Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám, szerda

HIRDETES ELSEJE UTÁN ELVÁLIK... ILLETÉKESEKKEL AZ ÖNÁLLÓ SZLOVÁKIA GAZDASÁGÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSÁRÓL Szlovákia gazdasága 1990-től állandó visszaesésben van. Ennek okai közismertek: szerkezetváltás, a keleti piacok elvesztése, az energiahordozók árának emelkedése, a valóban szakképzett emberek hiánya, s nemegyszer a vállalatok rugalmatlansága. Már csak néhány nap - úgy is mondhatnánk néhány óra - van hátra Szlovákia önállóvá válásáig, amikoris teljes mértékben érvényesül „a mindenki a sajátjából gazdálkodjon" sokat hangoztatott elve. A prognózisok szerint a gazdaság, mint az ország létének egyik letéteményese a szétválást követően rövid távon további veszteségeket fog szenvedni. Az alábbiakban az egyes tárcák, területek illetékeseit kérdeztük, vajon mivel is számolnak január elsejét követően, mennyire készültek fel az önállóságra, illetve mire számíthat részükről a lakosság. A válaszokból kapott kép korántsem teljes és méginkább nem biztató, már csak azért sem, mert - amint azt naponta tapasztalhatjuk - az osztozkodási játékszabályok minden ígérgetés és bizonygatás ellenére nem egyértelműek. VÁMUNIÓ: A GYAKORLAT DÖNTI EL HELYESSÉGÉT Csehszlovákia belső határa, amely Szlovákiát Csehországtól választja el, 1993. január 1-től - a 20. század során immár másodszor - láthatóvá válik, összesen mintegy húsz, közúti és vasúti vámhivatal kezdi meg fokozatosan működését. A tervek szerint csak a jövő év második felében számolhatunk tényleges vámhivatalokkal, átmenetileg csupán ellenőrző pontokat hoz-. nak létre, amelyek mindössze az áruk fizikai forgalmát jegyzik, határon való ellenőrzésükre nem kerül sor. Csehország és Szlovákia közös érdeke a gazdaságuk integrálódásából eredő együttműködés folytatása. Ennek elősegítésére és a nemzetközi szervezetekhez való gyorsabb csatlakozás érdekében a két állam kormánya még októberben úgy döntött, hogy vámunióról szóló egyezményt köt, amelynek következők az alapelvei: egységes vámterület, amely a szerződő felek vámterületeiből áll; e vámterület keretében szavatolják az áruk és szolgáltatások szabad áramlását, megszüntetik a vámokat; a szerződő felek a harmadik országok viszonylatában közös vámtarifát és közös kereskedelmi, valamint vámpolitikát érvényesítenek; a vámunió keretében a két fél egységes vámügyi törvényhozást valósit meg és egyeztetik a vámtarifákat, azonos vámgyakorlatot és okmányokat vezetnek be. A feladatok teljesítésének összehangolását a Vámunió Tanács végzi, amely paritásos összetételű. E tanács végrehajtó szerve az állandó titkárság, s a vitás kérdések megoldására döntőbizottságot hoznak létre. A kishatárforgalmat és a turizmust nem befolyásolja a vámunió, csupán a kereskedelmi jellegű áruszállítást érinti. EduardBeláň, a pozsonyi vámigazgatóság munkatársa szerint a vámunió keretében nem lehet a hazai (értsd szlovákiai) ipart, s egyáltalán a gazdaságot önkényesen megemelt vámtarifákkal védeni, vagy nem vámjellegű korlátozásokat bevezetni az unión belül. Amíg nem lesznek felállítva az állandó vámhivatalok, addig a cseh exportőrök Szlovákiába (és fordítva) adóval sújtott termékeket szállítanak. Tehát a szlovákiai (cseh) árusító a hozzáadottérték-adó kifizetésével jut az áruhoz, majd az illetékes hivatalban igazolja az átvételt. Ezt az igazolást elküldi a cseh (szlovák) partnernek, amely megtéríti az adót, s így megkésve, ám adómentes lesz az export. (só) MEZŐGAZDASÁG: SZÚKEN, DE AZ EGYENRANGÚSÁG ALAPELVE SZERINT Sikerül-e megállítani a szlovákiai mezőgazdaság két éve tartó zuhanórepülését, s egyúttal megteremteni a válságból való kilábalás stabil kiindulópontjait, ez a kérdések kérdése napjainkban a tárca vezetése számára. A liberalizált ár- és piaci viszonyok közé kényszerített ágazati termelés példátlan mértékű viszszaesése ugyanis lassan már a lakosság élelmiszerellátását veszélyezteti, ha nem történik hatékony lépés a válság kezelésére. Miroslav Maxon, a szlovák földművelési miniszter titkárságának vezetője bizakodó. Véleménye szerint ugyanis megvannak a feltételei, hogy a termelés radikális visszaesését megállítsák és stabilizálják, sőt a jövő év második felében az ágazat akár megindulhat felfelé a lejtőn. Az önálló szlovák agrárpolitika azonban nem vonatkoztatható el a csehországi fejlődéstől, mivel a megkötött vámunió egyértelműen szoros együttműködést feltételez a két ágazat további sorsát érintő legfontoKÜLKERESKEDELEM: SIKERÜLT A LÉPÉSVÁLTÁS Az 1989-es politikai fordulat után Csehszlovákia külkereskedelme 180 fokos fordulatot vett. A KGST megszűnte és a Szovjetunió felbomlása alapvetően módosította érdekeltségi területeinket. Igaz, az irányváltás a kereskedelem visszaesésével is együttjárt. Szlovákia 1993-tól a del imitáció során kettéosztott csehszlovák kereskedelmi kirendeltségek egy részéhez jut hozzá. Az SZK Gazdasági Minisztériumában Burda mérnök közölte, január elsejétől máris működnek a Szlovákia számára legfontosabb országokban (a szomszédos államokban, az Európai Közösségek 12 tagállamában és a G 7, a világ hét legfejlettebb országában) a külkereskedelmi képviseletek. Ezek egyben hazánk legjelentősebb kereskedelmi partnerei is. A minisztériumi szakember szerint a külkereskedelem lépésváltása sikerült, hiszen a fejlett nyugati országokat tömörítő Európai Közösségekkel szemben szeptember 30-ig Szlovákia 7,5 milliárd koronás pozitívumra tett szert, ezen belül Németország irányában 3,7 milliárd korona a többlet. Ennek ellenére az összmérleg a szeptember végi adatok szerint még mindig enyhén deficites, ugyanis a volt Szovjetunióból óriási mennyiségű nyersanyagot importálunk (vasérc, kőolaj, földgáz), s a FÁK-ban uralkodó zűrzavaros viszonyok miatt nehéz az ellentételezés. Burda mérnök külön hangsúlyozta a Magyarországgal kialakított zökkenőmentes kereskedelmi kapcsolatokat, ennek egyik jele a Černák-Kádár gazdasági miniszterek által ősszel aláírt szerződés. Persze, van árnyoldal is'; mégpedig az, hogy a kivitel nagy részét nyersanyagok, félkésztermékek teszik ki, ám ezen a helyzeten csak fokozatosan lehet javítani, egyelőre a közel kiegyensúlyozott mérleg is sikerként könyvelhető el. (só) KÖRNYEZETVÉDELEM: KÖVETKEZETESEBB NEVELÉSSEL Milyen évet vár a környezet védelme szempontjából Jozef Zlocha miniszter? - Mindenképpen javulással számolok. Ehhez azonban a környezet iránti felelősséget az eddigieknél sokkal jobban tudatosítania kell mindenkinek, azért jövőre következetesebb ökológiai nevelést szeretnénk bevezetni. A minisztérium a lehetőségeihez mérten továbbra is támogatni fogja a környezetvédelmi célú beruházásokat. Ezen belül fontos, hogy folytatódjon a víztisztítók létesítése. Szlovákiai méretben komoly gondot okoz a levegőszennyezés, ezért támogatni fogjuk a legnagyobb források kiküszöbölésére tett igyekezeteket. A harmadik terület pedig, ahol •mindenképpen számolunk a segítségnyújtással, a községek ivóvízellátási gondjainak megoldása. -tl1992. DECEMBER 24. Peter Mihók, a Szlovák Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke: MEGLEPETÉS - KIZÁRVA sabb kérdések megoldásában. Mindenesetre a szlovák agrárpolitika jövőre immár teljes mértékben a kü-, lönböző vállalkozási formák közötti egyenrangúság alapelve szerint próbálja meg kivezetni a válságból az ágazatot. Nem tesz majd különbséget az új tulajdonosi szövetkezetek, a fokozatosan privatizált állami gazdaságok és magángazdálkodók közötti támogatásban sem. Ellenben az önellátásra berendezkedett kistermelők már nem számíthatnak az előző években megszokott bőkezű támogatásra. Ágazati támogatásban csak azok reménykedhetnek, akik meghatározó mértékben veszik ki részüket az ország élelmiszerellátásából. A költségvetés által biztosított mintegy 7 milliárd korona ugyanis nagyon leszűkíti a lehetőségeket. A termelőkön is múlik, hogy ezzel a szakemberek szerint is szerénynek minősített lehetőséggel tudnak-e hatékonyan élni, illetve elég lesz-e ez az összeg magára a túlélésre. (t. szilvássy) • A Szlovák Ipari és Kereskedelmi Kamara már 1992 derekától tevékenykedik. Milyen változásokat hozott munkájukban Szlovákia teljes önállósulása? - Júliusi kamaraalapítási lépésünkkel már megelőztük a politikai fejlődést, önálló, független vállalkozói szerkezetet hoztunk létre a köztársaságban. Korábban nemzetközileg ugyan elismertek, ugyanakkor azonban mégiscsak úgy vettek bennünket, hogy a szövetségi államon belül létezünk, (gy bizonyos tevékenységeket nem folytathattunk. Például kiadhattuk a vámmentesítő árukísérő iratokat, de kiállításukért garanciát nem vállalhattunk. És ilyen eset több is akadt. Januártól már ez sem akadály, a nemzetközi szerződésekből ránk háruló feladatokat maradéktalanul elvégezzük. Erre úgy felkészültünk, hogy számunkra az évkezdés semmilyen meglepetést nem hozhat. Vagyis mindent megcsinálunk, ami egy szuverén állam kamarájára hárulhat. Vállalkozóinknak sem kell tartaniuk attól, hogy a szétválási viszonyok rendezetlensége esetleg visszafogja őket. A Csehszlovák Ipari és Kereskedelmi Kamara december végén megszűnt. Szlovákiában mi, Csehországban a Cseh Gazdasági Kamara veszi át a váltóbotot, de végérvényesen alighanem csak április elsejétől. • Ha már ennyire felkészültek, várható-e változás a vállalkozói szféra irányában? - Részünkről aligha. Ugyanakkor kétkedve fogadjuk a kormányintézkedések némelyikét. A kezdő vállalkozókra amúgy is nem könnyű terhek nehezednek: adózási kötelezettség, bonyolult adminisztráció és amit kiemelnék, a hitelek eltűnése. Szóban hiába támogatják őket, ha vállalkozóellenes légkörben élünk. Pedig éppen az ellenkezőjére lenne szükség. S mivel úgy érezzük, a vállalkozói szféra méginkább éhes lesz a nemzetközi információcserére, ebben mindenképpen segítségére kívánunk lenni. Azt valljuk, a tájékozottabbak vállalkozói kockázatukat is csökkenthetik. Ugyanakkor határozottan fel akarunk lépni a törvényalkotással s a kormánnyal szemben, rámutatva a vállalkozást gátló lépésekre. -jmkENERGETIKA: LESZ RÁ ENERGIÁNK? A januártól önállóvá váló Szlovákia az energetika terén sohasem volt önellátó. Közismert, hogy rendkívül szegény az energiahordozókban, a hazai források csupán a fogyasztás alig 14 százalékát fedezik. Ám az egységes Csehszlovákia közös energetikai rendszere révén eddig nem volt különösebb gond a keleti országrész szükségleteinek biztosítása. Jelenleg Szlovákia a villanyáram 15 százalékát importálja, elsősorban Csehországból. A Szlovák Energetikai Vállalat (SEP) vezetője, Rudolf Kvetán, valamint az SZK Gazdasági Minisztériumában šecho mérnök megerősítette, a villanyáram csehországi behozatala továbbra is zökkenőmentes lesz. A kettéválás nem okoz fennakadást, ugyanis 1995-ig szerződés biztosítja az importot. S amit külön hangsúlyoztak a minisztériumban: az ár terén nincs változás, a vámunió keretében nem kernényvalutában, hanem termékekkel ellentételezzük a szállítást. A szénbehozatal esetében szintén hasonlóképpen járnak el. Közel hároméves huzavona után végre eldőlt az energia szempontjából rendkívül lényeges - eddig közös - gáz- és olajvezeték (Transpetrol) sorsa. A Transpetrol két önálló részvénytársasággá vált, a szlovák Transpetrolra és a cseh Petrotransra. A vagyonelosztás a területi elv alapján zajlott: 77,19 százalék a keleti, 22,81 százalék pedig a nyugati országrész birtokába jutott. Az energiahordozók szállításának költsége a távolságtól függ, annyi azonban már most bizonyos: mind a cseh, mind a szlovákiai finomítók az eddiginél magasabb áron juthatnak hozzá az olajhoz. Igaz, a cég vezetősége megnyugiatásul hozzátette, a Slovnaft számára az árváltozás megközelítőleg 2,5, Litvínov számára 4,7-5 százalékos növekedést okoz csupán a szállítási költségekben. (sidó) VASÚT, EGYENSÚLY - ÁREMELÉSSEL Fejlett infrastruktúra, megfelelő közlekedési hálózat nélkül Európához való felzárkózásunk csalóka ábránd marad csupán, ha idejében nem kezdünk hozzá a lemaradás felszámolásához. A távközlés évek óta ismert gondjai, műszaki színvonalának elmaradottsága ugyanis olyan kedvezőtlen tényező nálunk, amelyek nemcsak a hazai vállalkozások fejlődését, de egyúttal a nyugati tőke beáramlását is nagymértékben fékezi. Amint azt Ivan Regulitól, a Szlovák Köztársaság Közlekedési és Távközlési Minisztériumának sajtószóvivőjétől megtudtuk, ezen a területen főként a felajánlott nyugati pénzügyi segítségnek köszönhetően van remény a gyors felzárkózásra. Természetesen mindennek ára is van, hiszen a nyugati pénzügyi szakemberek könnyen ki tudják számítani, hogy milyen díjtételek mellett rentábilis a távközlési eszközök működtetése. Tehát a mintegy 7,5 milliárd korona értékű jövőre esedékes fejlesztési beruházás nyugati finanszírozásának egyik szerződésben kikötött feltétele, hogy a telefondíiszabások rentábilissá tegyék a működtetést. Ezért minden valószínűség szerint április 1-jétől 1,50 koronára emelkedik a telefonbeszélgetések alapdíja. Sajnos, a pénzhiány, s főleg a költségvetési források szűk kerete a közlekedésben is rákényszeríti a tárca vezetését, hqgv akár népszerűtlen intézkedések árán próbálja meg fenntartani az ágazati költségvetés egyensúlyát. Kétségtelen, hogy ez a közlekedési díjszabások emelése nélkül nehezen kivitelezhető. Természetesen az új évben önállósult közlekedési tárcának a díjtételek megszabásánál figyelembe kell majd vennie a csehországi árak alakulását is, erre egyezmények kötelezik, ráadásul arra is ügyelni kell, hogy a vasúti és a közúti közlekedés díjszabása között ne legyen túl nagy a különbség. A költségvetési támo: gatás leépítése miatt tehát az új évben várhatóan tovább növekednek a szállítási, utazási költségek. Hogy milyen mértékben, azt jelenleg még nehéz pontosan meghatározni. (tszl) MIT KELL TUDNI ADÓÜGYBEN? Január elsejével tehát hatályba lép a Szövetségi Gyűlés 212/1992-es Tt. sz. törvénye az új adózási rendszerről, melynek lényegét próbáltuk ismertetni ezúttal záruló sorozatunkban. Emlékeztetőül az alábbiakban még egyszer felsoroljuk az új adótörvényeket, a törvény számával együtt, hogy mindazok, akik valamilyen vállalkozás, tevékenység, örökösödés, ajándékozás stb. révén tesznek szert valamilyen jövedelemre, tudják, mely törvény szerint vetik ki rájuk az adót, s ha adókötelezettségüknek a törvény által meghatározott határidőben nem tesznek eleget, esetleg milyen bírsággal számolhatnak. - 212/1922 Tt. sz. törvény - az SZGY által jóváhagyott törvény az adózási rendszerről; - 222/1992 Tt. sz. törvény - az SZGY áltál jóváhagyott törvény a hozzáadottértékadóról; - 213/1992 Tt. sz. törvény - az SZGY által jóváhagyott törvény a fogyasztási adókról; - 286/1992 Tt. sz. törvény - az SZGY által jóváhagyott törvény a jövedelemadókról; - 317/1992 Tt. sz. törvény - az SZNT által jóváhagyott törvény az ingatlanadóról;; - 319/1992 Tt. sz. törvény - az SZNT által jóváhagyott törvény az útadóról; - 314/1992 Tt. sz. törvény - az SZNT által jóváhagyott törvény az örökösödési, ajándékozási és ingatlanátruházási adóról;; - 320/1992 Tt. sz. törvény - az SZNT által jóváhagyott törvény az igazgatási illetékekről; - 511/1992 Tt. sz. törvény - az SZNT törvénye az adóigazgatásról, az illetékekről, valamint a területi pénzügyi szervek rendszerében bekövetkezett változásokról. Az utóbbi, vagyis az 511-es számú törvény tulajdonképpen az alfája és ómegája az új adózási rendszer érvényesítésének, ez a törvény tartalmazza ugyanis mindazokat a tennivalókat, melyeket az adófizetőknek meg kell tenniük, azokat a határidőket, melyekhez igazodniuk kell, ellenkező esetben komoly bírságban részesülhetnek. E törvény értelmében például minden adóköteles sze-, mélynek az adóév leteltével a következő év március 31-ig meg kell tennie az adóbevallást, amennyiben a törvény vagy egyéb rendelkezés nem írja ezt elő másképp. Amennyiben pedig az adózási időszak rövidebb egy évnél, akkor az adóbevallást vagy -jelentést ennek letelte után 15 napon belül kell megtenni. . -pgFelhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a jovoben Válasz olvasóinknak rovatunkban - ,idószakértök bevonásává! - szívesen megválaszoljuk Adóügyben felteit kérdéseiket is.