Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-09 / 264. szám, hétfő

1992. NOVEMBER 9. ÚJ SZÓ; HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 NOSZTALGIA-MENET A KREMLNÉL A. néhai Szovjetunió területén nosztalgia-meneteket tartottak több nagyvárosban november 7-ike alkalmából, gyér részvétellel. Kijevben például mindössze 4 ezren emlékeztek a bolsevik forradalom 75. évfordulójára. Rendkívüli biztonsági intézkedések kísérték a Kremlhez vonuló nem túl népes tömeget, amely vörös zászlókat lobogtatva helyezett el virágokat Lenin mauzóleumánál, s élesen támadta Jelcin privatizációs lépéseit. A Krímen ezek a megmozdulások nagyobb tömeget vonzottak, amelyeken a legfelsőbb politikai vezetők is ott voltak. A szónokok többsége követelte a Szovjetunió felújítását és elítélték az ukrán vezetés népellenes politikáját. November 7-iki számában a kommunista párti Pravda címoldalán közölte A leninizmus - korunk forradalmi zászlaja című beszédet, amelyet 1979-ben nem más mondott Szverdlovszkban, mint Borisz Jelcin. ÉRTÉKTELEN!?) DUNAI HALAK (Folytatás az 1. oldalról) a süllő, a keszeg, a kecsege, a márna, az őn, valamint a busa? A többi pedig az ún. szeméthal (ökle, vörösszárnyú, sügér és kárász)! Ezt még az sem hiszi el, aki sosem pecázott, s a Dunát is csak a tévében látta... Nem vitás, sok fehérhal elpusztult a napokban a Csallóközben, a Duna elterelése következtében, viszont azt sem szabad elhallgatni, hogy jó pár (s nem egy-két!) kapitális példány is az iszapban rekedt. És még nagyobb lett volna a kár, ha a helyi horgászok nem szabadítanak ki és helyeznek biztonságos helyre több száz „halálra ítélt" nemes halat. A fent említett kozmetikázott hírek az átkos időket juttatják eszembe, amikor egy-egy komoly halpusztulást vagy elhallgattak, vagy így tálaltak: mérgező anyag került a folyóba, a tettes ismeretlen, az anyagi kár jelentéktelen, a vizsgálat folyik! A valóságban aztán néhány tonna hal pusztult el. Az igazat nem tud(hat)tuk meg. Most viszont? A tettes(ek) nagyon is ismert(ek), s a kár szintén könnyen felbecsülhető. A „kilencvenszázalékos mese" pedig felettébb átlátszó! (zsigárdi) KÖZLEMÉNYEK Az alakulóban lévő KÖZGÁZ (Közgazdasági Egyetem) diákklubja szeretettel meghív mindenkit 1992. november 11 -én, szerdán 19.00 órakor kezdődő nyitóbulijára, melynek vendége Gerendás Péter. Ezen műsort 20.00 órákor a NEUJK által szervezett nosz(f)talgia-buli követi. Mindezek helyszíne a pozsonyi CSEMADOK székháza. XXX A diákklub szeretettel meghív mindenkit 1992. november 10-én, kedden 19.30 órakor kezdődő SÜNÉ alias Györy Attila estjére, amelyen megismerkedhettek Süné MÜ - V - ÉSZ-i egyéniségével és stílusával. A garantált ál-mélkodás és borz-alom színhelye a Csemadok székháza. VALUTAflBFOLYAWOK ERVENYBEN: 1992. NOVEMBER 9-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 44,206 . 45,30 . Francia frank 5,354 . 5,46 Német márka 18,111 18,48 Olasz líra (1000) 21,127 21.21 Osztrák schilling 2,574 2,63 Svájci frank 20,142 20,59 USA-dollár 28,733 29,29 MEGHALT ALEXANDER DUBČEK A TOTALIS HATALOM ELLENI HARC JELKÉPE A Szlovák Köztársaság kormánya mély sajnálkozással fogadta Alexander Dubček halálának a hírét. Az ő személye az egész világ számára az ember legyőzhetetlen akaratát és szabadságvágyát szimbolizálta és jelképe lett a totális hatalom minden formája elleni harcnak. A fentieket közölte a sajtóirodával Bohuslav Géczi, az SZK kormánya sajtó- és információs osztályának igazgatója. Közlésében szerepel továbbá, hogy Alexander Dubček személyisége kitörölhetetlen nyomokat hagyott Szlovákia és Csehszlovákia politikájában. VÁCLAV HAVEL, volt köztársasági elnök: - A Szövetségi Gyűlés élén nagy munkát végzett, meggyőződéses képviselője volt a csehek és szlovákok közös államának. BUGÁR BÉLA, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke: - Megőrzöm emlékezetemben, hogy jóval 1989 előtt sem félt kimondani az igazságot 1968 tragikus napjairól a Magyar Televízió Panoráma műsorában. Úgy gondolom, hogy olyan jelentős politikust veszítettünk el, aki leginkább napjainkban hiányzik majd közülünk. JANICS KALMAN: EMBERI, TOLERÁNS VOLT Hogyan emlékszik vissza Alexander Dubčekra JANICS KÁLMÁN, neves közírónk, a hazai magyarság sorskérdéseinek kiváló ismerője. Az idős politikus lapunknak elmondta: - 1963-ban figyeltem fel Dubčekra, amikor az SZLKP első titkára lett. Nem is a kinevezése volt a lényeg, hanem az, hogy eltávolították a politikai életből Bacíleket, Širokýt és másokat. Úgy éreztük, valami elindult. Amikor Dubčeket a CSKP első titkárává választották, még nem tudtuk, milyen jelentősége lesz ennek a szlovákiai magyarok szempontjából. 1968 januárjában még magam sem mértem fel, hogy egy emberibb korszak kezdődött. Meglepett bennünket, hogy februárbanmárciusban, amikor a demokrácia úrrá lett a sajtóban, szabadabban kezdtek írni az emberi és társadalmi jogokról. Elhatároztam, hogy én sem fogok hallgatni. Ezt azért is megtehettem, mert az előző években tömérdek olyan történelmi kiadványt szereztem be, amelyeket pozitívan értékelhettem, bár voltak kifogásaim is. Amiután Dubček az élre került, '68 áprilisában megjelent a párt akcióprogramja, amely demokratikusabb, emberibb, toleránsabb volt a nemzetiségek felé, mint a mai nyelvtörvény, alkotmánytörvény úgynevezett demokratikus megoldásai. Ez a dokumentum kimondta, a nemzetiségek teljes politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságát, a létszámuk arányának megfelelő képviseletűket az államhatalomban és közigazgatásban, a választott és a végrehajtó szervekben. Leszögezte, hogy a nemzetiségeknek joguk van önállóan és önigazgatásilag dönteni az őket érintő ügyekben. A 68-ban kidolgozott nemzetiségekkel foglalkozó alkotmánytörvényben is benne van a nemzetiségek kollektív egyenrangúsága és joguk a kulturális önigazgatásra. Ezt a törvényt kilenc nappal elfogadása után visszavonták, nyilvánvaló, hogy a megszálló hatalom elkobozta az eredeti szöveget és egy hamisítványt terjesztettek elő. Dubčeknak nagy súlya, pozitív szerepe volt a nemzetiségi politikában. Munkatársaival olyan eseményeket, elvi elhatározásokat indított el, amelyek megelégedést váltottak ki nemzeti kisebbségünkben. Határozottan ignorálta és semmibe vette a nacionalista uszítókat, nem is tárgyalt velük. Mindig vártam, hogy nyilatkozni fog a történtekről a Brezsnyev-féle megszállás utáni eseményekről, de ezekről így a nemzetiségi vonatkozásokról is hallgatott. Jó lett volna beszélgetni a dolgokról, de sajnos, most már erre nem kerülhet sor. AZ EGYÜTTÉLÉS IS KETTÉSZAKAD (Folytatás az 1. oldatról) fő része itt marad Szlovákiában, hogy milyen lesz a kapcsolatunk a másik résszel, azt a belpolitikai helyzet alakulása határozza majd meg. • Ez azt jelenti, hogy mozgalmuk tevékenysége kiterjedne a Csehországban élő szlovák kisebbségre is? - Csehországban elsősorban a lengyelek lennének a Coexistentia tagjai, de amennyiben az ott élő szlovákság elfogadja a kisebbségi sorsot, és ki tudja alakítani a kisebbségi szerkezetét - ami természetesen időt igényel - akkor ők is csatlakozhatnak. Nekünk pedig fel kell vennünk a kapcsolatot a Szlovákiában élő csehekkel. • Milyen kérdésekkel foglalkozott az említetteken kívül a tanácskozás? - Az általános belpolitikai helyzet és a külföldi kapcsolatok elemzésén kívül tájékoztatás hangzott el a pozsonyi és prágai képviselőink munkájáról. A gazdag vitában nagyon sok téma merült fel: többek között további politizálásunk mikéntje, a mozgalom szerkezeti felépítésének tökéletesítése, az országos kongresszus és szerveink munkája. • Záródokumentumuk érinti a többi párt iránti viszonyt, s kiemeli, hogy az MKDM-mel kötött koalíciót meg kell erősíteni. Ezt úgy kell érteni, hogy a két mozgalom közt nem teljes az egység? - Megállapodtunk abban, hogy intenzív kapcsolatokat kell kialakítani a szlovákiai demokrfaikus erőkkel a demokrácia megmentése érdekében. Erősítenünk kell együttműködésünket a magyar mozgalmakkal és pártokkal, elsősorban a hármas koalíció keretében. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal minden területen jó a kapcsolatunk, de sok esetben hiányzik a rendszeresség és az egyeztetés. • Tanácskozásuk tükrében melyek a mozgalom legfontosabb feladatai a közeljövőben? - Mindenekelőtt elő kell készíteni kettéválásunkat és zökkenőmentes további működésünket mind a két köztársaságban. Fel kell készülnünk a februári kongresszusra is, amely tulajdonképpen a kettéválás fóruma lesz. Ugyancsak fontos a belső szerkezeti megszilárdítás, ezt szolgálja majd az alapszabályzat és a program módosítása. Szélesítjük külföldi kapcsolatainkat és információs hálózatunkat is. (esi) Az Országos Tanács ülésén közleményt fogadtak el, amelynek leglényegesebb pontjai a kővetkezők: Az Országos Tanács felhatalmazta az Intéző Bizottságot, hogy az Csehszlovák Szövetségi Köztársaság várható megszűnésére való tekintettel dolgozza ki a belpolitikai cselekvés konkrét módozatait. Megbízta az Intéző Bizottságot, hogy rendszeresen tárgyaljon a többi magyar mozgalommal és párttal abból a célból, hogy a felmerülő politikai kérdésekben egységesen léphessen fel, valamint törekedjen az MKDMmel való koalíció megerősítésére. Az Országos Tanács elfogadta, hogy 1993 februárjában rendezzenek országos kongresszust, mely célja jogilag biztosítani a mozgalom strukturális szétválását a szövetségi állam megszűnése kapcsán. Elhatározta, hogy megszervezi a magyar vállalkozók országos összejövetelének valamint a magyar nemzetiségű parlamenti képviselők és polgármesterek találkozóját. Sürgette a Csehországi kisebbségek jogainak, főleg az identitáshoz való jognak a cseh alkotmányban való rögzítését. Az OT egyetértését fejezte ki az Együttélés-MKDM közös állásfoglalásával a bősi vízerőmű ügyében, valamint a csallóközi városok és falvak polgármestereinek legutóbbi állásfoglalásával. Két felhívást fogalmaztak meg a tanácskozás résztvevői: Ismételten felhívják a polgárok figyelmét arra, hogy tiltakozzanak a bösi vízi erőmű ügyében a szülőföldjüket veszélyeztető lépések ellen az ENSZ Emberi Jogi Bizottságánál. Továbbá felhívnak minden állampolgárt, hogy emberi, állampolgári és kisebbségi jogaik bárminemű sérelme esetén forduljon a mozgalom parlamenti képviselőihez a központi irodán keresztül. ANARCHISTÁK AKCIÓJA BERLINBEN Berlinben tegnap több tízezren vettek részt Németország egész területéről azon a nagygyűlésen, amellyel az extrémizmus, az erőszak és a fajgyűlölet ellen tiltakoztak. Jelen volt Weizsäcker államfő és Helmut Kohl kancellár is. A háború utáni Németország történetében először vonultak utcára közösen a kormány és az ellenzék, a szakszervezetek es az egyházak, valamint az üzleti körök képviselői, hogy tiltakozzanak az erőszakos megnyilvánulások ellen. A nagygyűlést megelőzően incidensre került sor az Unter den Linden sugárúton, ahol Kohl csatlakozni akart a felvonulókhoz, azonban egy szélsőséges csoport kövekkel és tojással dobálta meg őt. A rendőrök az anarchisták további támadásai elől szolgálati gépkocsijába menekítették a kancellárt. A nagygyűlés után is több öszszetűzést provokáltak ki a baloldali szélsőségesek. Esti jelentések szerint a német politikusok közül senki sem sérült meg, mivel többüket, így a szövetségi elnököt is, ért hasonló inzultus. VIHAR ELŐTT MACEDÓNIÁBAN? Macedóniában, a volt Jugoszlávia legdélibb köztársaságában eddig még nem került sor súlyosabb incidensekre, holott a független, önállósult, ám a Nyugat által még el nem ismert államban ezt sokan előrejelezték. Nos, most ez is bekövetkezett. Az említett köztársaságban mintegy kétmillió macedón, egymillió albán, s megközelítőleg 100 ezer szerb él. Mint várható volt, a macedónok és albánok közötti feszültség vezetett pénteken este robbanáshoz. A főleg üzletelésből, a feketepiac ellátásából élő albán árusok között agresszív módon razziázott a rendőrség, bántalmaztak egy 14 éves fiút, aki szembeszegült velük, majd ennek hallatára rövid idő alatt mintegy 2000 albán tódult a főváros, Szkopje utcáira, lövések is eldördültek, amelyekre a rendőralakulatok sorozatlövésekkel válaszoltak. A zavargásnak négy halottja és harminc sebesültje van. Bosznia-Hercegovinában kisebb intenzitással ugyan, de folytatódtak a harcok. A hétvégén ismeretlen személyek gépfegyverből rálőttek a Tuzla irányába haladó brit felderítő csapatra, amelynek tizenkét katonája három terepjáróval utazott. Sebesülés nem történt, viszont szokatlan, hogy az UNPROFOR katonái viszszalőttek. SINKOVITS PÉTER, Újvidék KLAUS MARAD AZ ELN0K (Folytatás az 1. oldalról) állásfoglalásaiban is visszatükröződik. Szombaton éjjel, a kongresszus befejzését kővető sajtótájékoztatón a cseh kormányfő posztját is betöltő Váelav Klaus kiemelte, hogy a PDP harmadik kongresszusa az egyik angliai vendég szerint sokkal demokratikusabb volt, mint Nagy-Britannia konzervatív pártjainak kongresszusai. A szlovákiai PDP előkészítő bizottságának jelen levő tagja kijelentette, hogy pártja november 28-ára tervezett zsolnai kongreszszusa után fognak végérvényesen elszakadni a csehországi PDP-től. A szimbólumait azonban továbbra is használni fogja. A PDP harmadik kongreszusán a párt ügyvezető alelnökévé Petr Cermák szövetségi belügyminisztert, az alelnökeivé pedig Jan Stráský szövetségi kormányfőt, Josef Zieleniecet, a cseh külkapcsolatok miniszterét és Jirí Vlachot, a CSNT első alelnökét választották a küldöttek. (kajó) A TUDÁS FÖLÉNYE Méltóságteljes magabiztosságot áraszt Pázmány Péter mellszobra a bizonytalan jövőjű nagyszombati egyetem előcsarnokában. Több mint 350 évnek kellett eltelnie ahhoz - mondotta Imrich Borbély polgármester -, hogy a város az egyetemet alapító esztergomi érseknek emléket állítson. Nevét e városban, de azon kívül is jó ideig alighanem csak a lokálpatrióták, a múttbaveszö értékek lelkes számontartói és a szakemberek ismerték. A szoboravatáson részt vevő, villámgyorsan felduzzadt embertömegben nevét elég sűrűn a szlovák írásrendszer szerinti kiejtéssel emlegették. Nincs rajta megütköznivalő. Sokan nyilván most hallották először. Fő, hogy a város lakói és maguk a szlovákok úgy érezzék, hogy e személyiséghez megvan a külön jussuk, igaz, a történészek nevének szlovák írásmódját erőltetve már a teljes kisajátításán mesterkedjek. A valóság az, hogy a Pázmány által tétrehozott egyetemen a latin és a magyar nyelven kívül a szlovák is polgárjogot nyert. Most a szónokok inkább az intézmény egykori európai hatósugarát hangsúlyozták. Sokan a katedrálisban tartott szentmiséről az egykori Egyetem tér túloldalára, a szoboravatásra átsétálva - miközben az esőfüggönyön áttörő bágyadt őszi napsugaraknak örvendeztek - nyilván nem gondoltak arra, hogy számos katolikus ének épp Pázmány jóvoltából kapott a nép nyelvéből táplálkozó szlovák hangzást. A nyelvek egymást gazdagító hatásának felismeréséről tanúskodott, hogy Pázmány ösztönzésére látott napvilágot az idő tájt a magyar-íátin-szlovák szótár. Megnyugtató érzés számunkra, hogy e többnyelvű egykori művelődési központnak a nevét ma már mi is úgy Írhatjuk te, ahogy az a magyarok ajkán él - Nagyszombatnak. De annál nyomasztóbb, hogy a nagyszombati egyetem sorsának eldöntésébe olyan gátlástalanul szólnak bele e leplezetlen politikai érdekek által gerjesztett indulatok. Mindenesetre Pázmány Péter mellszobra most már a tudás fölényét jelképezve figyelmeztetés lesz a hangzatosan ígérgető és ugyanakkor önkényeskedő mindenkori politikusok számára. ,,Nekünk nem hímes szó, hanem erős valóságok kellenek" - szól a mához Pázmány Péter intelme. Vajon eljut-e szava a mai politikusokhoz: hogy csak a tudás megbecsülésével és szívós munkával juthatunk előre. (kiss)