Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám, csütörtök

ÍUJSZOm HAZAI TÜKÖR HÁ KEDD, AKKOR ÁRVÍZ? (Folytatás az 1. oldalról) működött; a többi beömlőnyílása előtt óriási halomban torlódott össze az árhullámmal érkezett rengeteg uszadékfa. S végül: egy szakem­bertől megtudtuk, hogy a felvízcsa­torna vizének szintje ekkor a 128,7­es kótán állt. Az erőmű tervezésekor 131,10-es maximális kótájú üzem­vízszinttel számoltak. dották - ugyanis csak az Öreg-Duna felől fenyegethetné őket, abban azonban - a dunacsúni elzárásnál felmerült galibák ellenére - még mindig nincs annyi viz, hogy ilyesmi­től kéne tartaniuk. Nyilván nem ne­héz kikövetkeztetni, hogy az egybe­hangzó indoklás azt is jelentette: az érintésnyi közelségben húzódó, csaknem színültig telt mesterséges A leivízcsatorna vizének döntö részét a zsilipkamrák bocsátották át (A szerző felvétele) HATALMI AMBÍCIÓK Politikai gátlástalanságnak és karrierizmusnak nevezhető a Szlovák Nemzeti Párt fennhangon kimondott követelése: nagyobb teret akar nyerni a kormányzásban, nyílt koalíciót kötni a Demokratikus Szlovákiáért Mozga­lommal! Furcsának tűnik a kormányzó hatalomból történő részesedés ilyen nyílt akarása. Mintha a nemzetiek valamilyen régebben kapott diszkrét ígéret teljesítésének időszerűségére figyelmeztetnék a kormánypártot. Sok jel mutat arra, hogy az eddigi szolgálatokért, nem ritkán a „politikai piszkos­munka" elvégzéséért az SZNP kellő jutalmat szeretne kapni hatalmon lévő, jóval erősebb politikai rokonától. Nem véletlen, hogy a párt hatalmi igényeinek hangsúlyozását éppen ezekre a napokra időzítette. A korlátlan hatalomtól még nemrég ittas DSZM ugyanis kezd kijózanodni a közelmúltban kapott néhány komoly belpolitikai pofon után. Az államszövetség lóhalálban történő lebontásának lázas igyekezetében csatákat veszt. Hű csatlósán, az SZNP-n kívül, Szlovákiában nincs parlamenti szövetségese. A nemzetiek, vérszemet kapva a hatalom­gyakorló mozgalom megingása láttán, a politikai zsarolás eszközéhez nyúltak: - Vagy többet juttatsz nekünk, vagy mi is cserben hagyunk! - cseng a nemzeti párt figyelmeztetése. S bár Mečiar kormányfő egyelőre elutasítja a nyílt koalíció lehetőségét, és szerénytelenséggel vádolja a nemzeti pártot, jól tudja: a szövetség megszűnéséről szóló alkotmánytörvény-tervezet elfogadásához minden szavazatra szüksége van. A Szlovák Nemzeti Párt - az elnöke által vezetett gazdasági tárcán kívül - nyíltan a megalapítandó védelmi minisztérium vezetőjének bársonyszékére is pályázik. Előrelátóan, nagy körültekintéssel készítgeti elő a talajt. Három szövetségi parlamenti képviselője lázas igyekezettel létrehozta a Szlovák Katonák Tömörülése szervezetet, amely nacionalista alapállásból szorgal­mazza a szlovák hadsereg létrehozását. Igyekszik távol tartani a Csehszlo­vák Hadseregben vezető tisztségeket betöltött, tapasztalt szlovák nemzeti­ségű katonai szakembereket. Rebesgetik, hogy a nemzeti párt Ján Slota honatyát, Zsolna polgármesterét szeretné látni a szlovák védelmi miniszter tisztében. A Szlovák Nemzeti Párt hatalmi törekvései, s főleg a védelmi tárca körüli nyüzsgése