Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-05 / 287. szám, szombat

MOZAIK IÚJ SZÓ, 1992. DECEMBER 5. M

ikulás napja december 6-án van. E nap reggelén minden gyerek izgatottan szalad az előző este az ablakpárkányra, vagy az ágy mellé helyezett csizmához, cipőhöz: mit is hagyott benne a • Mikulás? A jóknak édességet, gyümölcsöt, apró játékot, a „rosz• száknak" pedig virgácsot, burgonyát, hagymát, szenet. A gyerekek többnyire örvendeznek, társaiknak dicsekednek (az oviban meg az iskolában), mert kevés az olyan „mikulás-szülő", aki ne akarna örömet szerezni csemetéjének. így van ez világszerte - gondolják sokan, pedig nem, ahogy ez majd a későbbiekből . ki is derül... Somorjára az idén a Mikulás szerdán délután, azaz december 3-án érkezett. A volt Jugoszláviából hozzánk menekült, a bősi táborban és a nagymegyeri otthonban élő gyerekekhez. Óket azok hívták meg, akik jótékonysági gyűjtést szerveztek a számukra; a Magyar Ifjúsági Kereszténydemokraták Szövetsége és a Honismereti Ház igazgatósága (amiről hétfői számunkban riportot közöltünk, és szót ejtettünk arról is, hogy, idézzük: ,,Az egész akciónak mégis volt égy sötét foltja: a város elöljárói, képviselői, a pártok tisztségviselői, jómódú polgárai közül senki se tért be a Házba ..." Utólag tudtuk meg, hogy ott járt a polgármester lánya és a városban élő MKDM elnökének, Bugár Bélának a felesége is, akik nem kevés pénzt dobtak a perselybe ). A kultúrház elé begördültek az autóbuszok, kiugráltak belőlük a gyerekek és a bejárat felé igyekeztek, ahol már izgatottan várták őket a MIKSZ tagjai, azok, akik az egészet kiötlötték, akik pénteken és szombaton oly szorgosan gyűjtögettek erre az akcióra. Hogy ki volt izgatottabb, a szervezők vagy a vendégek, nehéz megmondani. S mivel szót nem tudtak érteni, széles mosollyal üdvözölték egymást, néha elhangzott a „szia" és a „chvala" is. Majd valamennyien beültek a széksorokba és várták, mi lesz. Az első padból egy kisfiú hátrafordult és hangosan a társaihoz szólt: -Aztán ám féljetek, ha jön az ördög! Valamennyien jót nevettek. Ám a Mikulás és az ördög jövetele még odébb volt. A CSALI együttes fellépése következett - tánc és zene, gyermekjátékok, szokások. Mind-mind más, mint az otthonról ismert, náluk szokásos. Azért is volt számukra annyira érdekes. A Valacsai Franciska vezette együttes tagjai betöltötték a színpadot és talán még jobb kedvvel mutatták be tudományukat, mint máskor szokták. Tetszeni, felvidítani Gyertek, gyertek, ajándékaimból mindenkinek jut. MIKULÁS, AKI NEKIK NIKOLA akartak. S ez sikerült is. A nézők lelkesen tapsoltak; az idegen honból ide szakadt vendégek, de a szereplőket kísérő szülők és a városból véletlenül betévedők is. És megérkezett a Mikulás... Fényes ruhájában, nagy botjával, hosszú szakáiéval. Mögötte meg a két vörös ördög - virgáccsal. A tábor gyerekei nem győzték őket csodálni, mert ilyesmit még soha az életükben nem láttak. Náluk ugyanis nem szokás Mikulás-napot tartani. - Mi karácsonyt sem ünnepelünk, mifelénk az újesztendő köszöntése a legnagyobb ünnep - tudtuk meg Mehmedovió Kerim iskolaigazgatótól, aki Boszniából négy pedagógussal csak nemrég érkezett Bősre, hogy oktassa a menekültek gyermekeit, unokáit. Kilencven nebuló képzéséről gondoskodnak azzal az öt pedagógussal egyetemben, akik a táborba menekültként jöttek. Mint mondotta, nem is számított olyan jó körülményekkel, mint amilyenekbe belecseppent. - Nem szenvedünk hiányt semmiben, rengeteg füzetet, írószert, festéket, rajzlapot, ecsetet kaptunk. Ami viszont hiányzik, az néhány nagy háromszögű vonalzó, kréta és tinta. Nevetségesnek tűnik, de ezekre az apróságokra is egy iskolában szükség van, viszont nincs rá anyagi fedezet. Sokan adakoznak, élelmiszerrel, ruhaneművel teli vannak a bősi tábor raktárai, akik meg pénzt gyűjtenek, azok azonnal áruvá teszik: édességet, gyümölcsöt, játékokat vesznek a gyerekeknek. így készpénzünk nekünk nincs. A somorjai pedagóugosk megígérték, hogy hamarosan meglátogatják Mehmedovió Kerim iskoláját és pontosítják, mire is van szükség. Mindez, ahogy mondani szokás, a sorok között hangzott el, hiszen aznap a Mikulás volt a főtéma. - Ha önöknél nem szokás Mikulás-napot tartani, hogy fogadták a gyerekek a meghívást erre az ünnepségre? Tudják egyáltalán miért jöttek ide? - kérdeztük. - A meghívást követően felkerestem a tábor igazgatóját Juraj Tokár urat és elmagyaráztattam vele, miről is van szó. Ő másnapra képeket és könyveket is hozott a Mikulásnapi és a karácsonyi szokásokról. Ezután nekünk, tanítóknak már könnyű volt a dolgunk, megmondtuk a gyerekeknek, hogy itt mi a szokás és annyira felvillanyoztuk őket, hogy tudták kivárni ezt a napot. Ha visszamegyünk a táborba, akkor majd megíratjuk, lerajzoltatjuk velük az élményeiket. Biztos vagyok benne, hogy csak szép és jó kerül a papírra. Látta, hogy csillogott a szemük, mennyire tapsoltak, milyen meghatódottan vették át a Mikulástól az ajándékokat? Hát persze hogy láttam... A Mikulás két hatalmas puttonyából osztogatta a csomagokba összekészített csokoládékat, nápolyi szeleteket, cukorkákat, rágógumikat és más finomságokat, egyesekkel kezet fogott, beszélgetett, megsimogatta arcocskájukat. Mellette meg Gyulai Lajos polgármester ajándékát nyomták a gyerekek kezébe: almát, narancsot, mandarint, banánt. Még játék is jutott mindenkinek. Mindezt alig tudták a gyerekek magukkal vinni, hol egyiknek, hol másiknak pottyant a földre ez-az. Az ördögök vidáman suhogtatták a levegőben virgácsukat és rázták a derekukra erősített láncon a csengőket. A felnőttek távolabbról figyelték a szívet melengető jeleneteket, mosolyogtak és együtt örültek a csemetékkel. Köztük a polgármester, az MKDM elnöke Bugár Béla, Czafik László képviselő és természetesen az ötlet atyja, megvalósítója a Honismereti Ház igazgatója Presinszky Lajos. - Chvala, chvala lepa - köszönték a volt Jugoszláviából átmenetileg nálunk otthonra talált gyerekek, akik bizonyára sohasem felejtik'el, mi a Mikulás és milyen volt Somorján. Ók ugyan Nikolának hívják, mert fordításban a Mikulás Nikola, de oly mindegy, nem a megnevezésről, hanem egészen másról volt itt szó: a szeretetről, adakozásról, megajándékozásról, élményszerzésről, a szerencsétlen hontalanok felvidításáról, egy fénysugár becsempészéséről az életükbe. Ezért volt olyan gyönyörű a somorjai Mikulás... OZORAI KATALIN A megszeppent Petmsa nem tudta, sírjon-e az ördögök láttán, vagy örüljön-e a Mikulás ajándékának. Prikler László felvételei MIT KELL TUDNI ADÓÜGYBEN? Tegnapi számunkban tömören vázoltuk, milyen változások is várnak ránk 1993. január 1-jével kezdődően az adórendszerben. Mivel a legtöbbünket - érthetően - az érdekli, hogy természetes személyként, vagyis egyszerű adófizető állampolgárként milyen adóval kell számolnia, az alábbiakban erre térünk ki. (vagyis adóelőleget) von le munkáltatója havi fizetéséből. „Alkalmazottunk" bruttó keresete 5200 korona, és két gyermeke van. A törvény a természetes személyekre vonatkozóan az adófizetők két nagy csoportját különbözteti meg, és esetenként ezek keresztezik egymást. A természetes személyek jövedelemadója az alkalmazotti jövedelemből, a munkaviszonyon kívül. folytatott művészeti tevékenységből származó bevételből, az állampolgár vállalkozói tevékenységéből, a tőkehozadékokból - például a dividendából (osztalék) - és számos egyéb jövedelemből (például azon sorsjáték-nyeremények, melyekre nem vonatkozik az adómentesség) kiszámított adóból áll. Az említett két nagy csoport tehát; az alkalmazottak csoportja, illetve az önállóan keresőké. Ezek abban a pillanatban keresztezik egymást, ha az adófizető alkalmazott is, és egyúttal egyéb tevékenységből is van jövedelme. A színháznál alkalmazott színészek filmszerepért járó tiszteletdíja, az orvosként dolgozó író könyvéért fizetett tiszteletdíja stb. számít ilyen esetnek. És, persze, az is, ha például az egyébként vállalatnál alkalmazott kőműves az Ipartörvény alkapján munkaidőn kívül folytat vállalkozó tevékenységet. A törvény értelmében a lakosságnak nyilvánvalóan a nagyobb része nem lesz köteles adóbevallást tennie, hiszen há bevételei csak alkalmazotti tevékenységéből lesznek (vagyis alkalmazotti viszonyból), akkor továbbra is adóelőleget fizet az alkalmazó (vagyis a munkáltató) révén azzal, hogy az év végén sor kerül a adókiegyenlítésre. A jövedelemadó igazságosságát bizonyítja, hogy minden személy esetében (lehet szó alkalmazottról vagy vállalkozóról) 20 400 korona adózatlan minimummal számol. Gyermekenként (legfeljebb azonban 4 gyermekre) 9000 korona a megadózhatatlan minimum, házastársra 12 000 korona számítható le évente (persze, csak akkor, amennyiben a jövedelme nem éri el a 20 400 koronát. A fentiek értelmében tehát az az alkalmazott, aki a gyermekekre vonatkozó adózatlan minimumot fizetéséből számíttatja le, a következőképpen számíthatja ki, milyen adót Bruttó bér 5200 korona Biztosítás (13,5%) -702 korona Közlekedés -200 korona Adózatlan minimum -1700 korona Gyermekekre (2x750) -1500 korona Maradék (adózható bér) 1098 korona Felkerekítve 1100 korona Előleg 165 korona Alkalmazottunk tehát 165 korona adóelőleget és 702 korona egészségügyi biztosítást fizet, vagyis összesen 867 koronát vonnak le béréből. Megjegyezzük azonban, hogy a 13,5 százalékos egészségügyi biztosítás egyelőre Csehországra vonatkozik, a szlovák kormány 12 százalékra tett javaslatot, melyet a szlovák parlament legközelebbi ülésén vitat meg. A fenti számítást tehát így kell értelmezni, illetve a végeredmény a szóban forgó biztosítási tétel alakulásával (hiszen ez még lehet 11 százalék éppen úgy, mint 12 vagy éppenséggel 13,5-14 százalék) párhuzamosan módosul. Erről, természetesen részletesen tájékoztatjuk majd olvasóinkat, az idevágó táblázattal együtt. Még egy megjegyzés a fenti példához: a közlekedésre a munkahelyükre 30 kilométeren belül utazóknak a törvény értelmében 200 koronát, az ezen felül utazóknak pedig 300 koronát számolnak le megadózhatatlan tételként. A természetes személyek egyébként a következő táblázat alapján fizetnek jövedelemadót: VÍGAN ZENGJETEK CITORÁK CSALLÓKÖZI BETLEHEMES JÁTÉKOK ÉS MENDIKÁK ÁG TIBOR GYŰJTÉSÉBEN Minap közeli ismerősöm kért arra, írjam le neki a Csendes éj című német karácsonyi műdal magyar szövegét, mondván, meg akarja tanítani gyermekeivel. Válasz helyett kérdést szegeztem neki: Aztán nem lenne-e kedvesebb számukra egyegy magyar karácsonyi ének? Pedig akkor még nem tudtam, hogy megjelenés előtt áll egy tudományos igényű válogatás a Csallóköz karácsonyi énekeiből és betlehemes játékaiból. A Gyurcsó István Alapítvány által kiadandó füzetek 1. száma Vígan zengjetek citorák címmel adja közre az Ag Tibor gyűjtötte és válogatta anyagot. A három részre tagolt füzetecske első részében, a MendikálásKántálás fejezetcím alatt, egy csokorba kötve találjuk a kisgyerekek és a felnőttek karácsonyesti énekeit. Nos, éppen ezek között akad számos olyan, amely a magyar nyelvterület más tájegységeiben lakók között is ismert. Különleges ízt ad az itt olvasható és megtanulható daloknak a tájnyelvi szavak világa. A második részben az egymástól időben is elkülönülő Csillagjárás népszokásnak és a Háromkirályjárásnak a leírása és dalai találhatók. A harmadik részbe szám szerint hat - a pozsonyeperjesi, a nagyszarvai, a nagylúcsi, a nagyudvarnoki, a felsővárosi és a pódafai - betlehemes játékot választott ki Ág Tibor. Közelebbről szemrevételezve megfigyelhető, hogy a közreadott népi dramatikus játékok a bibliai kisdedről szóló Jézus-legenda különböző mértékű stilizáltságával, valamint profanizáló mesélése és kommentálása révén került közre mind a játszókhoz, mind a hallgatósághoz. Ez a tény is alátámasztja a kötet szerzőjének, Ág Tibornak az óhaját: ..Nagy öröm lenne számunkra, ha ez a szerény válogatás visszhangra találna mindazoknál, akiknek nem mindegy, hogy mi lesz itt száz év múlva. Ha nemcsak megvennék a kiadványt, de a benne közölt szép karácsonyi énekeket és betlehemes játékokat be is tanítanák a fiatalokkal. Sőt, nemcsak betanítanák a csallóközi magyarság eddig megőrzött hagyományát, de saját környezetükben az idősebbek körében megpróbálnák további változatok gyűjtésével gazdagítani az eddig feltárt hagyományt." Ha ehhez a gondolathoz hozzáteszem, hogy a Mátyusföld, Nógrád, Gömör vagy a Bodrogköz falvai lakóinak szívében is rejtezhetnek ilyen karácsonyi énekek és játékok, akkor egész szép gyűjteményes kötetre Csallóközi BctUfemes játikffí^ és meruli^á/i Vígan zengjetek , citoráf^ Gyűjtötte és válogatta ÁG TIBOR gyurtsó István Majitviny Tűzeti^ 1 Megadóztatható jövedelem koronától koronáig adókulcs 0 60 000 15% 60 000 120 000 9 000 + 20% a 60 000-et meghaladó alapból 120 000 180 000 21 000 + 25% a 120 000-et " " 180 000 540 000 36 000 f 32% a 180 000-et" " 540 000 1 080 000 151 000 + 40% az 540 000-et " " 1 080 000 367 200 + 47% az 1 080 000-et" " Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy következő fejezetünkben (kedden) a természetes személyekre vonatkozó adómentességről írunk. -pglenne kilátás Ág Tibor népzenetudósi műhelyében. (dusza) xxx A Csallóköz és Mátyusföld népi hagyományainak, történelmi emlékeinek, kulturális értékeinek a bemutatására vállalkozó Gyurcsó István Alapítvány Füzetek Vígan zengjetek citorák című első kötetét a dunaszerdahelyi Csemadok-boltban, a Csemadok járási titkárságán, a Kováts Pressnélés a Téka könyvterjesztőinél vásárolhatják meg.