Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-02 / 284. szám, szerda

KALEIDOSZKÓP KOMÁROMI MAGVAR GIMNÁZIUM Tudás és önbizalom Azokban az iskolákban, ahol színvonalas az oktatás, gazdag ós eredményes kulturális tevékenységgel is büszkélkedhetnek. Ez jellemzi a komáromi magyar gimnáziumot, ahol a tanárok az újrakezdés, vagyis 1950 óta nemcsak azzal törődnek, hogy növendékeik alaposan elsajátítsák a tananyagot, hanem figyelmüket arra is irányítják, hogy amiben tehetségesek, másokkal versengve ki is tűnjenek. Erről tájékoztat Gáspár Tibor tanár, aki az ötvenes évektől kezdve a magyar és történelem oktatásában iskolát alapított, és követői ma is folytatják fáradozását. NEM ELISMERÉST VÁRTAK - Mi volt a legszebb, a legtöbb, a legnagyobb örömet keltő számunkra? - teszi fel a kérdést a múltat idéző Gáspár Tibor. - Erőnk, felkészültségünk felmérésének lehetősége, a biztatások, dicséretek, bírálatok önbizalmat erősítő szerepe, anyanyelvünk ápolása, irodalmunk művészi szinten való tolmácsolása, országos versenyeken elért kimagasló eredmények. Nem tervezgettünk, nem álmodoztunk, nem elismerést és jutalmakat vártunk, hanem cselekedtünk, dolgoztunk. Az 1950-es évek második felében a Magyar Területi Színház tagjainak segítségével készültek az országos szavalóversenyekre. . - Mi, kezdő tanárok pedig irodalmi látókörrel, tudással és önbizalommal vérteztük fel tanítványainkat -"folytatja visszaemlékezését Gáspár Tibor. - A hatvanas évek szavalói már művészi hajlékonysággal tudtak bánni a beszéddel. A szavalóversenyek kitűnő alkalmat nyújtottak a tehetséges előadók kiválogatására. A hetvenes évek elején kialakult nálunk egy olyan színvonalas vers- és prózamondó, iskola, melynek növendékeit csak a hozzá nem értő zsűritagok tudták egy-két alkalommal az első helytől megfosztani. Az országos versenyeken tanítványaink 67 első, második, harmadik helyezést értek el, a magyarországi Jókai-emléknapon kilenc alkalommal győztek. Közülük több választotta hivatásul a színészi pályát.. . A gimnázium irodalmi színpada az 1960/61-es tanévben alakult. Kezdetben oratórikus műsorokat mutattak be, majd a nyolcvanas években áttértünk a korszerű diákjátékokra. Az 1970-es évek elejétől rendszeresen részt veszünk a Jókai Napokon. Összesen 58 lírai oratóriumot és diákjátékot mutattunk be, különböző versenyeken 49 előkelő díjat nyertünk. A gimnázium szereplői közt volt egykor a ma budapesti színművész, Kaszás Attila, a Vígszínház tagja, Horváth-Bartal Zsuzsi, a Nemzeti Színház tagja, s a győri színészgárdában szintén találunk volt komáromi diákot. Ezzel kapcsolatban is mondja Gáspár Tibor, a nemrég nyugdíjba vonult tanár: - Vannak néhányan, akik álmukat meg tudták valósítani, de a többségnek másképp alakult élete. Akik azonban verset, prózát mondtak, versenyeken csiszolták előadói adottságaikat, növelték önbizalmukat, azokban ott élnek a verssorok, a szövegek, írói üzenetek, s talizmánként őrzik őket, hogy felmutassák, továbbvigyék... A KAKTUSZ SZÚR IS A gimnázium igazgatója, dr. Ipóth Barnabás elismeréssel nyilatkozik a diáklapról: - Nagyon igényes az iskolai folyóiratunk. Egyik fiatal kollégánk felelős érte. Felelős, de nem cenzúráz! Két év szünet után, az 1991/92-es tanévben indították újra iskolai lapjukat az akkor harmadikos diákok. Új nevet is adtak neki, Kaktuszra keresztelték, ezzel is jelezve, hogy mást akarnak, mint az előző Diáktükör szerkesztői. A főszerkesztő Hegedűs Orsolya, szerkesztők: Csík Lívia, Szikonya Judit, Csóka Erzsébet, Szabó Szilvia. A címlap és a grafika szintén a diákok - fiúk - munkája, e téren Bölcskei Zoltán és Kulcsár Szabó Zsolt jeleskedik. A komáromi gimnáziumban a magyar és történelem oktatásában iskolaalapító Gáspár Tibor nyomdokaiba lépő ,,fiatal kolléga", Mózes Endre magyar és történelem szakos tanár, aki az igazgató szerint felelős a diáklapért, így nyilatkozik a Kaktuszról: - A diákok munkája a lap öszszeállítása, tördelése. (A tirázsban a maguk „kaktuszos" nyelvén ezt írják: Az egészet „kitermelte, összerendezgette, olvasható állapotba pofozta és mindenért a hátát tartja a szerkesztő bizottság.) Nekem csak a koordináló szerep jut, hogy túlságosan ne ragadtassák el magukat. Tudják, hogy mi kell egy iskolai lapba. Mértéktartóan nemcsak a diákokat bírálják, hanem bennünket, a tanárokat is. A lap, amennyire szókimondó lehet, annyira szókimondó ... Elbeszélgethettem az Érsekújvárból naponta beutazó Hegedűs Orsolyával, a főszerkesztővel és a „hazai", komáromi Szikonya Judittal, a Kaktusz egyik szerkesztőjével. Mind a ketten negyedikesek, az érettségire készülődnek, s már azon törik a fejüket, kinek is adhatnák át a lap szerkesztését. Orsolya:-Az előző iskolai lapban, a Diáktükörben a jól megírt dolgozatokat közölték. Egy újságba nem dolgozatok kellenek. Judit: - Lazábbnak kell lennie. A véleményeket meg lehet mondani. Orsolya: - Arra szántuk a Kaktuszt, hogy tükrözze az ember véleményét. Judit:-Az újság javát maguk a szerkesztők írják. Ha van ötletünk, leírjuk, s ha sikerül, örülünk, milyen jól összedobtuk! Az első számunk még nem volt eléggé szúrós. Orsolya: - A második szám már szúrósabb volt. Judit: - Meginterjúvoltuk a diákokat az új iskolai rendtartást illetően. Egy vélemény a sok közül: „Abszolút nem fogja elérni azt a célt, amit az összeállítói szerettek volna. A diákok nem attól lesznek elitebbek, jobbak, ha megtiltják nekik, hogy bemenjenek a kocsmába (Európa Szálló), hogy miniszoknyát hordjanak stb. Szerintem a tanárok példamutatásukkal - a legmeggyőzőbb érvvel - tudnának a diákoknak egy szükséges erkölcsi pluszt adni." Ugyanabban a számban közöltük az általunk összeállított iskolai rendtartást a tanárok számára is, nehogy csak nekünk legyen megszabva, mit, hogyan, mikor és miért! Ez inkább tréfás hangnemben íródott... Orsolya:-A tanárok sportosan vették. Őröm szükséges a lap írásához, összeállításához. Ha nem élvezzük, nincs benne öröm. Nem minden tanárnak tetszik, amit írunk. Judit: - Nem is annyira a tanárok véleményére vagyunk kíváncsiak, a diákoknak készítjük a lapot. Ha ők mondják, hogy „szuper", jólesik. Orsolya: - Az iskola diákjai azonban nagyon „langyosak". Elvárják, hogy lap legyen, kérjük őket: írjatok! Lusták, nem írják meg a cikket. Ezért pályázatot hirdettünk. A harmadik számunk szerkesztésekor már válogathattunk az anyagban. A címoldalon feltüntettük, hogy az alig cenzúrázott Kaktusz csak elvétve megjelenő lap. Ha ömlene a leveles posta, havonta ki tudnánk adni. Ha a Diákparlament anyagilag hozzá is járul a lap kiadásához, a nyomdaköltség miatt öt koronáért vagyunk kénytelenek árusítani a hatés nyolcoldalas újságunkat. Csak az a baj, hogy egy csomó szám a nyakunkon marad. Judit: - Kiálltam a folyosóra is, hogy árusítsam. Van már Kaktuszod? - kérdezgettem. A válasz: Az osztályban már van egy... Egy osztály csak egy lapszámot vesz meg?! Ez már elkeserítő az iskolai lap szerkesztésében új hagyományt alapítók számára. A komáromi gimnazisták büszkék lehetnének szókimondó lapjukra, mert valóban a legszínvonalasabb diáklapjaink között emlegethetjük. PETRŐCI BÁLINT 1992. DECEMBER 2. ANYANYELVI SZEMINÁRIUM Illyés Gyula születésének 90. évfordulója alkalmából a Csemadok Dunaszerdahelyi, Galántai és Pozsonyi Járási, valamint Pozsonyi Városi Választmánya által rendezett anyanyelv hete rendezvénysorozat keretében december 5-én, szombaton 9 órától a Csemadok galántai székházában anyanyelvi szeminárium lesz. Előadók: Pomogáts Béla, Beke György, Kolczonay Katalin és Dupka György. T. Á. RÓMEÓ ÉS JÚLIA (Folytatás az 1. oldalról) akkor a nyolcvan százalékát elveszítenénk annak, amiért ma ezt a darabot mindenütt játszani kell, ahol feszültség van, ahol nem az értelmes emberi szó győz, mert ilyen körülmények között sok minden mással még a szerelem is elveszíthető. Most, 1992 decemberében akár a bosnyákok, akár az abházok előtt is bemutathatnánk ezt a darabot. - De Kassán mutatják be... - Igen, mégpedig azért, mert én úgy tartom, hogy a parlamenti szócsaták helyett a tettek ideje jött el. Mivel tőlünk északra Szlovákia mindig itt lesz, arra gondoltam, mutassuk meg a színházi gyakorlatban, hogy a tisztességes embereknek - mint a valóságos életben is -, legyenek bármilyen nemzetiségűek, nem volt és nem is lesz bajuk a másik nemzetiségével, vallásával, fajával. Éppen ezért nekem az a meggondolásom, hogy a mi előadásunkban Kassán a Capulet-család tagjai a szlovák nemzet színeiben járnak, a Montagua-család a magyar nemzet színvilágát képviseli ruházatában. Fontos szereplő a Herceg, az a politikus és rendező elme, aki felismeri, hogy kizárólag csakis a megbékélés lehet a jövőbe vezető út. - Nem jelentett-e gondot a szereposztás, hiszen közismert, hogy a Thália kis társulattal rendelkezik? - Nem, mivel a Thália Színház művészein kívül a Bodnár Sándor Drámai Akadémia néhány harmadéves hallgatójára is számíthattam, és a Tháliához szerződött erre az évadra a Szabadkai Népszínház két kiváló művésze, Jónás Gabriella, illetve Korica Miklós. Az egyedüli gond volt, hogy az utolsó pillanatban László Géza visszatérő betegsége miatt kiesett, és Lőrinc barát szerepére kellett egy színészt találnunk. Berki Antal, a nyíregyházi színház művésze lesz a segítségünkre. xxx Júliát a kassai bemutatón Bartollás Katalin alakítja. -Hogyan fogadta a hírt, hogy önre osztják ezt a szerepet? - Nem hittem abban, hogy ilyen nagy szerepet kaphatok. Mikor megmondták, nem akartam hinni a fülemnek. Örültem is, meg nem is. Be kell vallanom: Júlia nem volt a szerepálmom, de most mégis nagyon boldog vagyok, hogy eljátszhatom. Minden tőlem telhetőt igyekszem megtenni, hogy a megelőlegezett bizalomnak megfeleljek. - Milyennek látja Rómeót? - Nagyon jó partnernak tartom, mindent meg lehet vele beszélni, a legkisebb rezdüléseket is. - Akkor szerelmesnek is lehet bele lenni? - Akár. XXX Csőre Gábortól kérdem - Katalin partnerétől -, gondolt-e valaha, hogy Rómeó lesz Kassán? - Amikor az iskolában Shakespeare-kurzus volt, és megkaptam Rómeót, akkor úgy éreztem: rám osztották, mert nem volt más, akihez közelebb állhatott volna ez a figura. Arra nem gondoltam soha, hogy Rómeót játszak, nem is nagyon akartam. - Miért? - Akkor még nem szerettem se a darabot, se a figurát. Most megváltozott a véleményem. Fokról fokra érzem, hogy milyen csodálatos, mennyire szép. Annak pedig külön örülök, hogy Kassán játszhatom. Jó lenne továbbra is együttműködni. A várost is megszerettem, sőt - szlovákul is elkezdtem tanulni. SZASZÁK GYÖRGY Fektesse pénzét részvényekbe! ii. Fölöttébb ésszerűtlen magatartásra vall. ha valaki megtakarított pénzét szalmazsákba dugja vagy takarékpénztárban helyezi el olyan kamatra, amely csaknem azonos az infláció mértékével. Emiatt és még legalább három más ok miatt határozott úgy a PPF befektetési társaság, hogy megalapítja az Önök részére a Jövedelmező Befektetési Alapot (JBA - VIF), és ily módon lehetővé teszi Szlovákia lakosai számára, hogy pénzüket előnyösen fektessék be csehországi vállalatokba. Először is azért döntött így a PPF, mert a vagyonjegyes privatizáció első hullámában befektetők magatartása erre ösztönözte. A szlovákiai állampolgárok jelentős része ugyanis hitelképesebbnek ítélte a csehországi székhelyű vállalatokat a hazai cégek lehetőségeinél, ezért pontjait ,,határon" kívül helyezte cl. így cselekedett a szlovákiai befektetési privatizációs alapok zöme is, márpedig ezeket az alapokat kiváló szakemberek irányítják. Olyanok, akik alaposan ismerik az ország helyzetét, és tudják, mit csinálnak. Ez komoly jelzés arra, hogy a szlovákiai gazdaság kiindulási körülményei jóval bonyolultabbak, és a cseh vállalatok esélyei az átmeneti időszakban minden bizonnyal jobbak lesznek a rájuk fordított eszközök hasznosítására, mint szlovákiai társaiké. A második ok. amiért szlovákiai állampolgárok Csehországban fektetnek be, az, hogy felnek a szlovákiai pénz elértéktelenedésétől. Sajnos, nagyon valószínű folyamatról van szó, és minden ember természetes joga. hogy eszével és ügyességével védje magát ezzel szemben. A harmadik ok. amiért a PPF a Jövedelmező Befektetési Társaság létrehozása mellett döntött, az, hogy úgymond meggyőződése: a Cseh és a Szlovák Köztársaság magántőkéjének az összekapcsolása a legjobb módszere a két önálló állam közötti szilárd kapcsolatok kiépítésének, éspedig olyaii kapcsolatokénak, melyek közös gazdasági érdekeken alapulnak. A PPF szakemberei sok tapasztalatot szereztek a vagyonjegyes privatizáció első hullámában és egyéb befektetési-akciók keretében. A szemléltetés kedvéért álljon itt néhány tény: A PPF négy alapjára közel 200 ezer vagyonjegykönyv-tulajdonos bízta befektetési pontjait, s azáltal a PPF a tíz legjelentősebb befektetési társaság közé került. Az első hullám negyedik fordulója után a PPF a rábízott befektetési pontok 95 százalékát tudhatja megfelelő helyen elhelyezve. Hetven vállalatban tett szert olyan jelentős képviseletre, hogy képes befolyásolni a szóban forgó cégek működését. Ezenkívül részletes információkat szerzett, és nemcsak ezekről a vállalatokról. A többi befektetési alaphoz képest ugyanakkor egy befektetési pontra sikerült nagyon előnyös vagyonrészesedést szerezni. Ez is az egészséges vállalat kiválasztási stratégia bizonyítéka. E tapasztalatok és eredmények alapján a PPF nem fél attól, hogy a Jövedelmező Befektetési Alap vagyonának éves hasznát legkevesebb 25 százalékban határozza meg. A Jövedelmező Befektetési Alap 15 ezer részvényt bocsát ki, összesen 450 millió korona nominálértékben. A részvények kezdeti eladási árát a 30 ezer koronás nominálérték, a törvény által meghatározott 3 ezer koronás tartalékalap (ez a pénz is a közös vagyon alapját képezi, és egyúttal jelentős nyereségforrás), végül pedig az ezer koronás exkluzivitási díj képezi. Egy részvény eladási ára tehát 34 ezer korona. Az így elhelyezett pénz jól védett az inflációs nyomással szemben. A VIF úgy helyezi el a rábízott pénzt, hogy a lehető legnagyobb nyereséget hozza, miközben a befektetéssel járó kockázat következetes mérséklésére törekszik. Ez tehát azt jelenti, hogy a VIF szakemberei gondoskodnak róla: az alap minden pillanatban több befektetési akció részese legyen, rövid távra szólókénak, tehát kockázatosabbaknak, gyorsan megtérülőknek és hosszabb távon, de biztosan megtérülőknek egyaránt. A befektetések széles skálája a biztosíték arra, hogy az egyik befektetési lépés esetleges sikertelensége esetén (hiszen ennek lehetősége soha nem zárható ki) nem kerül veszélybe a VIF jövedelmezősége és hatékonyságának növekedése, mivel a többi befektetési akciója sikeres. A VIF tehát ugyanolyan taktikát alkalmaz, mint a világ minden sikeres befektetési társasága. A PPF előnye, hogy szakemberei tökéletesen ismerik a Cseh Köztársaságban érvényesülő feltételeket, éppen ezért egyértelműen meg tudják válaszolni az alapvető kérdést - mit kell tenni a tőkével, hogy az állandóan kamatozzon. Ha Ön a VIF-fcl fektet bc. biztos lehet a dolgában. VR-263 Hegedűs Orsolya (balról) és Szikonya Judit, a Kaktusz szerkesztői (Holczhei Árpád felvételei)