figyelmeztető jel. Veszélyes precedens lenne, ha a formálódó szlovák hadsereg szűk pártérdekek hatása alá kerülne. MÁZSÁR LÁSZLÓ A GYŐZELEM KEZDETE 1992. NOVEMBER 26. ELSŐFILMESEK ­ELŐSZÖR Új szemszögből a régi világ címmel december elseje és ötödike között először rendezik meg Pozsonyban, a Charlie Centrumban az elsőfilmes rendezők nem­zetközi fesztiválját. Tizennégy film indul a versenyben, köztük három amerikai, két lengyel, egy­egy orosz, holland és tajvani rendező alkotása. Hazánkat a cseh J. Cisarovský Valami könnyű cimü filmje képviseli, de nem szerepel a műsoron sem szlovák, sem magyar film* hiszen a válogató bi­zottság nem talált alkalmasnak, egyetlen egy alkotást sem. Gazdagabb kínálat várja azokat, akik a rendezvény más összeállításaira kíván­csiak. Versenyen kívül vetítik majd az idei Karlovy Vary-i fesztivál győztes spanyol filmjét, a Krapatschoukot, a 91-es can­nes-i fesztiválon Arany Kamerával kitün­tetett Toto, a /löscímű Jaco van Dormael­filmet és az Oscar-díjas olasz Gabriele Salvatores Mediterraneo című alkotását. • A legfrissebb cseh és szlovák filmgyár­tás többek között Véra Chytilová öröksé­gével, Juraj Jakubisko Legyen inkább gazdag és egészséges az ember... Mi­chal és Šimon Caban Don Gio, Martin Šulík Mindent, amit szeretek, Igor Chaun Hihetetlen történetek, Vit Olmer . Vedd meg a meztelenségem és Jaroslav Vra­Mec Véres regény című filmjével lesz jelen a fesztiválon. Külön sorozatban mutatják be a régi rendszer fekete bárányának, Fero Fenič­nek az alkotásait, a lódzi filmfőiskolán végzett világhírű lengyel rendezők (Ro­'man Polanski, Janusz Majewski, Jerzy Skolimowski és Krzystof Zanussi) alkotá­sait, valamint a francia Alain Robbe Grillet hat legjelentősebb művét. A versenyfilmek nemzetközi zsűrijé­nek elnöke Dušan Hanák lesz, a fesztivál tiszteletbeli elnöke Juraj Jakubisko. (sz-ó) KEVESEBB ENERGIÁVAL (Munkatársunktól) - Tegnap Nyitrán az Agrokomplex kiállítási csarnokaiban meg­nyitották az Interráció '92 nemzetközi szakkiállítást, amelyen a napjainkban egyre időszerűbbé váló hatékony energiafelhasználás legújabb módozatai­val ismerkedhetnek meg a látogatók. Az energiaárak közeljövőben várható radiká­lis emelkedése miatt vélhetően jelentős érdeklődésre számottartó seregszemlén csaknem 100 résztvevő cég elsősorban a legújabb hőszigetelési eljárásokat, a legkülönfélébb fűtési rendszereket s azok tartozékait, valamint az energiafel­használás hatékonyságát mérő berende­zéseket kínál. Említésre méltó például a Therwoolin üveggyapot szigetelőanya­got gyártó magyar-japán vegyesvállalat, amelynek termékeit az ipolysági DLH cég forgalmazza nálunk. A Szlovák Műszaki Egyetem mellett aíapitványi támogatással működő Energocentrum saját családiház­tervezetét mutatja be, amelyben hazai felhasználható termékekkel optimalizálták az épület energiaháztartását. -tszl­KASSA ÚJÉVI KILÁTÁSOK A TÖMEGKÖZLEKEDÉSBEN (Munkatársunktól) - Pozsony lakosai abban reménykednek, hogy az önálló Szlovákiában a fővárosban megépül a metró, Kassa polgárai viszont abban bizakodnak, hogy az évtizedek óta ígér­getett trolibuszvonal kiépül a városban. Nos, amint az Igor Reiprichnek, a Kassai Tömegközlekedési Vállalat igaz­gatójának tájékoztatásából kiderült, ez utóbbiból most már tényleg lesz valami, hiszen a Maratón tértől a Dargói Hősök­lakótelep felé az új esztendőben elkezdik a trólipálya építését. Ez kétségtelenül jó hír, viszont az igazgató azt sem titkolta, hogy vállalatuk nehéz anyagi gondokkal küzd, és ha jövőre ugyanannyi állami támogatásban részesülnek is, mint az idén, az életbenmaradásukhoz akkor is óhatatlanul szükséges, hogy az egyszeri menetjegy árát a jelenlegi 2 koronáról 4­,re emeljék. A havi diákjegyek árát nem szeretnék emelni, viszont a felnőtteknek a havi bérletért, a jelenlegi 90 korona helyett alighanem 200 koronát kell majd fizetniük. A negyedéves bérlet 240-ről - 550-re, az éves pedig 1000-ről 2000 koronára emelkedik. (-szák) Az itt tapasztaltak után - érthető­en - jóval lehangoltabban, indultunk tovább. Talán nem nehéz kitalálni, hogy hová: az utóbbi időben oly sokat emlegetett három faluba, Bo­dakra, Vajkára és Doborgazra. Fel­tételeztük, hogy ha most valahol időszerű az árvízvédelem, akkor nyilván éppen itt, a „kisszigeten", a két Duna-meder között. Nos, nem kis meglepetésünkre azt tudtuk meg, hogy - szó sincs ilyesmiről. Legalábbis mindhárom község pol­gármestere egyhangúlag ezt állítot­ta, és meg is indokolták, hogy miért. Közvetlen árvízveszély - mint mon­Ami várható volt, bekövetkezett. Hiába volt alacsony heteken át a Duna vízállása, a folyó vízgyűjtő területén az elmúlt napokban annyi csapadék hullott, hogy egy nágyobb árhullám alakult ki. A szlovák vízügyi szervek magyar kollégáikat arról értesítették, hogy a nagy víztömeget megpróbálják elosztani. Azaz, amennyit csak tud­nak, az üzemvíz csatornába, a Csal­lóközt határoló Kis-Dunába és a Szi­getköz nyugati határát képező Mo­soni-Dunába engednek. Ez így rendben is van. Mindkét vízfolyás kívánja az éltető vizet. A gond csak az, hogy most sokkal több van belő­le, mint amennyit zavartalanul le tudnának vezetni a nagy költséggel kiépített zsilipeken és árvízkapukon át. A magyar oldalon a nagy tömegű víz fogadása miatt kénytelenek vol­tak elrendelni a másodfokú árvízvé­delmi készültséget. Még szerencse, hogy az árhullám Bécsnél már tető­zött. A magyar szakaszon azonban tovább tart az áradás. Nagy tömegű víz áramlik be Gö­nyünél a győri vizekre. Az előrejel­zések szerint elképzelhető, hogy Duna-meder által nem érzik veszé­lyeztetve magukat. Hazafelé tartva a rádióból még megtudjuk, hogy az Európai Közös­ségek felszólította Csehszlovákiát: tartsa tiszteletben a bősi vízlépcső ügyében kötött munkaszüneti meg­állapodást. Binder úr nyilatkozata következik: a munkálatokat legké­sőbb pénteken folytatni kell, mert ez alapvető biztonsági kérdés, és szü­neteltetésük mellesleg 100 millió ko­rona kárt jelent. Hozzátette még: a tárgyalásokkal csak az időt vesz­tegetjük. VAS GYULA egy-két alacsonyabban fekvő csó­nakház víz alá kerül. Az már biztos, hogy a Szigetköz déli felében már a teljes hullámteret elöntötte a víz. Arra is felkészültek a magyar vízügyi szervek, hogy jelentős rongálódások következnek be a folyamszabályo­zási művekben, a partokban. Az, hogy ilyen helyzet kialakult, tulajdonképpen a C variáns követ­kezménye. Más esetben egy ilyen árhullám elsőfokú árvízvédelmi ké­szültség szintjén simán levonult volna. A Rábán szerencsére nincs szá­mottevő áradás. A Lajtán várható egy árhullám, amelynek fogadására felkészültek az Északdunántúli Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei. Fokozatosan emelkedik a vízállás a Komárom-Esztergom megyei szakaszon is, de a győri vízügyi központ eddig itt még nem látta szükségét árvízvédelmi készültség elrendelésének. Bécsből szerdán érkezett jelentés szerint a Felső-Duna már apad. így rövidesen Szigetköznél megtörténik a tetőzés, amit azután az apadás követ. CSERESZNYÁK ISTVÁN, Györ Sem Bohumil Hrabal úr, sem Örkény nem tiľtakožhat, hogy a nevükkel együtt emlegetem Braňa Crnčevič költőtársukat. Mert a költők sem egyformák, s az itt fölsoroltak különösen nem azok. Az első cseh, a harma­dik szerb nyelven ír, Örkényről pedig tudjuk, melyiken írt. De nem ezért különböznek vagy ha­sonlítanak egymásra. Mert hasonlítanak is, meg kü­lönböznek is. Abban hasonlítanak egymás­ra, hogy mindegyikük költő vagy költő volt, jóllehet Örkény több­nyire prózát írt, s Hrabal úr is, akinek egyik regényéből a ná­lunk is bemutatott Szigorúan ellenőrzött vonatok című nagy­szerű film készült. Sajnos ez ideig Hrabal úrnak egy sorát sem olvastam, vagy ha mégis, már elfelejtettem. Most megajándékoztak a Zsebcselek című interjúregényével. Nem tu­dom letenni. Együtt lobogok a könyvvel. Pedig már a köny­vektől is kezdtem elfordulni; mit érnek a könyvek, a könyvekben leírt szépségek, igazságok vagy borzalmak, amikor a szemem lát­tára robbantják föl a lélegzetelál­lítóan gyönyörű templomokat, a kedves családi fészkeket, dúl­ják föl a szőlőskerteket, mérge­zik meg a tengereket, a levegő­ket?! Mit érnek akkor a köny­vek, a könyvtárak, „az emberi­ségnek elhányt rongyai?! Most a fűtetlen szobában a Zsebcselek mellett melegszem, úgyhogy szinte jómagam is tüzet kapok a könyvtől. Hosszú idő után újra örömömet lelem az olvasásban. Sok mindenről vall Hrabal úr, többek között azt is elmondja, miért rendül meg a közép-euró­pai a tenger láttán. Vall a macs­kákról, a nőkről, az Istenről, az értelmiségiekről, az egyszerű emberekről, a kiskocsmákról, az írásról, s persze véges-végig ön­magáról., Igaz, jó kérdezőre akadt Szigeti László szemé­lyében. Hát most itt ül mellettem Hra­bal úr, Örkény és Braňa Crnče­vič, a három költő a hideg, fűtet­len szobában. Jó és udvarias há­zigazdaként kellene viselked­nem, de tele vagyok feszültség­gel, feszélyezettséggel, kétségek­kel, hogy ha már az első kettőt meginvitáltam, minek hívtam ide a harmadikat is? De hát nem hívtam én egyikőjüket sem, jöt­tek maguktól, önként jöttek. Braňa Crnčevič a tévé dobo­zából Iépétt ki, Hrabal úr a saját könyvéből, úgyszintén Örkény is. Érdekes, hogy ezen utóbbit ebben a „szövegkörnyezetben" nem kell se uraznom, sem a ke­resztnevével együtt emlegetnem, mégis tudja mindenki, kiről be­szélek. Mert ő van leginkább idehaza. Ezzel el "is jutottam mondan­dómhoz. Ugyanis mind a három költő szót ejt a nemzetről is. Ez, úgy látszik, elkerülhetetlen itt, Kö­zép-Európában és a Balkánon, elkerülhetetlen még ma is, s an­nak ellenére, hogy jó két évszá­zada másról sem beszélünk. Most nágyon vastagon, szinte már csak erről beszélünk. Szétesik tőle az ember feje. Braňa Crnčevič azt állítja, hogy népének ártatlansága az egekbe kiált, az egekig ér föl. (A mi szóhasználatunkban csak ég­bekiáltó bűnökről beszélhetünk.) Ezt épp az imént mondta, mielőtt lelépett volna a képernyőről, és közénk telepedett. Hrabal úr nagyon is tisztában van azzal, miről beszél Crnčevič úr, ismeri az aktuális balkáni helyzetet, ezért mélyen lehajtott fővel így válaszol költőtársának: - A vereség tudatosítása a győzelem kezdete. Észre sem vettük közben, hogy a szobában, ahol ülünk, teljes sötétség honol. Már nem­csak a távfűtés „szünetel" a leg­újabb kori kereszteshadjárat mi­att, hanem az áramszolgáltatás is. És még csak egy zsírmécsesre sem telik már. De Hrabal úr kijelentése egy­szerre megvilágítja, bevilágítja a szobát. Ehhez persze némileg hozzá ­járul Örkény motyogása is. - Egy nemzet akkor lesz fel­nőtt, amikor már maga-magán is megtanul mosolyogni, még azon is, ami egykor sírnivalónak és rettenetesnek látszott. Ezt Crnčevič úr már nem tudja lenyelni, visszamegy a képer­nyőre, az övéi közé, valahova Šešelj és Csurka társaságába. (Magyar Szó) NÉMETH ISTVÁN, Újvidék JULIUS BINDER: „A MŰ JÓL VIZSGÁZOTT...' 1 A hétfőn kezdődött árhullám a keddről szerdára virradó éjszaka, 1 és 2 óra között tetőzött. A folyó vízhozama Po­zsonynál ekkor 6200 köbméter volt má­sodpercenként, ami az átlagos mennyi­ség több mint háromszorosa. A bősi épít­kezésen kialakult helyzetet illetően teg­nap személyesen Július Binderhezíordul­tunk tájékoztatásért. Megtudtuk, hogy az árhullám a Duna menti településeken semmiféle problémát nem okozott. Mint az egyébként várható is volt, sokkal több volt a gond a bősi erőmű építkezésének területén. Ezt még maga Binder úr is kénytelen volt elismer­ni: bevallotta például, hogy a víz Duna­csúnnál elsodort egy zsilipkapu-szeg­menset (25 méter hosszú acélszerkezet), és megrongálta a mederfal kőszilárdítá­sát. Nem mulasztotta el azonban hozzá­tenni; hogy a kártéteményeknek elsősor­ban az volt az oka, hogy az építkezés a szövetségi kormány határozata alapján annak idején két hétre leállt. Mindezzel együtt hangsúlyozta, hogy ,,a mű jól vizs­gázott: félig kész állapotban kibírta az árhullámot, ami fantasztikus..." Mint mondotta, a felvízcsatornának az árhul­lám csúcsa idején mért legmagasabb szintje (130.40-es kóta) megközelítette az eredetileg tervezett maximális szintet, amely 131,10; a 4500 nrVsec. vízhozam, amelyet ugyancsak kedden éjszaka mér­tek, szintén nem sokkal maradt el a terve­zett legnagyobb értéktől. Igen optimista volt' a hajózás újbóli megindítását illetően. „A Duna folyama­tosan apad,. és mihelyt a vízhozam Po­zsonynál másodpercenként 4000 köbmé­terre csökken, újból üzembe helyezhető a zsilipkamra, és megindulhatnak a ha­jók. " Az előrejelzések alapján ez Szerinte ma délre várható. , . (v) A DUNA BOSSZÚJA A C VARIÁNSON?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom