Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám, csütörtök

1992. NOVEMBER 26. KALEIDOSZKÓP TÚJSZOÄ MÉLYPONTON... DE MEDDIG? Tulajdonképpen meglepődtem, amikor Vincze Bertalan. Zone köz­.ség polgármestere elmondta, hogy a falu 862 lakosának 89 százaléka magyar nemzetiségű. A községi hi­vatal épületében ugyanis a legki­sebb jel sem utal erre. A falu közé­pületein is csak szlovák nyelvű feli­ratok vannak. A polgármester a je­lenség okaként mindenekelőtt tech­nikai problémákat jelölt meg: példá­ul, hogy.a Jednota fogyasztási szö­vetkezet többszöri kérés ellenére sem tudta vegyesboltján a kétnyelvű feliratot megoldani. Pozsony közel­ségét, a járási vezetők nemzetiségi ügyek iránti érzéketlenségét is meg­említette, de a legfontosabbat - sa­ját közömbösségüket - nem. GONDOK ÉS PANASZOK Zone kisközség, csak saját bevé­teli forrásaira támaszkodhat, nem számíthat állami támogatásra. Az utóbbi, időben nagyobb méretű mun­kákat nem valósítottak meg, igy a polgármester inkább a térvekről beszélt: - nyugdíjasklubunkhoz a fa­lu társadalmi és kulturális életét szolgáló tágas termet szeretnénk építeni. Magyarbéllel és Újfaluval közösen szennyvíztisztító állomás és szennyvízcsatorna-hálózat építé­sét tervezzük. Tárgyalásokat folyta­tunk a falu gázművesitésérőí, de nem könnyű előre jutni. A gázmű­veknek ugyanis nem érdeke a gáz bevezetése, a befektetés csak évti­zedek után térülne meg. A köz­ségnek pedig nincs pénze, hogy maga építse meg a gázvezetéket. Beszélgetésünk során kiderült, hogy nem felhőtlen a polgármester és a képviselő-testület viszonya. A törvény értelmében májustól új bérezési rendszer szerint állapítható meg a polgármesterek fizetése. Vin­cze Bertalan is felvetette a fizetés­rendezés kérdését a képviselő-tes­A Cseh- és Morvaországi Magya­rok Szövetsége 1993 januárjától kéthavonta jelenteti meg a Prágai Tükör cimű folyóiratot. Az A5-ÖS formátumú, 100 oldal terjedelmű lap olvasói azok a Cseh Köztársaság területén élő magyarok lesznek, akik a csehországi hungarológusokkal együtt az együttélés számos kérdé­sét, múltbeli és jelenbeli módozatait szeretnék megismerni. Ugyanakkor a folyóirat szerkesztőinek eltökélt szándéka, hogy a magyarság és a kisebbségi problematika iránt ér­deklődő cseh olvasót is eligazítsák. Ezért lesz része a lapnak a megszo­kottnál terjedelmesebb cseh nyelvű ismertető. Természetes törekvésnek látszik, hogy a CSMMSZ, mint kiadó önálló rovatban adja közre a csehországi magyar kisebbség életével kapcso­latos írásokat. A nyomdai előkészítés fázisában lévő első számból kiemelten említ­hető meg Öze Sándor Mítosz és amnézia című írása, Petr Pithart Hatvannyolc című esszéje, Rudolf Kučera elsősorban a magyarokról írt dolgozata, Václav Černý emlékiratai és Vörös István Zene hangok nélkül című írása. Arról, hogy tulajdonkép­pen milyen szellemi orientációjú lesz az új folyóirat, az első lapszám be­köszöntőjében így vallanak a szer­kesztők: ,,E prágai magyar lap kül­detése nem lehet más, mint ez: Egy közös múltű területen, Európa szi­vében hitet tenni a polgári gondolat mellett, az emberi jogok sérthetet­lensége mellett. Távolabb a súrlódá­sok tulajdonképpeni színterétől, de mégis elég közel hozzájuk és elég közei hozzájuk megismerni és meg­tület ülésén. Annak kell ugyanis jó­váhagynia a polgármester fizetését. Ketten-hárman azon a véleményen