Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-30 / 306. szám, szerda

1992. DECEMBER 30. IÚJSZÓÄ KALEIDOSZKÓP 8 SZUL0F0LDEM SZÉP HATÁRA A CSALLÓ ÜNNEPI MŰSORÁBÓL Fennállásának tizenötödik évfor­dulója alkalmából nemrégiben ün­nepi bemutató előadást tartott a somorjai Csalló népművészeti együttes, mely a helyi Csemadok­alapszervezet ós a városi művelő­dési központ égisze alatt működik. összefogás eredményeként szü­letett meg" annak idején a Csalló. A kultúra igénylése, a hagyományok iránti tisztelet fogalmaztatta meg velük: „Nekünk, akik szeretjük szü­lőföldünket, édes ízét a szónak, melyet a szülői házban tanultunk, és akik szeretjük népdalaink, nép­táncaink és népszokásaink csodá­latos varázsát, életünk egyik alkotó eleme lett a népművészet". Szüle­tésükkor ezt a gondolatot tűzték zászlajukra, s maradtak hűek hozzá a mai napig. Hat műsorszámot mutatott be az együttes: Kapcsolatok (1978), Az élet dala (.1980), Az emberélet for­dulói (1983), Rokonságok (1984), Hétszínü vadrózsa (1987), és a legújabb, a Szülőföldem szép hatá­ra. Műsoronként elemezhető, nyo­mon követhető az együttes gondo­lati elmélyülése, ahogy fokról fokra birtokába vette hagyománykincsün­ket, átlépve a 20. században létre­jött politikai határokon. Alaposan megtanulták a csallóközi és má­tyusföldi zenei anyanyelvet, tánco­kat, hogy azok birtokában gazda­gíthassák tudásukat többek között a Zoboralja, Gömör, Szatmár, a Dunántúl, Erdély, valamint a Kár­pát-medencében élő más nyelvű népek kultúrájával is, egyszersmind hogy ezeket az értékeket megis­mertethessék hazai és külföldi kö­zönségükkel. A Czingel László, Valacsay Ist­ván, Ürge Mária vezette Csalló ma­gyar együttesként elsőként szerez­te meg az országos B-kategóriát (1984), mely akkor azt jelentette, hogy egyike a» ország huszonöt legjobb együttesének. Az elmúlt ti­zenöt évben többször végeztek az élen az országos népművészeti fesztiválon, készült közreműködé­sükkel néprajzi tárgyú tévéfilm, fel­léptek a szlovák népművészeti se­regszemléken, továbbá Magyaror­szágon, Ausztriában, Szlovéniában. Mostani ünnepi bemutatójuknak vendége volt a régión belüli Csalló­közi Dal- és Táncegyüttes, valamint a magyarországi Szil község ha­gyományőrző csoportja. Régi barát­ság fűzi őket egymáshoz, így ter­mészetes számukra, hogy ünnepe­ik is közösek. A Csalló műsora jellegzetesen évfordulós műsor volt. A régebbi koreográfiák mellett láttunk újakat is, méghozzá nagy létszámú tán­coscsapattól. Például a legújabb számukat, a Szatmári táncokat (Brand! Ferenc) tizenkét pár táncol­ta. A műsor annak ellenére, hogy csaknem tíz esztendő termésének legjavából állt össze, frissnek ha­tott, a Csalló legújabb nemzedéké­nek révén is. A tizenöt esztendő munkája mel­lett ennek a frissességnek, és a színvonalnak is szólt a közönség tapsa. Voltak hiányosságai a mű­sornak, hogyne lettek volna, de a lényeg az, hogy az együttes meg­mutatta erejét, ugyanúgy a zené­szek is. S erre az erőre bizton le­het építeni tovább. TAKÁCS ANDRÁS n BÉIIÉ 1993. január 1-jén ün­nepli 70. születésnap­ját a drága jó feleség, édesanya, anyós, nagymama, JOBBÁGY Györgyné Tóth Júlia (Káván). E szép évforduló al­kalmából jó erőt, egészséget és hosszú éle­tet kíván: férje: Gyuri, fia: Gyuszi, menye: Lubi, unokái: Jana és Angéla. V-790 KELL A KERESKEDŐKNEK SZAKSZERVEZET? SOK ELADÓ NEM ISMERI JOGAIT A kereskedelem volt az első ágazat, amelynek dolgozói saját bőrükön tapasztal­ták a privatizációt. A kisprivatizációról szóló törvény, illetve ezt követően az árve­rések, nagy port vertek, de fokozatos® megnyugodtak a kedélyek. Az, hogy a ma­gánvállalkozóknak alkalmazottaik vannak, új helyzetet teremtett a szakszervezeti szövetségben is. Az eddigi tapasztalatokról, illetve a problémákról beszélgettünk Juraj Segečcsel, a Kereskedelmi és az Idegenforgalmi Dolgozók Szlovákiai Szak­szervezeti Szövetségének elnökével. - Az idő igazolta: jól tettük, hogy a kispri­vatizációról szóló törvény készítésekor nem támogattuk az élelmiszer-kereskedőket, akik sztrájkkal fenyegetőztek, ha nem lesz elő­nyük a boltjuk magánkézbe adásakor. Tud­tuk, a lakosság nem állt volna ki mellettük. Abban is igazunk lett, hogy a kereskedelmi hálózat privatizálása nem bonyolítható le néhány hét alatt, mint ahogyan akkortájt az illetékes miniszterek hangoztatták. Figyel­meztettünk arra is, hogy főképp a járási székhelyeken, széthull az üzlethálózat, hisz nem egy helyen bezárt a cipőbolt, megszűnt a textilüzlet, helyettük talponállók és bisztrók létesültek. Akkoriban azzal vádoltak, hogy akadályozzuk a kisprivatizációt. - Mindezek ellenére a kisprivatizáció 90 százalékban mögöttünk van. Az állami válla­latok egy része még tengődik, a vonzó, jól jövedelmezőnek ígérkező boltok elkeltek, amelyekből pedig eddig sem volt sok ha­szon, azok megmaradtak. - Szerintem, ha részvénytársaságokat hoznak létre ebből a maradékból és ezek­ben az államnak lesz döntő része, akkor kérdéses, hogyan élnek majd meg. Az egyre alacsonyabb lorgalom, amely a lakosság vá­sárlóereje csökkenésének következménye, s az alacsony fizetések egyaránt hozzájárul­nak ahhoz, hogy tönkremenjenek. Minket vi­szont nem az érdekel, mi lesz a részvény­társaságok sorsa, számunkra az ott dolgo­zók helyzete a lényeges. - Eddig mit tettek éltük? - Sikernek könyveljük el, hogy tôrvénybs iktatták: a felmondási határidő után két hóna­pi bért kötelező kifizetni és megegyezhetnek a további, három hónapi lizetés folyósításá­ban. Az előzőt mindenütt megkapták a dolgo­zók, de az utóbbit - a nem kötelezőt - csak néhány vállalat fizette ki, ugyanis nem volt pénzük. Mi még a törvény előkészítése során szorgalmaztuk, hogy abból az alapból, ame­lyet a kisprivatizáció során hoznak létre, bi­zonyos összeget felhasználhassanak azon károk megtérítésére, amelyeket a kisprivati­záció okoz, s így az elbocsátottak megkap­hatnák a nekik járó pénzt. Ennek kiharcolása azonban a vállalati menedzsment feladata. - Ahogyan a dolgozók fokozatosan el­hagyták a vállalatokat, kiléptek a szakszer­vezetből is... - Sajnos, igen. Az elmúlt két év alatt 100 000-rel csökkeni tagjaink száma. Az üzemi bizottságok figyelmeztették őket, ha úgy érzik, szükségük van az érdekvédelem­re, a járási szervezetekben tömörülhetnek. Minden járásban megteremtettük a feltétele­ket, hogy létrejöhessen a kereskedelmi dol­gozók szakszervezeti szervezete. Jelenleg a húsz járási szervezetben körülbelül 1400 tag van: vagy magánvállalkozóknál dolgoznak, vagy munkanélküliek, illetve nyugdíjasok. - A magánvállalkozók általában akadá­lyozzák, hogy az alkalmazottaik belépjenek a szakszervezetbe... - A vállalkozó tudja: ha alkalmazottai szakszervezetbe tömörülnek, kénytelen lesz részt venni a kollektív egyezkedésben. Ha erre rákényszerítik, akkor pedig nem fizethe­ti csak a minimális bért. - Tehet valamit a szakszervezet azért, hogy az eladók ne a legalacsonyabb bérért dolgozzanak? - Nem tehetünk semmit, mert az alkal­mazottak közül szinte senki sem hajlandó konkrétan előadni panaszát, ellenvetéseit. A vállalkozók eljárása viszont közismert: a szerződésre a legalacsonyabb bért írják és a többit mellékesen fizetik ki, mondván, igy mindkét tél jól jár. Az alkalmazottak jogtuda­ta alacsony szinten van. Az az eladó, aki ma megkapja a 2200 koronás fizetést, s hozzá mellékesként még 3000-et, elégedett, de nem biztos, hogy egy év múlva is az lesz. - Melyek a legkritikusabb konfliktusok a vállalkozók és az alkalmazottak között? - Az azonnali elbocsátást említeném. Ha ezt léi megtenni a munkáltató, kitalál egy át­szervezést és a lelépőről megfeledkezve el­küldi az alkalmazottját. A munkaszerződések is felületesen készülnek. A legtöbbször nem tartalmazzák a munkaidő tartamát, ha pedig ez nem hiányzik, akkor a túlórákról nem rendelkeznek. Az is előfordul, az alkalmazott későn veszi tudomásul, hogy a szociális biz­tosítását sem fizeti a munkáltatója és ezáltal nem számítódnak be a nála ledolgozott évek a nyugdíjba. Mire az ilyen eset kitudódik, már általában késő van. Többek között ezért is volna szükség arra, hogy az eladók tájé­kozottak legyenek jogaikat illetően. Ebben a szakszervezeti szövetségünk hatékony tá­mogatást nyújt. DEÁK TERÉZ wmfeti iý évd iurn minden iedm* / / wMi k ptiffmrnei a ;; rf U rf :;J;;: textilkeresketíés Komáromban, Az új évben még nagyobb választékka igyekszünk kielégíteni igényeiket, hiszen jelszavunk: textiláru Á-tól Z-ig HORTEX, Budovateľská 16, Komárno telefon: 0819/22 96 VK-547 PÁLYÁZAT UTÁNI HUZAVONA KI ÉPÍTI FEL A NAGYMEGYERI BUTIK CENTRUMOT? A Pannónia Design komáromi magáncég nem volt eredményes a nagymegyeri Butik Centrum megtervezésére kiírt pályázaton. Bosszan­kodásuk, elégedetlenségük azonban nemcsak abból fakadt, hogy körül­tekintéssel megalkotott munkájukat elvetették. Gyanút keltett a pályázat kiírásának módja, lebonyolításának és értékelésének néhány tisztázatlan körülménye. A vitatott kérdésekre Nagymegyer polgármesterét panaszlevélben figyel­meztették. A levél szerint nem a pályá­zatról szóló törvény szellemében szer­vezték meg a konkurzust; az értékelés - amely szerintük részrehajló volt - is több pontban törvénybe ütközött. Ráa­dásul a pályázaton részt vevő duna­szerdahelyi Danubius céget azzal vá­dolták, hogy lekopírozza terveiket. - Azt gondoltuk, olyan pályázaton veszünk részt, amely a város szebbé tételét szolgálja. Hittük, hogy a pályá­zati munkánkkal megismertetik a vá­ros közvéleményét is, mielőtt a képvi­selő-testület döntene, melyik terveze­tet hagyja jóvá - magyarázta állás­pontjukat Martin Bartúnek, a Pannó­nia Design cég vezetője, ő kezdettől fogva abban a hiszemben volt, hogy a pályázatot a nagymegyeri városi ön­kormányzat írta ki, s lebonyolításáért a városi hivatal felel. Más tényeket tudtunk meg viszont Lojkovič Sámueltől, a város polgár­mesterétől. - Még 1991 decemberében képvi­selő-testületünk úgy döntött, hogy a Komáromi úton egy kisebb földterüle­tet mintegy 60 magánvállalkozónak elad. Célunk a vállalkozók támogatá­sa volt. Azt az alapelvet tartottuk szem előtt, hogy a vállalkozók saját telkükön könnyebben fognak beruház­ni. Rájuk bíztuk, hogyan építik be ezt a területet. Kikötésünk csupán az volt, hogy az elfogadott tervrajzokat eszté­tikai és városfejlesztési szempontból mi is megítélhessük. Ezzel azt szeret­tük volna elkerülni, hogy esetleg olyan építmény keletkezzen, amely nem illik a városrész képébe. A vállal­kozók maguk hirdettek pályázatot a Butik Centrum megtervezésére és ki­vitelezésére. A pályázatra beérkezett munkák értékelésére nyolctagú bizott­ságot hoztak létre, amelyben négy közvetlenül érdekelt magánvállalkozó, a környezetvédelmi hivatal képviselő­je, illetve a városi hivatal részéről hár­man vettünk részt. A bizottság kilenc beérkezett munkát értékelt, a duna­szerdahelyi Danubius cég alkotására esett a választása. Jóval a döntés után panaszlevelet kaptam a Pannó­nia Design cégtől, amelyben a pályá­zat objektivitását vonják kétségbe, s meghirdetésének, lebonyolításának több körülményét bírálják. A panaszt kivizsgálom, s az eredményről infor­málom a képviselő-testületet. Jóma­gam az értékelésnél nem észleltem részrehajlást. A nagymegyeri képviselő-testület plénumának ülésén vendégként a ko­máromi cég két képviselője is részt vehetett. Abban reménykedtek: a tes­tület dönteni tog a pályázat végleges eredményéről. Tévedtek. A képviselők az ügyről a polgármester rövid tájé­koztatását hallgatták csak meg. A vá­rosatyák becsületére legyen mondva, hogy szót adtak a Pannónia Design munkatársainak is, akik elmondhatták már ismertetett panaszukat, vádjaikat. Kórósi Géza magánvállalkozó, aki a vállalkozók megbízásából a pályá­zat szervezője volt, állította: érdekük­ben cselekedeti, törvényesen járt el, és a pályázat eredményei objektívak. Az ügy pikantériája: a plénumon ki­derült, hogy a pályázatot mégsem a Danubius, hanem a Pro Invest cég nyerte meg. A Pannónia Design nem hajlandó ebbe beletörődni és bíróság­ra szándékozik vinni az ügyet. A pá­lyázat kiírásáról szóló törvény meg­szegésének és a szerzői jog megsér­tésének vádjával. A legfőbb tanulsága az ügynek: egy vállalkozó csoport érdekeit vitat­hatatlanul maguk a tulajdonosok ha­tározzák meg, de világos játékszabá­lyok mellett, a versenyszellem korrekt érvényesítésével, úgy, hogy nem okoznak anyagi-erkölcsi károkat má­soknak. MÁZSÁR LÁSZLÓ A FELLENDULESHEZ AZ UT FELÉNK VEZET BANKA HANA, megvárásra folyószámlát nyitunk Önnek - 4% éves kamat - a Banka Haná Rt.-nél nyitott folyószámlán a pénze állandóan rendelkezésére áll - lényegesen tökéletesíti pénzügyeit BANKA HÄNÄ a.s. Üzletsor u. 790 Dunaszerdahely tel.: 0709/238 01 VK-545 r á mmmm uummmm kozepiskola ÁZ 1983/94-es TANÉVBEN A KÖVETKEZŐ SZAKOKAT NYITJA MAGYAR NYELVEN: 1. NÖVÉNYTERMESZTŐ - KERTÉSZ 2. FARMER - GAZDAKÉPZŐ 3. ÜZLETKÖTŐ - VÁLLALKOZÓ - MENEDZSER FELVÉTELI: MATEMATIKA, EREDMÉNYES OLIMPIAI SZEREPLÉS ILL. 1,5 ÁTLAG FELVÉTELITŐL MENTESÍTVE. AZ ÉRETTSÉGI MEG­SZERZÉSE UTÁN TOVÁBBTANULÁST MAGYARORSZÁGI FELSŐOK­TATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN IS BIZTOSÍTUNK. Cím: STREDNÁ POĽNOHOSPODÁRSKA ŠKOLA, 945 82 KOMÁRNO Tel.: 0819/35 97, 48 24 mul

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom