Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-04-24 / 17. szám

Vasárnap 1992. április 26. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05.38, nyugszik 19.45, Közép-Szlovákia: 05.35, nyugszik 19.52, Nyugat- Szlovákia: 05.41, nyugszik 19.58 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia: 07.35, nyugszik 13.13, Közép-Szlovákia: 02.42, nyugszik 13.20, Nyugat- Szlovákia: 02.48, nyugszik 13.26 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ERVIN - JAROSLAVA valamint Ervina, Klétus, Pe­regrina nevű kedves olva­sóinkat • ERVIN - a germán Er- winből ered, mely két név egybeesése. 1. Herwin, je­lentése: a hadsereg barát­ja. 2. Eberwin, jelentése: Vadkan erejű jóbarát. • 1872-ben született Ludmila POOJAVORINSKÁ-RIZNERO- VÁ szlovák írónő (t 1951) • 1917-ben született GÁBOR Marianne magyar festőmű­vész. A VASÁRNAP következő számának tartalmából MONDD, TE KIT VÁLASZTANÁL? Magyar politikai pártjaink önmagukról EGY ÉVFORDULÓ ÜRÜGYÉN Negyvenhárom évvel ezelőtt jelent meg először napilapként az Új Szó Zsilka László írása BORZADALY Szép Ernő novellája MEGÚJHODÁS Szabó G. László beszélgetése Funtek Frigyes színművésszel ÁLLANDÓ ROVATAINK HÁZUNK TÁJA GYERMEKVILÁG KERESZTREJTVÉNY Mint ismeretes, tavaly két alkalommal került sor a nyugdíjak emelésére, illetve valorizációjára, éspedig márciusban és júni­usban. Az újabb emelést novemberre helyezték kilátásba, ám lényegében csak a 116/1992 sz. törvény szentesítette, amely részben kihirdetése napján lépett, részben pedig 1992. június 1-jén lép hatályba. Bizonyára sok olvasónk óhajának teszünk eleget, ha e törvényt kissé részletesebben is bonckés alá vesszük. Havi 290 korona Mindenekelőtt talán az szorul né­mi magyarázatra, mit is jelent, hogy a törvény „részben a kihirdetése napján" lépett hatályba. Nos: itt az idén jóváhagyott nyugdíjakról van szó, még pontosabban azokról, amelyeket 1992. január 1-jétöl hagytak, illetve 1992. december 31 - éig hagynak majd jóvá. Az ún. alap­formák - tehát az öregségi, a rok­kantsági és a leszolgált évek után járó nyugdíj - egységesen havi 290 koronával emelkednek, tekintet nél­kül a nyugdíj jóváhagyott összegére. A nyugdíjak egyéb formái - termé­szetesen még mindig az 1992-ben jóváhagyottakról van szó - e 290 korona bizonyos százalékrészével emelkednek, éspedig a kővetkező­képpen: • özvegyi nyugdíj: 60 százalék (174 korona); • részleges rokkantsági, ill. teljes (kétoldali) árvasági nyugdíj: 50 szá­zalék (145 korona): • félárvasági nyugdíj: 30 száza­lék (87 korona). Mindez azonban nem vonatkozik azokra az esetekre, ha az összeget az elhunyt 1992-ben jóváhagyott nyugdíjából számították ki. Fontos még tudni, hogy a nyugdí­jak különböző formáinak együttes összege egy személy esetében to­vábbra sem haladhatja meg az ed­dig érvényes felső határt, ami havi 3800 korona. A jóváhagyás éve szerint A nyugdijak idén június elsejétől történő általános emelése részben a megélhetési költségek ellensúlyo­zását, részben pedig az e téren eddig elfogadott különböző jogsza­bályok kiegyenlítését szolgálja. Itt a nyugdíj jóváhagyásának időpontja lesz a mérvadó, és az emelkedés nagysága - a már említett alapfor­mák, tehát az öregségi, a rokkantsá­gi és a leszolgált évek után járó nyugdíj esetében - a következő: A jóváhagyás Emelkedés időpontja (koronában) 1975. december 31 -éig 290 1976-1979 240 1980-1982 200 1983-1985 170 1986.1.1. -1988. IX. 30. 140 1988. X. 1 .