voltak, hogy fizetésmódosításra nem futja a község pénztárából. A többiek - mint megannyi más esetben - hallgattak. A polgármes­ter állítólag még háromszor próbálta napirendre tűzni az ügyet. Egy alka­lommal Németh Zoltán, a körzeti hivatal vezetője is elmagyarázta a képviselőknek, hogy a polgármes­ter kérelme jogos és megalapozott. A testület ennek ellenére hajthatat­lan maradt. Pedig a körzet 22 köz­ségében, Miloslavov és Zone kivéte­lével, már rég rendezték a kérdést. Elvesztette volna a választók bi­zalmát? Elégedetlenek vele a falu polgárai? - szegeztem a polgármes­ternek a kérdést. Állította: a bizalom megingásának, az elégedetlenség­nek jelét nem észlelte. -A fizetésrendezés ügyét nem vetem fel többször a képviselő-tes­tület előtt. Nem alázom meg maga­mat - szögezte le. - Megvárom, hogyan sikerül élnünk az új adó­rendszer nyújtotta lehetőségekkel. Ha nem tudom megvalósítani elkép­zeléseimet - lemondok. MÁST MONDANAK A KÉPVISELŐK A tizenkét tagú képviselő-testület hét tagjával éjszakába nyúló beszél­getést folytattam. Megállapítottam, hogy nincs késhegyremenő harc a polgármester és a testület között, többen viszont nyíltan elmondták, mit kifogásolnak a polgármester munkájában. Heringes Mária, az önkormányzat ellenőre: - Az év elejétől mondogat­juk, hogy a faluba vezető egyik út balesetveszélyes, rendbe kell tenni. Pénz is lenne rá, de a polgármester szerint nincs aki vállalja a munkát. A falu közvilágítását is rendbe lehe­tett volna már hozni. ismertetni az olvasókkal a térséget közösen lakók problémáit: országo­két, polgárokét, nemzetekét. A lap szellemi missziója, íme a kezdet kezdetén ennyit legalább előre lát­hatunk: a tolerancia és megértés, szigetévé válni a dulakodás felett." Lehet-e szebbet, nemesebbet kí­vánni ennél a közeljövőben útjára induló folyóiratnak? Aligha, éppen ezért a nemes szándék, a szellemi tett támogatóiként azok a szlovákiai irodalmárok is - remélhetően - pub­likálnak majd a Prágai Tükörben, akik számára a cseh és a magyar szellemi kapcsolat éltető forrás. Hi­szen azt aligha gondolhatja valaki is komolyan, hogy a ketté szakadó ország népeinek - nemzeteinek és nemzeti kisebbségeinek - kultúrái megszűnnek egymásra hatni. A folyóirat főszerkesztője Lucie Szimanowská hungarológus, helyet­tese pedig Morvái Péter. Minden­képpen felfigyeltető, ugyanakkor ga­rancia is, hogy a szerkesztőségi ta­nács elnöke az a Rákos Péter, aki a Károly Egyetem hungarológiai tan­székének a vezetője. Személyében a közép-európai szellemi közösség egyik legjelentősebb alakját becsül­hetjük. Bármilyen emelkedett is egy lap­indítás pillanata, olvasók, előfize­tők és támogatók nélkül aligha tud majd létezni. Éppen ezért a számon­ként 15 koronába kerülő folyóiratot, amelynek kedvezményes évi előfi­zetési díja 84 korona, az alábbi cí­men lehet megrendelni: Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövet­sége, Prágai Tükör szerkesztősé-­ge, 120 00 Praha 2, Vynohradská 46. (d-n) Bakus István, alpolgármester: - Egy sor probléma megoldása in­dokolatlanul elhúzódik. Varga Ilona: - A képviselő-testü­let már nagyon régpn felvetete: kér­jük felvételünket a Szlovákiai Váro­sok és Községek Társulásába. A polgármester mindeddig képtelen volt ezt elintézni. Pedig ha begubó­zunk - elveszünk. A szenny víztiszti­tó állomás közös létrehozását is az újfaluiak kezdeményezték. Matúš Gabriella: - Ha bíráljuk, megsértődik, lemondással fenyege­tőzik. Varga József: - Tudjuk, hogy igé­nyes feladat a polgármesteri hivatal ellátása. De rugalmasabbnak, moz­gékonyabbnak kellene lennie, mun­kájába több üzleti szellemet kellene vinnie. A bírálatok ellenére a képviselők bíznak a polgármesterben, együtt akarnak vele működni. A fizetésemelés problémája is enyhébbnek tűnt a képviselők ma­gyarázata után. Heringes Mária el­mondta, hogy 1990-ben történt megválasztása óta háromszor emel­ték a polgármester fizetését. Varga Ilona hozzáfűzte: - Figyel­meztettük a polgármestert, hogy szükség van az alapvető adatokra - a ledolgozott évek számára, isko­lai végzettségre stb. De még a köz­ségi hivatal alkalmazottjának (szá­mára is kért fizetésemelést) adatait sem tudta közölni velünk. Néhányan megjegyezték, hogy a községnek még két alkalmazottja van (fűtő, ta­karítónő), őket is megilletné a fize­tésemelés. Mások javasolták, hogy a kérdést az egész lakosság bevo­násával kellene megoldani. A képvi­selők jutalmazása is szóba került. A testülel tagjai egy alkalommal kaptak 500 koronát, amit azonban mind a tizenketten a község magyar alapiskolájának ajánlottak fel. Ha ezt nem teszik, akkor szeptember else­A Derencsényi-karsztban ez év októberében adták át rendeltetésé­nek a Rimaszombati járás első tan­ösvényét. Az említett karszt­hegység a turisták igazi paradicso­ma. Egyedülálló természeti képződ­ményekkel, az önmagában is festői látványt nyújtó meleghegyi víztáro­zó, az egzotikus barlangok, töbörök világa mind-mind turistacsalogató látványosság. A nyaranta idelátoga­tó turisták ezrei viszont sok kárt tesznek az itteni természetben. Fő­leg akkor, ha nincs mihez tartaniuk magukat, nincs mi szerint tájékozód­niuk, nem tudják, mit és hol nézze­nek meg ahhoz, hogy mindent, mi szép és értékes, meglássanak. Többéves készülődés, munka után most talán változik a helyzet. A Füleki Hegység Tájvédelmi Körzet munkatársai, dr. Gaál Lajos ismert természetbúvárral, barlangásszal az élen igyekeznek ebben segíteni. Már nyomdában van a Derencsényi­karsztot bemutató ismeretterjesztő füzet, amely átfogó képet igyekszik nyújtani erről a tájegységről. De mit mond róla a szerkesztő? - Ez a füzetecske nem arra lesz jó, hogy általános információkat kapjon belőle az idelátogató, hanem arra hívja fel a figyelmét, ami csakis erre a vidékre jellemző. Főleg azok­hoz szól, akik a víztározó mellett töltik szabadságukat, és idegenek ezen a környéken. Elkalauzoljuk őket abba a hegységbe, ahol napja­inkig már 32 barlangot tártak' fel, külön említést téve az egyik legérté­kesebbről, a gyönyörű cseppkődí­szítésű, 707 méter hosszú, ún. Kad­lub feletti barlangról. Ezenkívül 160 olyan töbör található ebben a tér­ségben, amely szintén látványos természeti képződmény. A Deren­csényi-karsztban tíz védett növény található, melyek közül több veszé­lyeztetett. Bemutatják az itt található szintén „védett" kategóriába tartozó jétől nem taníthattak volna a Tolnai­módszerrel. A képviselők szerint a polgármester nem csatlakozott hozzájuk. Mindezek ellenére elis­merték, hogy emelni kell a polgár­mester fizetését. HOGYAN LEHETNE FELRÁZNI A FALUT? A magyar nyelvű feliratok hiányá­nak kérdését is felvetettem a képvi­selők előtt. Ez a mi mulasztásunk is. Helyre fogjuk hozni, rövid időn belül - fo­gadkozott társai nevében az alpol­gármester. Zoncon is komoly gondot jelent az érdektelenség, az önzés. Amíg a rendszerváltás kezdetén falugyű­lések alkalmával kicsinek tűnt a köz­ség klubja, most néhány nyugdíjas jelenik csak meg. A vadászszerve­zeten kívül szinte nem működik tár­sadalmi szervezet. - Pozsony köze­lében, de isten háta mögött és a mélyponton vagyunk - jellemezte helyzetüket egyikük. A zonci képviselők elismerték, hogy vannak soraikban olyanok, akik nem szólnak hozzá a felvetett kérdésekhez, feladatokat nem vál­lalnak. Felrótták a falu népének, hogy a községért tenni akaró betele­pülteket jöttmenteknek nevezik. A lakosság zöme pedig tétlen. A nehezebb politikai és gazdasá­gi feltételek alaposan próbára teszik Zoncot is. Ezt a próbát sikerrel csak abban az esetben állhatja ki, ha kezdeményezőbb lesz polgármeste­re, ha többet vállalnak képviselői, ha az önkormányzat merész terveinek megvalósításához segítő kezet nyújt a lakosság. Vajon így lesz-e? MÁZSÁR LÁSZLÓ különböző gyík- és kígyófajtákat is. Az információnyújtás ilyen formá­ja, persze, bsak a hozzáértő, a ter­mészet iránt érdeklődő embernek nyújt valamit. A térségben viszont rengeteg az olyan turista, aki menni és látni akar elsősorban. Őket szol­gálja majd az a tanösvény, mely két év után ez év őszére készült el, és októberben már az első látogatók is végigsétálhattak rajta. A 250 méter hosszú, 9 megállóval tarkított ös­vény egyik fő tervezője és a kivitele­zési munkálatok irányítója ez eset­ben is a táj jó ismerője, dr. Gaál Lajos volt. A tanösvény, mely az első ilyen létesítmény a járásban, Derencsény községből indul. A második megál­lóban a Balog-patak kristálytiszta vi­zét, füzeseit és egreseit láthatjuk. Utána érkezik meg a látogató a kis­derencsényi barlangba, ahol szép és érdekes késő bronzkori edények makettjei láthatók. Ezen a helyen ugyanis nagy mennyiségben kerül­tek elő ilyen edények az itt végzett ásatások folyamán. Aztán a nagyde­rencsényi barlang következik, ahol egyedi látványt nyújt a barlangi pa­tak és ennek eróziós tevékenysége folytán simára csiszolt barlangfalak képe. Az ötödik megálló egy szaka­déktöbörnél van. Ez egy 5 méter mély töbör, és valószínűleg egy bar­langi folyosó beszakadásával kelet­kezett. Továbbhaladva a karsztos erdővilág védelmi övezetét láthatjuk, nem túl gazdag, de annál érdeke­sebb flórájával. Aztán egy tipikus természeti képződmény következik - egy kb. 30-40 méter átmérőjű, tál alakú oldásos töbör, amely szintén jellemző a Derencsényi-karsztra. Ez valószínűleg a patak eróziós tevé­kenysége folytán keletkezett. Az utolsó, a kilencedik megálló teszi fel a koronát a tanösvényre. Itt triász mészkő felszíni feltárása tanulmá­nyozható. (polgári) SZLOVÁKIAI ENERGETIKAI KÖRKÉPE AZ ATOMERŐMÜVEKRE TÁMASZKODVA A januártól önállóvá váló Szlová­kia gazdasági helyzetéről lépten­nyomon nyilatkoznak a politikusok, szakemberek. Eddig viszont valaho­gyan kissé a háttérbe szorult annak megvitatása, vajon lesz-e elég ener­giánk, lesz-e elegendő villanyára­munk, ugyanis az egységes Csehszlovákiában a közös energeti­kai rendszer révén nem volt különö­sebb gond a keleti országrész szük­ségleteinek biztosítása. Szlovákia, mint ismeretes, rendkívül szegény energiahordozókbkan, a hazai forrá­sok csupán a fogyasztás alig 14 százalékát fedezik. A cseh barna- és feketeszénre támaszkodott, illetve még támaszkodik az alacsony ha­tásfokú és pazarlóan működő gaz­daság, ám januártól már nem szá­míthatunk nyugati szomszédunk se­gítségére, pontosabban csak súlyos összegek fejében juthatunk tüzelő­anyagához. Jelenleg Szlovákia a villanyáram 15 százalékát importálja. Sebezhe­tőségét fokozza, hogy az áram felét a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű (1760 MW) termeli, s a tervek szerint csupán 2005-ig lesz működésben. Függőségünk akkor szűnne meg, ha beindulna a mohi atomerőmű (1760 MW). Eddig 20 milliárd koronába került az építése, a hatalmas összeg megtérülése azonban jócskán késik. Az első reaktorblokkot (440 MW) még. 1989-ben kellett volna üzembe helyezni, a jelenlegi megítélés sze­rint azonban csak 1994-re készül el. Az állami költségvetésből viszont egyre gyérebben csordogál a pénz az óriási beruházásba, sokak szerint egyedül a hathatós nyugati beruhá­zás oldja meg az erőmű befejezését. Egyébként nem csoda, hogy kime­rült a kassza; 1971-től 1989-ig a szövetségi keretből több mint 70 milliárd koronát fordítottak az atom­erőművek építésére, ennek ellenére minduntalan növekedett az energia­függőségünk. Elgondolkodtató adatot közölt nemrégiben egy bécsi környezetvé­delmi alap, a World Wide Found for Nature (WWF) tanulmánya, amely szerint, ha Szlovákia alacsony haté­konyságú hőerőműveit (29-32 szá­zalékosak) modernizálással a világ­színvonalra emelnék (41-50), akkor ezzel nemcsak a levegőbe kibocsá­tott szénmonoxid, széndioxid és kén mennyisége csökkene, hanem az összteljesítmény is jelentősen - becslések szerint 780-800 MW-tal - növekedne. Ez megfelel két atom­reaktorblokk kapacitásának. A Szlovák Energetikai Vállalat (SEP), amely a hazai szükségletek­nek a háromnegyedét biztosítja, táv­lati terveiben elsősorban a vízi erő­művek építésében, valamint a mohi atommáglya begyújtásában látja a megoldás kulcsát. Valóban, Szlo­vákia hidroenergetikai potenciáljá­nak csupán a 30 százaléka van kihasználva, szemben az osztrák és norvég 70-80 százalékkal. Viszont ennek több mint egyharmada a Du­nára esik, ezért aztán nagy igyeke­zettel az „ember szolgálatába" akarják fogni a folyamot, minek el­rettentő példája a bősi monstrum. A tefchnokrata szemléletmód csak a kihasználatlan százalékokat, a ki­lowattórákat látja, a környezeti ká­rokról megfeledkezik. A Vág megza­bolázása is tovább folyik: Zsolna (85 MW), Szered (64 MV) és Strečno (100 MW) a vízlépcsőrendszer to­vábbi fokai. A SEP tervei szerint elsősorban a nyitranováki és a vajáni hőerőmű korszerűsítése révén 1995-ig (1980­hoz viszonyítva) mintegy 60 száza­lékkal csökkentik a kibocsátott szén­és kéndioxidot. A modern füstszűrő berendezések szállításában bizo­nyára a kiépülőfélben levő nyugati kapcsolatokra számítanak. Mivel az energetika szerkezetvál­tása hallatlan pénzigényessége ré­vén lassan megy végbe, még hosz­szú évekig az atom- és hőerőművek fogják biztosítani az igényeinket. A jól hangzó, különböző alternatív forrásoknak (nap-, szél-, termál- és biomassza energia) csak kisegítő szerepük lesz, a 2005-ig felvázolt energetikai koncepció szerint mind­össze 0,2 százalékkal fognak hoz­zájárulni szükségleteinkhez, (sidó) U J FOLVOIRAT: PRÁGAI TÜKÖR TANULÁS - SÉTA KÖZBEN ELKÉSZÜLT A RIMASZOMBATI JÁRÁS ELSŐ TANÖSVÉNYE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom