Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-03-20 / 12. szám

Szerkeszti: Tallósi Béla VÍTÉZSLA V NEZVAL A ponty dúsgazdag. Magára öltötte minden ezüstpénzét, és büszkén suhan a folyó áttetsző tükrén. Ha úri kedve úgy tartaná, vehetne akár egy vízi márványpalotát. De neki esze ágában sincs. Senkinek nem ad egy pikkelyt sem. Aztán jönnek a halászok, és hálóba fogják. Senki sem siet a segítsé­gére. Otthon a kádban úszkál, és anyu irtózik a pénzétől. Levakarja róla, és kidobja a szemétdombra. A ponty előbb gyönyörű. Csak aztán jó. Amilyen szép a ponty, olyan jó is! Pénzei a kezünkhöz ragadnak és búzlenek. Polák Imre fordítása DÉNES GYÖRGY H ügy fakad A harkály már kopácsol, mint fürge asztalosinas. Híg fény hull az ágról, de a szurdok mélye havas. A hóvirág, a kedves, dúdolgat a gyönge szélben. Most bújt ki, s már szerelmes, csókolózni se szégyell. Elég volt a télből, fagyból, harmat mossa a földet. Madárhangon dalol a völgy, a szívünk egyre könnyebb. Csupa napsugár Tavasz van, felneszeinek a kertek, nagyot nyújtóznak, szellőzködnek. Mámoros poszáták énekelnek; csupa napsugár, Öröm, ünnep! A meggyfák új ruhájuk mutogatják, kékeszöld a bürök köténye. Ni csak, ültetik a hagymát, dúdolva hajladoz egy néne. A kapzsi fivérek büntetése Élt egyszer egy szegény öregember, volt neki négy fia. Amikor meghalt, a fiai csupán egy fehér kecskegidát örököltek tőle. A kis gida fürge volt, de egy szép napon az egyik hátsó lábá­ra sántítani kezdett. A négy fivér gyógyította, bekenték a fájós lá­bát gyógyító kenőccsel, s bekö­tötték rongydarabkákkal. A három idősebb fivér kapzsi és ravasz volt. Elhatározták, hogy elosztják egymás közt az apai örökséget. Az egészséges hátsó láb a legidősebb fivéré lett, a két első láb a korban utána következő két fivéré, a beteg hátsó láb pedig a legfiatalabbé. Mivel a legfiatalabb fivér békés természetű volt, nem kötekedett. Amikor az élő kisgidát így elosz­tották egymás között, elkezdték öt hizlalni. Friss füvet, tiszta vizet adtak neki. S beengedték őt a házba, hogy a kemence mel­lett, jó melegben töltse az éj­szakát. Egyszer aztán, ahogy ott fe­küdt és melegedett, a kemencé­ből kipattant egy tüzes fadarab­ka, épp a kisgida mellé. Azonnal lángra lobbant a beteg lábára kötözött rongydarabka, s a sze­rencsétlen állatka felugrott a fáj­dalomtól, kiszaladt a konyhából, s a rét felé vette az útját. A réten a kán szénaboglyái sorakoztak szép egymásutánban, s mint­(Nogaj népmese) hogy a gida ott ugrált közöttük, a boglyák lángra kaptak. A kán megharagudott és megparan­csolta, hogy a gyújtogatót állít­sák bíróság elé. Elvitték tehát a négy fivért a kán elé.- Térítsétek meg a káromat, mert ha nem, börtönbe csukat- lak benneteket!- Úgy bizony! - bizonygatták a kán bírái.- Legkegyelmesebb kánI Boglyáidért nem nekünk kell fi­zetnünk - telelte a három idő­sebb fivér. - A kecskegidát apánktól örököltük, s felosztottuk egymás közt. Az a hátsó láb, amelyen égni kezdett az a kis rongydarabka, az öcsénk tulaj­dona. Fizessen tehát ő!- Nem bánom - mondta a kán. - Fizessen a legfiatalabb! A bírák egyetértőén bólin­tottak. A legfiatalabb fivér nem mert ellenkezni. Szomorúan távozott a palotából. Útközben találkozott egy öreg koldussal.- Hová mész, fiam, és miért vagy olyan szomorú? - kérdezte az öregember. A fiú elmondott neki mindent. - Ó, fiam! - mondta az öreg koldus. - Egyet se búsuj! A le­égett szénaboglyákat a fivéreid­nek kell megfizetniük! Miért? Hát jól figyelj! Ha annak a kecskegi- dának csak az az egy beteg hátsó lába lenne, nem tudott vol­na kiszaladni a rétre, s te azt a rongydarabkát otthon, a kuny­hótokban is eloltottad volna. A kisgidát a három egészséges lába vitte el a kán szénaboglyái­hoz, azok pedig az idősebb fivé­reid tulajdonát képezik. A legfiatalabb fivér boldogan rohant vissza a palotába, s azt mondta a kánnak:- Ó, legkegyelmesebb kán! Az ítélet igazságtalan volt! Igaz, hogy a szénaboglyáid a kisgi- dánk beteg lábán levő rongyocs- kától lobbantak lángra, ám az a láb tatán magától szaladt ki a rétre? Nem! A beteg lábat a három egészséges láb vitte ki a rétre, azoknak pedig a fivéreim a tulajdonosai. A kán ismét hívatta a bírákat, s ismét ítéletet hoztak: ~A lángok martalékává vált szénaboglyák árát a három idő­sebb fivér köteles megfizetni, s mivel a felelősséget az öccsük- re akarták hárítani, néhány na­pot a börtönben is el kell tölte­niük. Ez volt a kapzsi és ravasz fivérek igazi büntetése... Sági Tóth Tibor fordítása Megfejtés A március 6-ai szá­munkban közölt fel­adat megfejtése: a 4- es számmal jelölt ár­nyékkép. Nyertesek: Nagypál Tamás, Ba­logújfalu; Váji-Nagy Viktória, Pozsony; ifj. Csobo Aladár, Rima­szombat; Cábócky Mónika, Királyhelmec; Tar Gábor, Dunaszer- dahely. Gondolkodom, tehát... <1 fWi/te ÍLS’Pj £4 jfíö" ..... lO 2 1 .r-' fjiy i 65 ¡ .4/7 ¿y* $9¡3 210 ££ 245 F5Fa 161 KAKUKKTOJÁS A keretben látható számok között van egy kakukktojás. Melyik az? Készítette: B. A. i Amerikai tábornok Partner Vitézek Kettős betű A kálium és a mangán vegyjele Kötőszó Kettős betú Sütő­népiesen 5 sksxsws; HAYON-mú Lakásban van! Német mü- vészcsalád mongot hóditó Hossz­mérték Filmsztár az USA-ban Növény, névelővel Német névelő Kötőszó Tompor, névelővel Menyasz­Fagy­szlovákul Helytálló Készült Megkap Fűszer Bankjegy ...fa, bodzafa Névutó Dickens írói álneve Határozói rag ____ Ha tározói Ellobban A foszfor vegyjele kvartett, HAYDN-mü Kétszázhatvan év­vel ezelőtt született JOSEPH HAYDN osztrák zeneszerző. Rejtvényünk fő sorai­ban öt művének címe olvasható. Megfejtés­ként ezt kell bekülde­ni szerkesztőségünk címére (Redakcia Új Szó, Martanovicova 25., 819 15 Bratisla- va) legkésőbb márci­us 25-ig. A levelezö- lapra vagy borítékra Írják rá a „KERESZT- REJTVÉNY“ megje­lölést! A helyes meg­fejtők közül hárman 300-300 koronát nyernek (sorsolás­sal). A nyereménye­ket postán küldjük el. Készítette: LÖRINCZ LÁSZLÓ A március 6-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Dávid király. Liturgi­kus szimfónia, Mono- partita, Johanna a máglyán.“ 300 koronát nyer­tek: Adamcsek Bea, Zseliz; Sóki Attila, Párkány, Jaruska Izabella, Nagycé- tény. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom