Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-03-20 / 12. szám

ÜBUJÇSBfl Az év 13. hetében - március 23. és 29. között - a napi középhómérséklet alakulása a következő: az átlagos 7,9, a legmele­gebb 12,7, a legalacsonyabb pedig 1,4 Celsius-fok. A hét nevezetes napja március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasz- szony. A régiek szerint utána már nem tanácsos a facsemeték ültetése, ilyenkor kell viszont kezdeni a fák oltását. Március 24-ét (Gábor) tartották a káposztaültetés, 29-ét (Auguszta) pedig a mákve­tés napjának. Lássunk hát hozzá a fák oltásához, s az átoltáshoz is. Az idősebb fák esetében az átoitás csak akkor eredményes, ha azokat korábban már megifjítottuk. Az ún. köpülyözést is elvégezhetjük. Erre akkor van szükség, ha gyümölcsfáink törzse - normális koronafejlödés mellett- nem vastagodik. Ilyenkor segít, ha a törzs kérgét éles kacorkéssel felhasitjuk. Március végén megkezdhetjük a ribiszke levélpirosító levéltetű (Bi 58 EC - 0,1 %), a málnabokrok sodrómolyok (kombinálva a gombás betegségek elleni permetezéssel; Novozir MN 80 - 0,2 % + Bi 58 EC- 0,1 %) elleni védelmét. Jelentkezhetnek már a szilvadarazsak is, ezért vizsgáljuk meg a csészeleveleket, s ha azokon 2 mm átmérőjű bámuló foltokat (peterakás nyomai) találunk, akkor sziromhullás után Bi 58 EC 1 százalékos oldatával azonnal permetezzünk. A cseresznye- és a meggyfákon helyenként már a levéltetvek irtása is aktuális lehet. A szőlőben vizsgáljuk meg a rügyeket, hogy nem érte-e azokat újabb fagykár. Ha ez nagyobb mértékű, akkor a metszést csak lombfakadás után végezzük el. Ilyenkor ajánlatos a sebeket kezelni. A lenyesett, fertőzött vesszőket ne komposztáljuk, hanem égessük el. A fűtött fóliasátrakban készítsük elő a paradicsom ágyásait - négy­zetméterenként dolgozzunk be a talajba 5-8 kg érett trágyát, 50 g1 kénsavas kálit, 85 g szuperfoszfátot. A fútetlen fóliasátrakban - ugyanúgy, mint ahogy azt a múlt héten ismertettük - készítsük elő az uborkatermesztésre szánt bakhátakat. Ha sárgadinnyét szándékozunk termelni, akkor az ágyúsokba juttas­sunk ki négyzetméterenként 6-10 kg érett trágyát, 40-50 g szuper­foszfátot, 20-30 g kálisót. Fontos növényünk a hagyma. Ott, ahol módunk van az öntözésre, magvetéssel is termelhetjük. (Erre alkalmas fajták pl. a Braunschwei- gi, a Favorit, az Aroma, a Pannónia.) A hagyma szerves trágyát csak kivételesen igényel. A talajt azonban gondosan készítsük elő. Leg­jobb porhanyós, sima, ülepedett, hengerelt talajba - 3-4 cm mélyre, 25-30 cm sortávolságra - vetni. Vetés után ismét hengereljünk! További teendőink: tűzdeljük a szabadföldi paprikát (mielőtt elérné a négyleveles állapotot!), neveljük a spárgatök palántáit, ültetjük a korai karfiolt, vethetünk spenótot, zöldborsót, nyári retket, téli sarjadékhagy mát. Gondozzuk a gyepet, a foltokon vetünk. A talajkártevök ellen - ha ezt mennyiségük indokolja - használhatunk Basudin 5 G-t. Megkezd­hetjük a szobanövények átültetését. Előtte azonban lapozzuk fel a szakirodalmat, nézzük meg, milyen az adott faj talajigénye. -r­ar 1992. III. 20. Hosszú élet, tartós fiatalság? A nők szépsége vagy a férfiak fiatalsága is ugyanúgy tartósít­ható, akár az ecetbe eltett uborka. Fontos, hogy olyan táplálékot vigyünk a szervezetbe, amelyek gazdagok vitaminokban, ásvá­nyi anyagokban és nyomelemekben, s egyszersmind savanyító- tartósitó a hatásuk. Ezek csökkentik ugyanis az elöregedést siettető égési folyamatokat. JÓ AZ A-VITAMIN Megtalálható a marha- és a borjú­májban, a tojásban, a tejben és a vajban. Nélkülözhetetlen karotint tartalmaznak a sötétzöld, vörös és élénksárga színű gyümölcslevek és zöldségek. Mivel az A-vitamin bevi­tele a szervezetünkbe alapvetően fontos, ezért együnk hetente egy­szer májat, hetente 3-4 tojást, na­ponta 20 gramm vajat, igyunk na­ponta negyed- vagy félliter tejet, fo­gyasszunk naponta friss zöldséget vagy negyedliter sárgarépa-, illetve paradicsomlevet. SÖR IS JÖHET Ügyeljünk arra is, hogy szerveze­tünk elegendő B6-vitamint is kapjon. Ezt bevihetjük sörrel, friss élesztő­vel, banánnal, zabpiehellyel, dióval, teljes értékű gabonaórleményekkel, hallal és joghurttal. Naponta együnk meg egy jó nagy banánt, reggelire müzlit, főétkezések között egy pohár joghurtot vagy csipegessünk élesz­tőt, kanalazgassunk sovány tejport, illetve igyunk sört. KRUMPLIT HÉJÁBAN Nélkülözhetetlen „tartósítósze­rünk“ a C-vitamin is, legtöbbet az egzotikus gyümölcsök (kivi, ana­nász), továbbá a citruszfélék, illetve a paprika és a füge tartalmazzák. Kielégíthetjük szükségletünket, ha naponta elfogyasztunk 25 deka déli­gyümölcsöt. A jelentős C-vitamin tartalmú - alaposan megtisztított - burgonyát mindig héjában főzzük meg. A savanyúkáposztát vagy a spenótot pedig ne főzzük túl. Fo­gyasszunk minél több friss zöldsé­get nyersen. KÉTNAPONKÉNT HALAT Ne szenvedjünk hiányt E-vitami- nokban sem. Megtaláljuk: az olíva­olajban, a magvakban, pulykahús­ban, dióban, mandulában, spenót­ban, édesköményben, borsóban, avokádóban, petrezselyemben, zsá­zsában, vajban és - a halban. A fő­zéshez, salátákhoz lehetőleg olajat használjunk. A salátára mindig te­gyünk zsázsát és friss csírákat, he­tente háromszor együnk halat. A szervezetünk számára legfon­tosabb nyomelemet, a szelént is be kell szereznünk, ezért együnk sok halat, továbbá tejet és májat. Lehető­leg mellőzzük a finomlisztet, és he­lyette használjunk a főzéshez teljes értékű gabonaörieményeket, szója- lisztet. Amennyiben ezt az étrendet győzzük erővel, türelemmel, és pénzzel - s ha még fizikai erőnlé­tünkkel is törődünk -, akkor talán sikerül lelassítanunk az öregedés folyamatát. Nók Lapja nyomán M\RGIT Magyar gerbera fajták II. lített, szára hosszú, erős. A vázában tar­tós. Előzetes fajtabejelentés alatt áll. „Aphrodité“ (F 24) - virága hófehér, dekoratív, átmérője nagy. A „szirmok“ kissé keskenyek, de közepes lombozata és jó hozama miatt idővel valószínűleg keresett lesz a termesztők körében. 1989-ben kapott állami minősítést. Sza­porítóanyagának kínálata a jövőben nö­vekszik. „Eszter“ (TL 33) - újdonság. Félig- telt virágú, dekoratív, sötét püspöklila szí­nével már most is keresett. Szára hosszú, erős, viszonylag kevés lombozattal, hoza­ma jó. Előzetesen bejelentett fajta. K. Sz. „Margit“ (748) - az egyik új magyar fajta. Narancssárga szinét kiemeli a sötét kör. Hozama, vázatartóssága jó, az utób­bi időben a szaporítóanyaga is keresett. Előzetesen bejelentett fajta. „Adél“ (D 12) - új fajta, élénk na- rancsszine különleges hatású. Virágát- méróje kiemelkedően nagy (átlagosan 16 cm), erős hosszú szára miatt a kötészet­ben kiváló. Hozama és tartóssága az átlagosnál jobb. Előzetes bejelentés alatt áll. „Laura“ - régi, de ma is termesztett, kiegyenlített hozamú, erős virágszárú faj­ta. Finom, halványrózsaszín virága miatt ma is keresett. „Xénia“ (TCC 22) - élénk rózsaszín, teltvirágú, dekoratív virágformájú újdon­ság. Korai virágzású, hozama kiegyen­Az oltás olyan ivartalan szaporítá­si eljárás, amelynél a szaporítandó (nemes) növény valamely leválasz­tott részét egy másik növényen (alany) ejtett sebbe helyezzük és azzal összenövesztjük. így szaporít­hatjuk gyümölcsfáink többségét. A művelethez nemes fáról szedett oltóvesszöre és alanyra van szük­ség. Bár az oltás tavaszi munka, a kiválasztott anyafáról célszerű már ősszel, lombhullás után megszedni a vesszőket. Munkánkhoz szüksé­günk lesz éles oltókésre, kötöző­anyagra (raffiára vagy 1 cm széles műanyag szalagra) és oltóviaszra. A siker érdekében az alanyul hasz­nált növénynek és a ránövesztett nemes résznek egymással élettani- lag összhangban kell lennie. Az oltást (1.) a nyugalmi időszak végén nyugalomban lévő oltóvesz- szővel, (2.) tavasszal pedig a növe­kedés megindulásakor, szintén nyu­galomban levő fás oltóvesszövel vé­gezhetjük el. Az 1. csoportba azokat az oltás­módokat soroljuk, amelyeket az alany nedvkeringésének megindulá­sakor végzünk, amikor még annak héja nem válik el a fatesttől. Nálunk, a gyümölcsfáknál ez az időpont (az időjárástól függően) általában már­cius. A nálunk leggyakrabban alkalma­zott oltásmód a párosítás. Párosítással a magcsemeték és a fiatal fák koronáját szokásos átol­tani. Ez az alanynak és az oltóvesz­szónek egyszerű összeillesztéséből áll. A két résznek egyforma vastag­nak kell lennie. Az alanyt az oltás helyén egy hosszanti, ferde irányú vágással elmetsszük, majd az oltó- vesszőt is ugyanigy levágjuk. Ügyel­jünk rá, hogy a metszlap hossza kb. a vessző átmérőjének háromszoro­sa, a két metszési felület hossza és szélessége pedig egyforma legyen. Ez azért fontos, mert igy a két rész tökéletesen egymásra illeszthető. A metszlapok elkészülte után az oltóvesszöt két rügy felett vissza­vágjuk, a sebeket összeillesztjük és összekötözzük. A pontatlan munkát arról ismerhetjük fel, hogy az egy­máshoz illesztett felületek között át­láthatunk. Bekötés után az oltást kenjük be oltóviasszal. Fontos, hogy a sebek érintkezésénél a viasz telje­sen zárjon. Ne feledkezzünk el az oltóvesszö csúcslapjáról sem. Valamivel bonyolultabb művelet a nyelves vagy angol nyelves páro­sítás. Alkalmazása azért indokolt, mivel a párosításnál a sima metszé­si felületek egymáson könnyen el­csúsznak, ezt a nyelves párosítással elkerülhetjük. A metszési lapokat ugyanúgy készítjük el, mint az előbb, csak a felső részén mindket­tőt kissé bevágjuk. Az alanyon is, az oltóvesszön is 2-2 nyelv keletkezik, amelyeket aztán egymásba tolha­tunk. A nyelvek megszorulnak és az oltás sokkal feszesebben áll. Utána bekötözzük és oltóviasszal be­kenjük. A vastag alanyok, fiatal termöfák, vastagabb ágak oltására a hasítéko­lás alkalmas. A visszametszett ágat hossztengelye irányába behasítjuk. Az ág vége alatt ügy 10-12 cm-rel erős kötést készítünk, mégpedig azért, nehogy a behasadás a kívá­natosnál mélyebb legyen. Az oltó- vesszőt két oldalról ék formájára vágjuk. A hasítékba két oltóvesszöt helyezhetünk el. Ügyeljünk rá, hogy az azonos szövetek egymással ta­lálkozzanak. A metszési felületeket, sebeket most is gondosan kezeljük oltóviasszal! (folytatjuk) Miklós Dénes kertészmérnök B) Hasitékolás: 1. oltócsap, 2. behasított alany, 3. az oltás oldalnézet­ben (I. d. rajzai) *. A) Párosítás - 1. oltóvessző, 2. alany, 3. az oltás bekötés előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom