Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-12 / 241. szám, hétfő

'1992. OKTÓBER 12. ÚJ SZÓ, HÍREK-VÉLEMÉNYEK 2 DUBČEK ÁLLAPOTA VÁLTOZATLAN Alexander Dubčeknek, a Szövetségi Gyűlés volt elnökének állapota továbbra is kritikus, közölte tegnap Milan Rqčeň, a prágai Na Homolce kórház intenzív osztályának főorvosa. Közölte továbbá a sajtóiroda munkatársával, hogy a kezelőorvosok egyelőre nem számolnak azzal, hogy ismételten megműtenék Alexander Dubőeket, majd pontosított: „Dubček úr állapota nem kövételi meg a műtétet". A hetvenéves politikus még mindig rá van kapcsolva a. művesére és a lélegeztető készülékre. „OKTÓBER VAN ÚJRA" (Folytatás az 1. oldalról) ünnepség főszónoka, Gál Sándor költő, a Csemadok Országos Választmányának alelnöke, majd beszédét e szavakkal zárta: - Nem könnyű a mi dolgunk e század Európájában, nem könnyű viselni a szétdaraboltság, a béklyózottság görnyesztő, embert- alázó hétköznapi terheit. Nem könnyű, de az aradi példa gerincerősítő, tudaterősítő s kitartásra buzdító. Október van újra, és az idő cselekvésre szólít. Az emlékbeszéd után Boros Jenő, Magyarország pozsonyi főkonzulja, a budapesti Széchenyi Társaság, a Rákóczi Szövetség, a Páneurópai Unió, a Csemadok, az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Polgári Párt, a Kassai Magyarok Baráti Társasága, a Szepsi Csombor Márton Kör képviselői, valamint Margonya és Giralt szlovák községek polgármesterei, illetve magánszemélyek helyezték el koszorúikat és virágcsokraikat Dessewffy Arisztid síremlékén. A rendezvény mintegy száz résztvevője Dessewffy Arisztid szülőfalujába, Csákány községbe is ellátogatott, ahol a katolikus templomban Balassa Zoltán méltatta a mártír honvéd tábornok életútját, s a műsorban közreműködött -a kassai Csengettyű Gyermekkórus. A templomban 1904 óta emléktábla hirdeti, hogy 1802. július hó 16-án itt keresztelték Dessewffy Arisztidet, aki hős tábornokként a magyar nemzet egyik vértanúja lett. (-szák) VOKSCSATA GRÚZIÁBAN Grúziában tegnap parlamenti választásokat tartottak. A több mint 3,5 millió szavazásra jogosult polgárnak közvetlenül kellett megválasztania a 234 képviselőt, valamint a törvényhozás elnökét, aki lényegében az államfői tisztséget látja majd el. Erre a posztra egy jelöltet állította^, mégpedig Eduard Sevardnadzét, az államtanács jelenlegi elnökét. Megválasztásában vasárnap senki sem kételkedett. Az első előzetes eredményeket lapzárta után tették közzé. ĽUDOVÍT ČERNÁK AZ SZNP ÚJ ELNÖKE (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Párt hét végén megtartott közgyűlése Ľudovít Černák miniszter személyében új elnököt választott. Módosította a párt programját és új alapszabályt fogadott el. Az Újonnan megválasztott elnök a közgyűlés szünetében tartott tegnapi sajtótájékoztatón elmondtá, az SZNP-nek a továbbiakban a gazdasági kérdésekre kell összpontosítania. Az SZNP önálló, független párt marad, megtartja nemzeti jellegét úgy, hogy Szlovákia gazdasági felemelkedésére helyezi a hangsúlyt. A közgyűlés szavazattöbbséggel döntött arról, hogy az SZK elnöki tisztjére a párt Jozef Prokešt jelöli. Lapunk kérdésére, hogy foglalkozott-e a közgyűlés a szlovák-magyar viszony problémakörével és milyen lesz a párt politikája ezen a téren, Černák azt válaszolta, hogy érdemben ez a kérdéskör nem került napirendre. Egy-két felszólalásban hangzott el csupán, hogy a DélSzlovákiában élő szlovákok érdekvédelmére nagyobb hangsúlyt kellene helyezni, mert az ott élő szlovákság erősen felaprózódik és magára marad. ,, . IV!. L. ÜLÉSEZETT AZ MKDM ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYA „AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNYTERVEZET NEM LEHET POLITIKAI ÉRDEK" A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Országos Választmánya a hétvégén Pozsonyban tartotta ülését. A legutóbbi országos választmányi ülés óta eltelt időszak legfontosabb belpolitikai eseményeiről Bugár Béla elnök számolt be. Csáky Pál parlamenti képviselő, az SZK Nemzeti Tanácsa MKDM-klubjának elnöke a nemzeti kisebbségek önkormányzatáról kidolgozott törvénytervezet három legfontosabb területéről: az oktatásügyi, illetve a kulturális önkormányzat kialakításáról, valamint a regionalizmus továbbfejlesztéséről szólt. Tájékoztatta a választmány tagjait, hogy a javaslatot valamennyi magyar politikai párt és mozgalom, valamint a kulturális,, illetve társadalmi szervezetek is megkapják véleményezésre. Leszögezte, hogy a törvénytervezet nem lehet pártpolitikai vagy csoportérdek, ezért a lehető legnagyobb politikai és társadalmi konszenzus elérése a cél. Csakis olyan törvénytervezetet szabad a parlament elé terjeszteni, amelyet egységesen támogat a csehszlovákiai magyarság. Az ülésen bejelentették, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom november végén, Pozsonyban tartja soron következő országos közgyűlését. Az MKDM sajtószolgálata Az Együttélés Politikai Mozgalom galántai járásbeli alapszervezetei szombaton Deákin tartották járási konferenciájukét. Jelen volt Duray Miklós, az EPM elnöke, Dobos László, az SZK Nemzeti Tanácsának képviselője, a külföldi szervezetek képviseletében pedig Csörgits József a horvátországi magyar politikus, Puskás Attila az RMDSZ sepsiszentgyörgyi képviselője. Dr. Rózsa Ernő elnöki beszámolójában értékelte az elmúlt időszak tevékenységét és kitért a mai politikai helyzetben az Együttélésre váró feladatokra. A beszámoló után élénk vita bontakozott ki. A küldöttek megválasztották az intéző bizottság tagjait, majd megerősítették elnöki tisztségében dr. Rózsa Ernőt. P. E. ELLENZÉKBEN, DE NEM TÉTLENÜL (Folytatás az 1. oldalról) párt maradni, csehszlovákiai magyar pártként kívánunk működni - jelentette ki az elnök. - Nem lehetnek kétségeink afelől, kik a partnereink. A csehszlovák politikai színtéren azok állnak közel hozzánk, akik a liberális elveket vallják; ezekkel a pártokkal tudjuk elképzelni az együttműködést. A magyar koalícióval olyan közös politizálási platformot kell találnunk, amely lehetővé teszi az együttes fellépést. Nem véletlen, hogy az ülésen vendégként jelen voltak a Demokrata Párt, a Polgári Demokrtikus Unió és a Polgári Mozgalom képviselői. A tanácskozás alkalmából írták alá az első együttműködési megegyezést is. Václav Žák, a Polgári Mozgalom alelnöke látta el kézjegyével a dokumentumot, miután felszólalásában hangsúlyozta, Szlovákiában az MPP áll legközelebb a mozgalomhoz. Fóthy János (MKDM), Harna István (Együttélés) egyaránt szóltak az eddiginél jobb együttműködés kialakításának lehetőségéről. A magyarországi FIDESZ nevében Orbán Viktor üvdözölte a jelenlévőket, kiemelte: a kisebbségek ügye egyetlen országnak sem lehet a belügye, s végre Nyugat-Európában is kezdik megérteni ezt a problémát. A két párt programját közelinek tartja, ezért az MPP-vel szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatokat, mint a többi csehszlovákiai magyar párttal. Lex Corlijn az Európai Liberális Demokrata-és Reformpártok Szövetségét képviselte a közgyűlésen. Ez azért jelentős, mert az MPP a nyár folyamán elküldte tagfelvételi kérvényét e nemzetközi szervhez. Világi Oszkár Ellenzékben címmel terjesztette elő a vitaindítót. A felszólalók elsősorban arra próbáltak választ adni, hogy a választások óta megváltozott politikai helyzetben milyen (lesz) az MPP magatartása. Ollős László a párt megerősödését tartja a legfontosabbnak, és szerinte a regionális politikára kell helyezni a hangsúlyt. Ezt a gondolatot egészítették ki Zoller Mihály szavai: a párt legyen az emberekért, ne pedig fordítva. Ne a konfrontáció legyen az alapelvünk, hanem a megegyezésre törekedjünk. Katona Csaba az elfogadható politikai partnerek megtalálását és a velük való szövetséget tartja fontosnak, és szerinte a szlovák nacionalizmus, valamint a magyarság veszélyeztetettsége érzésének tompítására egyaránt törekedni kell. Tóth Mihály szerint a magyar koalícióval csak akkor ajánlatos és lehetséges az együttműködés, ha a csurkizmustól elhatárolják magukat. A sokrétű, lényegre törő felszólalások után a közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, valamint jóváhagyta az MPP alapszabályzatának módosítására tett javaslatokat. Ezt követően megválasztották a párt szervéit. Az elnöki tisztet az elkövetkező időszakban A. Nagy László tölti be, az alelnökök pedig: Tóth Károly, Tóth János és Zoller Mihály. D. T. CÉLUNK: A MAGYARSÁG ÉRDEKKÉPVISELETE ÉS A LIBERÁLIS ÉRTÉKREND A Magyar Polgári Párt második közgyűlése után megkértük A. Nagy László elnököt, válaszoljon az Új Szó kérdéseire. - Hogyan értékeli a tanácskozást? - Sikeresnek tartom, mert munkajellegű volt. Önkritikusan kereste és megnevezte azokat a hibákat, amelyeket a párt az elmúlt időszakban elkövetett. Ezenkívül megjelölte az utakat, amelyeken haladva a fogyatékosságok kiküszöbölhetők. Bebizonyosodott, hogy az első közgyűlésen elfogadott program időszerű és követendő. Hangsúlyeltolódás csak abban van, hogy nagyobb figyelmet kell fordítanunk partnereink keresésére, mégpedig, legfontosabb célunk, a csehszlovákiai magyarok érdekképviselete és a liberális értékek fenntartása érdekében. Márcsak az a kérdés, megtudjuk-e ezt valósítani, hogy továbblépünk-e a párt szervezeti felépítése terén, érvényre juttatjuk-e mindezt a közelgő önkormányzati választások során, és ezzel elegendő alapot teremtünk a négy év múlva esedékes országgyűlési választásokhoz. - Önnek ismét bizalmat szavaztak. Mit tart legfontosabb tennivalójának? - Az egyik a hatékonyabb szervezeti munka, amely eszközként szükséges a hatékonyabb politizáláshoz, célként pedig a sikeres önkormányzati választásokra való felkészülést. Szeretnék mindent megtenni azért, hogy az MPP ne csak egy hónappal a választások előtt kezdjen készülődni; arra serkentem majd a tagokat, hogy eredményesen politizáljanak helyi viszonylatban is. - Az ülésen a párt belső ügyein és tevékenységének értékelésén kívül előtérbe került a nagy magyar koalíció kérdése is. Többen sürgetik létrehozását, mások fenntartásaiknak adtak hangot... - Meggyőződésem, hogy ez létrejön, de feltétele az, hogy ne ideológiai harcot folytassunk egymással, hanem keressük azt, ami mindnyájunknak fontos, és e célok érdekében tekintsük másodlagosnak azt, ami elválaszt bennünket. Nem tartom elképzelhetetlennek azt sem, hogy nemcsak magyar koalíció, hanem egy szélesebb választási koalíció alakul majd. DEÁK TERÉZ ROMÁNIAI ELNÖKVÁLASZTÁS MÁSODIK FORDULÓ - KISEBB ÉRDEKLŐDÉS Nagyszámú külföldi és hazai megfigyelő jelenlétében Romániában tegnap megtartották az elnökválasztás második fordulóját. A több mint 16 millió bejegyzett szavazó voksáért ezúttal az első forduló két legjobb helyezettje, a baloldal jelöltje, a jelenlegi ^llamfő, Ion Iliescu és az ellenzéki Demokratikus Konvenció jelöltje, a bukaresti egyetem rektora, Emil Constantinescu profeszszor versengett. Bár az első fordulóban Iliescu a szavazatok 47 százalékát, s Constantinescu a szavazatok 31 százalékát szerezte meg, ebben a körben mindketten egyenlő startvonalról,, a nulláról indultak, mert az említett eredmények nem, számítanak. A végleges győzelemhez a második fordulóban már elég megszerezni a leadott szavazatok több mint 50 százalékát. A romániai posztkommunista rendszer viszonyainak ismerői általában Iliescut tartották az esélyesebbnek, de tekintettel arra, hogy a romániai választók a tapasztalatok szerint eléggé kiszámíthatatlanok, és a részvétel is minden valószínűség szerint jóval alatta maradt az első forduló részvételéhez viszonyítva (szeptember 27-én a választók 76 százaléka járult az urnák elé), nem lehet kizárni az esetleges meglepetést sem. Az alacsony részvételi arány - délután 15-óráig a választóknak csak alig 35 százaléka adta le voksát - felboríthatja az előrejelzéseket, mégpedig mindkét fél javára vagy kárára. Mindamellett Constantinescu győzelme nagy meglepetés lenne, és komoly politikai fordulatot jelentene Románia életében. Románia-szerte tehát aránylag csekély volt az érdeklődés az elnökválasztások második fordulója iránt. Iliescu államfő miután tegnap délelőtt leadta szavazatát, újságíróknak kijelentette: bárhogy is alakuljon a parlamenti és elnökválasztások végeredménye a román politikai erők bizonyára megtalálják majd a szükséges párbeszéd módját, és azt, hogyan haladjon tovább az ország a változások útján. Corneliu Coposu, a Demokratikus Konvenció jelenlegi vezetője viszont úgy nyilatkozott, hogy az ellenzéki erők nem kívánnak együttműködni az Iliescu féle neokummunistákkal és a nagyromániás nacionalistákkal. Szombaton Bukarestben zárt ajtók mögött megtartották első tanácskozásukat az új parlamentbe bekerült nyolc politikai párt és koalíció vezetői. Iliescu a hét végén francia újságíróknak nyilatkozva ismét bírálta Magyarországot és a romániai magyarságot. Kijelentette, hogy Magyarország és a romániai ellenzék szítja az etnikai ellentéteket Romániában, főként Erdélyben. Céljuk, hogy a helyzet kiélezésével növeljék befolyásukat, és hatalomra kerüljenek. A román elnök azt is elmondta, hogy országa a rendszerváltás óta gyorsabb reformokat valósított meg, mint a többi volt'szocialista ország. Szerinte Románia utolérte például Magyarországot is, amely pedig már húsz éve reformpolitikát folytat. Iliescu elutasította, hogy ő és pártja neokommunista lenne, s hangsúlyozta, hogy ez csak az ellenzék, Románia ellenségeinek, rágalma és propagandája. Ehhez csak annyit, hogy a világ mégis másképpen értékeli Iliescu rendszerét. Az elnökválasztás előzetes eredménye már ma, míg a végleges hivatalos eredmény két-három napon belül várható. KOKES JÁNOS A VILÁGSAJTÓBÓL Szombaton a Corriere della Sera című olasz napilap interjút készített Vladimír Mečiarral. A szlovák kormányfő nyilatkozatában elmondta, hogy Csehszlovákia megosztása békés lesz. Egyben elutasította azokat a vádakat, miszerint Szlovákiában a kommunizmus felújítására törekednek. Véleménye szerint Közép-Európában az egyedüli feszültségforrás a magyar nacionalizmus lehet. Arra a kérdésre, hogy van-e még értelme Szlovákiában népszavazást rendezni, a miniszterelnök azt mondta, hogy „igen", mivel ezt feltételezi az alkotmány, és az embereknek tudatosítaniuk kell választásuk következményeit. Mečiar szerint bizonyos viták alakulhatnak ki a szövetségi vagyon megosztása során, „ám máskülönben minden békességben valósul meg. Békét és legalitást akarunk." A szlovák kormányt ért vádakkal kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: ,,Két központ dolgozik ellenünk - az egyik Prágában, a másik pedig Budapesten van. Ezek terjesztik külföldön az intoleráns és xenofób Szlovákia képét." A továbbiakban abszurdnak nevezte azokat az állításokat is, miszerint Szlovákiában fel akarják újítani a kommunizmust. Szlovákia Európa elválaszthatatlan részévé szeretne válni. Ezért hirdette ki a függetlenséget - mondotta Mečiar. MEGKÖNNYÍTETTÉK A FÖDERÁCIÓ AGÓNIÁJÁT (Folytatás az 1. oldalról) részt vesznek az EK-nak a visegrádi hármakkal való londoni találkozóján. Eddig az időpontig tehát tisztázni kell a kiviteli kvóták részleteit is. Amint azt Bohuslav Géci, a szlovák kormány szóvivője elmondotta, a kormányok megegyeztek a vámunió létrehozására tett javaslatban, ezért azt kiegészítés céljából átadják egy szakértőkből álló csoportnak. Bohuslav Géci, illetve Klára Pospíšilová, a cseh kormány szóvivője szerint két héten belül ki kell dolgozni a valutakapcsolatök rendezésének javaslatát is. Az előzetes megegyezés szerint a csehszlovák korona kettéválasztására három szakaszban kerülne sor. Az első szakaszban még közös lenne a két ország pénzneme, s ez 1993. június 30-áig tartana. A második szakaszban következne be a két külön pénz megteremtése, abban azonban még nem egyeztek meg, hogy szilárd vagy mozgó árfolyamot vezetnek-e be közöttük. Bohuslav Géci megjegyezte, hogy az esetleges szilárd árfolyam sem feltételezi az 1:1 arányt. A korona kettéválasztásának harmadik szakaszával kapcsolatban még.nem született megegyezés. A cseh kormányfő szerint az állampolgárság kérdésében nem tudtak megegyezni a szlovák féllel, mivel a cseh fél az ún. tiszta elvhez ragaszkodik, Mečiar kormányfő viszont egy ún. uniórezsimet szeretne érvényesíteni. A szlovák kormányelnök szerint megteremtenék az állampolgári unió jogi fikcióját, az egyik köztársaság állampolgára nem lenne idegen a másik köztársaság területén. A kormányfők e kérdést illetően csak abban egyeztek meg, hogy ezt szakértők csoportja elé terjesztik, amelynek október 26áig kell megoldást javasolnia. Václav Klaus és Vladimír Mečiar megerősítette, hogy a két köztársaság közti jövendő államhatárokat illetően nem merültek fel problémák, illetve kétségek. A demarkációs vonalról 1993 végéig kellene dönteniük a cseh és szlovák kormány megbízottainak. Feladatuk lesz - mondotta Vladimír Mečiar, hogy felszámolják azokat a pontatlanságokat, melyek például a Morva folyó vonalán keletkeztek. A szlovák fél érvényt szerzett annak az elképzelésnek is, hogy az államhatárokról szóló tárgyalásokon legyen jelen a harmadik fél is - Ausztria és Lengyelország -, hiszen őket is közvetlenül érintik a változások. A két fél megegyezett továbbá abban is, hogy a bonyolultabb műtéteket Csehországban végezzék, mivel az ottani kórházak jobban fel vannak szerelve. Megegyeztek továbbá, hogy október 26-áig a köztársasági belügyminisztériumok kidolgozzák a föderáció megszűnése utáni, a belső renddel kapcsolatos szerződéstervezetet, ugyanakkor Kolodéjében nem esett szó a hadsereg jövőjéről, sem a szövetségi vagyon elosztásáról. A cseh és a szlovák kormány következő megbeszéléseire október 26-án, Javorinában kerül sor.