Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-19 / 25. szám
QL lig A dán főváros jelképe, a kis hableány szomorúan ül a gránitsziklán N N Az Andersen-emlékház bejárata A nagy dán mesemondó, Hans Christian Andersen (1805-1875) meséi immár több mint egy évszázada hódítják meg gyermekek és felnőttek szívét szerte a világon. A magyar olvasóhoz még Andersen életében eljutottak meséi, mivel első magyar kiadásuk 1858-ban jelent meg Petőfi Sándor özvegye, Szendrey Júlia fordításában. Andersen meséinek hősei, például a rendíthetetlen ólomkatona, a kis hableány, a rút kiskacsa, a borsószem hercegkisasszony, kétségkívül a világ meseirodalmának gyöngyszemei, éppúgy, mint mesterien megelevenített mesefigurái, a tűzszerszám, a fenyőfa, a nagyravágyó tű, vagy a hurkapálcikából készült leves. A dán meseköltőt a mindennapi élet legegyszerűbb tárgyai, egy rongydarab, egy foltozótű, egy ezüsttallér, vagy hóember, fülemüle ihleti mesére, arra, hogy kifejezze saját, mélyen emberi érzéseit. S mindezt a legnagyobb természetességgel, a mesemondás művészetének legmagasabb fokán műveli. Amikor néhány hete Ged- serben kiszálltam a komphajóból, s autónk a csodálatos dán vidék útjain száguldott Koppenhága felé, bevallom, Andersen járt az eszemben. Tehát ez az ország, ez a táj, ez a nép ihlette a dán mesemondót! A dánok mindmáig hálásak Andersennek. Dánia-szerte terek, utcák viselik nevét, szobrok és emléktáblák sokasága őrzi emlékét. S Koppenhága egyik legkedvesebb jelképe, a gránitsziklán ülő szomorú kis tengeri tündérlány, a Den lille Havfrue, akit a magyar olvasó kis hableány néven ismer - ugyancsak Andersen meséjéhez fűződik. A világ minden tájáról a dán fővárosba érkező turisták az idegenvezetőktől gyakran érdeklődnek a nagy Borsószeni hercegkisasszony mesebeli ágya mesemondó emlékei iránt, s így nem csoda, ha a messze földről érkezett vándor szinte kötelességének tartja, hogy közvetlen közelről lássa a szobrát a legkisebb vízi királykisasszonynak, azaz a kis hableánynak, akiről Andersen meséjében ezt olvasta: „Arca Somogyi Mátyás dániai riportja olyan finom és tiszta, mint a gyönge rózsaszirom, szeme kék, mint a tenger mélye, de lába neki sem volt... halfarokban végződött a teste“ (Rab Zsuzsa fordítása). Nos, a tengerparttól néhány méterre a vízből kiemelkedő gránitkö- vön ülő hableány szobra Dánia legtöbbet fényképezett műalkotása. A világhírű szobor Edward Eriksen alkotása, s a század elején a híres Carlsberg sörgyár tulajdonosainak megrendelésére készült. Koppenhága egyik vonzó sétálóutcája, a Nyhavn nemcsak arról nevezetes, hogy az utca közepét vitorlás halászhajók kikötője szeli át, s az utcának szinte minden épülete műemlék, amelyekben ma turistacsalogató kellemes kisvendéglők, sörözők s bárok várják a szomjas vendéget, de arról is, hogy ennek az utcának három házában is lakott Hans Chris- tan Andersen. Az “utca végén, közel a Kop- penhága-Malmö közti hajójárat kikötőjéhez, április elején nyílt meg az Andersen-emlékház. A háromemeletes épület bejáratánál még friss a babér- koszorú a mesekirály életnagyságú mellszobrán. Benn pedig Andersen életéhez fűződő tárgyi emlékek láthatók. Fényképek, kéziratok, első kiadású meséskönyvek, korabeli emléktárgyak segítségével tekinthetjük át Andersen pályafutását, műveinek útját. Egy japán turistacsoport örömmel tapasztalta, hogy sokezer kilométerre hazájuktól, az Andersen- emlékházban a magyarázó szövegek japán fordításban is olvashatók. A látogatók, gyermekek és felnőttek, az egyik teremben azonnal felfedezik borsószem hercegkisasszony híres, húsz derékaljat, párnát s dunnát tartalmazó ágyát, amelyben a hercegkisasszony finom teste a legalsó derékalj alatt elhelyezett borsószemet is megérezte. A mai farmernadrágos hercegkisasszonyok itt ugyancsak gyakran kísértésbe esnek, vajon az ő finom testük megér- zi-e a borsószemet? Szemtanúja voltam annak, hogy egy bájos, szőke várandós fiatalasz- szony is óvatosan felmászott a mesebeli ágyba,, s aggódó férjével örömmel, huncut mosollyal közölte, ő is érzi ám a borsószemet. Amikor a fiatalasszony lejött a létrán a magas nyoszolyáról, férje ragyogó arccal átölelte, hiszen kis felesége vérbeli hercegkisasz- szony... Aki nem hiszi, járjon utána! íme, kell-e egyáltalán bizonyítani, hogy Andersen bácsi meséje mindmáig halhatatlan? Az emlékház egyik további termében iskolai rajzversenyek győztes alkotásait láthatjuk. A téma: a kis hableány. A 9-12 éves tanulók a kis hableányt sokféleképpen örökítették meg, volt, aki napszemüveggel, volt, aki felfújt gumikerékkel. Feltűnt viszont, s ez nyilván a rajztanár nevelő szándékáról tanúskodott, hogy a közismerten ruha nélküli hableányt a verseny résztvevői szinte kivétel nélkül egy- vagy kétrészes fürdőruhában örökítették meg. Mese, mese, mes- kete... Az emlékházban neves dán és külföldi művészek meseillusztrációiban is gyönyörködhettünk. Érdemes megemlíteni, hogy II. Margit dán királynő, aki uralkodói teendői mellett elismert képzőművész is, festményeinek tárgyául nemegyszer választotta az Ander- sen-mesék hőseit. Koppenhága központjában, az Andersen bulvár mentén betérhetünk a Tivoliba, az itteni Vidámparkba, ahol a sok szórakoztató attrakció mellett ugyancsak találkozhatunk a híres dán mesemondóval. A Tivoliban időnként színes karnevál-felvonulásokat is rendeznek, s a felvonulás egyik vonzó látványossága a menetelő ólomkatonák. S mi sem természetesebb, hogy a múlt századbeli egyenruhát viselő menetelő kisfiúk Andersen rendíthetetlen ólomkatonáját keltik életre. A Tivoli érdekességei közé tartozik a Tussaud viaszmúzeum, s itt a világhírességek közt kiemelkedő helyet kapott Andersen is. Nemcsak az író személye, de legismertebb mesealakjainak viaszhasonmása is lenyűgözi a látogatót. Andersent idézi Kronborg büszke vára, vagy szülővárosa, Odense, az ő szellemét idézi a játékboltok kínálata, de mindenekelőtt a dánok gyermekszeretete. Dániában jutott eszembe egy szállóige, amelyet odahaza régebben többször hallottam: Mese nincs, Andersen bácsi meghalt! A sok Andersen-em- lék láttán szerzett benyomásaim alapján én viszont csak azt mondhatom: Mese van, Andersen bácsi él! Nyhavn - Andersen legkedvesebb koppenhágai utcája (A szerző felvételei /3/ és archívum /2/) Andersen viaszfigurája a Tivoliban
