Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-21 / 8. szám
is hazat™ Ki tekinthető menekültnek? 0 A gazdasági menekültek áradatával számolnak 0 Megoldás: a menekülés okainak felszámolása 0 Az országhatár nem tartóztathatja fel őket ■9 9 992. II. 21. Ogata Szadako, a politológia professzora japán diplomata családból származik. Harmadik éve áll az ENSZ Genfben székelő menekültügyi főbizottságának élén. A Dér Spiegel című hamburgi folyóirat közölt vele beszélgetést napjaink egyik sokakat foglalkoztató problémájáról: a menekültekről. Olaszország vonzza a menekülteket. A római rendőrség előtt a bevándorlók hosszú sora vár ügye intézésére. A menekültek ügye főképp a második világháború után vált nemzetközi problémává. A legtöbben a kommunista rendszerekből egy-egy társadalmi megrázkódtatás után menekültek Nyugatra. így a közép-európai országokból a háborút követő rendszerváltás (Csehszlovákiából 1948), majd Magyarországról 1956, köztársaságunkból ismét 1968 után. Tízezrek, százezrek hagyták el hazájukat, mert otthon biztonságukat, sőt életüket éreztették veszélyeztetve politikai nézeteik, állásfoglalásuk miatt. Ilyen áradattal egy-egy ország már nem volt képes megbirkózni. Ezért volt szükség nemzetközi összefogásra. így alakult meg az ENSZ mellett a menekültügyi főbizottság ' 1951-ben. 17 millió menekült A nemzetközi szerv létrejöttekor - negyven évvel ezelőtt - 2 millió ember szorult segítségre. Napjainkban a menekültek számát 17 millióra becsülik. A világ mintegy 170 országában megközelítőleg 3000 nemzet él. A két világhatalom konf- rontációs politikájának megszűnésével szemmel láthatóan növekszik a belső (sokszor fegyveres) konfliktusok veszélye. A kis nemzetek is önálló államiságuk megteremtésére törekszenek. Jugoszlávia a kirívó példa, de a volt Szovjetunió térsége is nemzetiségi villongásoktól terhes. Kik tekinthetők ma menekülteknek, akik az ENSZ segítségére számíthatnak? A „menekült“ fogalmának kritériumait a hidegháború időszakában állapították meg. Ennek megfelelően az országukat elhagyók számítottak menekülteknek, és az erre vonatkozó nemzetközi egyezményt aláíró országok kötelesek voltak menedéket nyújtani nekik. Eleve tehát menekült az, aki elhagyja országát. Egyelőre az arra rászorulók csak kivételes esetekben élvezhetnek valamiféle védelmet saját országukban. Ez így teljesen egyértelmű. De mi legyen azokkal, akik gazdasági okokból menekülnek hazájukból? Ők a jelenlegi megállapodások értelmében ugyan nem tekinthetők menekülteknek, de vannak bizonyos kivételek. Mi lesz a vietnamiakkal? Épp a vietnamiak és az albánok problémája tovább bonyolítja a menekültek problémáját. A vietnamiak szinte a világ valamennyi országában megtalálhatók. A múltban érkezőket terméUgyan merre a szétlőtt horvátországi faluból? szetesen politikai menekülteknek tekintették. A rendszer közben megváltozott (Albániában is). Aki még most is menekül, jobbára gazdasági megfontolásból teszi. Különösen Hongkongban sok a vietnami. A hongkongi hatóságok ezért nemzetközileg is jóváhagyott terv szerint készítik elő visszatelepítésüket, akár akaratuk ellenére is. Bár az ENSZ illetékes szerve kitart az önkéntes visszatérés elve mellett, és segíteni kívánja otthoni beilleszkedésüket. Ezeknek az embereknek is tudomásul kell venniük, hogy számukra ez az egyetlen út. Az ENSZ főbizottsága téríti a hazatérés költségeit és szavatolja büntetlenségüket. Persze, ez csupán a kezdet. Az ENSZ segíti a hazatérés utáni nehézségeik anyagi áthidalását is, különben újra csak menekülnének. Nemzetközi összefogással segíti a hazatérők kormányait például Salvadorban, ezt tervezi Kambodzsában és Afganisztánban is. Az ilyen programok azonban pénzigényesek és hosszadalmasak. Menekültgyűlölet Európában Az elmúlt hónapokban Európában hol itt, hol ott csapott fel a gyűlölet hulláma a menekültekkel szemben. Főképp Németországban, ahol pedig hosszú időn át megértéssel kezelték a menekültek problémáit. Az európaiak úgy érzik, hogy a menekültek jelenleg leginkább őket veszélyeztetik. Pedig Ogata Szadako szerint Európába a menekülteknek csak kis része jut. Általában egyik szegény országból a másik szegény országba özönlenek, mintha a szegényebb országok a gazdagoknál nagyobb megértést tanúsítanának irántuk. A gazdagok intézményes védelemre készülnek a menekültekkel szemben. Tavaly a 16 iparilag legfejlettebb ország képviselői megállapodtak, hogy Genfben felállítják saját menekültügyi titkárságukat, amelynek segítségével összehangolnák a menedéket kérők ügyeinek intézését. Az európai országokban az idegenek három nagy csoportját különböztethetjük meg: vendég- munkások (gastarbeiterek), politikai menekültek és a bevándorlók, akik csak azért adják ki magukat menekültnek, mert csak ily módon juthatnak ki más országba. Félő, hogy Jugoszlávia után a volt Szovjetunió területéről is sok menekült érkezik. Egyes országok már határvédelmüket szilárdítják a várható áradat feltartóztatására. Mindez aligha segít. A befogadó országoknak ki kell dolgozniuk bevándorlási politikájukat, mint azt például Kanada és az Egyesült Államok tette. E két ország megállapította, hány bevándorlót fogad be évente. Minden probléma így sem oldható meg. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának vezetője szerint sem kell befogadni mindenkit, de az embereket nem szabad megfosztani reményeiktől. Aki akarja, elhiszi piramis, akkor Egyiptom? Nem. A Földgolyó számos részén van ezekből a monumentális, időtlen építményekből. Kínában például tudni vélnek egy, a világ elől eltitkolt, a Kheopsznál többszörösen nagyobb piramisról. Mindegyiknek megvan a maga - számos és megfejthetetlennek tűnő - rejtélye. Kheopsz a legismertebb, az egyiptomiak között a legnagyobb.- Az emberre jó hatással van a piramis! - mondja Késmárki Zoltán, rózsafai vállalkozó, az ismert gombaszakértő. - Valamiféle energiák vannak a belsejében, amelyet először fizikusok vizsgáltak. Ezt pyronenergiának nevezték el, műszerekkel kimutatta a svájci Tudós. Lényegében az emberi test is energiagyűjtő. E szempontból ugyanis a „legaktívabb“ a víz. S mert az emberi test is döntően vízből áll, alkalmas az energiák befogadására, összegyűjtésére. Ám a Kheopsz - mint egy kondenzátor - a kozmikus energiákat gyűjti és adja tovább a belsejébe rendkívül intenzíven.- A királykamrában van a piramis csúcsán keresztül begyűjtött energianyalábok fókusza - mondja Késmárki Zoltán. Ezt már tudva sokan megkockáztatják: a királykámra a fáraónak nem örök nyughelye, hanem napközbeni, vagy éppen éjszakai „sziesztáinak“ a tere volt: az összegyűjtött energiákat vette át a piramis alsó harmadában levő kamrában. A hatvanas években a csehek jöttek elő azzal, hogy a piramismo- dellek alá tett, elhasznált zsilettpengék „újraéleződnek.“ Mások kísérlete szerint egy érett paradicsom a gúla alatt hatvan napig friss marad, ellenben a piramison kívüli ez idő alatt teljesen tönkrement. Ez a két példa csak bevezető a kérdéshez: mire jó ez a titokzatos energia? Késmárki Zoltán hosszú ideje kísérletezett a Kheopsz méretarányos modelljével. Azt mondja: „Nem szeretem magam átverni! Csak azt hiszem el, amiről magam is megbizonyosodtam.“ Bámulatos ismeretekhez jutott. Budapesten az energiafelügyelet speciális eszközeivel hőfényképeket készítettek. A felvételen folyamatosan áramlottak a kozmikus energia „begyűjtött“ nyalábjai a piramis csúcsa felé, onnan a belsejébe. A Késmárki házaspár úgy véli: a piramis által összegyűjtött energia és az emberi test körüli aura - megléte már közismert - által is jelzett biológiai energia azonos jellegű kell legyen. Ha egy palack vizet állított a piramis alá, abból két decit megivott, negyed óra múlva intenzívebb lett a saját energiája, az aurája kiszélesedett. Ülök, fejemen a piramissal. Ezt rézből Késmárki Zoltán készítette, pontos modellje a Kheopsznak. Különösen az oldallapok hajlásszöge fontos: 52 fok, mert - magyarázza a szakállas fiatalember - a tudósok szerint ez a Földre irányuló kozmikus sugárzás beesési szöge is. Hamarosan érthetetlen megkönnyebbülést érzek. Negyed óra múltán, amikor le kell már venni a fejemről a gúlát, lényegesen frissebb vagyok. Késmárkiék mindennap használják.- Az ilyen energiák megsokszorozására az emberek régóta és sokféle módon törekedtek. Gondoljunk csak a jógára, vagy az agykontrollra. A piramis-modellel sokkal egyszerűbb és sokkal gyorsabb. Túltöltődni azonban nem lehet, a felesleget az emberi szervezet kisugározza magából. Az eddig elért eredményeiről beszél: több évtizedes, krónikus szénanáthát, arcüreggyulladást szüntettek meg; ugyancsak évek óta kínzó fejfájás múlt el a „piramiskúrával“; szívbetegségtől teljesen elgyengült férfi nyerte vissza erejének, életkedvének jelentős részét, alvászavaroktól szabadultak meg emberek, csakúgy, mint a rosszulléteket okozó ingadozó vérnyomástól, s a gúla használata beszabályozza a nők havi ciklusát. De reagáltak a különös, összegyűjtött energiára a növények is: a telített vízzel öntözöttek elképesztő növekedésnek indultak; a sugárzással „kezelt“ babszemekből napok alatt jól fejlett növény nőt. Mindez persze szinte lehetetlen. Mégis: csodálatos lehetőség, a még meg nem fejtett titkot le lehetett fényképezni. Az arcüreggyulladás megszűnt. A gúla alatt a testen átáramló energiák megmutatják a rejtett betegségek gócait. Ám magával a különös energiával a tudomány még mindig nem tud mit kezdeni. Műszerekkel jól felszerelt tudósok, akik a kulcsot keresik a megfejtéshez, egyelőre monopólusú energiarendszereket fedeztek fel a Kheopsz belsejében. Márpedig ez - lévén az energia mindeddig kétpólusúnak ismert - alapjaiban rengeti meg a fizika tudományát. (A Dunántúli Napló nyomán) A PIRAMISOK KÜLÖNÖS EREJE Egy magyar kísérletező „kis piramissal“ próbálja hasznosítani az állítólagos bioenergiát