-1989. XII. 31. 70 1990.1.1. -XII. 31. 30 Az egyéb címen folyósított nyug­díjak emelkedését ebben az eset­ben is a már ismertetett (60-50-30) százalékos kulcs szerint kell kiszá­mítani. Például: az 1977-ben jóvá­hagyott özvegyi nyugdíj az évbeso­rolásnak megfelelő 240 korona 60 százalékával, vagyis 144 koronával emelkedik. Itt is érvényes azonban, hogy az özvegyi és az árvasági nyugdíj nem emelkedik, amennyi­ben azt az elhunyt 1992. június 1 -jét követően jóváhagyott, tehát már megemelt nyugdíjából számították ki. A törvény itt is külön foglalkozik azokkal az esetekkel, amikor egy személy két különböző címen nyug­díjjogosult. Ilyenkor a nyugdíj mind­két formája külön elbírálás alá esik, éspedig a következőképpen: a na­gyobbikhöz számolják hozzá az év­besorolás szerint járó emelkedés teljes összegét, a másikhoz pedig ennek az összegnek általában a fe­lét. Ami a felső határt illeti, itt is ugyanaz a korlátozás érvényes: az együttesen folyósított nyugdíjak összege az emelkedés után sem haladhatja meg a havi 3800 koronát. Az egyedüli megélhetési forrást képező nyugdíjak emelkedése szintén idén június 1 -jétöl esedékes, mégpedig - az eddig elmondottaktól eltérően - valamennyi forma eseté­ben egységesen. Eszerint az egye­dül élő személyek egyetlen bevételi forrást képező nyugdija az eddigi havi 1580 koronás alsó határról 1760 koronára emelkedik: amennyi­ben további családtagot tartanak el, az eddigi 2620 koronás legkisebb összeg 2920 koronára módosul. Lé­nyeges tudnivaló azonban, hogy az utóbbi eset csupán az öregségi és a rokkantsági nyugdíjakra érvényes! Végezetül még egy fontos dolog: minden személynek, aki 1992 végé­ig nyugdíjjogosult, vagy azzá válik, továbbra is folyósítani fogják a havi 220 korona összegű ún. állami ki­egyenlítő segélyt. Ez külön tételként szerepel, és nem számolható hozzá a nyugdíj összegéhez. Ezek után megszólaltatunk né­hányat a legilletékesebbek, vagy­is a nyugdíjasok közül. Az igaz­sághoz tartozik, hogy egyrészt kevesen tudnak még eligazodni közülük a jogszabályok dzsunge­lében, másrészt - pusztán a szá­mokat látva - keveslik az emelést. A megélhetési költségekre hivat­koznak, amelyek növekedésével szemben az a néhány száz korona nem jelent, nem jelenthet sokat. No de hallgassuk az ő vélemé­nyüket: K. /., DUNASZERDAHELY: ­Nézze, én családi házban lakom. A nyugdijam jelenleg 1820 korona, júniustól az évek szerint 170 koroná­val emelik. Ha csak tíz koronával is, de még mindig elmaradok a kétezer­től. Ugyanakkor, akárhogyan is szá­molom, csak az élelmiszerre elmegy a fele. Pedig igazán nem vagyok igényes... Ruházkodásra már alig költők, de itt van még évente lega­lább ötven mázsa szén, a házadó, hogy a többit ne is említsem. Kijöt­tem ugyan eddig is, mert ki kellett jönnöm, és ezután is megélek vala­hogyan. Sokat nem segítettek raj­tunk, ez az én véleményem... H. R„ ÉRSEKÚJVÁR: - Én még nem tanulmányoztam ezeket a tör­vényeket. Hogy is tetszik mondani, mennyi jár majd nekem? Kétszáz- negyven korona? Nos, akkor majd­nem kétezernégyszáz tesz a nyug­dijam, és abból szerintem már meg lehet élni. Jó, nem úri módon, de ki él ma úgy? Egy fiatal házaspárnak mennyi bevétele van? Akkor már mi, öregek húzzuk össze egy kissé ma­gunkat, hogy nekik több jusson. Nincs igazam? T.M., GALÁNTA: - Kétezerötven korona nyugdijat kapok, amely júni­us elsejétől 2250 lesz. Nekem elég lenne - de tudja, mi a legrosszabb? Az, hogy már nem jut belőle az unokáknak... Szivem szerint még a két gyerekemnek is adnék, úgy mint régen, mert olyan... olyan ha­szontalannak érzem így magam... Oda jutottam, hogy már nekem kell tőlük segítséget elfogadnom, és ha eljönnek az unokák, bizony már nem tudom a zsebükbe dugni az ötve­nest. .. Mindegy, csak egyet ne ad­jon a jóságos Isten: azt, hogy telje­sen a gyerekeim gyámolitására szo­ruljak. .. Összeállította: Vas Gyula fOO^ât iíogyókútajímnytól Bizonyára komolytalannak tűnik sok olvasónk szemében ez a cím, pedig nem túlzás, ha meg­állapítjuk, hogy járvány lett a fogyókúra. De nemcsak most a húsvéti lakmározások után. A kibontakozó szabad vállal­kozás zseniálisan észrevette a fogyókúrában rejlő óriási lehe­tőségeket, és a piacon egymás után jelennek meg a különféle „fogyik“, szakkönyvek és ké­szülékek, amelyek többnyire borsos áron elképesztő gyorsa­sággal ígérik a több kiló, sőt tíz kiló súlycsökkenést. Nem vagyok szakember, de mivel környezetemben is akad­nak rendszeres fogyókúrázók, és az olvasók is sokszor feltesznek megválaszolhatatlan kérdéseket, összeolvastam mindenfélét e té­máról, és megpróbálom megosz­tani olvasóinkkal a tanulságokat. Azoknak a levélíróknak, akik konkrét tanácsokat kérnek egyes készítményekről, csoda­szerekről, nem tudok választ ad­ni, mivel a lapokban megjelenő hirdetésekben ajánlott cseppe­ket, teákat és tablettákat egyet­len gyógyszerkutató intézet, fo­gyókúrával foglalkozó kórház sem próbálta ki. A jó feltűnően tálalt, többnyire egészoldalas hirdetések csupán üzleti fogá­sok. Ezt bizonyítja több jóhisze­mű panaszkodó olvasónk is, akik 500 koronáért megrendel­ték a „csodadiétáról“ szóló könyvet, amelyről aztán kide­rült, hogy lényegében semmi új­donságot nem találtak benne. Arról meg ne is beszéljünk, hogy a diéták betartásához szükséges zöldség és gyümölcs beszerzésé­hez nem a havi fizetés, hanem Dáríus kincse kellene. A diétáról csak két mondatot: aki mondjuk napi 11 000 kJ-ról 3000-re csökkenti élelmiszerei­nek energiamennyiségét, az lé­nyegében koplal. És meddig le­het ezt kibírni? Egy hónapig, kettőig? De mi lesz utána? Való­színű, az illető még több kilót szed magára. A diéták másik problémája: művészet összeállí­tani olyan étlapot, hogy tartal­mazzon minden szükséges táp­anyagot, vitamint és nyomele­met. A gyógynövénykúra sem oldja meg a fogyást. Az egyetlen kiút egész eddigi életstílusunk, táplálkozásunk gyökeres meg­változtatása. Meg kell még említeni a kü­lönféle fogyasztó szerkentyűket, vibrátorokat, öveket stb., ame­lyeket jó borsos áron kínálnak, és ami a legmeglepőbb az egész­ben, minél drágább, annál kelen­dőbb. Ezt azonban pótolja a rendszeres testmozgás, torná- zás és az ésszerű étkezés. A végére hagytam a csodate­vőket és a csoda-fogyasztószere­ket. Ez a fogyókúra járvány leg- kétesebb módszere. Az a csoda­tea, amely három hét alatt 15 kilónyi fogyást ígér, már túllépi a szemfényvesztés határát is, hi­szen orvosi ellenőrzés mellett, kórházakban is csak 10 kilót sikerül lefogyni egy egész hónap alatt. De vannak még kínai, tibeti, indián csodamódszerek, vannak, akik akupunktúrával és hipnó­zissal ígérik a radikális fogyást. Hiszi a piszi. Kedves jó húsban levő hiszé­keny olvasóink! Gyorsan, erőfe­szítések, az életmód megváltoz­tatása nélkül nem lehet megsza­badulni a kilóktól, bármilyen jól meg is fizetik a fogyókúrát. Szűcs Béla 1992. IV. 24. PRIKLER LÁSZLÓ FELVÉTELE

Next

/
Oldalképek
Tartalom