Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-02-21 / 8. szám
« Ilyen volt valamikor a Mária-Valéria híd... Párkány rakparti részén, a lebontott öreg utcában, ilyen szép, modern házakat fognak felépíteni Valkó János felvételei, reprodukciói Szlovákia déli kapujának is nevezik a Duna-parti városkát. Polgármestere Ján Oravec. A szlovákok szemében Ján, a magyarok Jánosnak, Jancsinak szólítják. Ezt természetesnek veszi. Apja szliácsi szlovák, ide nősült, édesanyja magyar, Falat Teodóra. Egy vegyes lakosságú közösségben ismernie kell mind a két nyelvet, polgármesterként megkülönböztetés nélkül kell foglalkoznia a város lakosainak ügyeivel. A 13 320 lelket számláló Párkányban (Ebed községgel együtt) 3273 (24,6 %) szlovák, 9830 (73,8 %) magyar, 166 (1,25 %) cseh él. A lakosok többsége novemberben népszavazással döntött amellett, hogy a rájuk erőszakolt Stúrovo elnevezés helyett városuk visszakaphassa régi, történelmi nevét, ismét hivatalosan is Párkány - Parkan legyen. Jólesően vették tudomásul, hogy Ján Oravec polgármester határozottan a visszakeresztelés mellett kardoskodott. Indoklásában hangsúlyozta:- Városunk lakosainak többsége a Stúrovo nevet nem érezte magáénak, vagy legjobb esetben is vegyes érzelmekkel fogadta, de továbbra is a régi nevet használta... A város döntött, a végső szót a kormány mondja ki. Remélik, hogy a döntésre már nem kell sokáig várniuk. Párkány azon kevés városok közé tartozott, ahol Lenin-szobor állt. Eltávolították. Emiatt nem támadt vita, de az utcanevek vissza- és átkeresztelése - a polgármester szavai szerint - bizonyos körökben indulatokat váltott ki. RÉGI UTCANEVEK, ÚJABB INDULATOK- Az önkormányzat előzőleg kikérte a lakosok véleményét, s e szerint döntött - mondja Ján Oravec. - Ha a város nagyobb lenne, több lenne az utcája, talán nem is lenne problémánk, de mostani helyzetünkben nehéz eleget tenni mindenkinek. Az új utcanevek meghatározásánál a hagyományt is figyelembe vettük. Egyeseknek nem tetszett Kossuth, Rákóczi, Bél Mátyás már igen, mert a szlovákok is a magukénak vallják. Másoknak az is fájt, hogy kiesett Jilemnicky. Az önkormányzat legjobb belátása szerint döntött. Kossuth, Rákóczi, Szent István neve visszakerül a kétnyelvű utcatáblákra. Stefánik utcánk nem volt, most lesz. Svátopluk utcánk nem volt, most lesz. Eléggé problematikus volt az utcák át- és vissza- keresztelése, mert akadtak olyan személyiségek, akiknek nem jutott hely. Mindenben egyetértés sosem lesz... A polgármester mégis az egyetértést keresi. Mondja is:- Akik a városért, a város lakosságáért dolgoznak, nem érnek rá arra, hogy foglalkozzanak a mesterségesen szított nemzetiségi problémákkal Is. A mindennapi életben ezek a problémák nincsenek. Vannak azonban olyan típusú emberek, akik a kákán is csomót keresnek, ott is hibát fedeznek fel, ahol nincs. Aki viszont szót akar érteni, szót is ért. Az itt élő szlovákok és magyarok problémái egyformák. Millió gondjuk van, de azok nem a nemzetiségi problémák. TISZTA LAPPAL FÜGGETLEN- Nem voltam a kommunista párt tagja - vallja Ján Oravec -, nem is nagyon környékeztek meg, hogy beszervezzenek. A helyhatósági választásokon tiszta lappal indulhattam, mint polgármesterjelölt. A szavazatok 48 százalékát kaptam, a legtöbbet. Nézetem szerint az döntött, hogy magyarok, szlovákok egyformán rám szavaztak... A képviselő-testület 30-tagú, ebből 18-an az Együttélés-MKDM koalíció képviselői, az FMK hat helyet kapott, a mezőgazdasági párt kettőt, s egy-egy képviseli a szlovák Demokrata Pártot, a zöldeket, a kommunista pártot. Egy függetlenként Induló személy is bekerült a képviselő-testületbe. A harminc tag közül négyen szlovák nemzetiségűek. Az Együttélés-párti Batta Attilát választották meg alpolgármesternek.- Mindenki beszéli a két nyelvet - mondja a magyarul nyilatkozó Ján Oravec. - A képviselők tanácskozása rendszerint szlovákul Indul, de már magyarul vitatkozunk. A tavalyihoz képest az idén kevesebb lesz a pénzünk. A helyi illetékeket úgy kell megszabnunk, hogy megtaláljuk azt a mértéket, ami az adófizetők részére elfogadható, de a városnak Is hozzon valamit. Annyi ügyes-bajos problémánk van, hogy valamennyit nem tudjuk megoldani, ezért fontossági sorrendet alakítunk ki... LESZ KÓRHÁZ!- Jó érzés az is - folytatja Oravec polgármester -, hogy ismerve az egészségügyi minisztérium nehéz gazdasági helyzetét, éppen a napokban megígérték, végre lesz kórházunk is! Ezzel hosszú évek óta húzódó problémánk oldódik meg. Párkány körzetéhez 22 község tartozik, de a városban nincs kórház. A súlyos betegeket mentőkocsin szállítják Érsekújvárba. Hosszú az út, gyakori eset, hogy a betegek, segítség hiányában, a mentőkocsiban halnak meg.- Sokszor voltunk a minisztériumban, nem ismertünk senkit, protekciónk nem volt - mondja a polgármester. - Előbb a ,,kisebbeket" kerestük fel, aztán a „nagyobbakhoz“ fordultunk. Nyitott fülekre találtunk, megértették kérésünket. Az új kórház részére mi biztosítjuk a területet, a beruházó a minisztérium lesz... Van egy másik fájó pontjuk is: a katasztrofális tanteremhiány. A magyar és szlovák iskolások egy része reggelenként a közeli falvakba buszozik a kövesdi, nánai, ebedi iskolákba. Tavaly nyolc új tanterem építését kezdték meg. A járási isko- laügy döntése alapján ezeket még az idén a szlovák iskola kapja meg. A Terasz lakónegyedben egy 16- osztályos iskolát építenek. Az alapokat már lerakták, ebben az esztendőben 15-20 milliót kell építeniük, hogy jövőre átadhassák rendeltetésének. Hogy ki kapja meg? Az, aki jobban rászorul. ELKÉPZELÉSEK, TERVEK- A gázellátást Is biztosítani fogjuk, úgy, ahogy elképzeltük - teszi hozzá a polgármester. - De vannak mínuszaink is. Megoldatlan a lakásügy. Közel négyszázra tehető a lakásigénylök száma, s nem tudunk rajtuk segíteni, mert nincs lakásépítés. Elképzelésünk, tervünk van... A Rakpart néven már propagált új lakótelepre céloz. Az Öreg utcát néhány ház kivételével lebontották. Néhányan nem engedték meg a „rombolást“, a tulajdonosok beperelték a várost. A pereskedés még tart, nincs jogerős bírósági döntés.- Itt szeretnénk modern típusú lakótelepet létrehozni, előkelő, elegáns lakásokkal. Ez Párkány egyik legértékesebb területe, gyönyörű panoráma nyílik a Duna-kanyarra, az esztergomi bazilikára. Elképzelésünk szerint azok részére épülne az új lakótelep, akik meg tudják fizetni. Az utánuk megüresedő lakásokat a rászorulók kapnák. Pénzünk erre nincs. Mi csak előkészítjük az építkezési területet, a közművesítést, a víz és a gáz bevezetését legkésőbb 1993-ban befejezzük, hogy a területet átadhassuk a beruházóknak. Az új lakótelepet a lakásszövetkezetek segítségével szeretnénk felépíttetni. Állami támogatás hiányában szükségesnek mutatkozik a magántőke bevonása is. A lakás- szövetkezet most tisztázza a hitellehetőségeket. Ez az ügy is a polgár- mester munkájának nehezebbik fele... A „kemény kenyérhez“ tartozik a munkanélküliség problémájának kezelése is. A városban 400-500 körül mozog a munkát keresők száma. A közszolgáltatási vállalat révén tavaly igyekeztek őket bevonni a közmunka néven ismert akcióba. Kevesen, vagy húszán jelentkeztek: kaszálták a füvet, tisztították a parkot, a temetőt. Most, hogy megkurtították a segélyezés idejét, remélhetőleg többen vesznek részt a város- szépítésben. Városukban önállósult a lakásgazdálkodási vállalat. Pénzügyi gondokkal küzd, mert az idén a mintegy 800 állami lakás épületeibe be kell szerelniük a melegszolgáltatást ellenőrző mérőkészülékeket, jövőre pedig a lakásokban is el kell helyezniük. Ez sokba kerül, lakásonként nyolcezer koronába.- Erre a célra hitelt kell felvennünk - mondja a polgármester -, vagy ügyesen el kell adnunk egyes Ingatlanokat, hogy pénzhez juthassunk ... Még nem tudjuk, hogyan áll össze az idei költségvetésünk. De azt már most látjuk, romlik az emberek helyzete. Lépéseket kell tennünk a szociális támogatás bővítésére. A családi házakban lakó nyugdíjasok részére indított „szén-akció“ tavaly kedvező visszhangot váltott ki, de „megszólaltak" a bérházakban lakó kispénzű nyugdíjasok. Nekik nem juttattunk semmit. Itt is módot kell találnunk a rászorulók megsegítésére ... Ml LESZ A MÁRIA- VALÉRIA HÍDDAL?- Tavaly ősszel összefogtunk - közli a polgármester. - A városi önkormányzat, a körzeti hivatal és huszonkét falu polgármestere közös állásfoglalást dolgozott ki. Egyértelműen követeljük, hogy a tervezett területi rendezés keretében Párkány visszakapja járási státusát, azzal, hogy ne a Lévai megyéhez, hanem Érsekújvárral, Komárommal együtt az Alsó-Nyltrai megyéhez tartozzunk. Bízunk abban, hogy a nép képviselőinek szava meghallgatásra talál. Aztán itt van a hid-ügy is. A Párkányt Esztergommal összekötő híd az egyedüli a Dunán, amelyet a második világháború rombolásai után nem építettek újjá. Most, végre, e probléma megoldása is meggyorsulhat. Múlt év októberében Párkány és Esztergom testvérvárosi szerződést kötött, hogy több évszázados történelmi hagyományt folytatva és megújítva, mindkét Város fejlődésében eredményeket hozó kapcsolatokat alakíthassanak ki. Ezt szorgalmazza a közös híd-bizottság, hogy a szellemi HÍD alapkövének lerakása után a háborúban lerombolt híd közel öt évtized után újra használható legyen.- Akárcsak az esztergomiak, mi is kapcsolatba léptünk a felettes szervekkel. Mi is, ők is, kaptunk ugyan ígéretet, de papír még nincs a kezünkben. A Mária-Valéria híd újjáépítése nálunk is, Esztergomban Is nagyban fellendítené az Idegenforgalmat ... Reméljük, hogy a nép képviselőinek szava a Dunán innen és a Dunán túl mielőbb meghallgatásra talál. Petröci Bálint 1992. II. 21 JÁN ÓRA VEC: „Az itt élő szlovákok és magyarok problémái egyformák. Millió gondjuk van, de azok nem a nemzetiségi problémák...“ ...és Ilyen ma ,,párkányi szemmel“
