Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-26 / 279. szám, csütörtök
1992. NOVEMBER 26. KALEIDOSZKÓP TÚJSZOÄ MÉLYPONTON... DE MEDDIG? Tulajdonképpen meglepődtem, amikor Vincze Bertalan. Zone köz.ség polgármestere elmondta, hogy a falu 862 lakosának 89 százaléka magyar nemzetiségű. A községi hivatal épületében ugyanis a legkisebb jel sem utal erre. A falu középületein is csak szlovák nyelvű feliratok vannak. A polgármester a jelenség okaként mindenekelőtt technikai problémákat jelölt meg: például, hogy.a Jednota fogyasztási szövetkezet többszöri kérés ellenére sem tudta vegyesboltján a kétnyelvű feliratot megoldani. Pozsony közelségét, a járási vezetők nemzetiségi ügyek iránti érzéketlenségét is megemlítette, de a legfontosabbat - saját közömbösségüket - nem. GONDOK ÉS PANASZOK Zone kisközség, csak saját bevételi forrásaira támaszkodhat, nem számíthat állami támogatásra. Az utóbbi, időben nagyobb méretű munkákat nem valósítottak meg, igy a polgármester inkább a térvekről beszélt: - nyugdíjasklubunkhoz a falu társadalmi és kulturális életét szolgáló tágas termet szeretnénk építeni. Magyarbéllel és Újfaluval közösen szennyvíztisztító állomás és szennyvízcsatorna-hálózat építését tervezzük. Tárgyalásokat folytatunk a falu gázművesitésérőí, de nem könnyű előre jutni. A gázműveknek ugyanis nem érdeke a gáz bevezetése, a befektetés csak évtizedek után térülne meg. A községnek pedig nincs pénze, hogy maga építse meg a gázvezetéket. Beszélgetésünk során kiderült, hogy nem felhőtlen a polgármester és a képviselő-testület viszonya. A törvény értelmében májustól új bérezési rendszer szerint állapítható meg a polgármesterek fizetése. Vincze Bertalan is felvetette a fizetésrendezés kérdését a képviselő-tesA Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége 1993 januárjától kéthavonta jelenteti meg a Prágai Tükör cimű folyóiratot. Az A5-ÖS formátumú, 100 oldal terjedelmű lap olvasói azok a Cseh Köztársaság területén élő magyarok lesznek, akik a csehországi hungarológusokkal együtt az együttélés számos kérdését, múltbeli és jelenbeli módozatait szeretnék megismerni. Ugyanakkor a folyóirat szerkesztőinek eltökélt szándéka, hogy a magyarság és a kisebbségi problematika iránt érdeklődő cseh olvasót is eligazítsák. Ezért lesz része a lapnak a megszokottnál terjedelmesebb cseh nyelvű ismertető. Természetes törekvésnek látszik, hogy a CSMMSZ, mint kiadó önálló rovatban adja közre a csehországi magyar kisebbség életével kapcsolatos írásokat. A nyomdai előkészítés fázisában lévő első számból kiemelten említhető meg Öze Sándor Mítosz és amnézia című írása, Petr Pithart Hatvannyolc című esszéje, Rudolf Kučera elsősorban a magyarokról írt dolgozata, Václav Černý emlékiratai és Vörös István Zene hangok nélkül című írása. Arról, hogy tulajdonképpen milyen szellemi orientációjú lesz az új folyóirat, az első lapszám beköszöntőjében így vallanak a szerkesztők: ,,E prágai magyar lap küldetése nem lehet más, mint ez: Egy közös múltű területen, Európa szivében hitet tenni a polgári gondolat mellett, az emberi jogok sérthetetlensége mellett. Távolabb a súrlódások tulajdonképpeni színterétől, de mégis elég közel hozzájuk és elég közei hozzájuk megismerni és megtület ülésén. Annak kell ugyanis jóváhagynia a polgármester fizetését. Ketten-hárman azon a véleményen voltak, hogy fizetésmódosításra nem futja a község pénztárából. A többiek - mint megannyi más esetben - hallgattak. A polgármester állítólag még háromszor próbálta napirendre tűzni az ügyet. Egy alkalommal Németh Zoltán, a körzeti hivatal vezetője is elmagyarázta a képviselőknek, hogy a polgármester kérelme jogos és megalapozott. A testület ennek ellenére hajthatatlan maradt. Pedig a körzet 22 községében, Miloslavov és Zone kivételével, már rég rendezték a kérdést. Elvesztette volna a választók bizalmát? Elégedetlenek vele a falu polgárai? - szegeztem a polgármesternek a kérdést. Állította: a bizalom megingásának, az elégedetlenségnek jelét nem észlelte. -A fizetésrendezés ügyét nem vetem fel többször a képviselő-testület előtt. Nem alázom meg magamat - szögezte le. - Megvárom, hogyan sikerül élnünk az új adórendszer nyújtotta lehetőségekkel. Ha nem tudom megvalósítani elképzeléseimet - lemondok. MÁST MONDANAK A KÉPVISELŐK A tizenkét tagú képviselő-testület hét tagjával éjszakába nyúló beszélgetést folytattam. Megállapítottam, hogy nincs késhegyremenő harc a polgármester és a testület között, többen viszont nyíltan elmondták, mit kifogásolnak a polgármester munkájában. Heringes Mária, az önkormányzat ellenőre: - Az év elejétől mondogatjuk, hogy a faluba vezető egyik út balesetveszélyes, rendbe kell tenni. Pénz is lenne rá, de a polgármester szerint nincs aki vállalja a munkát. A falu közvilágítását is rendbe lehetett volna már hozni. ismertetni az olvasókkal a térséget közösen lakók problémáit: országokét, polgárokét, nemzetekét. A lap szellemi missziója, íme a kezdet kezdetén ennyit legalább előre láthatunk: a tolerancia és megértés, szigetévé válni a dulakodás felett." Lehet-e szebbet, nemesebbet kívánni ennél a közeljövőben útjára induló folyóiratnak? Aligha, éppen ezért a nemes szándék, a szellemi tett támogatóiként azok a szlovákiai irodalmárok is - remélhetően - publikálnak majd a Prágai Tükörben, akik számára a cseh és a magyar szellemi kapcsolat éltető forrás. Hiszen azt aligha gondolhatja valaki is komolyan, hogy a ketté szakadó ország népeinek - nemzeteinek és nemzeti kisebbségeinek - kultúrái megszűnnek egymásra hatni. A folyóirat főszerkesztője Lucie Szimanowská hungarológus, helyettese pedig Morvái Péter. Mindenképpen felfigyeltető, ugyanakkor garancia is, hogy a szerkesztőségi tanács elnöke az a Rákos Péter, aki a Károly Egyetem hungarológiai tanszékének a vezetője. Személyében a közép-európai szellemi közösség egyik legjelentősebb alakját becsülhetjük. Bármilyen emelkedett is egy lapindítás pillanata, olvasók, előfizetők és támogatók nélkül aligha tud majd létezni. Éppen ezért a számonként 15 koronába kerülő folyóiratot, amelynek kedvezményes évi előfizetési díja 84 korona, az alábbi címen lehet megrendelni: Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, Prágai Tükör szerkesztősé-ge, 120 00 Praha 2, Vynohradská 46. (d-n) Bakus István, alpolgármester: - Egy sor probléma megoldása indokolatlanul elhúzódik. Varga Ilona: - A képviselő-testület már nagyon régpn felvetete: kérjük felvételünket a Szlovákiai Városok és Községek Társulásába. A polgármester mindeddig képtelen volt ezt elintézni. Pedig ha begubózunk - elveszünk. A szenny víztisztitó állomás közös létrehozását is az újfaluiak kezdeményezték. Matúš Gabriella: - Ha bíráljuk, megsértődik, lemondással fenyegetőzik. Varga József: - Tudjuk, hogy igényes feladat a polgármesteri hivatal ellátása. De rugalmasabbnak, mozgékonyabbnak kellene lennie, munkájába több üzleti szellemet kellene vinnie. A bírálatok ellenére a képviselők bíznak a polgármesterben, együtt akarnak vele működni. A fizetésemelés problémája is enyhébbnek tűnt a képviselők magyarázata után. Heringes Mária elmondta, hogy 1990-ben történt megválasztása óta háromszor emelték a polgármester fizetését. Varga Ilona hozzáfűzte: - Figyelmeztettük a polgármestert, hogy szükség van az alapvető adatokra - a ledolgozott évek számára, iskolai végzettségre stb. De még a községi hivatal alkalmazottjának (számára is kért fizetésemelést) adatait sem tudta közölni velünk. Néhányan megjegyezték, hogy a községnek még két alkalmazottja van (fűtő, takarítónő), őket is megilletné a fizetésemelés. Mások javasolták, hogy a kérdést az egész lakosság bevonásával kellene megoldani. A képviselők jutalmazása is szóba került. A testülel tagjai egy alkalommal kaptak 500 koronát, amit azonban mind a tizenketten a község magyar alapiskolájának ajánlottak fel. Ha ezt nem teszik, akkor szeptember elseA Derencsényi-karsztban ez év októberében adták át rendeltetésének a Rimaszombati járás első tanösvényét. Az említett karszthegység a turisták igazi paradicsoma. Egyedülálló természeti képződményekkel, az önmagában is festői látványt nyújtó meleghegyi víztározó, az egzotikus barlangok, töbörök világa mind-mind turistacsalogató látványosság. A nyaranta idelátogató turisták ezrei viszont sok kárt tesznek az itteni természetben. Főleg akkor, ha nincs mihez tartaniuk magukat, nincs mi szerint tájékozódniuk, nem tudják, mit és hol nézzenek meg ahhoz, hogy mindent, mi szép és értékes, meglássanak. Többéves készülődés, munka után most talán változik a helyzet. A Füleki Hegység Tájvédelmi Körzet munkatársai, dr. Gaál Lajos ismert természetbúvárral, barlangásszal az élen igyekeznek ebben segíteni. Már nyomdában van a Derencsényikarsztot bemutató ismeretterjesztő füzet, amely átfogó képet igyekszik nyújtani erről a tájegységről. De mit mond róla a szerkesztő? - Ez a füzetecske nem arra lesz jó, hogy általános információkat kapjon belőle az idelátogató, hanem arra hívja fel a figyelmét, ami csakis erre a vidékre jellemző. Főleg azokhoz szól, akik a víztározó mellett töltik szabadságukat, és idegenek ezen a környéken. Elkalauzoljuk őket abba a hegységbe, ahol napjainkig már 32 barlangot tártak' fel, külön említést téve az egyik legértékesebbről, a gyönyörű cseppkődíszítésű, 707 méter hosszú, ún. Kadlub feletti barlangról. Ezenkívül 160 olyan töbör található ebben a térségben, amely szintén látványos természeti képződmény. A Derencsényi-karsztban tíz védett növény található, melyek közül több veszélyeztetett. Bemutatják az itt található szintén „védett" kategóriába tartozó jétől nem taníthattak volna a Tolnaimódszerrel. A képviselők szerint a polgármester nem csatlakozott hozzájuk. Mindezek ellenére elismerték, hogy emelni kell a polgármester fizetését. HOGYAN LEHETNE FELRÁZNI A FALUT? A magyar nyelvű feliratok hiányának kérdését is felvetettem a képviselők előtt. Ez a mi mulasztásunk is. Helyre fogjuk hozni, rövid időn belül - fogadkozott társai nevében az alpolgármester. Zoncon is komoly gondot jelent az érdektelenség, az önzés. Amíg a rendszerváltás kezdetén falugyűlések alkalmával kicsinek tűnt a község klubja, most néhány nyugdíjas jelenik csak meg. A vadászszervezeten kívül szinte nem működik társadalmi szervezet. - Pozsony közelében, de isten háta mögött és a mélyponton vagyunk - jellemezte helyzetüket egyikük. A zonci képviselők elismerték, hogy vannak soraikban olyanok, akik nem szólnak hozzá a felvetett kérdésekhez, feladatokat nem vállalnak. Felrótták a falu népének, hogy a községért tenni akaró betelepülteket jöttmenteknek nevezik. A lakosság zöme pedig tétlen. A nehezebb politikai és gazdasági feltételek alaposan próbára teszik Zoncot is. Ezt a próbát sikerrel csak abban az esetben állhatja ki, ha kezdeményezőbb lesz polgármestere, ha többet vállalnak képviselői, ha az önkormányzat merész terveinek megvalósításához segítő kezet nyújt a lakosság. Vajon így lesz-e? MÁZSÁR LÁSZLÓ különböző gyík- és kígyófajtákat is. Az információnyújtás ilyen formája, persze, bsak a hozzáértő, a természet iránt érdeklődő embernek nyújt valamit. A térségben viszont rengeteg az olyan turista, aki menni és látni akar elsősorban. Őket szolgálja majd az a tanösvény, mely két év után ez év őszére készült el, és októberben már az első látogatók is végigsétálhattak rajta. A 250 méter hosszú, 9 megállóval tarkított ösvény egyik fő tervezője és a kivitelezési munkálatok irányítója ez esetben is a táj jó ismerője, dr. Gaál Lajos volt. A tanösvény, mely az első ilyen létesítmény a járásban, Derencsény községből indul. A második megállóban a Balog-patak kristálytiszta vizét, füzeseit és egreseit láthatjuk. Utána érkezik meg a látogató a kisderencsényi barlangba, ahol szép és érdekes késő bronzkori edények makettjei láthatók. Ezen a helyen ugyanis nagy mennyiségben kerültek elő ilyen edények az itt végzett ásatások folyamán. Aztán a nagyderencsényi barlang következik, ahol egyedi látványt nyújt a barlangi patak és ennek eróziós tevékenysége folytán simára csiszolt barlangfalak képe. Az ötödik megálló egy szakadéktöbörnél van. Ez egy 5 méter mély töbör, és valószínűleg egy barlangi folyosó beszakadásával keletkezett. Továbbhaladva a karsztos erdővilág védelmi övezetét láthatjuk, nem túl gazdag, de annál érdekesebb flórájával. Aztán egy tipikus természeti képződmény következik - egy kb. 30-40 méter átmérőjű, tál alakú oldásos töbör, amely szintén jellemző a Derencsényi-karsztra. Ez valószínűleg a patak eróziós tevékenysége folytán keletkezett. Az utolsó, a kilencedik megálló teszi fel a koronát a tanösvényre. Itt triász mészkő felszíni feltárása tanulmányozható. (polgári) SZLOVÁKIAI ENERGETIKAI KÖRKÉPE AZ ATOMERŐMÜVEKRE TÁMASZKODVA A januártól önállóvá váló Szlovákia gazdasági helyzetéről léptennyomon nyilatkoznak a politikusok, szakemberek. Eddig viszont valahogyan kissé a háttérbe szorult annak megvitatása, vajon lesz-e elég energiánk, lesz-e elegendő villanyáramunk, ugyanis az egységes Csehszlovákiában a közös energetikai rendszer révén nem volt különösebb gond a keleti országrész szükségleteinek biztosítása. Szlovákia, mint ismeretes, rendkívül szegény energiahordozókbkan, a hazai források csupán a fogyasztás alig 14 százalékát fedezik. A cseh barna- és feketeszénre támaszkodott, illetve még támaszkodik az alacsony hatásfokú és pazarlóan működő gazdaság, ám januártól már nem számíthatunk nyugati szomszédunk segítségére, pontosabban csak súlyos összegek fejében juthatunk tüzelőanyagához. Jelenleg Szlovákia a villanyáram 15 százalékát importálja. Sebezhetőségét fokozza, hogy az áram felét a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű (1760 MW) termeli, s a tervek szerint csupán 2005-ig lesz működésben. Függőségünk akkor szűnne meg, ha beindulna a mohi atomerőmű (1760 MW). Eddig 20 milliárd koronába került az építése, a hatalmas összeg megtérülése azonban jócskán késik. Az első reaktorblokkot (440 MW) még. 1989-ben kellett volna üzembe helyezni, a jelenlegi megítélés szerint azonban csak 1994-re készül el. Az állami költségvetésből viszont egyre gyérebben csordogál a pénz az óriási beruházásba, sokak szerint egyedül a hathatós nyugati beruházás oldja meg az erőmű befejezését. Egyébként nem csoda, hogy kimerült a kassza; 1971-től 1989-ig a szövetségi keretből több mint 70 milliárd koronát fordítottak az atomerőművek építésére, ennek ellenére minduntalan növekedett az energiafüggőségünk. Elgondolkodtató adatot közölt nemrégiben egy bécsi környezetvédelmi alap, a World Wide Found for Nature (WWF) tanulmánya, amely szerint, ha Szlovákia alacsony hatékonyságú hőerőműveit (29-32 százalékosak) modernizálással a világszínvonalra emelnék (41-50), akkor ezzel nemcsak a levegőbe kibocsátott szénmonoxid, széndioxid és kén mennyisége csökkene, hanem az összteljesítmény is jelentősen - becslések szerint 780-800 MW-tal - növekedne. Ez megfelel két atomreaktorblokk kapacitásának. A Szlovák Energetikai Vállalat (SEP), amely a hazai szükségleteknek a háromnegyedét biztosítja, távlati terveiben elsősorban a vízi erőművek építésében, valamint a mohi atommáglya begyújtásában látja a megoldás kulcsát. Valóban, Szlovákia hidroenergetikai potenciáljának csupán a 30 százaléka van kihasználva, szemben az osztrák és norvég 70-80 százalékkal. Viszont ennek több mint egyharmada a Dunára esik, ezért aztán nagy igyekezettel az „ember szolgálatába" akarják fogni a folyamot, minek elrettentő példája a bősi monstrum. A tefchnokrata szemléletmód csak a kihasználatlan százalékokat, a kilowattórákat látja, a környezeti károkról megfeledkezik. A Vág megzabolázása is tovább folyik: Zsolna (85 MW), Szered (64 MV) és Strečno (100 MW) a vízlépcsőrendszer további fokai. A SEP tervei szerint elsősorban a nyitranováki és a vajáni hőerőmű korszerűsítése révén 1995-ig (1980hoz viszonyítva) mintegy 60 százalékkal csökkentik a kibocsátott szénés kéndioxidot. A modern füstszűrő berendezések szállításában bizonyára a kiépülőfélben levő nyugati kapcsolatokra számítanak. Mivel az energetika szerkezetváltása hallatlan pénzigényessége révén lassan megy végbe, még hoszszú évekig az atom- és hőerőművek fogják biztosítani az igényeinket. A jól hangzó, különböző alternatív forrásoknak (nap-, szél-, termál- és biomassza energia) csak kisegítő szerepük lesz, a 2005-ig felvázolt energetikai koncepció szerint mindössze 0,2 százalékkal fognak hozzájárulni szükségleteinkhez, (sidó) U J FOLVOIRAT: PRÁGAI TÜKÖR TANULÁS - SÉTA KÖZBEN ELKÉSZÜLT A RIMASZOMBATI JÁRÁS ELSŐ TANÖSVÉNYE