Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-29 / 22. szám
Vasárnap 1992. május 31. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 04.43, nyugszik 20.30, Kö- zép-Szlovákia: 04.50, nyugszik 20.37, Nyugat- Szlovákia: 04.56, nyugszik 20.43 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlovákia: 03.47, nyugszik 20.07, Közép-Szlovákia. 03.54, nyugszik 20.14, Nyugat- Szlovákia: 04.00, nyugszik 20.20 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ANGÉLA - PETRONELA, PETRANA, valamint Áldó, Angyalka, Marietta, Metella, Nilla, Petronella, Petrónia, Petróniusz, Tilda nevű kedves olvasóinkat. • ANGÉLA - a latin Angelus férfinév női (járja. Az Angelus a görög angelosz szóból származik, jelentése: angyal, követ, hírnök. • 1887-ben született Alexis LÉGER francia költö (t 1975) • 1892-ben született Konsz- tantyin Georgijevics PAUSZ- TOVSZKU orosz író, elbeszélő (t 1968). A VASÁRNAP következő számának tartalmából A MAGAM URA VAGYOK Petróci Bálint beszélgetése Varjú Lajossal, a Szlovákiai Vállalkozók Társulásának alelnökével MILLIOMOS -153 ÉVESEN(?) Egri Ferenc riportja ÍGY ALUDTAM AFRIKÁBAN Sebes Tibor útiélményei KILENC MÉRFÖLDET GYALOGOLNI Harry Kemelman novellája ÁLARC NÉLKÜL Szabó G. László beszélgetése Bánfalvy Ágival MÁRIA-KULTUSZ HÁZI PATIKA CSALÁDI POPKLUB Lakástulajdon es lakásbérlet BŐVÜLNEK A TULAJDONOSOK JOGAI • BÉRLETI SZERZŐDÉS ÉS FELMONDÁS A polgári jogi törvény módosításakor sokféle ellentétes érdek találkozott. A lakástulajdonosok azt várták, hogy végre szabadon rendelkezhessenek tulajdonukkal, szabadon köthessenek szerződést bérlőikkel, s maguk állapíthassák meg a bérleti díjat, valamint pótlakás biztosítása nélkül mondhassák fel a bérleti szerződést. A tulajdonosokkal szemben álltak a lakásbérlők érdekei, akiknek megfelelnének az eddigi állapotok, vagyis a bérleti viszony törvényes védelme. LAKÁSKIUTALÁS SZOCIÁLIS ALAPON A polgári jogi törvény eddig nem a lakásbérlet, hanem a lakáshasználat feltételeit rögzítette. A lakásgazdálkodásról szóló 1964/41 Tt. számú törvény az utasításos módszert szentesítette. A lakáskiutalás adminisztratív döntés alapján történt, amely a tulajdonost a lakás személyi használatba való átadására kötelezte, akkor is, ha e lakásra magának is szüksége lett volna. Kivétel csupán a családi házakra vonatkozott, ahol a tulajdonos beköltözhetett a megürült lakásba, esetleg abba nős vagy férjezett gyermekének családját is beköltöztethette (az 5000 lakost meg nem haladó községekben a szüleit is). Ez így durva beavatkozást jelentett a tulajdonjogi viszonyokba. A tulajdonjognak ily módon történő korlátozását a módosított törvény érthetően nem tartalmazhatta. További korlátozást jelentett, hogy a tulajdonos nem szabhatta meg maga a lakbér összegét. A lakbért általános érvényű előírás szabályozta. Hivatalos megállapítása bizonyos szociális kritériumok alapján történt és nem vette figyelembe, hogy fedeznie kellene a lakás karbantartásához szükséges kiadásokat, a házfelújítási és az építési költségeket. Az eddigi lakbér ezeket a költségeket sem a magántulajdonosok, sem az állami tulajdon esetében nem fedezte. A lakbér megszabásával az állam elsősorban szociális szempontokat követett, sőt ezek alapján bizonyos kedvezményeket is biztosított (például a kiskorú gyermekek száma alapján). TULAJDONOS ÉS BÉRLŐ Az új helyzetben a lakásgazdálkodásban is meg kell teremtenünk a piaci feltételeket. A lakbér összegét úgy kell kiszámítani, hogy abból a tulajdonos fedezhesse a karbantartást és nyeresége is maradjon. Természetesen a lakbér megállapításakor ügyelni kell arra is, hogy azt az átlagpolgár jövedelméből fedezhesse. A szociális hozzájárulást a társadalomnak nem előre megszabott kritériumok (például a gyermekek száma) alapján, hanem a polgár rászorultsága szerint, azaz jövedelmének megfelelően kellene biztosítania. A piacgazdaság szempontjainak érvényesítése viszont abban nyilvánul meg, hogy az állampolgár az anyagi helyzetének megfelelő lakást béreljen (gondolunk itt a lakás nagyságára, berendezettségére, fekvésére stb.). A háztulajdonos jogainak korlátozását jelentette az is, hogy a lakáshasználat megszüntetését csak a törvényben pontosan megszabott esetekben érvényesíthette. A tulajdonos ugyan bírósági úton elérhette a lakás- használat jogának megszüntetését, de pótlakás hiányában a lakók továbbra is ott maradtak, holott például lakbérhátralékuk már ezrekre rúgott, A módosított törvény az utasításos lakáselosztás jogi alapját megszünteti. A lakásokat már nem utalják ki, hanem a háztulajdonosok döntenek a bérleti szerződés megkötéséről. A lakás- használatot a bérleti viszony váltja fel. BÉRLETI SZERZŐDÉS ÉS FELMONDÁS Az 5000 lakoson felüli községekben vagy körzeti hivatal székhelyén a község általános érvényű rendelettel megszabhatja, hogy a község tulajdonában levő házakban lakásbérleti szerződés csak a sorrend megállapításával nyilvántartott lakásigénylökkel köthető. Ez viszont nem vonatkozik a fizikai vagy jogi személyek magántulajdonát képező lakásokra. A tulajdonos dönt arról, kivel köt szerződést a megürült lakás bérbeadásáról. A lakbér szerződésben rögzített összegét illetően a módosított törvény továbbra is számol annak általános érvényű megszabásával. A törvény a lakásbérlet megszüntetését is szabályozza. A bérleti viszony csak bírósági döntés alapján szüntethető meg a 711 sz. paragrafusban felsorolt esetekben. A felmondási feltételek csaknem azonosak a korábbi lakáshasználat megszüntetésének feltételeivel. A módosítás egyetlen pontban erősíti meg a bérbeadó jogát, amikor kimondja, hogy a tulajdonos felmondhatja a bérleti szerződést, ha a lakásra magának, gyermekeinek, unokáinak, vejének vagy menyének, szüleinek vagy testvéreinek van szüksége. A lakás túlméretezettsége már nem indok a bérleti szerződés felbontására. Bírósági felmondás esetén a polgári jogi törvény (egyes esetek kivételével) elismeri a pótlakásra vagy elszállásolásra való jogot, de nem mondja ki, hogy kinek a kötelessége annak biztosítása. A törvény értelmében a pótlakást általában az köteles biztosítani, akinek javára a lakást kiürítik. A törvény kivételt is rögzít, amikor a pótlakást a község köteles biztosítani. Ilyen eset, ha magának a bérbeadónak, házastársának, gyermekeinek, unokáinak, vejének vagy menyének, testvérének vagy szüleinek van szüksége arra a lakásra, amelyet az eddigi bérlőnek az államigazgatási szerv vagy a község utalt ki. (A Práca alapján) FIZESSEN ELŐ A VASÁRNAPRA - MINDEN HÉTEN HÁZHOZ VISZIK Negyedévi előfizetés 52 korona. A kitöltött megrendelőlapot adja le a postán, vagy adja oda a tevélkézbesítőnek. MEGRENDELŐLAP OBJEDNÁVKA TLAÔE V PREDPLATNOM Az előfizető nyilvántartási száma: Evidenőné Oíslo predplatitefa - platitefa sústredenóho mkasa: Az újság címe Názov denníka - éasopisu Példányszám PoOet Lapszám - kézbesítés kezdete dátum zaőatie dodávky Katalógusszám Katalógové Oíslo (vyplñuje PNS) VASÁRNAP Az előfizetett lapot az alábbi címre küldjék: A megrendelő száma: Predplatenévytlaőkydodajtenaadresu: ....................................................... Císlo odberateía .... Né v, cím (szervezet): utca: Menő a priezvisko (názov organizáció): ................................................................ulica:............... há zszám emelet: lakásszám: postahivatal: 0. domu:...............poschodie:................0. bytu:................dodáv. poéta: [ Az előfizető aláírása Podpis predplatitefa fûû^fàt a magyar választókhoz Már megettem kenyerem javát, de ilyen választási tűzijátékot még nem éltem meg. A város tele van a képviselőjelöltek óriási arcképeivel, a hozzátartozó bölcs, vagy szellemesnek vélt szöveggeTés a primitív plakát- csúfítok rajzaival, útszéli megjegyzéseivel. Az újságokból oldalas „sztárfotókról“ mosolyognak ránk miniszterek, politikusok, világ- megváltók. A lapok hasábjait pedig a pártok és jelöltjeik nyilatkozatai, fizetett eszmefuttatásai, ígéretei töltik meg. A pluralista demokráciában mindenki szerencsét próbálhat, ha programja nem ellenkezik az alkotmánnyal. De a mi összekuszált rendszerváltási, alkotmányvitás, gazdaságátalakítási viaskodásunk- ban jó néhány kérdésre még a legesélyesebb pártok sem adnak egyértelmű választ. Pedig sokan azt reméljük, hogy a választások megoldják a legalapvetőbb vitákat. Nem tartozom egyik párthoz sem, akárcsak a Vasárnap olvasóinak nagy többsége. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem figyelem a politikai történéseket és nincs elképzelésem a jövőről. De nálunk még egyetlen párt és mozgalom sem fogalmazta meg úgy a programját, hogy több évtizedes keserves élettapasztalattal a hátam mögött arra ösztönözne, lépjek be valamelyikbe. Inkább tartozom a becsületes pártonkívüliek nagy családjához, akik mindenről elmondhatják véleményüket anélkül, hogy a másik párt valamelyik tagja ledorongolná őket miatta, mint ahogy az napjainkban szokás. Tagja lehettem volna valamelyik „szlovák“ pártnak is, mivel programjukban sok szimpatikus célkitűzés található. Ismerek magyarokat, akik ilyen pártokban tevékenykednek. De én úgy gondolom, hogy igyekezetük összemosódik a vélt, vagy igazi szlovák érdekekkel. Ha létezik „szlovák specifikum“, akkor még hatványozottabban előfordulnak magyar, illetve kisebbségi specifikumok. És ezeket szervezett politikai erőként elsősorban a magyar pártok képviselhetik a parlamentben és más fórumokon. Ezért jó, hogy az itt élő magyarságnak vannak pártjai, képviselő- jelöltjei. Nekünk, pártonkívülieknek a választások idején őket kell támogatnunk, mert csakis ők lehetnek a szószólóink. Az elmúlt két évben, ha nem csal emlékezetem, egyetlen szlovák és cseh képviselő sem állt ki egyértelműen egyik parlamentben sem a magyarság érdekei mellett. Ettől többet a jövőben sem igen remélhetünk. A csehszlovákiai magyar pártoknak nem volt és a jövőben sem lesz igazán döntő beleszólásuk az ország átalakulásába. Ma mégis az a fő feladat, hogy bejussanak a parlamentbe. Súlyos ballépés volt, hogy a magyar pártok nem egy listán indultak. így az összes szavazatok 7+5 százalékát, vagyis 12 százalékot kell megszerezniük, hogy mind a hármaskoalíció, mind az önállóan induló párt egyáltalában bejusson a parlamentbe. Nem vagyok matematikus, se analitikus, de annyit én is ki tudok számolni, hogy Szlovákiában a szavazati joggal rendelkező 3 millió 700 ezer lakosból körülbelül 350 ezer a magyar (ha a 670 ezerből leszámítjuk a gyerekeket). Viszont a legjobb esetben is számolni kell öt-hét százalékkal, akik nem mennek el szavazni. Ahhoz, hogy összegyűljön a koalíciónak a hét és az önállóan induló pártnak az öt százalék, nemcsak minden magyarnak kellene rájuk szavazni. Sajnos, emléletileg még az is előfordulhat, hogy egyetlen magyar képviselő sem lesz a parlamentben... Az előző választásokon ugyan pártjaik és mozgalmaik jól szerepeltek, és most is abban bíznak, hogy a közvélemény-kutatás eredményeit megcáfolva, ezúttal is hét százaléknál több szavazatot szereznek. Az önállóan induló párt pedig abban reménykedik, hogy öt százalékot könnyebb megszerezni, mint hetet. Be jó lenne, ha mindkettőjüknek igaza lenne! Ma senki sem tudja megjósolni, mi lesz Szlovákiában a választások után. Az esélyes pártok közül egyiknek sincs kidolgozott nemzetiségi politikája, programja. Vezetőik szájából eddig csupán általános deklarációk hangzottak el, ami nagyon kevés. Ezért, aki szívén viseli a magyarság további sorsát, június 6-án elmegy szavazni. Most hát ne a kicsinyes ellentéteket, pártpolitikai ügyeskedéseket, vitákat nézzük, hanem azt, hogy legyenek, akik az új törvényhozásban a csehszlovákiai magyarság nevében arra figyelmeztetik a többsé get, hogy itt élünk és itt akarunk élni - egy európai demokráciában. Szűcs Béla 2 1992. V. 29. itasárnap Vá lasztási plakátok Pozsony utcáin: a kulturálatlanság, a politikai éretlenség meghökkentő bizonyítékai. Méry Gábor felvétele
