Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-12 / 241. szám, hétfő
1992. OKTÓBER 12. LÚJSZÓI HAZAI KÖRKÉP KETYEGŐ REMEKEK (Munkatársunktól) - A barokk korszak kibontakozásától a szecesszió virágzásáig több, mint két évszázad telt el, és hogy ezalatt a hosszú időszak' alatt őseink Európában milyen órákkal mérték az idő múlását, ezt érdemes megtekinteni azon a kiállításon, amelyet a Kelet-szlovákiai Múzeum Maratón téri kiállítótermében nyitottak meg Kassán. A december végéig nyitva tartó kiállításon ötven olyan remek időmérőt csodálhatunk meg, amelyek a 17. század második felétől századunk első évtizedéig a legjobb műhelyekből kerültek ki. (-szák) • Szőnyeg, kárpit és ablaktisztítást a helyszínen vállalok - közületeknek is. Méhes Zoltán, Vrakúň 167, tel.: 0709/ 253 68 Ú-2672 • Magánvállalkozóknak könyvelést vállalok. Tel.: 0709/945 20 Ú-2717 • ETRAC CLUB - Kereseti lehetőség. Kirándulásokon állandó 50 %-os árengedmény. Cím: SMC, Box. 103, 612 00 Brno V-54 r AZ IPELPLASTIK Kft jutányos áron kínálja • következő impófttertnókelt: >- gyermeksapkákat >- kötöttárut, pulóvereket, >- farmemadťágokErf bí dzsekiket, valamint más divatárui Csak nagybani eladás! Érdeklődni feheť KOVOMONT s. s. m 01 uA. SNP S3 Telefon; 0&12/22 71,135-ös mellék Fax; 0512/29 49 Posztobányi István igazgató ÚP-1692 , szak%rus működésű siä incncet. Lähfitóíós a péksag .v ps technológiájának jzailítaüftra , •• AifNIJi Í i; JÉ 0631,9523.-ft. VK-iű K4KĽOR Biztosítson élethű művirágot (krizantém) és koszorút a VAKOV-tól halottak napjára. Jutányos arak. gyors szállítás. VAKOV spots r. o, 930 16 Vydrany 396 VK-22 KÉTELY ES KOMPROMISSZUM A mezőgazdasági transzformációs törvény módosítására beterjesztett javaslat vitájában felszólalt Andrássy Ferenc, az Együttélés képviselője is. Arra kértük, ossza meg olvasóinkkal véleményét a törvénymódosításról. - Minden fenntartásom ellenére a jogosult személyek szempontjából igazságosnak tartom azt az igyekezetet, hogy az igazi földtulajdonosokat ne érhesse károsodás csak azért, mert az illetékes földhivatalok és közjegyzőségek különböző okok miatt nem képesek határidőn belül kiadni a tulajdonjogot igazoló okmányokat. S ez különösen Szlovákiára vonatkozik. - Erinek ellenére felszólalásában számos kifogást emelt a törvénymódosítási javaslattal szemben... - Ha a módosítási javaslatot változtatás nélkül hagyták volna jóvá, ez sok gondot okozott volna - és jelenleg is okoz - különösen a mezőgazdasági szövetkezetekben. Főleg amiatt, mert számos szövetkezetben folyamatban van a vagyonrészek eladása, s megtörtént a transzformációs tervezetek kidolgozása és jóváhagyása. Az eredeti módosító javaslat azzal bonyolította volna a helyzetet, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek két csoportja jött volna létre: az egyikbe azok tartoztak volna, amelyek az eredeti transzformációs törvény szerint jártak el, a másikba pedig azok, amelyek a módosított jogszabály szerint. Tehát a vagyonrészek egyenlőtlen meghatározására került volna sor. A módosítás így sem oszlat el minden kételyt. Fennállhat az a veszély, hogy ahol már megtörtént a transzformációs tervezet jóváhagyása, ott a módosítás alapján újból el kellene osztani a vagyont, ami veszélyeztetné a transzformáció végső határidejének betartását. Ismeretes, hogy a 162/1990 Tt. sz. mezőgazdasági törvény szerint már történt vagyonelosztás, 1991. március 31-ig több szövetkezetben a vagyon egy részét már nevesítették a tagok közt. A szóban forgó módosító javaslat második pontja arra hatalmazná fel a köztársasági kormányokat, hogy saját feltételeiknek megfelelően módosíthatják az említett 162/1990-es törvény szerint elismert vagyonrészekre vonatkozó rendelkezéseket. Ha elfogadták volna ezt a javaslatot, akkor a 42/1992 Tt. sz. transzformációs törvény alapján szétosztott vagyonra úgy tekintenek, mint a jogosult személyek szempontjából elfogadhatatlan vagyonra. Ezért azt tartottam a javaslat legnagyobb hibájának, hogy amig első részében igazságos a jogosult személyek irányában, a második részében megkárosítaná azokat a jogosult személyeket, akik nem tagjai a szövetkezetnek. Még hozzáfűzném: Amikor a 162/1990-es törvény szerint a szövetkezeti tagokra nevesítették a vagyon egy részét, ez nem előre maghatározott általános érvényű szabály, vagy kulcs szerint, hanem egyénileg történt. Ezért javasoltam felszólalásomban, hagyják ki a törvénymódosító javaslatból a 162/ 1990 sz. törvényre utaló részt. örülök, hogy az egyeztető bizottság ülésén a többség magáévá tette a Coexistentia-klub álláspontját, s így ez a vitatott rész nem került a módosított, s elfogadott törvénybe. Kételyeink fenntártása mellett végül is elfogadható kompromisszum született. (somogyi) INGYEN TANÍTANAK? SANYARGATÁSOK A NAGYSZOMBATI EGYETEMEN Több főiskola is egyetemi rangot nyert a közelmúltban Szlovákiában. Az új státusba kerülő felsőoktatási intézmények nem minden esetben képesek azonban a törvények adta lehetőségek szerint megkezdeni munkájukat. Elég, ha csak a nyitrai egyetem jogilag eldöntött, gyakorlatban azonban még mindig kérdéses állapotára gondolunk, vagy arra a huzavonára a nagyszombati egyetem rektorának kinevezése körül, amelynek folyományaként kissé ízléstelen zárleszerelési intézkedésre is sor került az illetékes minisztérium akkori felelősének részéről. A Nagyszombati Egyetem rektorává annak idején a köztársasági elnök nevezte ki Anton Hajdukot, a tudományok doktorát, mely kinevezés hatályosságát a felelős szlovák miniszter kétségbe vonta. A helyzet tisztázását Jan Stráský szövetségi miniszterelnök, miután némely államelnöki funkció áll a kompetenciájában, próbálta segíteni, s hivatalosan ismertetett levele szérint Anton Hajdúk rektori kinevezését jogilag kezdetektől fogva semmisnek kell minősíteni, ámde - mint levelében megfogalmazza - „nem látja semmiféle akadályát annak, hogy az egyetemi tanács az ügyekben továbbra is úgy cselekedjen, ahogyan azt a főiskolákról szóló törvény előírja". Dušan Slobodník kulturális miniszter, aki korábban az oktatásügyért is felelős volt, megpróbált a jogilag érvénytelen lépésnek az egyetem épületében gyakorlati érvényt szerezni (ekkor utasította az épület gondnokát, hogy cserélje ki a rektorátus ajtaján a zárat, nehogy Hajdúk bejuthasson a dolgozószobájába), ezt a lépést azonban sokan a józan észre hivatkozva az egyetemi autonómia megsértésének vették. A vita és a jogi helyzet tisztázása azóta is folyik, hiszen a rektort csak az mentheti föl tisztségéből, akitől a kinevezést kapta, ezért Anton Hajdúk nem volt hajlandó távozni a nagyszombati egyetem rektori székéből. Az eset azonban tovább bonyolódik, például azáltal is, hogy az időközben oktatási és tudományügyi miniszterré kinevezett Matúš Kučera történész az egyetem pénzügyeinek és gazdálkodásának felülvizsgálását rendelte el, ám még a végleges eredmény kiderülése előtt, azaz szeptember 20-án zárolta az egyetem folyószámla-kiutalásait. Az ügy egyre kínosabb, itt már nem pusztán a rektor személyének jogos kinevezése kérdéses, hanem magának az egyetemnek a működése. Az egyetemi tanács elnöke, Michal Slivka levélben fordult a miniszterhez, figyelmeztetve őt a bankszámla zárolásának jogtalan voltára, a nyilvánosságot pedig arról a véleményéről tájékoztatta, hogy itt már nem kizárólag a rektor legitimitását vonja kétségbe a tárca vezetése, hanem a független egyetemi tanácsét is. Az iskolaév természetesen minden jogi és immár pénzügyi hercehurca ellenére megkezdődik, jelentette ki dr. Slivka, a diákok október 14-én kezdik meg a szemesztert, természetesen a tanárok is, akik közül többen kijelentették, hogy egyelőre hajlandóak ingyen oktatni. A leblokkolt bankszámláról ugyanis nem tudnak nekik fizetést folyósítani. (bit) AZ IPELPLASTIK Kft. jutányos áron kínálja a következő importtermékeit: mű- és selyemvirágokat, m ű vi rág-kosz o rú kat, művirágokat koszorúkészítéshez, különféle tartozékokat virágkötéshsz. ÉRDEKLŐDNI LEHET: KOVOMONT a. s. 936 01 Šahy, ul. SNP 53 Tel.: 0812/22 71, 135-ös mellék — Posztobányi István igazgató Fax: 0812/29 49 úP-1657 ITTHON TÖRTÉNT - 7 NAP ALATT SZLOVÁK NAGYKÖVETSÉG PRÁGÁBAN. Josef Zieleniec, Klaus első számú alvezére, akit részben papos külseje, részben fundamentalista liberalizmusa miatt neveznek páter Josefnek, a hét elején figyelemre méltó interjút adott a Národná obrodának. Úgy is értelmezhető a beszélgetés, hogy a cseh külkapcsolatok minisztere bátorítja az elbátortalanodott szlovákokat. Nem nehéz felfedezni, hogy a cseh szándékok megvalósítása érdekében teszi. Ugyanis fölöttébb kellemetlen lenne Klausék számára, ha az államjogi „elrendezés" most következő legkényesebb szakaszában nemcsak Vladimír Mečiar látná, tudatosítaná a kettéválás összes veszélyét, hanem - hogy e divatjamúlt kifejezéssel éljek - a nép legszélesebb rétegei is. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezérkara már tudja, hogy baj lesz. Mečiar próbálkozik a válási folyamat lassításával. Néha, persze „csak" átvitt értelemben, fel-felrúgja a tárgyalóasztalt, fitogtatja erejét, a játszma azonban a csehek kezében van, akik eltökélten haladnak a január 1-jére beígért válás felé. Zieleniec most úgy támogatja Mečiart, hogy nyilatkozatával azt sugallja: a derék szlovák nemzet jogosan teszi, amit tesz; természetes és az eltérő geopolitikai adottságokból következik, hogy Szlovákia más külpolitikai orientációt szorgalmaz; jogos követelés, hogy a Szlovák Köztársaságnak legyen önálló hadserege. És így tovább. Magyarán szólva: masszírozza a széles szlovák tömegek önérzetét. Talán még az is ezt a célt szolgálja, hogy nyilatkozata végén kijelenti: a lehető legrövidebb időn belül megnyitják Prágában a Szlovák Köztársaság nagykövetségét. Tehát hozzájárul ahhoz, hogy ne nyugtalankodjék az elszakadás bonyodalmai miatt Mečiar csapatán kívül még a szlovák nemzet is. Támogatja a szlovák miniszterelnököt, de alighanem kiderül, hogy nincs sok köszönet az ilyen támogatásban. KI DRÁGÍTJA A HÚST? Teljesen megváltozott a helyzet a húspiacon és a húsellátásban. Tovatűnt az az időszak, amikor a termelők még mélyen áron alul és sok esetben protekcióval tudták eladni a vágóállatot. A helyzet módosulását a fogyasztó úgy érzi meg, hogy a húsboltban kiderül, 10-12 koronával megdrágult a sertéscomb, az oldalas, a hentesáru. A sajtó nagyon melléfogott a jelenség értelmezése során, mert a hús drágulását egyértelműen a vágóállat-felvásárlási ár emelésével hozta összefüggésbe. Ez ugyanis a legegyszerűbb magyarázat. Csehországban néhány, a mezőgazdasághoz kötődő közgazda azonban nem volt rest, elemzéseket végzett, és bebizonyította: a hús árának emeléséből megint csak a feldolgozóipar profitál. A mezőgazdasági termelőknek éppen csak cseppen, de nem csurran az árintézkedésekből. Annyit mindenesetre elértek a féligazságok szellőztetésével, hogy az áremelés miatt feldühödött városi emberek megint a parasztot szidják. A feldolgozóipar pedig további milliárdokat vág zsebre. KIÉ LESZ A TELEVÍZIÓ? Kezdettől, tehát a pártállam megdöntése óta megválaszolatlan a kérdés: Ki irányítsa a rádiót és a televíziót. A mindenkori kormány véleménye legyen mérvadó? Vagy egy független testület álljon a médiák élén? Hogy ez nem elméleti kérdés, azt a demokrácia útjára lépett valamennyi közép-kelet európai országban tapasztalhatjuk. 1991 tavasza óta folyik a „per": joga van-e Szlovákia miniszterelnökének a hét bizonyos negyedórájában beszédét mondani a tévében? Különösen időszerű lett e kérdés azóta, hogy Vladimír Mečiar ismét miniszterelnök lett. A kormányelnök szerint számára sérelmes, hogy Füle, a Szlovák Televízió illetékes osztályának főszerkesztője úgy vélekedik, még a miniszterelnöknek sincs joga rendszeresen beszédet mondani a televízióban. Nem Vladimír Mečiar rendszeres tévészereplése ellen van kifogása, hanem az ellen, hogy monológot produkáljon a képernyőn. Füle azt javasolja, jelenjen meg a kormányelnök a kamerák előtt, de interjúvoló újságírók társaságában, akik vitatkoznának vele. Visszakérdeznek. Eddig az ember el is hitte a televízió immár híressé vált vezető dolgozójának érvelését, meg nem is. Hogy igaza van Fülének, arra akkor döbbenhettünk rá, amikor Mečiar „négyszemközt" találkozott a rádió magyar adásában a szlovákiai magyarokkal. Telefonvonalakat bocsátottak rendelkezésünkre, és kérdezhettünk. A miniszterelnök pedig válaszolt. A maga módján. Mitagadás - mellébeszélt. Arra a kérdésre például, hogy minden körülmények között megtartja-e a demokráciát, illetve hogy akkor is demokrácia lesz-e itt, ha 1996-ban az akkori választásokon esetleg nem áll nyerésre a DSZM, ezt válaszolta: „Ha két esztendeig eredményesen dolgozunk, 1994-ben, tehát két év múlva Szlovákiában lesz az összes posztkommunista ország közül a legfejlettebb demokrácia. A kérdező és a miniszterelnök között akkor már megszakadt a telefonvonal, így az előbbi nem kérdezhetett vissza: Jó, jó, miniszterelnök úr, most már tudom, mi lesz két év múlva, de én azt kérdeztem, megtartja-e a demokráciát négy esztendő múlva is. És erre nem kaptam választ. Summa summárum: most már tudom, miért szereti Vladimír Mečiar a monológot, és miért nem kedveli a párbeszédet. Ml LESZ A LUSZTRÁCIÓVAL. Az átvilágítás, mitagadás, elaludt. Szlovákiában január elsejétől teljesen hatályon kívül helyezik a vonatkozó törvényt. Erről maga a miniszterelnök biztosította azokat, akik néha még ma is enyhe gyomorremegést éreznek, ha szóba kerül a probléma. Csakhogy még áll a föderáció, és működik az intézményrendszere. A Szövetségi Gyűlés 99 képviselőjének javaslatára a kérdés most az Alkotmánybíróság elé került, amelynek állást kell foglalnia, összhangban van-e a lusztrációs törvény az Emberi Jogok Alapokmányával. Még csak a meghallgatásoknál tart a testület. Számos személy azt vallotta, hogy az eddig nyilvánosságra hozott listák - de a belügyminisztérium rendelkezésére álló iratok is - meglehetősen hézagosak. Sokszor előfordul, hogy olyanok is hiányoznak a listákról, akik főszerepet játszottak a titkosrendőrség szervezetében. Ugyanakkor előfordulhatott, hogy olyanok is felkerültek a lajstromokra, akik nem működtek együtt az ŠtB-vel. Egyes nevek csak azért szerepelnek rajta, mert a kevésbé eredményes titkosrendőr-tisztek nem tudtak kellő számú személyt beszervezni, így találomra „diktáltak be" neveket. Eddig csak egyet tudunk biztosan: a megtorló szervezet egykori legfőbb irányítóinak semmitől sem kell félniük. Ők egyetlen listán sem szerepelnek, és élik világukat TÓTH MIHÁLY SZOCIÁLDEMOKRATÁK: ÍGÉRETEK HELYETT TETTEKET! (Munkatársunktól) -A Fekete Péter Szlovákiában maradt - mondta Jaroslav Volf ügyvezető alelnök a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt sajtóértekezletén. Kifejtette, hogy az ország két legerősebb pártjának jihlavai tárgyalásai bizonyították: a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak - amely a konföderációs államszövetségen kívül másra nem volt felkészülve - meg kellett hátrálnia. A belpolitikai fejlemények egyértelműen arra mutatnak, hogy a Polgári Demokrata Pártnak már korábban elkészült a DSZM választási győzelmére reagáló forgatókönyve, ami eleve az elszakadást, a két köztársaság önálló útját feltételezte. Volf hangsúlyozta, hogy a DSZM-nek kell teljes egészében vállalnia a felelősséget Szlovákia sorsának alakulásáért, a demokratikus feltételek megőrzéséért. Ha a kormányzó mozgalom a könnyű ígéretektől a nehezebben megvalósítható tettekig akar eljutni, akkor pontosítania kell gazdasági stratégiáját, elemeznie kell Szlovákiának a világban elfoglalt helyét, és konkrét lépéseket kell tennie azért, hogy az SZK mihamarabb szervesen bekapcsolódhasson az európai integrációs folyamatokba - mondta a szocdemek alelnöke. A párt vezetői a szakszervezetekkel kialakult, főleg a szociális szférát érintő, szoros együttműködésről tájékoztattak, s illúziónak nevezték a szakszervezetek pártoktól való függetlenségét. -zsár