Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám, szerda

HIRDETES ELSEJE UTÁN ELVÁLIK... ILLETÉKESEKKEL AZ ÖNÁLLÓ SZLOVÁKIA GAZDASÁGÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSÁRÓL Szlovákia gazdasága 1990-től állandó visszaesésben van. Ennek okai közismertek: szerkezetváltás, a keleti piacok elvesztése, az energiahordozók árának emelkedése, a valóban szakképzett emberek hiánya, s nemegyszer a vállalatok rugalmatlansága. Már csak néhány nap - úgy is mondhatnánk néhány óra - van hátra Szlovákia önállóvá válásáig, amikoris teljes mértékben érvényesül „a mindenki a sajátjából gazdálkodjon" sokat hangoztatott elve. A prognózisok szerint a gazdaság, mint az ország létének egyik letéteményese a szétválást követően rövid távon további veszteségeket fog szenvedni. Az alábbiakban az egyes tárcák, területek illetékeseit kérdeztük, vajon mivel is számolnak január elsejét követően, mennyire készültek fel az önállóságra, illetve mire számíthat részükről a lakosság. A válaszokból kapott kép korántsem teljes és méginkább nem biztató, már csak azért sem, mert - amint azt naponta tapasztalhatjuk - az osztozkodási játékszabályok minden ígérgetés és bizonygatás ellenére nem egyértelműek. VÁMUNIÓ: A GYAKORLAT DÖNTI EL HELYESSÉGÉT Csehszlovákia belső határa, amely Szlovákiát Csehországtól vá­lasztja el, 1993. január 1-től - a 20. század során immár másod­szor - láthatóvá válik, összesen mintegy húsz, közúti és vasúti vám­hivatal kezdi meg fokozatosan mű­ködését. A tervek szerint csak a jövő év második felében számolhatunk tényleges vámhivatalokkal, átmene­tileg csupán ellenőrző pontokat hoz-. nak létre, amelyek mindössze az áruk fizikai forgalmát jegyzik, hatá­ron való ellenőrzésükre nem kerül sor. Csehország és Szlovákia közös érdeke a gazdaságuk integrálódá­sából eredő együttműködés folytatá­sa. Ennek elősegítésére és a nem­zetközi szervezetekhez való gyor­sabb csatlakozás érdekében a két állam kormánya még októberben úgy döntött, hogy vámunióról szóló egyezményt köt, amelynek követke­zők az alapelvei: egységes vámterü­let, amely a szerződő felek vámterü­leteiből áll; e vámterület keretében szavatolják az áruk és szolgáltatá­sok szabad áramlását, megszüntetik a vámokat; a szerződő felek a har­madik országok viszonylatában kö­zös vámtarifát és közös kereskedel­mi, valamint vámpolitikát érvényesí­tenek; a vámunió keretében a két fél egységes vámügyi törvényhozást valósit meg és egyeztetik a vámtari­fákat, azonos vámgyakorlatot és ok­mányokat vezetnek be. A feladatok teljesítésének összehangolását a Vámunió Tanács végzi, amely paritásos összetételű. E tanács vég­rehajtó szerve az állandó titkárság, s a vitás kérdések megoldására döntőbizottságot hoznak létre. A kishatárforgalmat és a turiz­must nem befolyásolja a vámunió, csupán a kereskedelmi jellegű áru­szállítást érinti. EduardBeláň, a po­zsonyi vámigazgatóság munkatársa szerint a vámunió keretében nem lehet a hazai (értsd szlovákiai) ipart, s egyáltalán a gazdaságot önkénye­sen megemelt vámtarifákkal védeni, vagy nem vámjellegű korlátozásokat bevezetni az unión belül. Amíg nem lesznek felállítva az állandó vámhi­vatalok, addig a cseh exportőrök Szlovákiába (és fordítva) adóval súj­tott termékeket szállítanak. Tehát a szlovákiai (cseh) árusító a hozzá­adottérték-adó kifizetésével jut az áruhoz, majd az illetékes hivatalban igazolja az átvételt. Ezt az igazolást elküldi a cseh (szlovák) partnernek, amely megtéríti az adót, s így meg­késve, ám adómentes lesz az ex­port. (só) MEZŐGAZDASÁG: SZÚKEN, DE AZ EGYENRANGÚSÁG ALAPELVE SZERINT Sikerül-e megállítani a szlovákiai mezőgazdaság két éve tartó zuha­nórepülését, s egyúttal megteremte­ni a válságból való kilábalás stabil kiindulópontjait, ez a kérdések kér­dése napjainkban a tárca vezetése számára. A liberalizált ár- és piaci viszonyok közé kényszerített ágaza­ti termelés példátlan mértékű visz­szaesése ugyanis lassan már a la­kosság élelmiszerellátását veszé­lyezteti, ha nem történik hatékony lépés a válság kezelésére. Miroslav Maxon, a szlovák föld­művelési miniszter titkárságának ve­zetője bizakodó. Véleménye szerint ugyanis megvannak a feltételei, hogy a termelés radikális visszaesé­sét megállítsák és stabilizálják, sőt a jövő év második felében az ágazat akár megindulhat felfelé a lejtőn. Az önálló szlovák agrárpolitika azonban nem vonatkoztatható el a cseh­országi fejlődéstől, mivel a megkö­tött vámunió egyértelműen szoros együttműködést feltételez a két ága­zat további sorsát érintő legfonto­KÜLKERESKEDELEM: SIKERÜLT A LÉPÉSVÁLTÁS Az 1989-es politikai fordulat után Csehszlovákia külkereskedelme 180 fokos fordulatot vett. A KGST megszűnte és a Szovjetunió felbom­lása alapvetően módosította érde­keltségi területeinket. Igaz, az irány­váltás a kereskedelem visszaesésé­vel is együttjárt. Szlovákia 1993-tól a del imitáció során kettéosztott csehszlovák kereskedelmi kirendelt­ségek egy részéhez jut hozzá. Az SZK Gazdasági Minisztériumában Burda mérnök közölte, január else­jétől máris működnek a Szlovákia számára legfontosabb országokban (a szomszédos államokban, az Eu­rópai Közösségek 12 tagállamában és a G 7, a világ hét legfejlettebb országában) a külkereskedelmi kép­viseletek. Ezek egyben hazánk legjelentő­sebb kereskedelmi partnerei is. A minisztériumi szakember szerint a külkereskedelem lépésváltása si­került, hiszen a fejlett nyugati or­szágokat tömörítő Európai Közössé­gekkel szemben szeptember 30-ig Szlovákia 7,5 milliárd koronás pozi­tívumra tett szert, ezen belül Német­ország irányában 3,7 milliárd korona a többlet. Ennek ellenére az össz­mérleg a szeptember végi adatok szerint még mindig enyhén deficites, ugyanis a volt Szovjetunióból óriási mennyiségű nyersanyagot importá­lunk (vasérc, kőolaj, földgáz), s a FÁK-ban uralkodó zűrzavaros viszonyok miatt nehéz az ellentéte­lezés. Burda mérnök külön hangsú­lyozta a Magyarországgal kialakított zökkenőmentes kereskedelmi kap­csolatokat, ennek egyik jele a Čer­nák-Kádár gazdasági miniszterek által ősszel aláírt szerződés. Persze, van árnyoldal is'; mégpedig az, hogy a kivitel nagy részét nyersanyagok, félkésztermékek teszik ki, ám ezen a helyzeten csak fokozatosan lehet javítani, egyelőre a közel kiegyensú­lyozott mérleg is sikerként könyvel­hető el. (só) KÖRNYEZETVÉDELEM: KÖVETKEZETESEBB NEVELÉSSEL Milyen évet vár a környezet vé­delme szempontjából Jozef Zlocha miniszter? - Mindenképpen javulással szá­molok. Ehhez azonban a környezet iránti felelősséget az eddigieknél sokkal jobban tudatosítania kell min­denkinek, azért jövőre következete­sebb ökológiai nevelést szeretnénk bevezetni. A minisztérium a lehetőségeihez mérten továbbra is támogatni fogja a környezetvédelmi célú beruházá­sokat. Ezen belül fontos, hogy foly­tatódjon a víztisztítók létesítése. Szlovákiai méretben komoly gondot okoz a levegőszennyezés, ezért tá­mogatni fogjuk a legnagyobb forrá­sok kiküszöbölésére tett igyekezete­ket. A harmadik terület pedig, ahol •mindenképpen számolunk a segít­ségnyújtással, a községek ivóvízel­látási gondjainak megoldása. -tl­1992. DECEMBER 24. Peter Mihók, a Szlovák Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke: MEGLEPETÉS - KIZÁRVA sabb kérdések megoldásában. Min­denesetre a szlovák agrárpolitika jö­vőre immár teljes mértékben a kü-, lönböző vállalkozási formák közötti egyenrangúság alapelve szerint próbálja meg kivezetni a válságból az ágazatot. Nem tesz majd különb­séget az új tulajdonosi szövetkeze­tek, a fokozatosan privatizált állami gazdaságok és magángazdálkodók közötti támogatásban sem. Ellenben az önellátásra berendezkedett kis­termelők már nem számíthatnak az előző években megszokott bőkezű támogatásra. Ágazati támogatásban csak azok reménykedhetnek, akik meghatározó mértékben veszik ki részüket az ország élelmiszerellátá­sából. A költségvetés által biztosított mintegy 7 milliárd korona ugyanis nagyon leszűkíti a lehetőségeket. A termelőkön is múlik, hogy ezzel a szakemberek szerint is szerény­nek minősített lehetőséggel tudnak-e hatékonyan élni, illetve elég lesz-e ez az összeg magára a túlélésre. (t. szilvássy) • A Szlovák Ipari és Kereskedel­mi Kamara már 1992 derekától tevé­kenykedik. Milyen változásokat ho­zott munkájukban Szlovákia teljes önállósulása? - Júliusi kamaraalapítási lépé­sünkkel már megelőztük a politikai fejlődést, önálló, független vállalko­zói szerkezetet hoztunk létre a köz­társaságban. Korábban nemzetközi­leg ugyan elismertek, ugyanakkor azonban mégiscsak úgy vettek ben­nünket, hogy a szövetségi államon belül létezünk, (gy bizonyos tevé­kenységeket nem folytathattunk. Például kiadhattuk a vámmentesítő árukísérő iratokat, de kiállításukért garanciát nem vállalhattunk. És ilyen eset több is akadt. Januártól már ez sem akadály, a nemzetközi szerző­désekből ránk háruló feladatokat maradéktalanul elvégezzük. Erre úgy felkészültünk, hogy számunkra az évkezdés semmilyen meglepe­tést nem hozhat. Vagyis mindent megcsinálunk, ami egy szuverén ál­lam kamarájára hárulhat. Vállalko­zóinknak sem kell tartaniuk attól, hogy a szétválási viszonyok rende­zetlensége esetleg visszafogja őket. A Csehszlovák Ipari és Kereskedel­mi Kamara december végén meg­szűnt. Szlovákiában mi, Cseh­országban a Cseh Gazdasági Ka­mara veszi át a váltóbotot, de végér­vényesen alighanem csak április el­sejétől. • Ha már ennyire felkészültek, várható-e változás a vállalkozói szféra irányában? - Részünkről aligha. Ugyanakkor kétkedve fogadjuk a kormányintéz­kedések némelyikét. A kezdő vállal­kozókra amúgy is nem könnyű ter­hek nehezednek: adózási kötele­zettség, bonyolult adminisztráció és amit kiemelnék, a hitelek eltűnése. Szóban hiába támogatják őket, ha vállalkozóellenes légkörben élünk. Pedig éppen az ellenkezőjére lenne szükség. S mivel úgy érezzük, a vál­lalkozói szféra méginkább éhes lesz a nemzetközi információcserére, eb­ben mindenképpen segítségére kí­vánunk lenni. Azt valljuk, a tájéko­zottabbak vállalkozói kockázatukat is csökkenthetik. Ugyanakkor hatá­rozottan fel akarunk lépni a törvény­alkotással s a kormánnyal szemben, rámutatva a vállalkozást gátló lépé­sekre. -jmk­ENERGETIKA: LESZ RÁ ENERGIÁNK? A januártól önállóvá váló Szlová­kia az energetika terén sohasem volt önellátó. Közismert, hogy rendkívül szegény az energiahordozókban, a hazai források csupán a fogyasz­tás alig 14 százalékát fedezik. Ám az egységes Csehszlovákia közös energetikai rendszere révén eddig nem volt különösebb gond a keleti országrész szükségleteinek biztosí­tása. Jelenleg Szlovákia a villanyáram 15 százalékát importálja, elsősorban Csehországból. A Szlovák Energeti­kai Vállalat (SEP) vezetője, Rudolf Kvetán, valamint az SZK Gazdasági Minisztériumában šecho mérnök megerősítette, a villanyáram cseh­országi behozatala továbbra is zök­kenőmentes lesz. A kettéválás nem okoz fennakadást, ugyanis 1995-ig szerződés biztosítja az importot. S amit külön hangsúlyoztak a mi­nisztériumban: az ár terén nincs vál­tozás, a vámunió keretében nem kernényvalutában, hanem termé­kekkel ellentételezzük a szállítást. A szénbehozatal esetében szintén hasonlóképpen járnak el. Közel hároméves huzavona után végre eldőlt az energia szempontjá­ból rendkívül lényeges - eddig kö­zös - gáz- és olajvezeték (Transpet­rol) sorsa. A Transpetrol két önálló részvénytársasággá vált, a szlovák Transpetrolra és a cseh Petrotrans­ra. A vagyonelosztás a területi elv alapján zajlott: 77,19 százalék a ke­leti, 22,81 százalék pedig a nyugati országrész birtokába jutott. Az ener­giahordozók szállításának költsége a távolságtól függ, annyi azonban már most bizonyos: mind a cseh, mind a szlovákiai finomítók az eddi­ginél magasabb áron juthatnak hoz­zá az olajhoz. Igaz, a cég vezetősé­ge megnyugiatásul hozzátette, a Slovnaft számára az árváltozás megközelítőleg 2,5, Litvínov számá­ra 4,7-5 százalékos növekedést okoz csupán a szállítási költségek­ben. (sidó) VASÚT, EGYENSÚLY - ÁREMELÉSSEL Fejlett infrastruktúra, megfelelő közlekedési hálózat nélkül Európá­hoz való felzárkózásunk csalóka áb­ránd marad csupán, ha idejében nem kezdünk hozzá a lemaradás felszámolásához. A távközlés évek óta ismert gondjai, műszaki színvo­nalának elmaradottsága ugyanis olyan kedvezőtlen tényező nálunk, amelyek nemcsak a hazai vállalko­zások fejlődését, de egyúttal a nyu­gati tőke beáramlását is nagymér­tékben fékezi. Amint azt Ivan Regu­litól, a Szlovák Köztársaság Köz­lekedési és Távközlési Minisztéri­umának sajtószóvivőjétől megtud­tuk, ezen a területen főként a fela­jánlott nyugati pénzügyi segítségnek köszönhetően van remény a gyors felzárkózásra. Természetesen mind­ennek ára is van, hiszen a nyugati pénzügyi szakemberek könnyen ki tudják számítani, hogy milyen díjté­telek mellett rentábilis a távközlési eszközök működtetése. Tehát a mintegy 7,5 milliárd korona értékű jövőre esedékes fejlesztési beruhá­zás nyugati finanszírozásának egyik szerződésben kikötött feltétele, hogy a telefondíiszabások rentábilissá te­gyék a működtetést. Ezért minden valószínűség szerint április 1-jétől 1,50 koronára emelkedik a telefon­beszélgetések alapdíja. Sajnos, a pénzhiány, s főleg a költségvetési források szűk kerete a közlekedésben is rákényszeríti a tárca vezetését, hqgv akár nép­szerűtlen intézkedések árán próbál­ja meg fenntartani az ágazati költ­ségvetés egyensúlyát. Kétségtelen, hogy ez a közlekedési díjszabások emelése nélkül nehezen kivitelezhe­tő. Természetesen az új évben önál­lósult közlekedési tárcának a díjtéte­lek megszabásánál figyelembe kell majd vennie a csehországi árak ala­kulását is, erre egyezmények köte­lezik, ráadásul arra is ügyelni kell, hogy a vasúti és a közúti közlekedés díjszabása között ne legyen túl nagy a különbség. A költségvetési támo: gatás leépítése miatt tehát az új évben várhatóan tovább növeked­nek a szállítási, utazási költségek. Hogy milyen mértékben, azt jelenleg még nehéz pontosan meghatároz­ni. (tszl) MIT KELL TUDNI ADÓÜGYBEN? Január elsejével tehát hatályba lép a Szö­vetségi Gyűlés 212/1992-es Tt. sz. törvénye az új adózási rendszerről, melynek lényegét próbáltuk ismertetni ezúttal záruló soroza­tunkban. Emlékeztetőül az alábbiakban még egyszer felsoroljuk az új adótörvényeket, a törvény számával együtt, hogy mindazok, akik valamilyen vállalkozás, tevékenység, örökösödés, ajándékozás stb. révén tesznek szert valamilyen jövedelemre, tudják, mely törvény szerint vetik ki rájuk az adót, s ha adókötelezettségüknek a törvény által meg­határozott határidőben nem tesznek eleget, esetleg milyen bírsággal számolhatnak. - 212/1922 Tt. sz. törvény - az SZGY által jóváhagyott törvény az adózási rendszerről; - 222/1992 Tt. sz. törvény - az SZGY áltál jóváhagyott törvény a hozzáadottérték­adóról; - 213/1992 Tt. sz. törvény - az SZGY által jóváhagyott törvény a fogyasztási adókról; - 286/1992 Tt. sz. törvény - az SZGY által jóváhagyott törvény a jövedelemadókról; - 317/1992 Tt. sz. törvény - az SZNT által jóváhagyott törvény az ingatlanadóról;; - 319/1992 Tt. sz. törvény - az SZNT által jóváhagyott törvény az útadóról; - 314/1992 Tt. sz. törvény - az SZNT által jóváhagyott törvény az örökösödési, ajándé­kozási és ingatlanátruházási adóról;; - 320/1992 Tt. sz. törvény - az SZNT által jóváhagyott törvény az igazgatási illeté­kekről; - 511/1992 Tt. sz. törvény - az SZNT törvénye az adóigazgatásról, az illetékek­ről, valamint a területi pénzügyi szervek rendszerében bekövetkezett változá­sokról. Az utóbbi, vagyis az 511-es számú tör­vény tulajdonképpen az alfája és ómegája az új adózási rendszer érvényesítésének, ez a törvény tartalmazza ugyanis mindazokat a tennivalókat, melyeket az adófizetőknek meg kell tenniük, azokat a határidőket, me­lyekhez igazodniuk kell, ellenkező esetben komoly bírságban részesülhetnek. E törvény értelmében például minden adóköteles sze-, mélynek az adóév leteltével a következő év március 31-ig meg kell tennie az adóbeval­lást, amennyiben a törvény vagy egyéb ren­delkezés nem írja ezt elő másképp. Amennyi­ben pedig az adózási időszak rövidebb egy évnél, akkor az adóbevallást vagy -jelentést ennek letelte után 15 napon belül kell megten­ni. . -pg­Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a jovoben Válasz olvasóinknak rova­tunkban - ,idószakértök bevonásává! - szívesen megválaszoljuk Adóügyben felteit kérdéseiket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom