Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-28 / 9. szám
vonzó nő számomra is kék szemű szőkeséget jelentett. Egészen addig, amig meg nem kaptam Esthert, a Jakubisko-filmben. Ott kellett ugyanis rájönnöm, hogy a vörös is lehet ugyanolyan szép, mint a szőke vagy a fekete, ha jól van fényképezve. • Ulrika szerepét hogy kapta meg? Mert Esthert, gondolom, a Kachyha- filmnek köszönheti.- Igen, annak. Ulrikát pedig a sorsnak. Ebben is hiszek... nem a véletlenben, hanem a sorsban. Vizsgaelóadásra hívott egy barátom a végzősök előadására, a zizkovi színházba. Fáradt voltam, aludni akartam, semmi kedvem sem volt kimozdulni otthonról, a végén mégis elmentem. S akkor odajön hozzám valaki, ahogy ülök a nézőtéren és azt mondja: Karéi Kachyna asszisztense, tizenéves lányt keres Ulrika szerepére, nem próbálnám meg? Én voltam talán a háromszázegyedik, akit kiszemeltek, de az első, aki azonnal megtetszett a rendezőnek. Ám ha nem vagyok ott, azon az előadáson, akkor nem hiszem, hogy rámtalálnak, s a Jakubisko-film női főszerepét is másvalaki kapja, az biztos. Az első számú esélyes Nas- tassja Kinski volt. El is vállalta volna a szerepet, csak éppen forgatott. Aztán egy német lányt választottak ki, de vele is baj volt, keménynek és ridegnek mutatkozott. És akkor a Ki- hirdettetik a szerelmetek alapján Ju- raj Jakubisko mellettem döntött. Már forgatta a filmet, amikor próbafelvételre hívott. • Milyen légkörben tud a legjobban játszani? Ha nyugalmat, biztonságot érez, vagy ha vibráló feszültséget?- Nem, a feszültséget nem szeretem, de a langymeleg nyugalmat sem. Sem ez, sem az nem inspirál. Én a rendező személyiségére figyelek mindig. Ha tekintélye van, ha sugárzik belőle a tudás, a bölcsesség, a szellemiség, akkor teljesen rá bízom magam. Karéi Kachyiiában az első pillanattól fogva megbíztam. Úgy viszonyult hozzám, akár az édesapám. Jakubisko stílusa egészen más, de mellette is remekül éreztem magam. Három-négyféleképpen is eljátszottuk ugyanazt a jelenetet, de mindig könnyedén, felszabadultan, humorba ültetve. Persze a szerep is más volt. Esther játékos, hóbortos ösztönlény, aki ka- cag-visong a fa tetején, Ulrika echt német, aki érzi, hogy kész, vége az életének. • Franciákkal, lengyelekkel spanyolokkal forgatott nemrég, tanult tőlük, megérte velük dolgozni?-Az Ondine-ban egy rámenős színésznőt játszottam, aki ágyon keresztül próbál szerephez jutni. Francia rendező, francia partner, francia szöveg. Naná, hogy izgalmas volt! Hasznát vehettem végre, hogy Milán Kundera regényeit franciául olvastam. A lengyel film, A héja röpte már nem volt ilyen kellemes élmény. Négyfokos vízben kellett megfüröd- nöm a januári hidegben. Azt hittem, egy életre megbetegszem. Spanyol- országban, ott igen, ott klappolt minden. A Ford-cég vigyáz a hírnevére. • Ő volt a film szponzora?- Dehogyis. A megrendelője! Spanyolországban reklámfilmben szerepeltem, hát nem tudja? A Ford Fiestát reklámoztam, méghozzá nem kis pénzért, ezt elárulhatom. Bécsben, Berlinben, Párizsban kerestek fotómodellt a filmbe, de sehol sem találtak, Prágában aztán engem választottak. Eredetileg azonban szőke, kék szemű lányt akartak, ezért kint, Spanyolországban, nem sokkal a felvételek előtt valósággal rámparancsoltak: festessem át gyorsan a hajamat. Bakfiskoromban megtettem volna, de most?! Nem, ilyesmit ne kérjenek tőlem, feleltem. Pénzért se? - kérdezte az ügynök. Azért se! Erre sarkonfordult, és nagy dühösen otthagyott. A végén aztán, amikor megnézte a leforgatott anyagot, elégedett volt. Festői táj, napnyugta... mit mondjak, jól mutatott a hajam. • S a kocsi?- Melyik? A Ford? • Miért, más is volt?- Volt. Egy Fiat Unó. Azt vettem a kint keresett pénzből. De nincs már. Ripityára törtem, most az év elején. Megcsúsztam a jeges úton... csoda, hogy életben maradtam. • Megünnepelte?- Zárt ajtó mögött, a barátommal. • Újabb öröm?- Van. Egy újabb filmszerep. Petr Weigl operafilmje, a Kisvárosi Lady Macbeth, amelyet Sosztakovics Ka- tyerina Izmaljova című alkotása alapján forgatunk. Egy nő, aki nem azért gyilkolt, mert hatalomra vágyik, hanem mert nem tudja elviselni környezete fojtó légkörét. Úgyhogy vigyázat! ölni készülök. Szabó G. László MARKÉTA HRUBESOVÁ ARCAI Ha feltűzné dús, vörös fürtjeit, vállát csupaszon hagyná, hajába virágszirmokat vagy türkiz, bordó és mustársárga színekben pompázó szecessziós ékszert tenne, életre kelt Mucha-plakát lehetne. Szelíd, érzéki arcával, karcsú alakjával a szimbolisták vásznain is helyet találna. Burne-Jones képein habkönnyű kelmékben, tavaszi fák között sétálna mezítláb, Rossettinél kiengedett hajjal, méregzöld ruhában hárfán játszana, mint Ghirlandata. De visszamehetnénk akár Tizianóig és Botticelliig is - Markéta Hrubeáová a reneszánsz nőalakjaiban is magára ismerhetne. Karéi Kachyóa filmjében, a Kihirdettetik a szerelmetekben hívta fel magára a figyelmet 1989-ben. Tizenhat éves volt, a prágai konzervatórium frissiben felfedezett növendéke; Ulrika, a német lány, aki apja tiltó szava ellenére is cseh fiút szeretett, dacot, keménységet, erőt és tartást kapott tőle. Juraj Jakubisko És ülünk a fa tetején című alkotásában a háborús kuplerájban megesett szépséges Esthert játszotta, ugyancsak emlékezetesen. Belső ragyogását, érzékiségét vitte a franciákkal forgatott Ondine-ba is - mint lenyugvó nap az augusztusi eget, úgy világítja be a filmet. • Kire hasonlít jobban? Édesanyjára, vagy az édesapjára?- Égyikükre sem. Talán a dédnagymamámra, neki volt vöröses haja. Anyámé fekete, és az apémé is. Bakfiskoromban haragudtam is magamra nagyon, még fésülködni sem szerettem tükör előtt. Rettenetesen zavart, hogy vörös vagyok. Szinte menekültem az arcom elől... évekbe telt, míg belenyugodtam, hogy olyan vagyok, amilyen. Pontosan úgy voltam ezzel, mint a forgatókönyvírók többsége. A csinos, (Méry Gábor felvétele) a legerotikusabb férfi Mad Max, a szuperrendőr volt Mel Gibson első nagy filmszerepe. Csikorgóit a csizmája, feszült a bőrdzsekije, reccsent a cipzárja! Kifejezéstelen arcát, vizenyős tekintetét látva az ember még másfél órát sem jósolt az ellenfeleinek. Négy és fél lett belőle! Mel Gibson egy csapásra sztár lett. Ő maga így magyarázta a sikert: ,,Szerencsére szörnyen fotogén vagyok. Tudja, hogy van az a kamera mágiájával: vannak gyönyörű nők, akik a filmen csúnyák, mások viszont, akármilyen jelentéktelenek élőben, végzetes asszonnyá válnak a celluloidszalagon. Valahogy így vagyok ezzel én is. Hívhatja ezt mágiának, karizmának, adottságnak vagy aminek akarja. “ McKussen filmügynök és tehetségkutató ennél találóbban fogalmazott, amikor évtizedes tapasztalatával azonnal rátapintott Gibson titkára: , Jelenleg ő a iegkisfiúsabb felnőtt, ugyanakkor a legérettebb kisfiú a piacon. “ A legérettebb kisfiú 1956-ban, hatodikként született egy New York-i vasúti fékező tizenegy gyermeke közül. A család életében akkor következett be nagy változás, amikor édesapja egy súlyos baleset következtében megrokkant. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy volt biztosítása, az összeget kézhez kapva hátat fordított Amerikának, s egy kis farmot vásárolt Ausztráliában. Mel kissé ironikusan azzal magyarázta ezt a később, hogy ,,apám még időben el akarta kerülni, hogy Vietnamba vigyenek“. Ha hihetünk neki, még álmában sem gondolt arra, hogy színész lesz belőle egykoron. Újságírónak, sőt lelkipásztornak készült, s hogy végül az állami színiakadémián kötött ki, az csupán a véletlen, azaz egyik nővére műve. Ő adta be ugyanis Mel tudta nélkül a jelentkezési lapját. A többi már ment, mint a karikacsapás, legalábbis színészvonalon, mert a baráti kapcsolatokban nehezen oldódó, zárkózott srácként ismerték meg őt a többiek. 1976-ban Rómeóként diplomázott - kitűnőre. ,,Azután szólt az egyik haverom, hogy filmet akar csinálni. A többit már tudják. “ Abban a bizonyos első filmjében - Nyári város (1978) - közelebbi ismeretségbe került a szörffel, s ez a szerelem a továbbiakban is tartós maradt. (Ez volt a film egyetlen pozitívuma.) Rögtön ezután következett az Őrült (Mad) Max, amely fenekestül fordította fel Gibson életét. Sorozatban jöttek a főszerepek, igaz, egyelőre még csak különböző ausztrál produkciókban. Ezek sorából magasan kiemelkedik a földrész legnevesebb rendezőjével, Peter Weirrel Készített két filmje, a Gallipolli (1981) és A legveszélyesebb élet éve (1982). A család az egyik legbiztosabb pont Mel Gibson életében. Robin Moore, a feleség, hat gyermekük (köztük egy ikerpár) édesanyja úgy nyilatkozott egyszer, hogy szerinte Mel a világ legjobb édesapja és családfője, lévén, hogy már több mint egy évtizede a legnagyobb megertesben élnek. Gibson egyébként annak ellenére, hogy a legkülönbözőbb közvéleménykutatások egybehangzó állítása szerint a filmvilág legszexisebb, legerotikusabb férfija (s mellesleg az akciófilmek félelmet nem ismerő sztárja), legendásan bátortalan nőügyekben, a házasságába is állítólag úgy csöppent bele, hogy Robin kérte meg a kezét, s ö igent mondott. Ennél nagyobb gondot már csak az ágyjelenek forgatása okoz számára! A sztárallűröktöl mentes sztár sorozatban hozta magát: a Halálos fegyver 2. (1989), a Pali madarak (1989) és az Air America (1990) mind-mind kasszasiker. Különösen jól állnak neki a fekete komédiák, jobban mondva azon típusú akciófilmek, amelyeket kicsit mulatságosabbra, képregényszerűbbre vettek. Gibson tehát változatlanul a legmenőbb, legkeresettebb sztárok egyike, aki szerint mégis egyetlen állandó hazudozás az élete, mert a színészet a hazugság legtökéletesebb formája. Ingmar Bergman, miután több évtizeden át az ember jellemének sötét oldalát tanulmányozta, arra a megállapításra jutott, hogy az élet mozgatóereje mégis a szerelem és a szeretet. A nagy alkotó Legjobb szándékok címmel forgatókönyvet írt, és pénzt is szerzett a film elkészítéséhez. A produkciót szüleinek szentelte, és a rendezést Bilié Au- guste dán rendezőre bízta, akit 1989-ben Oscar-díjjal tüntettek ki a Hódító Pelle című filmjéért. Bilié Auguste-ot mindenki Bergman méltó utódának tekinti. A Legjobb szándékok Bergman szüleiről szól, házasságuk első kínos tíz évében. A szerelmi történetet számos téma szövi át. Bilié Auguste A megbékélés szándéka szerint utazás a szerelem bonyolult labirintusában, és bekukkant a legintimebb zugokba is. Bergman új műve a legdrágább produkció a skandináv film történetében: 70 millió svéd koronába (12 millió dollárba) került. A kiadásokat a skandináv, a nagy- britanniai, a francia, a német és az olasz tévétársaságok fedezik. A hatórás tévéfilmsorozatot az északi országok karácsonykor kezdték el sugározni, de máshol csak jövőre fogják bemutatni. A két óra negyvenöt perces moziváltozat premierjét az idei cannes-i fesztiválon tartják meg májusban. A Legjobb szándékok biztató kritikát kapott magától Bergmantól. Megígérte a rendezőnek, hogy a forgatás idején nem fogja a háta mögül ellenőrizni. Pár héttel ezelőtt, amikor végre megnézte a filmet, nagyon elégedett volt vele. Bergman majdnem tíz évvel ezelőtt vonult vissza az Oscar- díjjal kitüntetett Fanny és Alexander után. Pályájának nagy fináléja volt ez a film, amelyet a bűntudatnak, a szexuális szenvedésnek, a repressziónak, az élet értelme hiábavaló keresésének szentelt. Bilié Auguste szerint a férfi és a nő közötti szerelemről, a szülők és a gyermekek közötti szerétéiről, a baráti szerétéiről, az Isten iránti szerétéiről szól a film. A történet 1909-ben kezdődik Uppsalában, az egyetemi városban, amikor Henrik Bergman, a szegény teológus beleszeret Anna Akerblomba, a felsőbb társadalmi osztályból való szeszélyes lányba. A kapcsolatot a lány domináns anyja ellenzi, és egy ellopott (lényegileg fontos) levéllel próbál zsarolni, hogy elválassza őket egymástól. A legjobb szándékból teszi ezt, mert meggyőződése, hogy nem egymáshoz valók. Bergman (színházban még mindig rendez) az anyja szerepét Pernilla Ostergrenre, az apjáét pedig Sámuel Frolera bízta. Max von Sydow Bergman anyai ági nagyapját, egy rokonszenves öreget alakít. A film tökéletes képeivel, határozott északi fényeivel, melankolikus skandináv hangulatával Bergman műveire emlékeztet. A rendező a történetet leegyszerűsítve meséli el, a mester művészeti varázslatai, meglepő hatásai nélkül. A történet 1918-ban fejeződik be, amikor Bergman szülei elhatározzák, hogy a nagy megpróbáltatások ellenére továbbra is együtt élnek. Bergman a Laterna Magica (1987) című könyvében a bűntudatáról is ír, arról, hogy gyerekkorában hogyan büntették meg és miként alázták meg. A Legjobb szándékok című filmje út a szüleivel való megbékélésre. Bilié Auguste emlékeztet rá, hogy nem dokumentumfilmről van szó. A forgatókönyvet a képzeletalkotás nagymestere írta. (I) 12 1992. II. 28. x m¡Wt ini ifi *î*w ¡i i 11 ZEFFIRELLI HAMLETJE:
