Új Szó, 1992. november (45. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-25 / 278. szám, szerda

5 PUBLICISZTIKA ÚJ szól 1992. NOVEMBER 25. A FELNŐTTEK A FELADATOKHOZ SIKERESEN EGYÜTTMŰKÖDIK A CSALLÓKÖZI DUNSTAV ÉS AZ ÖMV Alapvető, belső változások időszakában toppantam be Nagy József igazgatóhoz, akitől megtudtam, hogy októbar elsejével a volt közös mezőgazdasági vállalat AGS-DunStav név alatt részvénytársasággá alakult át. - Nem véletlen az új név - magyarázta az igazgató. - Jelzi szűkebb hazánkhoz, a Csallóközhöz, a Dunához való kötődésünket, valamint azt, hogy a szlovákiai Agrostav vállalatokkal továbbra is partneri viszonyt akarunk fenntartani. - A rendszerváltás óta sok vállalat sodródott a gadasági csőd szélére .- tereltem a szót az átmeneti időszak nehézségeire. - Nem vagyunk a padlón, sót kezdünk kibontakozni. Az augusztusi tiszta nyereségünk 1 189 000 korona volt - utalt a vállalat jelenlegi helyzetére az igazgató, akinek népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az: a rendszerváltás után is bizalmat szavaztak neki, megbíznak benne. - Mi kezdettől fogva közös vállalat voltunk, abból éltünk, amit kitermeltünk. Ez a tény bizonyára fogékonyabbá tett bennünket a változásokra. Ennek ellenére az elmúlt két év folyamán rendkívüli nehézségekkel kellett szembenéznünk. Nem voltak megrendeléseink, fizetésképtelenség miatt leálltak a beruházások. Veszteséges részlegeinket le kellett építenünk, több munkatársunktól meg kellett válnunk. Mások, köztük kiváló szakemberek, bizonytalannak látva a jövőt, önszántukból mondtak búcsút. A vállalat történetének legkritikusabb időszaka volt ez. Tanulságos lehet, ahogy a dunaszerdahelyi Agrostav átlendült a holtponton és fokozatosan úrrá lett a válságos helyzeten. Új partnereket keresett, külföldi kapcsolatokat épített ki, jobban figyelt a külföldi tőkével társult vegyesvállalatok megrendeléseire. Megnyerték az ÖMV osztrák cég üzemanyagtöltő-állomás megépítésére kiírt pályázatát. A rendkívül szigorú feltételeknek és a magas minőségű követelményeknek eleget téve határidő előtt felépítették a nagymegyeri benzinkutat. A lamacsi korszerű benzinkút a dunaszerdahelyiek munkáját dicséri Kérdések sokasága foglalkoztatott, amikor a dunaszerdahelyi Agrostav közös vállalatba igyekeztem. Vajon a radikális változások vihara mennyire viselte meg a valaha virágzó vállalatot? Tudott-e váltani és változni, képes volt-e felnőni az összehasonlíthatatlanul igényesebb kö vetetményekhez ? Nagy József: Korszerűsítésre is jut pénz... Osztrák partnerük, aki kezdetben bizalmatlanul viszonyult a csallóköziekhez, meglepődött a kifogástalan teljesítmény láttán és örömmel fűzte szorosabbra velük kapcsolatait. Az ÖMV cég többször kinyilvánított bizalma ellenére ismét csak szigorú feltételeket diktáló pályázat megnyerése útján juthattak a következő megrendeléshez, a lamacsi üzemanyagtöltő-állomás felépítésére kapott megbízatáshoz. A 60 millió koronát meghaladó beruházást nem egész hat hónap alatt megvalósították, kiváló minőségben, az osztrák cég nagy megelégedésére. zások, fejlesztések. Ez mindenképpen biztató jet. Nagy József neveket sorol: Vegatron, Varia, Bioterra. Ezek a cégek szintén bíznak az Agrostav minőségi munkájában, különböző létesítmények felépítésével bízták meg. A vállalat további megrendeléseket is kapott: Komáromban két magánbenzinkút felépítésére, Dunaszerdahelyen a volt pionírtábor átalakítására, s egy motoreszt felépítésére. A csallóköziek ügyesen éltek előnyükkel, hogy az igényesebb magánberuházók bonyolultabb elképzeléseit is meg tudták valósítani. Legjobb bizonyítványuk pedig a külföldi megrendelők elégedettsége, a jó minőség, a kiváló teljesítmény A lamacsi benzinkút építkezésén pl. napi teljesítményük elérte a 850 ezer koronát. - Nagyobb bizalommal tekinthetünk a jövőbe - mondja derűlátással az igazgató. - Már gondolhatunk fejlesztésre, gépparkunk, technológiáink fokozatos korszerűsítésére is jut pénz. A munkaszervezés tökéletesítésén törjük fejünket, mert a versenyhelyzetben ez elsőrendű feladat. Lokálpatriotizmussal is vádolhatnak, de a korszerű nagymegyeri, és lamacsi benzinkutakat látva engem büszkeséggel tölt el a tudat, hogy amire nyugati újdonságként csodálkoztunk rá - az a csallóköziek munkája. igy is lehet jó nevet szerezni a szlovákiai magyaroknak. MÁZSÁR LÁSZLÓ A JÖVŐ MENEDZSEREI? PÁRKÁNYBAN JAPÁNUL TANULNAK Párkány nevezetességeinek sora tovább bővül. A magyar alapiskolában immár japán nyelvet is tanítanak. A tanulók évi 300 koronával járulnak hozzá a többi költséget a Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség (MIÉSZ) fedezi. A tanárt is a szervezet biztosítja. - Konicsiva, - mondja a tanár a diákoknak s azok viszonozzák a köszöntést. Kis meghajlás és megkezdődik az óra. Takács Andrea, a tanár Magyarországról jár Párkányba minden hétfőn, hogy a nebulókat bevezesse a japán nyelv rejtelmeibe. Szívesen osztja meg velem tapasztalatait. - Élvezet a gyerekekkel dolgozni. Meglátszik rajtuk, hogy tavaly már tanultak japánul, ügyesek, érdemes lesz velük hosszabb távon is foglalkozni. A japán nyelv nagyon igényes, teljesen más mint a magyar. Ezért a heti két óra a jövő tanévben már nem lesz elég. - Milyen módszerrel tanít? - Mivel gyerekekről van szó, csakis játékosan. Eleinte az a cél, hogy megszerettessem velük a nyelvet. Rajzokkal, ábrákkal segítem a tanulást. A kiejtést, az intonációt a gyerekek hamar megtanulják, ráéreznek, mert az nem nagyon különbözik a magyartól. Viszonylag könnyen megtanulható a szótagírás is, mely 160 jelből áll. Igényesebb a fogalmi írás, az ún. kanjik (kandzsik), ezekből a rajzszerü jelekből kb. 2000-2500 van. Jó, ha évente 100-at meg tudunk tanulni. A nyelvtan szintén nehéz, erős, kötött szabályok érvényesülnek. A japán nyelvben kötelező az udvariasság, s ezt körülményes megtanulni. Azt a tagadószócskát kimondani, hogy nem, rendkívül udvariatlan. Helyette más szókapcsolatokkal kell élni, pl. tévedés áll fenn, kis tévedésről van szó stb. A japán nyelvhez mindenképpen szükség van egy közvetítő nyelvre, ez leggyakrabban az angol vagy az orosz, szótárak is csak ezeken a nyelveken vannak. A gyerekek rövid kis párbeszédet adnak elő. Andrea mosolyogva figyeli őket s a végén közösen kijavítják a bakikat. A tanulók láthatóan élvezik, kevés hibát vétenek. Inkább csak az udvariasság kifejezésének módja okoz problémát. A tanárnő partnerként kezeli a gyerekeket. Annak ellenére, hogy nagyon szigorú, feszültség nem érezhető osztályában. Kultúrtörténeti érdekességekkel is fűszerezi mondandóját. -A japán szokásokról, társadalomról és általában a japán kultúrából is igyekszem minden órán egy kicsit adni a gyerekeknek. Enélkül ugyanis nem lehet nyelvet tanulni. Ma a tűz szó kapcsán a tűzvészről beszéltem nekik, mert Japánban a földrengés mellett a legnagyobb veszélyt ez jelenti. A földrengésre számítva házaikat fából és papiruszból építik s ezek gyúlékony anyagok. Ráadásul egymás hegyén-hátán vannak a házikók, így a tűz gyorsan terjed, egész városrészek is leéghetnek. A japán szokások közül ma azt említettem, hogy egy japán lakásba belépve azonnal le kell vetni a cipőnket. Illetlenségnek számit, ha ezt nem tesszük meg. Az óra hátralevő részében a gyerekek néhány új kanjit tanulnak meg, és a hét napjait is leirják és megtanulják. Kockás füzeteikbe gondos mozdulatokkal vésik a jeleket és azután visszaolvassák. Az órának vége. A tanárnő és a diákok elköszönnek egymástól. Egy kissé meghajolnak, mert ez a tisztelet kifejezése a másik iránt. Az utcán ballagva még megkérdezem Andreától, hol tanult meg japánul? - Az EL TÉ-n végeztem orosz-történelem szakon, s mint választható tantárgyat a japánt tanultam. Emellett angolul is beszélek. Megpályáztam egy ösztöndíjat Japánba. Ha sikerül kijutnom, ott tovább csiszolhatom nyelvtudásomat. Tanítani nagyon szeretek, több helyen is oktatok. Ezek a gyerekek pár év alatt olyan szintre fejlődhetnek, hogy akár karriert is csinálhatnak japán vállalatoknál. Japán gazdasági nagyhatalom, tehát mindenképpen érdemes tanulni a nyelvüket. Minél kisebb korban kezdik a tanulást, annál fogékonyabbak a nyelv iránt. Dávid Mihálynál, az iskola igazgatóhelyettesénél arról érdeklődtem, hogyan sikerült bevezetniük a japán nyelv oktatását? - Egy Csemadok értekezleten találkoztam Geönczeöl Zsuzsáékkal, a MIÉSZ vezetőivel, akik felvetették annak a lehetőségét, hogy Párkányban, a magyar alapiskolában japánt lehetne tanítani. Az igazgató, Bálint Ernő teljes mértékben támogatta az elképzelést, a többi már csak a szülőkön és a gyerekeken múlott. A gyerekek közül a legjobb tanulók, az újra, különlegesre vágyók választották ezt a nyelvet. Eleinte egy itteni tanár, ez évtől pedig egy magyarországi vendégtanár oktat. Amikor az egészet beindítottuk, az lebegett a szemünk előtt, hogy Európában egyre terjeszkedik a japán ipar. Nem tartom kizártnak, hogy Szlovákiában is létesítenek mondjuk egy autógyárat, hiszen Esztergomban már működik a Suzuki gyár. Szász Éva fia szintén japánul tanul. Vajon hogyan vélekedik a dologról egy szülő? - Mivel magam is nyelveket tanítok itt az iskolában, örömmel fogadtam az új lehetőséget. Eleinte többen jártak, de lemorzsolódtak. A fiam, s amint látom, a többi gyerek is, élvezik a nyelvet. Nekem nagyon tetszik a japán tanárnő módszere, a közvetlensége és játékossága. A gyerekek zöme hetedikes, nyolcadikos, remélem lesz lehetőségük a nyelvtanulás folytatására. Útban hazafelé arra gondoltam, lehet, hogy a párkányi alapiskola az első az országban, ahol keleti nyelvet, ráadásul japánt tanítanak. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan újabb iskolákban is követik példájukat. VIDA JÚLIA Elhárult a GATTasztrófa Végre megtört a jég, pont került az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) leghoszszabb ideje tartó vitájának végére. Washingtonban az Egyesült Államok és az Európai Közösségek (EK) megegyeztek a mezőgazdasági termékek ártámogatásának és kivitelének nagyságában, s ez végső lökést adhat a hat éve húzódó ún. Uruguay-forduló lezárásának. A dél-amerikai ország Punta del Este fürdővárosában először 1986ban ültek tárgyalóasztalhoz a GATT tagországai, hogy az addig elért vámkönnyítések után megállapodjanak újabb termékcsoportok világkereskedelmének liberalizálásában, elsősorban a szolgáltatások, a szellemi és textilipari termékek és nem utolsósorban a mezőgazdasági cikkek területét érintve. Az újabb vámfalak lebontásában a legfőbb akadályt éppen az utóbbi tétel jelentette. főleg az Egyesült Államok és az EK egyre élesedő vitája miatt. Az uruguayi-forduló határidejéül 1990 decemberét tűzték ki, ám a két nagy kereskedelmi tömb civódása gyakorlatilag lehetetlenné tette az előbbrelépést. Agrártámogatás szinte mindenütt van, ám az Európai Közösségek egyfajta ,,születési rendelenessége'', hogy a mezőgazdaságot súlyos összegekkel dotálják, ugyanakkor a szubvenciók jellegüknél fogva túltermelésre ösztönöznek A gabona-, vaj- és húshegyeket azután kénytelenek dömpingáron elvesztegetni, s ez az értelmetlen és drága tevékenység ráadásul az EK költségvetésének több mint a felét elviszi. Az idén tavasszal végre megreformálták a tizenkettek agrárháztartását, ám ez Washington és a többi jelentős exportőr számára kevésnek bizonyult. Az utóbbi hetekben aztán felgyorsultak a történések. Az egymást követő tárgyalásokon fokozatosan közeledtek az álláspontok. Washington kezdetben 24 százalékkal kívánta visszaszorítani a közösségi gabonaexport mennyiségét, miközben Brüsszel csupán 18 százalékos csökkenést volt hajtandó vállalni. Az éjszakákba nyúló alkudozások során a két adat már-már megegyezett: az USA 22 százalékig engedett, az EK 21-ig ment el. Itt azonban megmerevedtek a ,.frontvonalak", s csak november 20-án egyezett meg a két fél a szubvencionált agrátermékek kérdésében, mely szerint az EK 21 százalékkal csökkenti kivitelét. Külön fejezetet érdemel a vitában az olajos magvak története, amely elsősorban a szójatermesztés mennyisége körüli bonyodalmakat jelentette. Az Európai Közösségek tagállamaiban hihetetlenül felfutott a termesztésük: míg 1986-ban 7 millió tonna, addig tavaly már 13 millió volt a termés, s hathatós közösségi támogatás mellett fokozatosan kiszorították az amerikaiakat az európai piacról. Most ebben is megegyezés született: az EK az olajos növények vetésterületét 5,4 miílió hektárról 5,12 millióra csökkenti. Éppen jókor jött a kompromiszszum, ugyanis vészesen közeledett december 5-e, az amerikai fél által előre bejelentett 200 százalékos büntetővámok életbelépésének ideje, ami elsősorban a francia borexportot sújtotta volna. A kereskedelmi háború veszélye elhárult, bár a franciák nehezen emésztik meg az egyezséget. Parasztjaik máris tiltakoznak, az USA egyik szimbólumának tekinthető McDonald's gyorséttermeket bezárással fenyegetik, s a tiltakozó felvonulások sem maradnak el. Ennek ellenére a 108 országot tömörítő GA TT újabb fordulójának lezárása óriási energiákat szabadíthat fel a világkereskedelemben, s igy az általános recesszió sújtotta világgazdaságban is. Óvatos becslések szerint évi 200-300 milliárd dolláros világkereskedelmi hozadékot von maga után az Uruguay-fordulóban elhatározott korlátok felszámolása, a protekcionizmus megfékezése, s ez térségünk államainak a világgazdaságba való szerves beilleszkedését szintén megkönnyítheti. (sidó)