Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-12 / 24. szám
Vasárnap 1992. június 14. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 04.38, nyugszik 20.40 Kö- zép-Szlovákia: 04.45, nyugszik 20.47 Nyugat- Szlovákia: 04.51, nyugszik 20.53 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 21.05, nyugszik 04.35 Közép-Szlovákia: 21.12, nyugszik 04.42 Nyugat- Szlovákia: 20.31, nyugszik 03.56 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük VAZUL - VASIL valamint Elizeus, Herta, Töhötöm nevű kedves olvasóinkat • VAZUL - a régi magyar Wazul névforma helytelen olvasatából keletkezett. A helyes kiejtés Vászol lett volna, amelyből a Vászoly név fejlődött. A Wazul a szláv Vaszil átvétele, ez pedig a görög eredetű Ba- zil névből ered, melynek jelentése: királyi. A VASARNAP következő számának tartalmából ÚJ KEZDEMÉNYEZÉS A MAGYAR FALVAK FEJLESZTÉSÉÉRT Zoboralji Községek Regionális Társulása Petrőci Bálint írása TÖBB MINT 80 EZER MŰTÁRGY A RÉGIÓBÓL Polgári László beszélgetése múltról, jelenről, jövőről a 110 éves Gömöri Múzeum igazgatójával, dr. B. Kovács Istvánnal LAKNI PEDIG KELL S. Forgon Szilvia riportja MESE VAN, ANDERSEN BÁCSI ÉL! Somogyi Mátyás dániai riportja A LEGDRÁGÁBB TRÓGER Szabó G. László beszélgetése Pártos Erzsivel UTÓJÁTÉK Részlet Szávai Géza regényéből Megfejtés a 15. oldalról A CIRKUSZBAN: Érik a ropogós cseresznye... Könözsi István felvétele Előnyös-e a szövetkezeti lakás megvásárlása? • Mi a különbség tulajdonos és bérlő között? • A havi fenntartási költségek alig csökkennek Több levelet kaptunk olvasóinktól, akik a szövetkezeti lakások ügyében kérnek felvilágosítást. Nem csoda, mert a törvény se adott kielégítő választ a szövetkezeti lakások vagyonjogi rendezésére. Több ezzel kapcsolatos problémát tisztáz most a Szövetségi Gyűlés Elnökségének május 20-án jóváhagyott törvényes rendelkezése. Az igény bejelentése július 28-ig A szövetkezeti tag ez év július 28-ig jelentheti be szándékát a szövetkezet vezetőségének, hogy lakását magántulajdonba óhajtja venni. A szövetkezeti tag csak olyan lakás (garázs, műterem) megvásárlására jogosult, amelynek eddigi bérleti viszonya szövetkezeti tagsága alapján jött létre. A lakás csak az esetben válhat a bérlő tulajdonává, ha az illető az erről szóló szerződés megkötésekor is a szövetkezet tagja (tehát nemcsak az igény benyújtásakor). A tulajdonjog megszerzésének feltétele, hogy a szövetkezet és a szövetkezeti tag kölcsönösen kiegyenlíti kötelezettségeit és követeléseit. A tagnak be kell fizetnie a beruházási kölcsön ki nem egyenlített összegét és a lakást terhelő más hiteleket, valamint a lakáshasználatért fennálló esetleges hátralékot, a javítási és karbantartási költségek reá háruló részét, továbbá a szerződés megkötésével kapcsolatos kiadásokat. Ugyanakkor a szövetkezet is visszafizeti a javítási és karbantartási alapon fennmaradt összeg arányos részét. Mennyivel csökkennek a lakáshasználat költségei? Téves egyes tagoknak az az elképzelése, hogy a szövetkezeti lakás megvételével lényegesen csökkennek a havi fenntartási költségek. Aj eddigi havi bér csupán a beruházási hitel (annuitás) havi törlesztésével lesz alacsonyabb. Ugyanis e hitel lakásra eső ki nem fizetett összegét a szövetkezeti tag a lakás megvételekor köteles kiegyenlíteni. A lakbér többi tételét (a lakás használatával összefüggő szolgáltatások, javítási és karbantartási alap, biztosítás stb.) a tulajdonos is havonta fizeti, ha ezt most már nem is nevezik lakbérnek. A tulajdon átruházásával a javítási és karbantartási költségek aligha csökkennek. Természetesen ez attól is függ, hogy az új tulajdonosok miképp fognak gazdálkodni. A tulajdonból származó előnyök A bérlő és a tulajdonos helyzete nem azonos. Például lakáscsere esetében a bérlőnek kérnie kell a szövetkezet írásbeli jóváhagyását. A bérlő a lakást vagy annak részét csupán a szövetkezet írásbeli beleegyezésével adhatja bérletbe. A fegyelmezetlen bérlő a szabályok megsértése miatt felmondást is kaphat. A bérlő úgyszintén nem végezhet a lakásban semmiféle átépítést vagy lényeges változtatást a szövetkezet jóváhagyása nélkül. A lakás tulajdonosára e megkötések nem vonatkoznak. Viszont amennyiben a tulajdonos eladósodna vagy csődbe jutna, bizonyos esetekben a kártérítésért egész vagyonával (tehát lakása értékével is) kezeskedik. A házasság felbontása esetén a lakásban maradó volt házastárstól partnere vagyoni kiegyenlítést követelhet. Az új tulajdonos továbbra is a szövetkezet tagja maradhat, ami számára előnyökkel járhat. Ameny- nyiben a tulajdonos szövetkezeti tag, a szövetkezet kedvezőbb feltételekkel, nyereségmentesen nyújtja szolgáltatásait. A nem tagokkal szemben a szövetkezet kereskedelmi partnerként viselkedik, tehát szolgáltatásait nyereséges alapon nyújtja. Amennyiben a szövetkezeti ház minden lakása magántulajdonba megy át, a lakástulajdonosoknak dönteniük kell, kit bízzanak meg a házkezelóség teendőinek végzésével. Választhatják az önkormányzati rendszert, vagy gondnokot szerződtetnek. De megőrizhetik tagságukat a szövetkezetben, amely nyereségmentesen biztosítja a szükséges szolgáltatásokat. Amennyiben a házban minden lakás a lakók tulajdonába megy át, a lakástulajdonról készülő törvény jogi személy létrehozásával számol. A szövetkezeti lakások új tulajdonosai öt évig nem fizetnek lakásadót. E határidő leteltével kezdődik adókötelezettségük. Adókötelezettség keletkezik örökösödés, ajándékozás és tulajdonátruházás esetében is. Mielőtt döntene A szövetkezeti tag csak kellő információk birtokában dönthet a szövetkezeti lakás megvételéről. Ismernie kell a lakás állapotát (minőségét, a lokalitás előnyeit és hátrányait a lakáspiaci árak alakulása szempontjából). Fel kell mérnie, megtérülnek-e kiadásai a lakás esetleges eladásakor és rendelkezik-e kellő összeggel a megvásárlására. Ha kölcsönre szorul, ismernie kell a pénzintézet hitelfeltételeit. Figyelembe kell vennie, hogy a lakás távlatilag megfelel-e a család igényeinek, esetleg más lakásba szándékozik költözni. A Lakásszövetkezetek Szlovákiai Szövetsége felajánlotta módszertani segítségét a tulajdonátruházás zavartalan lebonyolítása érdekében. Milyen az érdeklődés? A pozsonyi Közgazdasági és Építőipar-szervezési Intézet tudományos felmérést végzett a lakosság lakásvétel iránti érdeklődéséről. A megkérdezetteknek a következő kérdésre kellett válaszolniuk: Szándéka-e megvásárolni azt a lakást, amelyben lakik? Igennel válaszolt: • a kommunális lakások bérlőinek 23,8 százaléka • a vállalati lakások bérlőinek 17,6 százaléka • a szövetkezeti lakások bérlőinek 16,7 százaléka. A szövetkezeti tagok aránylag alacsony érdeklődését részben az indokolja, hogy a felmérés időpontjában, a Szövetségi Gyűlés Elnökségének rendelkezését megelőzően, még sok volt a tisztázatlan kérdés. Egészében a megkérdezettek 20,1 százaléka, tehát az egyötöde adott igenlő választ. Úgyszintén bebizonyosodott, hogy a legnagyobb érdeklődés a városok központjaiban a klasszikus módszerrel épült, főképp téglaépületek iránt mutatkozik. A legkisebb viszont a lakónegyedek panelházai iránt. (—al—) fOOJÓ1 Küiiil köszönet 3 választékánk Sikerült! A magyar választók bebizonyították, hogy bölcsebbek, előrelátóbbak, mint jónéhány politikusunk. Megértették, hogy a kisebbség képviselete a parlamentben valamennyiünk alapvető érdeke, sokkal több a párt- politikai célkitűzéseknél, viszálykodásoknál. En a pártonkívüliek nagy családja nevében ezúton szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik szavazatukkal lehetővé tették, hogy szavunkat a parlamentben meghallják a többségi nemzetek törvényhozói. A megválasztott képviselők az itt élő magyarság létének, fennmaradásának és demokratikus jogainak legfőbb védelmezői, függetlenül attól, hogy melyik pártnak a tagjai. A választási koalíció jó iskola volt arra, hogy egy kisebbség csakis összefogással, okos kompromisszumokkal képes szembeszállni az őt fenyegető ezernyi veszéllyel. Ugyanis az elkövetkező hónapokban kemény parlamenti csatákban kell majd helytállni és eldönteni, mit és kit támogatunk. A választók bizalma kötelez. Hihetetlenül bonyolult hónapok következnek. Miközben Európa történelmi változásokat élt át, egyes történészek a Nagy Francia Forradalomhoz és a két világháborút követő korszakos változásokhoz hasonlítják a kommunista rendszerek bukása után régiónkban zajló eseményeket. Sok igazság van benne. A demokratizálódási folyamat mindenütt más problémákat vetett fel és kisebb- nagyobb intenzitással jóformán mindenütt fellángolt a nacionalizmus, a kisebbségek fejlődésének legádázabb ellensége. Csehszlovákiát szerencsére eddig elkerülték a szélsőséges indulatok, csupán egyes lapok vicsorgatják ránk fogaikat. Azonban a változások ezernyi kérdést vetettek fel, amelyek hatalmas tömbje előttünk áll és ennek eltávolítása a most megválasztott parlamentre vár. Nem titok, hogy ezek történelmi döntések lesznek. A legsúlyosabb probléma a köztársaság egysége. Csehországban a győztes jobboldal csak egy működőképes federációban hajlandó együttműködni a Vladimír Meciar által vezetett szlovák politikai reprezentációval. Mindkét országrészben megvan a kettéválás elég erős tábora. A felmérések szerint azonban még mindig túlsúlyban vannak a köztársaság egységének hívei. Meddig? A meciari módon hirdetett szuverén Szlovákia népszavazással dönt Csehszlovákia egységének lehetőségeiről. Ezért könnyen meglehet, hogy az idén még egyszer az urnák elé járulunk és a csehszlovákiai magyaroknak is el kell dönteniük, hogy egységes Csehszlovákiát, vagy önálló szlovák államot akarnak-e. A győztes szlovák párt választási programjának nemzetiségi állásfoglalása túlságosan általános és nyílt kérdés, mennyire fognak benne érvényesülni a nemzeti szlovák állam megteremtésének kritériumai, ami mindenütt együtt jár a nemzetiségek szabad fejlődésének megnyirbálásával. Jó lenne, ha a parlamentbe bekerült magyar pártok az új helyzetben rugalmas közös programot dolgoznának ki, amely nem csapja be az ajtót a realitások előtt Szlovákia önállósodása esetén sem. Sajnos, a nagypolitikában nincs döntő szavunk, így minden módot meg kell ragadnunk, hogy okosan, maximális demokráciát biztosítsunk a kisebbségeknek. A parlament előtt álló problémák sokszor gordiuszi csomónak tűnnek. Ma senki sem tudja, hogyan oldódnak meg a következő kérdések: 0 Sikerül-e megalakítani a szövetségi kormányt? 0 Képesek lesznek-e alkotmányos úton rendezni a két köztársaság viszonyát? 0 Mi lesz a gazdasági reformmal Szlovákiában? 0 Milyen helyzetbe kerül a csehszlovákiai magyarság? 0 Ki lesz a köztársasági elnök? Reméljük, az elkövetkező hónapok választ adnak ezekre a bonyolult kérdésekre is. Szűcs Béla % V * 2 1992. VI. 12. ÚUUJBSBII
