Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-09 / 239. szám, péntek

HÍREK -VÉLEMENYEK ÍÚJSZÓÉ 1992. OKTÓBER 9. BUDAPEST NEM TÖREKSZIK SZLOVAKIA ELSZIGETELESERE HORN GYULA: A DUNA ELTERELÉSE HOSSZÚ IDŐRE MEGTERHELI A KÉT ORSZÁG VISZONYÁT A kismartoni Esterházy-kastélyban találkozott szerda este az osztrák kancellár és a magyar kormányfő. A megbeszélések utáni sajtóértekezleten Franz Vranitzky többek között kijelentette, az utóbbi hetekben felgyorsultak a tárgyalások Magyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás között, s a két fél mindent megtesz annak érdekében, hogy ezek a megbeszélések az év végéig lezáruljanak. Antall Józsefet megkérdezték, mi a véleménye Csehszlovákia kettészakadásáról. A magyar vezető nagyon óvatosan nyilatkozott, kijelentette, Budapest semmi esetre sem akarja Szlovákia elszigetelését, ez rossz és téves politika lenne. Az önállóvá váló Szlovákiának a jogok, így a kisebbség jogainak megőrzése mellett meg kellene találnia helyét az európai népek családjában. Franz Vranitzky szerint már meg kellett tanulni, hogy az ilyen jellegű válások esetleg a konfliktusok lehetőségét is magukban hordozzák. Ez ellen tenni kell, véleménye szerint hatékony lehetne a gazdasági és kulturális kapcsolatok sűrű hálózatának kiépítése. Bőssel összefüggésben a magyar kormányfő megerősítette, hogy országa a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul és arra törekszik, hogy ezt a kérdést elemezze az Európai Közösségek munkacsoportja is. Bős ugyanis olyan probléma, amely számos veszélyt rejt magában. Antall József ezúttal is kifejtette, hogy országa kész határozottan állást foglalni a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek jogait illetően. A magyar kisebbségek védelmére Budapest kész kihasználni a nemzetközi fórumokat, például az Európa Tanácsot, az EBEÉ-t és a világszervezetet. xxx A magyar Állami Számvevőszék képviselője a parlament környezetvédelmi bizottságának szerdai tanácskozása szünetében úgy nyilatkozott, hogy 1995-ig a BősNagymaros vízlépcső építésében való magyar részvétellel összefüggő kiadások elérik a 100 milliárd forintot (1,3 milliárd dollár). Ebben az öszszegben benne vannak a 38 milliárd forintos beruházási kiadások, 2,9 milliárd schillinget tesz ki a kártérítés az Ausztriával kötött szerződés felmondásáért, a többi a hitelek törlesztésére és a kamatokra esik. A Magyar Rádió tegnap reggeli hírműsorának vendége volt Horn Gyula, a parlament külügyi bizottsá*gának elnöke, aki a bizottság küldöttségének élén szerdán Pozsonyban járt. Kijelentette, a Duna tervezett elterelése nagyon komolyan és hosszú távon megterheli Budapest és Pozsony viszonyát. A tervezett lépéssel összefüggésben Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter tegnapi sajtónyilatkozatában azt közölte, hogy Magyarországnak nem szabad egyetértenie a Duna-meder megváltoztatásával. Véleménye szerint a C-variáns ökológiai katasztrófát fog okozni, közel ötmillió ember ivóvize kerül veszélybe. Mádl szerint azt sem lehet kizárni, hogy földrengés következtében átszakad a gát. KLAUS A NÉMET TELEVÍZIÓBAN Václav Klaus cseh kormányfő szerdán este nyilatkozott az ARD német televíziós állomás fő hírműsorában a csehszlovákiai helyzetről. Az államjogi elrendezésről szóló népszavazás esélyeit firtató kérdésre azt válaszolta, hogy egy órával a referendum után ugyanazok a problémák merülnének fel, mint amelyek népszavazás nélkül is megvannak. A szlovák és a cseh kormányfő keddi tárgyalásait kommentálva az ARD úgy vélekedett, hogy a vad válást egyelőre sikerült kizárni, de ok a veszekedésekre van éppen elég. A fő problémát a szövetségi vagyon és a hadsereg megosztása jelenti. A hírműsorban elhangzott, hogy nagyon sok szlovák tiszt inkább polgári személyként fog élni Csehországban, semhogy hazatérjen. Azt ki lehet zárni, hogy a csehek és a szlovákok lőni fognak egymásra, de senki sem tudhatja, mi történik majd Szlovákiában, például ami a magyarokat illeti, (gy aztán Prága úgy véli, hogy inkább jobb lesz elválni... TERHESSÉGMEGSZAKITAS LENGYELORSZÁGBAN A BÍRÓSÁG IS TANÁCSTALAN Az új orvosi etikai kódexszel foglalkozott szerdán a lengyel alkotmánybíróság, de a testület úgy döntött, a kérdésben nem foglal állást. Az a helyzet ugyanis, hogy az érvényes törvény ellenére az etikai kódex korlátozza a terhességmegszakítás lehetőségeit. Az alkotmánybíróság úgy vélekedett, csak jogi normák esetében foglalhat állást, itt viszont etikai kérdésről van szó. Az alkotmánybíróság egyben felhívta a parlament figyelmét arra, hogy az orvosetikai kódex ellentétes az orvosi kamaráról, a mesterséges terhességmegszakítás végrehajtásának feltételeiről, az orvosi hivatásról szóló törvénnyel, de a büntető törvénykönyvvel is. A polgárjogi szóvivő szerint a kódex nemcsak erkölcsi normákat érint, amikor szankciókat helyez kilátásba. Azt az orvost, aki a törvénynyel összhangban a rossz anyagi helyzetben lévő páciensnél elvégzi a terhességmegszakítást, az orvosikamara megfoszthatja hivatása teljesítésének jogától. A kódex májusi érvénybe lépése óta az állami kórházak csak abban az esetben hajtanak végre terhességmegszakítást, ha az anya életének vagy egészségének megmentéséről van szó, illetve a terhesség bűncselekmény következménye. Ezzel egyidőben a magánrendelőkben többszörösére emelkedett az abortusz ára. SEVARDNADZE ÉS JELCIN SORSA A TÉT GRÚZIA MÁR OROSZORSZÁGGAL HARCOL Grúziában általánossá vált az a vélemény, hogy Oroszország közvetlenül támogatja az abház egységeket és az oldalukon harcoló kaukázusi önkénteseket. A grúz hírszerzés vezetője közölte, cáfolhatatlan bizonyítékaik vannak arra vonatkozóan, hogy tengeri és légi úton fegyver és lőszer érkezik az abházok és a kaukázusiak által elienörzött területeken lévő orosz támaszpontokra, ezeket a szállítmányokat azonnal átadják a grúzok ellenségeinek. Iraklij Batiasvili megerősítette azokat a híreket is, melyek szerint az abházok oldalán több száz oroszországi kozák is harcol. Vannak hírek arra vonatkozóan is, hogy a megdöntött Gamszahurdia elnök fegyveresei szintén részt vesznek a konfliktusban, ha nem is közvetlenül - ezt az abházok nyilván nem engednék meg -, hanem terrorakciókat készítenek eló a közelgő választások előtt. Tejmuraz Sztyepanov, Eduard Sevardnadzenak, a grúz államtanács elnökének szárnysegédje és hosszú évek óta közeli munkatársa a Csehszlovák Sajtóiroda különtudósítójának adott tegnapi nyilatkozatában egyértelműen kijelentette, hogy Grúzia nem Abháziéval, hanem Oroszországgal harcol. Szerinte az abháziai fronton most nem Grúzia egységéről van szó, hanem elsősorban Eduard Sevardnadze és Borisz Jelcin sorsáról. Sztyepanov megerősítette, hogy Vlagyiszlav Ardzinba, az abház parlament elnöke együttműködik egyrészt az orosz konzervatív politikusokkal, akikkel akkor barátkozott össze, amikor az utolsó szovjet parlamentben a Szojuz nevú reakciós csoport tagja volt. Emellett szövetségesei az orosz tábornokok, akik azért támogatják az abházokat és az észak-kaukázusi fegyvereseket, mert bosszút akarnak állni Sevardnadzén, akit gyűlölnek az afganisztáni háború befejezéséért, Németország egyesítéséért, a szovjet tömb széthullásáért, s akit azzal vádolnak, hogy részére volt a Szovjetunió szétverésének is. Sztyepanov azt mondta, minden valószínűség szerint megvalósul a keddre tervezett grúz-orosz csúcstalálkozó, s nem kizárt, hogy éppen Szuhumiban, Abházia központjában. A városban egyébként, amely grúz kézen van, tegnap nyugalom volt, de bármikor megindulhat ellene az abház támadás. Washingtoni hivatalos forrásokra hivatkozva közölte tegnap a Reuter hírügynökség: az USA egyetért azzal, hogy a grúziai konfliktus megoldásába bekapcsolódjon a EBEÉ. Abban a kérdésben azonban nem foglaltak állást Washingtonban, hogy a rendezésben szerepet vállalna-e a NATO. Mint ismeretes, Tbiliszi a NATO-tól kért segítséget a köztársaság felosztásának megakadályozásához. A komoly problémák ellenére a grúz vezetés elszánta magát arra, hogy vasárnap megtartják az általános választásokat. Ennek különös politikai jelentősége lenne, hiszen a voksolás hivatott arra, hogy megerősítse a vezetés legitimitását, amely gyakorlatilag erő alkalmazásával jutott hatalomra az idén januárban. PEROT KEVERI A PAKLIT Ross Perot texasi milliárdos, Amerika 19. leggazdagabb embere alaposan megkeverte az elnökválasztási paklit azzal a múlt heti bejelentésével, hogy visszatér a ringbe. Mi lehet ezzel a szándéka? Perot okos ember és kellőképpen ravasz is, amit bizonyít, hogy független jelöltként pár hét alatt hihetetlenül nagy népszerűséget tudott magának gyártani. Nem tévedés ez a kifejezés, hiszen a tengerentúlon a népszerűség nem elsősorban szép elvek és politikai programok kérdése, hanem a pénzé. Neki pedig van belőle elég, meg tudja fizetni a televíziós adásidőket és a legprofibb imidzsfaragó kampányszakértőket. Tehát Perot okos ember és nyilvánvalóan tudja,/semmi esélye arra, hogy bekerüljön a Fehér Házba, különösen azért, mert derékba törte saját kampányát, amikor július 16án, a demokrata elnökjelölő pártkonvenció kellős közepén bejelentette visszalépését. Akkor azzal érvelt, nem akar destruktív szerepet játszani, az amerikaiak döntsék el, hogy a republikánus elnököt és jelöltet, Busht akarják-e ismét, vagy pedig a demokrata arkansasi kormányzót, Bili Clintont. Viszont most, a visszatérésével Perot kifejezetten destruktív szerepre vállalkozott, arra, hogy megzavarja a Bush-Clinton párharcot. Amikor visszatérését bejelentette, azt mondta, azért szánta el magát erre a lépésre, hogy rákényszerítse a másik két jelöltet: most már kezdjenek el azokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyek igazából érdeklik és érintik az amerikai polgárt, s elsősorban a háromszáz milliárdos költségvetési deficitet említette. Ha pedig tudja magáról, hogy esélytelen, akkor fel kell tenni a kérdést: az említett hivatalos állásfoglalásán túlmenően mi lehet az igazi szándéka? És kinek jobb, Bushnak-e vagy Clintonnak az ő visszatérése? Ami az első kérdést illeti: lehet, azoknak van igazuk, akik szerint Perot királycsináló akar lenni, hiszen aki mellé odaáll, annak nagyobb esélye lehet a győzelemre. A második kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz. Amikor Perot visszalépett, az ô hívei inkább a Clintontábort gyarapították, ezért most talán a demokrata jelölttől vehet el ismét szavazatokat. Viszont Clinton még most is 12-14 százalékkal vezet Bushsal szemben, s ez most, amikor már csak három hét van hátra az elnökválasztásig, óriási előny. Az arkansasi kormányzó fölénye hónapok óta szinte töretlen, Bushon az sem segített, hogy Baker külügyminisztert tette meg kampányfőnökének. Érthető tehát, hogy a republikánusok háza táján pánikhangulat uralkodik, s Bush a napokban, egy elnöki vétó kapcsán a törvényhozásban is elszenvedte eddigi legsúlyosabb vereségét. Ráadásul Perot egyik legutóbbi tévényilatkozatában azt mondotta, hogy Clinton meg az ő gazdasági programjában több átfedés is . van. Eddig is az a szóbeszéd járta, hogy Perot folyamatosan utálja Busht - emlékezhetünk, kisebbfajta botrányt kavart pár hónapja, amikor kiderült, hogy még nyomoztatott is az elnök után -, ez a nyilatkozat pedig egyértelművé tette, hogy inkább az arkansasi kormányzó mellé áll. Egy bizonyos: Perot visszatérése megkeverte a kampányharc eddigi, Clinton-fölényt biztosító menetét, ami akkor jó Bushnak, ha Perot belépője megzavarja a Clinton-tábor nyugalmát. Ezt teszi maga Bush is, a lehető legtisztátlanabb eszközökkel. Szolgáljon mentségére, hogy talán végső elkeseredésében. Az elnök a CNN műsorában két dologgal vádolta meg Clintont. Az egyik: a kormányzó 1986-ban támogatta, hogy az USA adjon gabonavásárlási hitelt Iraknak. A másik: Clinton 1969-1970-ben, amikor a vietnami háború tetőzött, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában járt, s az útjairól szóló dokumentumok eltűntek a külügyi irattárból. Clinton tagad, mondván, hogy csak a diákturizmus keretében kereste fel a két szocialista országot, arról pedig sejtelme sincs, hogy a külügy nyilvántartást vezetett az ilyen utakról. A Bush-csapat erre felröppentette, hogy Clinton akkor talán a KGB kocsiján utazott a repülőtérről Moszkva központjába. E vádakat azonban bizonyítani nem tudják. A tanulság ebből az, hogy a kampányharc ilyen eldurvulása Perot visszatérése után jelzi: a texasi milliárdos húzása talán mégis Bushnak rosszabb. MALINÁK ISTVÁN A CO-IMPEX NYÁRASDI sportklub kétszobás iakásí venne vagy Dunaszerdahelyen, lelefon. 0819/50 46 21 69 A REFLEX együttes kitűnő hangulatot biztosít Önnek is, ha eljön október 10-én (szombaton) a köbölkúti művelődési otthonba. Éjfélkor sztriptíz Hölgyeknek 21 óráig a belépő féláron lesz. Jó mutatást kíván a rendezőség. VK-16 KUVAIT MARAD A HITBIZ0MÁNY Óriási meglepetést hozott a hétfői kuvaiti voksolás: a parlament 50 választott helye közül 35-öt az ellenzék szerzett meg. Ez azonban még mindig nem jelent abszolút többséget, hiszen a törvényhozó testület összesen 75 tagú, 25 képviselőt mindig az emír nevez ki, ennek ellenére ugyanolyan mandátumuk van, mint a választott képviselőknek. A kormányt is az uralkodó nevezi ki, és Í5 tagja automatikusan helyet kap a parlamentben. Várható-e valami változás? Igen, több is, de a lényegen semmit sem változtat: Kuvait 1756 óta a Szabah-család hitbizománya. Utoljára hét évvel ezelőtt tartottak parlamenti választásokat, s a törvényhozásban akkor jutott először komolyabb szerephez az ellenzék. Nem sokra ment vele: egy év múltán, 1986-ban az uralkodó feloszlatta a testületet, amely túl sokat vájkált családja pénzügyeiben. A mind erőteljesebb bírálatok hatására az emir kinevezett egy látszatparlamentet, de az két hónapig sem működött: 1990. augusztus 2-án Irak megszállta a kis országot. Az emigrációba kényszerült uralkodó ügyesen politizált ebben a nehéz időszakban; komoly változásokat, demokratizálást ígért, s az ellenzék biztosította őt lojalitásáról. Allahnak hála, a háború befejeződött, de a választásokat csak-csak halogatták. A változásokat meg főleg. Az emír, úgy tűnik, túl sokat tétovázott, a lakosság még azt sem írta a javára, hogy az ország gazdasága hamarabb talpra állt, mint azt bárki is remélte. De az alattvalóknak ez kevés. Tudni akarják, miért mondott csődöt a hadsereg, amelyre éveken át milliárdokat költöttek. S egyáltalán: mire költi a kormány azt a töméntelen sok pénzt, amelyből az adófizetők nem részesülnek arányosan. Választójogot és választhatóságot akarnak a nők számára, egyenlő állampolgári jogokat mindenkinek, aki huzamos ideje az országban él. Van esély arra, hogy mindezt elérjék, sőt akár többet is. Az uralkodócsalád most különösen hajlamos a demokráciára. Az ellenzéki képviselők közül ugyanis 18 a fundamentalista iszlám híve, s iráni típusú rendszerről álmodik. Ettől pedig az arab rezsimek úgy félnek, mint a tűztől... (görföl) KILAKOLTATJÁK GORBACSOVÉKAT Borisz Jelcin orosz elnök szerdán az újonnan létrehozott, a kormány mellett működő pénzügyi akadémia teljes gazdasági irányítása alá helyezte azokat az épületeket, melyeket néhány hónappal ezelőtt Mihail Gorbacsov exállamfő alapjának rendelkezésére bocsátott. Tegnap viszont már elrendelte az azonnali kilakoltatást is, s néhány órával ezután az épületet, amelyben Gorbacsov irodája van, körülzárta a rendőrség. Szemtanúk szerint három autóbuszon érkeztek a rendőrök, az épületet körülzárták, majd behatoltak oda.