Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-09 / 239. szám, péntek

A MAGYAR HELYSÉGNEVEK ALKONYA? Hiába olvastuk el szóról szóra a körlevélben említett négy törvényt is. Egyetlen egy rendelkezést sem találtunk, amely a Galántai Körzeti Hivatalnak „a kétnyelvű közlekedési táblák ügyében" hozott intézkedését indokolná. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Péntek, 1992. október 9. * Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 239. szám ISKOLAPÉLDÁJA AZ ANTIDEMOKRÁCIÁNAK ... hideg zuhanyként ért a már ott lévő szlovák kollégák bejelentése, miszerint oda csak alsó tagozatos osztályok mehetnek. Okként azt említették, hogy ők az épület üzemeltetéséért felelős házigazdák... (9. oldal) KŇAŽKO PÁRIZSBAN Csehszlovákia új államjogi elren­dezéséről, a föderáció felosztásáról tartott tegnap sajtóértekezletet ha­zánk párizsi nagykövetsége. A ta­nácskozáson felszólalt Milan Kňaž­ko szlovák külügyminiszter, aki szerda este óta háromnapos hivata­los franciaországi látogatáson tar­tózkodik. Jaroslav Šedivý nagykö­vet arról beszélt, hogy nálunk a vá­lás nyugodt, demokratikus légkör­ben zajlik. Ezzel Kňažko úr is egyet­értett. Azt mondotta, szerinte a helyzetet gyakran fölöslegesen dramatizálják. Kifejtette, nem szepa­rálódásról és válásról kellene be­szélni, hanem inkább a csehek és a szlovákok közötti kapcsolatok transzformálásáról, a már alkalmat­lan szövetségi struktúrák felszámo­lásáról. A csehek és szlovákok „arra ítéltettek", hógy továbbra is szoro­san együttműködjenek. Ami Csehszlovákia és az EK kö­zötti társulási szerződést illeti, a szlovák miniszter úgy vélte, hogy az érvényben maradhatna, s Cseh­ország és Szlovákia egymás között állapodna meg e szerződésből ere­dő kötelezettségek teljesítésében. Kňažko szerint fölösleges időpazar­lás lenne, ha új szerződéseket kelle­ne kötni egyrészt Csehország és Szlovákia, másrészt a két köztársa­ság és az EK között. NEM MÓDOSÍTOTTÁK A TRANSZFORMÁCIÓS TÖRVÉNYT AUG MARADT VALAMI A FÖDERÁCIÓBÓL (Munkatársunktól) - A Szövetsé­gi Gyűlés kamaráinak a múlt hét végén félbeszakított 4. együttes ülése tegnap folytatta munkáját. A tanácskozáson Jan Stráský szö­vetségi miniszterelnökkel az élen részt vett a szövetségi kormány több tagja is. Még ezt megelőzően tanácskozott a parlament politikai testülete, s több képviselői klub mérlegelte álláspontját az előter­jesztett napirendhez. Maga az ülés a föderációról szóló alkotmánytörvény-módosítási javas­lathoz fűzött kiegészítő javaslatokról való szavazással kezdődött. A mó­dosítás, a szövetségi kormány nyi­latkozatának megfelelően újból meghatározza a föderáció és a köz­társaságok illetékességét. A megha­tározó politikai pártok megegyezése szerint szövetségi szinten az alábbi központi állami szervek maradnak: pénzügyminisztérium, külügyminisz­térium, védelmi minisztérium, bel­ügyminisztérium, gazdasági minisz­térium, valamint az ellenőrzési mi­nisztérium. A törvénymódosítással nyolc szövetségi minisztérium szű­nik meg, s a jogszabály tételesen meghatározza, milyen szakterületek tartoznak ezután a köztársaságok hatáskörébe. A képviselők jóvá­hagyták azt a módosító javaslatot is, hogy a két kamara védelmi és biz­tonsági bizottságának elnöke részt vehessen az Államvédelmi Tanács ülésein. A két kamara háromötödös szó­többséggel jóváhagyta az illetékes­ségi alkotmánytörvény módosításá­ra tett kormányjavaslatot. A javaslat ellen összesen 16 képviselő szava­zott, a tartózkodók száma 26 volt. Az MKDM és az Együttélés kilenc jelen­levő képviselője közül 7-en ellenez­ték a törvényjavaslat elfogadását, ketten pedig tartózkodtak. Ezt követően került sor a belső rendre és biztonságra, illetve a saj­tóra és más médiákra vonatkozó illetékességi törvény módosítására tett kormányjavaslatról való szava­(Folytatás a 2. oldalon) Még el sem kezdődött az ülés, és már folyt a vita. JACQUES ATTALI POZSONYBAN SZÁMÍTHATUNK AZ EURÓPA BANKRA (Munkatársunktól) - Szlovákia „láthatóvá tételének" újabb kézzel fogható bizonyítéka Jacques Attalinak, az Európai Újjáépítési és Beruhá­zási Bank (EBRD) elnökének tegnapi pozsonyi megbeszélése Vladimír Mečiar szlovák kormányfővel. A londoni székhelyű pénzintézet francia elnöke közismerten támogatja Közép- és Kelet-Európa gazdasági szer­kezetváltását és felzárkózását Nyugat-Európához. Vladimír Mečiar az első közös tárgyalásukat követő rövid sajtótájé­koztatón elégedettségének adott hangot. Szerinte Attali tisztában van a keleti országrész helyzetével, és reális tervekkel érkezett Pozsonyba. Elsősorban a banki szféra kiépítésé­ben várhatunk az EBRD segítségé­re, valamint az infrastrukturális beru­házásokban, sőt olyan komoly fejtö­rést okozó cégek problémáinak megoldásában is, mint a Garam­szentkereszti Alumíniumkohó és a Mohi Atomerőmű modernizálásá­ban. Egyébként a miniszterelnök rö­videsen Londonba utazik, ahol már konkrét formát öltenek a most felvá­zolt tervek. Jacques Attali hangsúlyozta: (Folytatás a 2. oldalon) AZ EK-TAGSAGROL CSEHORSZÁG ESÉLYEI JOBBAK, MINT SZLOVÁKIÁÉ A gazdaságpolitikai kutatásokkal foglalkozó londoni központ tegnap egy jelentést adott ki az Európai Közösségek helyzetéről és tervezett bővítéséről. David Begg, a tanul­mány egyik szerzője kijelentette, a cseh országrésznek nagyobb esé­lye van a teljes jogú tagság meg­szerzésére, mint az egységes Cseh­szlovákiának, de az egységes or­szágnak még így is nagyobbak let­tek volna az esélyei, mint amilye­nekkel most az önálló Szlovákia ren­delkezik. Az EK számára Cseh­ország Szlovákia nélkül megfelelően kis rokonnak tűnhet, amelyet az EK képes sokkal gyorsabban beolvasz­tani, mint az egész Csehszlovákiát. Ezzel együtt a tanulmány szerint az EK bővítéséhez a legelfogadhatóbb jelöltek Csehország és Magyaror­szág. Itt a legmagasabbak a jöve­delmek, a legmegfelelőbb az ország fekvése, kicsik a mezőgazdasági problémák és növekszik kereskedel­mük az EK-val. Utánuk következik Lengyelország, majd Bulgária és Románia, melyek gazdaságilag és politikai szempontból is mögöttük állnak. A volt Jugoszlávia tagorszá­gainak és a FÁK-tagállamainak jö­vőjét nehéz megjósolni, de'például a balti államok készek lehetnek a belépésre akár Lengyelországgal együtt. A dokumentum megállapítja, hogy a közép- és kelet-európai or­szágok belépése az EK-ba a végső­kig megterhelné a közösség kiadá­sait. A jelenlegi EK-politika mellett 8 milliárd ECU-t kellene az EK­tagoknak folyósítaniuk Csehszlová­kia, Magyarország és Lengyel­ország megsegítésére és további 5 milliárdot Bulgária és Románia számára. BODAK, VAJKA, DOBORGAZ LESZ ÚJ ÚT, VAGY KERÜLNEK? Amint már tegnap jeleztük, Július Binder, a pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója szerdai sajtóértekezletén örömhírként üzen­te meg Bodak, Vajka és Doborgaz lakóinak, hogy a vízi erőmű építőiről október 15-étől ajándékként egy új utat kapnak, amelyen keresztül Du­nacsúny felé az eddigieknél sokkal gyorsabban eljuthatnak Pozsonyba. Igy azután a kissziget lakói a bősi gát koronáján vezető úton és a vaj­kai kompon kívül újabb közlekedési lehetőséghez jutnak. Sajnos, amint az Benyovics Ár­pád, a Dunaszerdahelyi Járási Hiva­tal közlekedési osztályának vezetője tegnap érdeklődésünkre elmondta, a helyzet egyáltalán nem ilyen meg­nyugtató. Egyrészt azért, mert a be­harangozott út még nem készült el teljesen. Ennél is sokkal nyugtalaní­tóbb viszont, hogy bár a vízlépcső feltöltésének deklarált megkezdé­séig már csak egy hét van hátra, az illetékes járási hivatallal még senki sem konzultálta az autóbuszközle­kedés új elrendezésének módját. Ez viszont nem oldható meg roham­munkában, így könnyen megtörtén­het, hogy az új út ellenére a felvíz­csatornán átvezető átjáró lezárása után az említett három falu ingázó lakossága egy ideig mégiscsak Bő­sön keresztül lesz kénytelen Po­zsonyba utazgatni. Az sem örömteli hír, hogy a korábbi megoldással el­lentétben ez idáig senki sem jelezte, miszerint esetleg hajlandó lenne megtéríteni a vízlépcső által így súj­tott emberek utazási többletköltsé­geit. -tl­LÉGVÉDELEM RIMASZOMBATI MÓDRA Herman János, a Magyar Hon­védelmi Minisztérium szóvivője teg­nap a Csehszlovák Sajtóiroda tudó­sítójának érdeklődésére kizárta an­nak lehetőségét, hogy az utóbbi he­tek során magyar katonai repülőgé­pek megsértették volna hazánk lég­terét. A magyar gépek ilyen tevékeny­ségét a Csehszlovák Sajtóirodának egyrészt Ladislav Kováč rima­szombati polgármester jelezte, más­részt Vladimír Mečiar is kapott ha­sonló kérdést a Szlovák Rádió ma­gyar nyelvű adásának szerdai mű­sorában. Herman János elmondta azt is, hogy a visegrádi hármak vé­delmi minisztereinek a közelmúltban megtartott találkozóján szó esett sport-, illetve polgári gépek berepü­léseiről, de katonai gépekkel kap­csolatban semmiképpen sem kerül- ­hetett sor ilyenre. Az állítást egyéb­ként tegnap a CSSZSZK Honvédel­mi Minisztériuma is cáfolta. Alexan­der Zbúra, a minisztérium munka­társa szerint az egyes rimaszombati polgárok által észlelt repülőgépek valószínűleg á hazai légierőhöz tar­toztak. SZOMBATON IPOLYSÁGON MPP-KONGRESSZUS (Munkatársunktól) - Szombaton Ipolyságon tartja második kongresz­szusát a Magyar Polgári Párt - töb­bek között ezt jelentette be az új­ságíróknak tegnap A. Nagy László, a párt elnöke. - Értékeljük a januári tanácsko­zásunk óta eltelt időszakot, és kitűz­zük a legfontosabb feladatainkat - mondotta. - A választásokig, amíg a kormánykoalícióhoz tartoztunk, a végrehajtó és a törvényhozó testü­letekben egyaránt pozitívan értékel­(Folytatás a 2. oldalon) IRODALMI NOBEL-DÍJ A Svéd Akadémia tegnap Derek Walcott (62 éves) karibi költőnek Ítélte oda az idei irodalmi Nobel­díjat. Walcott, akit nemcsak költő­ként, hanem drámaíróként, újságíró­ként és festőként is ismernek; a ka­rib-tengeri St. Lucia szigetről szár­mazik, jelenleg Trinidadon él, és az Egyesült Államokban, a Bostoni Egyetemen irodalmat tanít. JANUÁRTÓL LUXUS LESZ A BUSZ? HÁROM MINISZTERI JAVASLAT A VITELDÍJAK MÓDOSÍTÁSÁRA Sajtótájékoztatót tartott a minap Roman Hofbauer, az SZK Közleke­dési, Távközlési és Közmunkaügyi minisztere, melyen a reszort kereté­ben folyó privatizációval összefüggő problémákon, a közös vasúti vagyon elosztása körüli bonyodalmakon kívül szó esett a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat járatain utazók videldíjának várható emelésé­rői is. A közvéleményt nyilvánvalóan az utóbbi kérdés érdekli a leginkább, jóllehet a miniszter még nem adha­tott pontos választ a „mennyivel drá­gulnak meg a munkásjegyek" típusú kérdésekre. Azért nem, mert egyelő­re még csupán három minisztériumi javaslatról beszélt, s csupán véle­ményét mondhatta el azzal kapcso­latban, hogy melyik változat lesz a győztes. Szerinte nyilvánvalóan nem az, amely 2,6 milliárd koronás állami támogatással számol, hiszen a kormány tagjaként jól tudja, a költ­ségvetésből mire fut(hat)ja,. Meg szerinte ezt a javaslatot azzal az indoklással is elutasíthatják, hogy az állami támogatás az adófizetők pén­zéből történne, így olyanok is hozzá­járulnának ehhez a kiadáshoz, akik nem veszik igénybe a tömegközle­kedésnek ezt a formáját. (Az már más kérdés, hogy az alkalmazottak januártól kezdődően jövedelmi adó­alapjukat csökkenthetik a munkába járásra fordított költségekkel is, 30 km-ig havi 200 koronát számolhatnak le ezen a jogcímen - a szerk. megj.) A miniszteri javaslat egyébként számol a munkásjegyekre nyújtott kedvezmények megvonásával és a közönséges viteldíjak 30 százalé­kos emelésével. E javaslat kidolgo­zói szerint ez a megoldás az arany középutat jelentené, ugyanis létez­nek sokkal keményebb változatok is. Az sem kevésbé érdektelen hír, hogy ebben a hónapban a helyi telefonbeszélgetések . díjemelése még nem következik be (6 percnyi beszélgetés után új impulzus ugrana be), mivel ennek azonnali általános bevezetése műszaki akadályokba ütközik. Németországban állítólag nyolc évig tartott, míg megoldották ezt a műszaki problémát... (P)

Next

/
Oldalképek
Tartalom