Új Szó, 1992. december (45. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-02 / 284. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK .ÚJSZÓM 1992. DECEMBER 2. SZLOVÁK ARANY Még el sem kezdődött a Csehország és a Szlovákia közötti vagyonelosz­tás, máris olyan viszálynak vagyunk tanúi, mely ugyancsak sejtetni engedi a jövőbeni végeláthatatlan perlekedéseket. A Tiso-féle szlovák állam idejéből származó egykori szlovák aranykészlet nagysága és hovatartozása körül pattant ki a vita. A szlovák fél hét és fél tonna aranyra tart igényt. A szövétségi televízió vasárnapi stúdióbeszélgetésében, a Mi történt az elmúlt héten című vitamúsorban a cseh pénzügyminiszter, Ivan Kočárník kijelentette, hogy közadakozásból ennyi arany semmiképpen sem gyűlhetett össze, az eddigi tapasztalatok szerint ily módon legfeljebb 200-500 kilo­grammra lehet szed tenni. Ehhez még hozzátette, hogy a Svájcban lévő szlovák arany csak 1944-ben kezdett gyarapodni, bizonytalan forrásokból, s egyáltalán a Hitler csatlósaként szerzett arany nem különíthető el a Cseh­szlovákiának visszaszármaztatott készlettől. Még aznap megtámadta Kočárník érveit Milan Vároš, a Život című hetilap jelenlegi főszerkesztője, az Aranykészletek sorsa cimű könyv szerzője. A szlovák sajtóirodának adott interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy az aranykészlet egy része a jól menő akkori szlovák gazdaságnak köszönhető, azonkívül a körmöcbányaí aranyfejtés sem állt le. Ezzel főleg a Kočárník kijelentésében rejlő burkolt célzás ellen kelt ki, hogy tudniillik, a szlovák aranykészlet a zsidók kifosztásával duzzadt fel. Az ilyen irányú gyanúsítás alaptalanságához Vároš a Rudé právónak adott tegnapi nyilatkozatában is ragaszkodott. Utalt arra, hogy azok, akik túlélték a zsidóüldözést, az elkobzást igazoló bizonylat ellenében visszakapták ékszereiket. A többit, szerinte, 1952-ben Karol Baci lek utasítására Prágába szállították. A Rudé právo egyébként még hozzátette, hogy a körmöcbányai aranyfejtés nem túlozható el, mert a háború előtt évi 200 kilogrammot sem tett ki. Milan Vároš érvelésében a lényeg, hogy a háború után a Svájcból hazakerült és az 1944-ben Moszkvába, Gustáv Husák és Karol Šmidke közreműködésével kimenekített, majd visszakapott aranykészletnek köszön­hetően sikerült talpraállítani a megújított Csehszlovákia kereskedelmi és pénzügyi helyzetét. A Rudé právo ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a Csehszlovák Állami Bank szakemberei szerint a Moszkvába került aranyat a Szovjetunió hadizsákmánynak tekintette, s csupán mintegy 500 kilo­grammnyit juttatott vissza. Tonnákról tehát szó sem lehet. Állítólag a csehszlo­vák vezetés követelte a többit is, de később ezzel nem mert előállni. Végül is Klement Gottwald egy kézlegyintéssel úgy zárta le az ügyet, hogy a vissza nem kapott aranyról lemondanak a zálužii vegyiművek fejében, amelyre mint protektorátusi vagyonra a szovjetek háborús kárpótlásként szemet vetettek. Van némi pikantériája annak, hogy a Város-könyv - minthogy a szerző 1970 után-a tiltottak listájára került - első kiadása Csehországban, nem pedig Szlovákiában jelent meg. A kiadást Csehországban még a rendszer­váltást megelőzően vállalták, de a könyv már csak 1990 tavaszán került ki a nyomdából. Feltehetően annak köszönhetően is, hogy a szerző kiemelte az egykori szlovák aranykészletnek a háború utáni égető csehszlovákiai gondok orvoslásában, főleg a külföldi gyógyszerek beszerzésében játszott szerepét. Most viszont erről a pozsonyi Szlovák Nemzeti Levéltár igazgatója a múlt hét szombatján a Pravdának adott interjúban csípősen azt hangsúlyozta, hogy a ,,szlovák arany beolvadt az egységes csehszlovákiai készletekbe". Tatán nem történelmietlen egy kicsit arra emlékeztetni, hogy Szlovákia a Tiso-éra miatti háborús felelősségrevonástól csak úgy menekülhetett meg, hogy ,,beolvadt" abba az egységes Csehszlovákiába, melynek felszabadí­tását az antifasiszta hatalmak felvették céljaik közé. Ellenkező esetben alighanem nyöghette volna a háborús kártérítést. Vajon hol fénylett volna akkor a mostani vitatott szlovák arany? (kiss) ANGOLA ISMÉT KITÖRHET A POLGÁRHÁBORÚ Tegnap az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa tűzszünetre szólította fel az angolai kormányerőket és a felkelő­ket, s egyúttal további két hónapra, azaz január 31 -ig meghosszabbítot­ta az Angolában állomásozó ENSZ erők (UNAVEM II) mandátumát. A Tanács követeli, hogy mindkét fél gondosan tartsa be a fegyvernyug­vást és azonnal állítsa le a katonai akciókat - hangsúlyozza az egyhan­gúlag elfogadott 793-as számú BT­határozat. Közben Higito Carneiro tábornok közölte: az angolai kor­mány kész újra háborút kezdeni az UNITA ellen. Azzal vádolta az UNITA egységeit, hogy újabb harco­kat robbantottak ki az észak-angolai városokban, s ezzel összefüggés­ben figyelmeztetett: ha a felkelők folytatják fegyveres akcióikat, ismét polgárháború tör ki. A testület továbbá olajembargót rendelt el a vörös khmerek által ellenőrzött kambodzsai területek el­len. A Tanács azzal fenyegetőzött, ha a vörös khmerek tovább akadá­lyozzák a békefolyamatot, akkor be­fagyasztják külföldi bankbetétjeiket. Arról is határozatban döntött, hogy Kambodzsában a béketerv alapján és az ENSZ égisze alatt rendezik meg a szabad választásokat, tekin­tet nélkül arra, hogy a szavazáson részt vesznek-e a vörös khmerek vagy sem. SZOMALIA TALAN SEGÍTHET AZ ENSZ KÉTMILLIÓ EMBER ÉLETE FOROG KOCKÁN Az ENSZ főtitkára javasolta a Biz­tonsági Tanácsnak, hogy engedé­lyezze katonai erő alkalmazását Szomáliában. Butrosz Butrosz­Ghali véleménye szerint csakis ily módon érhető el az, hogy az afrikai országban szétoszthassák az éhező lakosságnak a humanitárius segély­szállítmányokat, mivel a helyi szem­benálló erők szótlopkodják ezeket a küldeményeket. Szomáliában ed­dig már több mint 300 ezer ember halt éhen, miközben a fegyveres bandák között harc folyik főleg az élelmiszer-szállítmányokért. Ha a Biztonsági Tanács elfogad­ná a főtitkár javaslatát, akkor első ízben szegné meg azt az eddig alkalmazott elvet, hogy ilyen hadmű­veletekre csak a helyi hatóságok beleegyezésével kerülhet sor. Nem lenne meglepő, ha a BT megsza­vazná az indítványt, ugyanis egyes tagjai már a múlt héten jelezték, hogy hajlandók erre. A Tanács a hu­manitárius konvojok megvédése céljából már több mint 3500 katonát vezényelt a térségbe, a szomáliai bandák azonban eddig csak 500 pakisztáni katonának és 50 megfi­gyelőnek engedélyezték a belépést. Ha a tél folyamán nem sikerül bizto­sítani a segélyszállítmányok szét­osztását, akkor Szomália 7 milliós lakosságából mintegy kétmilliónyian éhen halnak. Az ENSZ főtitkára a BT elnöké­hez intézett levelében öt lehetséges megoldást javasol, azonban nyilván­való, hogy előnyben részesíti az erő alkalmazását. Az Egyesült Államok is helyesel egy ilyen akciót, sőt Eag­leburger ügyvivő külügyminiszter felajánlotta, hogy az USA megszer­vezi és irányítja is ezt az akciót. Az ENSZ-főtitkár nézete szerint viszont egy ilyen hadműveletnek a világ­szervezet irányításával kellene megtörténnie. Edward Perkins amerikai ENSZ-nagykövet nem adott egyértelmű választ arra a kér­désre, vajon a Fehér Ház kész-e katonákat küldeni Szomáliába akkor is: ha az akciót az ENSZ irányítja. A nagykövet azonban hozzáfűzte, hogy az USA semmit sem tesz Szo­máliában a BT beleegyezése nélkül. Nyugati diplomaták magánjellegű beszélgetésekben annak a vélemé­nyüknek adtak hangot, hogy kívána­tosabb a nemzetközi akció, ám gya­korlatiasabb az amerikaiak által in­dítványozott változat. A zimbabwei ENSZ-nagykövet viszont úgy vélte, hogy egy amerikai vezénylettel vég­rehajtott hadművelettel Washington nyilván saját politikai céljait tartaná szem előtt. Olaszország tegnap kö­zölte, hogy egy ENSZ-akció kereté­ben kész katonákat küldeni Szomá­liába. AZ AMERIKAI ACÉLIPAR VÉDELMÉRE BEHOZATALI VAMOT VETNEK KI Az Egyesűit Államok tegnap be­váltotta hétvégi fenyegetését és egy százaléktól egészen 59 százalékig terjedő behozatali vámot vetett ki átmenetileg 12 országból származó acélárukra. Ez a döntés elsősorban a francia, német, brit, belga, spa­nyol, olasz, osztrák, brazil és dél­koreai acélipari termékeket érinti, vi­szont nem vonatkozik Japánra és Kanadára, jóllehet ez a két ország szállítja a legtöbb acélt az USA-ba. Ők viszont további 19 országgal együtt feketelistán szerepelnek. Ezeket azzal vádolja Washington, hogy dömpingárakon szállítanak acélt az Egyesült Államokba. A kereskedelmi minisztérium döntését az váltotta ki, hogy az ame­rikai acéltermelők már régóta sür­gettek egy ilyen intézkedést azzal érvelve: az állami támogatás mellett importált külföldi termékek csökken­tik az ő konkurrenciaképességüket a hazai piacon. Az amerikai Nemzetközi Keres­kedelmi Bizottságnak az elkövetke­ző hónapokban kell eldöntenie, hogy az import valóban árt-e a hazai ter­melőknek. Ha úgy találja, hogy igen, akkor a felemelt vámok tartós jelle­gűek lesznek. BEISMERTEK TETTÜKET A MÖLNI GYILKOSOK Tegnapra kiderült, hogy a német­országi Mölnben ki hajtotta végre a tragikus kimenetelű neonáci táma­dást. A 19 éves Lars Christiansen és a 25 éves Michael Peters, egy újnáci csoport tagjai beismerték szörnyű tettüket - tájékoztatott teg­nap a karlsruhei ügyészség. Mint ismeretes, a támadás során életét vesztette egy 51 éves török asz­szony, annak 14 éves unokahúga és 10 éves unokája. Több személy sú­lyos sérülést szenvedett. Semmi látszatja annak, hogy csi­tul az erőszakhullám, ha olyan ese­tek is megtörténnek, amikor zsidó írót fenyegetnek meg halállal. Ralph Giordan, a Kölnben élő író-újságíró maga közölte, hogy postán kapta kézhez gyászjelentését. Ebben ez áll: „1992. december 18-ig semmi sem történik, de ezután majd meglá­tod, mi történt volna akkor, ha vezé­rünk megnyerte volna a háborút". A 69 éves író a szélsőségesek kül­földiek elleni múlt heti erőszakos akciói után tiltakozó levélben fordult Kohl kancellárhoz. B onn szokatlanul gyorsan reagált Izrael panaszszavára, mely szerint Németor­szág vajmi keveset tesz az országban járványként terjedő radikalizmus megfékezése érdekében. Dieter Vogel szóvivő a kormánynyi­latkozat közzétételével próbálta legalább némileg enyhíteni az izraeli és általában a külföldi aggo­dalmakat, mondván: a bonni kabinet a kezdet kezdete óta a legélesebben elítéli a külföldiek elleni pogromokat, a zsidó temetők meggyalázá­sát, s a támadásokért „keményen bünteti az egyes szélsőséges csoportokat". Nos, hogy valójában vannak-e kemény bünte­tések, az még nemigen derült ki, hiszen eddig csak elvétve fordultak elő hírek, jelentések neo­náci támadók, „szervezetlenül tomboló egyé­nek" letartóztatásáról, randalírozó suhancok őri­zetbe véteférö I, egy-egy bírósági eljárásról. Ta­gadhatatlan, a honatyák s a vezető politikusok az egyre gyakrabban összehívott ilyen-olyan ülése­ken minden alkalommal határozottan elítélik a gyújtogatásos merényleteket, ám a demokrati­kus erők összefogásáról, a szükséges együttmű­ködésről, a neonácik sarokbaszorításáról szóló szép szavak hangoztatásán kívül nem sok min­dent tettek. Egyelőre, sajnos, nincs látszatja,-se pozitív hatása a felhívásoknak, sőt ezek mintha csak az újfasisztákat és szimpatizánsaikat her­gelnék, buzdítanák újabb kegyetlenségek elkö­vetésére. Napról napra dagad a jobboldali erőszakhul­lám. Vajon meg lehet-e fékezni a jelenleg érvény­BARNA LÁZ ben levő törvények útján? Igen, ám következete­sen kell érvényesíteni őket - vallja Alexander von Stahl főállamügyész. Úgy tűnik, épp ő az, aki a möllni tragikus események nyomán gyorsabb és hatékonyabb lépések megtételére ösztönzi a hosszadalmasan, eredménytelenül tanácskozó politikusokat. Az államügyész még a múlt hét végén nyomozást rendelt el különböző szélsőjob­bos csoportok alapításával és terrorcselekmé­nyekkel gyanúsított személyek ellen, s hétfői sajtóértekezletén máris közölhette: letartóztatási parancsot adtak ki