kísérő tünetekre. A finom fehér bevonat a levél fonákján jelentkezik; állományunkat ezért gyakran vizsgáljuk meg! Az idén is számítani kell a paprika rothadásos megbetegedésére. Tünetei: a növények tövénél a lomb elpusztul, a paprika rothadásnak indul. A betegség felléptét jelentsük a növényvédelmi intézetek, állomások szakembereinek. Csiba László A KÉSŐ TAVASZI FAGYOK ELLEN A kajszibarackfák mechanikai védelme Szlovákia déli területein a késő tavaszi fagyok a fakadó virágrügyeket, virágokat, később pedig a gyümölcskezdeményeket is károsíthatják. Nálunk ezek általában március elteltével jelentkeznek. A fagyokat fizikai természetük szerint két nagy csoportra osztjuk. Az egyik a szállított (advektív), a másik a kisugárzott (radiációs) fagy. Az első esetben hideg, fagypont alatti hőmérsékletű levegő áramlik be az adott területre. A radiációs fagy alkalmával a levegő helyben hűl le fagypont alá, mégpedig hökisugárzás útján. A szállított fagyok elleni védekezés nagyon nehéz, költséges és sok esetben nem is eredményes. A kisugárzási fagyok ellen viszont több módon is lehet, méghozzá gazdaságosan, védekezni. A fagyok (a késő tavaszi lehűlések) kártételeinek megakadályozására úgynevezett passzív és aktív módszerek állnak rendelkezésünkre. A passzív módszer az, amikor a mély fekvésű, ún. fagyzugos területre nem ültetünk kajszibarackfát. A hideg levegő ugyanis a mély fekvésű területeken összegyűlik, megül és így a fagyos levegözónában lévő növényi részek elpusztulnak. Az aktív fagyvédelem számos módszerét ismerjük. Elsősorban ilyen az öntözés. Ez, ha megfelelő vízforrás áll rendelkezésünkre nagyon hatékony és gazdaságos módszer lehet. Több formája ismeretes. 1. Közvetlen védelem - fagy idején minél apróbb cseppú, esószerü öntözés. Alapelve, hogy a fagyküszöb beálltakor megkezdett folyamatos öntözés hatására vékony jégréteg rakódik a védendő növény felületére. Közben nagy mennyiségű hő szabadul fel, amely ellensúlyozza a levegő hőmérsékletének csökkenését, másrészt pedig a jégréteg alatt levő növény belső szöveteinek hőmérsékletét az elfagyás határértéke felett tartja. Az öntözést addig kell folytatni, amíg a jégréteg olvadása meg nem kezdődik. Arra ügyeljünk, hogy a védekezés közben kialakult jégrétegre folyamatosan továbbra is víz érkezzen, azaz maradjon meg a höutánpótlás. 2. Közvetett fagy elleni védekezés - a hömérsékletcsökkenés előtti öntözés a talaj és a levegő nedvességtartalmának növelése céljából. A védekezés fizikai alapja az, hogy a nedves talaj hőtároló képessége és hószállítása lényegesen jobb, mint a száraz talajé. így annak hő- készlete részben pótolni tudja a talajfelszínről kisugárzó hőmennyiséget. A tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel a törzses ültetvényekben kb. 0,5-1,0 C-fokkal tudjuk a levegő hőmérsékletét emelni. Aktív fagy ellen védelmi módszer a füstölés is. Erre a célra - kis kupacokban - nyirkos szalmát, szénát rakhatunk ki; ezeket meggyújtva sűrű füstöt kelthetünk. A kert fölött lebegő füst tényleges védelmet nyújthat a kisugárzási fagyok ellen. A módszer azonban csak szélcsendes időben eredményes. Érdekességképpen megemlítjük, hogy külföldön a levegő szélgépekkel való keverésének módszerét is alkalmazzák. Az eredmény előfeltétele, hogy a talajközelben lévő levegő és a kb. 10-15 cm magasságban lévő között hómérsékletkülönbség alakuljon ki. Ez szintén csak szélmentes időben lehetséges. A hatékonyságot jelentősen befolyásolja a hökülönbség mértéke. A kajszifák esetében a levegő keverésére szolgáló légcsavart 10-13 méter magas állványra szerelik. Nagyon eredményesen alkalmazhatók az ilyen szélgépek a fagyzugtorkolatokban. Gyakran hőérzékélővel vannak ellátva, így automatikusan üzemelnek. Miklós Dénes kertészmérnök Zöldtakarmány nyúlászatainkban Nyulainkkal nyáron tömegtakarmányként zöldet etetünk. Ne tegyünk azonban állataink elé nedves vagy befülledt zöldtakarmányt. Lehetőség szerint - főleg a lucerna- és hereféléket - fony- nyasszuk meg az árnyékban. Amennyiben az lehetséges, az etetés idejét pontosan tartsuk be. Télen reggel és este, nyáron délben is etethetünk. Ivóvizet mindennap adjunk állatainknak. A szoptatós anyák napi 5-8 dl-t is elfogyasztanak. A növekvő vízmennyiségre a tejképzésnél van szükségük. Az itatás mindig előzze meg az etetést; a nyári zöidtakarmányozás- nál az itatás 2 órával korábban történjen,-nehogy állataink bélhurutot kapjanak. Rendszeres, megfelelő meny- nyiségű takarmány etetésénél 7-10 naponként „koplaló“ napot is tarthatunk, amely kedvező hatással van az emésztőszervek működésére. Zöldtakarmány nélkül nehéz nyulat nevelnünk. Vajon miért? Elsősorban azért, mert nagyon kedvező az étrendi hatása. A tápanyagokat jól hasznosítható formában tartalmazza és ízletes is. A nyulak szívesen és sokat fogyasztanak belőle. Egyedenként naponta 20-30 dkg etetése ajánlatos. A frissen kaszált, vizes vagy befulladt zöldtakarmány - főleg a here, lucerna, baltacím - esetenként felfúvódást, illetve hasmenést okozhat. Komoly probléma - megbetegedés, elhullás - akkor lép fel, ha a száraz takarmányról fokozatos átmenet nélkül térünk át a friss, zöld növényi eledelre. A fony- nyasztásról ezért ne feledkezzünk el. A növények közül a már említett pillangósok tartalmazzák a legtöbb fehérjét és karotint. A szoptató anyák és a növen- déknyulak leginkább a lucernát hálálják meg. A benne lévő mész- és magnéziummennyiség erős, egészséges csontozatot, idegrendszert és jó emésztést biztosít. Dr. Juhász Árpád Fajták versenye Hollandiában, az aalsmeeri virágcsarnok adatai szerint évek óta változatlan a top ten, azaz a legkedveltebb vágott virágok rangsora: rózsa, krizantém, szegfű, tulipán, liliom, frézia, gerbera, fátyolvirág, orchidea, alsztroméria. Az egyes fajokon belül azonban versengenek az új és a régi fajták is. A következőkben a krizantém, a frézia és a gerbera első tíz legsikeresebb fajtáját közöljük, az 1989. és az 1990. évi holland eladási adatok százalékos változásait megjelölve, KRIZANTÉM 1. Cassa (fehér)-0,8 6. White Reagan (fehér) +590,0 2. Majoor Bosshardt (fehér) +24,2 7. Cassa Cream (krémszínű) + 13,5 3. Reagan (rózsaszín) + 19,8 8. Mundial (rózsaszín)-14,0 4. Cassa Sunny (sárga) +5,0 9. Reag. Improved (rózsaszín) 5. Regoltime (sárga) +8,0 visszaesett a 8. helyről 10. Puma (fehér) +99,0 1. Elegance (fehér) FRÉZIA +26,3 6. Aladin (krémsárga) + 126,5 2. Poláris (fehér) 7. Grace (teltvirágú) + 11,4 visszaesett az 1. helyről 3. Blue Heaven (kék) +21,3 8. White Wingn (fehér, telt) tavaly a 7. volt 4. Cote d’Azur (kék) +16,1 9. Blue Navy (kék) + 35,4 5. Golden Wave (sárga, telt) + 12,3 10. Cordula (krémsárga) 24,6 1. Rosamunda (rózsaszín) GERBERA-26,5 6. Shirly (lila-rózsaszín, 2. Tamara (sárga) +28,6 fekete középpel) 7,Estella (rózsaszín, +99,4 3. Beauty (piros, fekete fekete középpel) +50,7 középpel) +26,0 8. Hildegarde (teltvirágú)-7,7 4. Terrafame (sárga) + 13,1 9. Nova (rózsaszín-lila)-39,2 5. Delphi (fehér) +0,3 10. Fredigor (teltvirágú, lila)-22,0 Keltetésre a tíznaposnál nem régebbi, szabályos alakú, ép és sima héjú, tálcán, páradús, hűvös helyen tárolt, legalább a fajra jellemző minimális súlyt elért tojások valók: Ezek: a tyúknál 52, gyöngytyúknál 35, pulykánál 70, kacsánál 70 gramm. A tojások kelési ideje: tyúknál 20-21, gyöngytyúknál 26-27, pulykánál és kacsánál 27-28, a pézsmakacsánál 29-30, libánál 30-32 nap. Hány tojás 1 kg? A tyúktojás súlya, grammban 1 kg tyúktojás darabszáma 65 g vagy fölötte 14-15 60-65, de legalább 62 16 50-60, de legalább 57 17 50-55, de legalább 52 19 45-50, de legalább 47 21 (Gazdakalendárium) 8 1992. IV. 3.