egy 19 éves tanonc, a möllni gyilkos pogrom valószínű elkövetője ellen. Érdekes, s egy kissé furcsa, hogy többedma­gával von Stahl is mintha félvállról venné a szél­sőjobbosok tevékenységét, mondván: nem or­szágos, össznémet terrorszervezetről van szó, mint amilyen annak idején a RAF volt. Miért pont a RAF-osokhoz hasonlítja a teljesen más irány­vonalat követő újnácikat? Egyszerű okból teszi, rámutatva arra, hogy nincs különbség terror és terror között? Vagy a szervezettség és szerve­zetlenség közötti különbségre gondol? Vagy biz­tatni akar, mint ahogy azt a minap Weizsäcker elnök is tette, amikor kijelentette: az erőszakhul­lám nem a német demokrácia hanyatlásának a jele. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a Németor­szágban kialakult helyzetről egészen más a véle­ménye a török vendégmunkásnak, aki egy napon három családtagját vesztette el, a gyerekét féltő boszniai anyának, aki épphogy menhelyre ta­lált, s máris hasonló terrornak van kitéve, mint amilyen elől menekülni kényszerült. Látva teme­tőik meggyalázását, másképp ítélkeznek a zsidók is. Félnek, hogy a mindennapok szokványos látnivalójává válnak az újfasiszta rohamosztagok támadásai. Aggódnak mások is, tudatosítva, hogy a barna láz átterjedhet a politikailag igen­csak labilis kelet-európai országokba. Németország felismerte a bajt, de most már gyorsan kezelni is kellene. Amíg nem késő. URBAN GABRIELLA ELŐKÉSZÜLETBEN A III. RÉSZ! Az első két kazettán 50 gyönyörű magyar vers hallható a Himnusztól Nagy László: Ki viszi át a szerelmet? c. költemé­nyéig. A III. rész a ma élő ma­gyar költők verseit tartalmazza majd. A kazetták ára 69 koro­na/drb. + postaköltség. Iskolák­nak 59. Megrendelhetők a követ­kező címen: JUMBO r. POB. 207. Bratislava 814 99 Lapunk szombati számában a nyomda hibájából rossz postai irányítószámot közöltünk. VK-404/1 A HET VEGEN BUDAPESTEN KÖZGYŰLÉST TART A RÁKÓCZI SZÖVETSÉG Szombaton Budapesten a VIII. kerületi Oránszky - volt Makarenko '- utca 20 alatti kollégium színházter­mében tartja 10 órai kezdettel évi rendes közgyűlését a szlovákiai ma­gyarság anyaországi háttérszerve­zete, a Rákóczi Szövetség. Ezt megelőzően, péntek délután 17 órá­tól fórumot tartanak a szlovákiai ma­gyar kisebbség helyzetéről. A nyílt fórumra hozzászólóként felkérték a négy szlovákiai magyar politikai párt vezetőjét, Jeszenszky. Géza külügyminisztert és Entz Géza ál­lamtitkárt. V. P. G. NÉHÁNY SORBAN E gyhangúlag megszavazta az ENSZ Közgyűlése a vegyi fegyverek fej­lesztését, gyártását, tárolását és beveté­sét tiltó konvencióra vonatkozó határoza­tot. A szerződés előkészítésében 146 ország vett részt, s várhatóan jövö év januárjában Párizsban írják alá. I zraeli egységek a megszállt Gázai övezetben agyonlőttek egy 14 éves palesztin fiút és további öt személyt meg­sebesítettek. Az incidensre egy kis falu­ban került sor azt követően, hogy a had­sereg ideiglenesen feloldotta az éjszakai kijárási tilalmat. Az Izrael által megszállt területeken az öt éve folyó népi felkelés, az intifáda alatt már csaknem ezer pa­lesztin vesztette életét. K emerovo nyugat-szibériai bányász­központ egyik tárnájában tegnap reggel robbanás történt, amelynek követ­keztében legkevesebb két bányász életét vesztette, további 23-nak pedig nyoma veszett. A szerencsétlenség hírét Rusz­lán Haszbulatov, az orosz parlament el­nöke közölte a népi képviselők tegnap kezdődött tanácskozásán. Bejelentette, kormánybizottságot küldtek a helyszínre, hogy felderítse a szerencsétlenség körül­ményeit. T egnap némileg javult az orosz valuta helyzete a moszkvai valutatőzsdén. Az utóbbi hónapokban rendkívül gyorsan esett az árfolyama, most azonban ez a pulzuscsökkenés megállt, sót tegnap már csak 417 rubelt kértek egy dollárért, holott a múlt héten még 447 rubelt kellett az amerikai valutáért fizetni. A dollárárfo­lyam rohamos romlását elsősorban az oroszországi hiperinfláció váltotta ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom