Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-30 / 256. szám, péntek

ÚJ SZÓ HÍREK-VÉLEMÉNYEK SZOMBATTOL FELFÜGGESZTHETIK A DUNA ELTERELÉSÉT 1992. OKTÓBER 30. ROSSZUL VIZSGÁZOTT A GÚTORI DUZZASZTÓMŰ? (Munkatársunktól) - Tegnap a bősi vízlépcsővel kapcsolatban a Dunától délre kialakult helyzetet vizsgáivá meglehetősen elkesere­dett hangulat fogadott bennünket. Kiderült ugyanis, hogy Rajkától lefe­lé a szigetköziek (ebből következő­en persze Doborgaztól Bodakig a csallóköziek is) csütörtökön arra ébredtek, hogy a dunacsúni áttöltés miatt amúgy is jócskán lesoványo­dott Duna "szinte teljesen eltűnt a medréből! Az ott rendelkezésre álló informá­ciók alapján ugyanis az történt, hogy az Öreg-Dunát ellátó új gútori duz­zasztó alvízcsatornájában olyan mértékű medererózió lépett fel, hogy a műtárgyat azonnal le kellett zárni. Emiatt a folyómederbe csak az új zárógáton átjutó víz került, ami pe­dig a magyar szakemberek tegnapi gyorsbecslése szerint legfeljebb másodpercenkénti 250 köbmétert tesz ki. Úgy tűnik, hogy ennek követ­kezményei azonnal megnyilvánultak a környékbeli falvakban. Újabb oldalágakból tűnt el a víz, sőt Rajká­ról azt jelentették, hogy a kutak víz­szintje is jelentősen lecsökkent. Az egyik általunk meglátogatott vízügyi szakember egyébként nem tartotta kizártnak, hogy szlovák kollégáik egy nap alatt képesek lesznek meg­erősíteni a gútori duzzasztómű al­vízcsatornáját, így újra felnyithatják az ottani kapukat, amely részben enyhítheti az elterelés katasztrofális következményeit. - tl­AZ 5. FORDULÓ LESZ AZ UTOLSÓ (Folytatás az 1. oldalról) di partnert kell keresni, s csak az így megerősített vállalatok részvényei­nek bizonyos hányadát lehet majd a vagyonjegyes privatizációba beso­rolni. Nem történhet meg, hogy csőd­eljárásra érett vállalatok részvé­nyeit juttassák az állampolgárok ke­zébe. Tájékoztatásul azt is közölték, hogy az első hullám valószínűleg még idén, az ötödik fordulóval ér véget. A kereslet és a kinálat közötti ellentéteket az elképzelések szerint úgy oldják meg, hogy túlkínálat ese­tén alacsonyabb áron adják el a részvényeket, a kereslet hiánya miatt fennmaradó részvényeket pe­dig az állami vagyonalap vásárolná fel, majd értékesítené. Ľubomír Dol­gos szerint a jelenleg nemzetközi gondokat okozó bősi vízlépcső pri­vatizálása is elképzelhető. Állítólag érdeklődőkben nincs hiány, -tszl­MEČIAR ÁLLAMFŐ AKAR LEIM? (Folytatás az 1. oldalról) amiért az 1989-ben átengedte Ausztria felé az NDK-állampolgáro­kat. Másik oknak azt tartja, hogy Nyugat-Európa tudatosítja: Bős esetleg az Antall-kormány bukásá­hoz is vezethet. Azért nem érdeke Antall megbuktatása, mert - Čarno­gurský szavai szerint - akkor Ma­gyarországon nacionalista erők ke­rekednének felül. A volt kormányfő egyébként levelet írt az EK-tagor­szágok vezető politikusaihoz, amelyben a csehszlovák álláspontot magyarázza. Čarnogurský pártja tegnapi sajtótájékoztatóján nem zár­ta ki, hogy ha a bősi kérdés tovább bonyolódna, Mečiarék feláldozzák Július Bindert, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatóját. G. A. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. OKTÓBER 30-ÁN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 44,451 45,54 Francia frank 5,402 5,51 Német márka 18,320 18,69 Olasz líra (1000) 21,235 21,32 Osztrák schilling 2,605 2,66 Svájci frank 20,554 21,00 USA-dollár 28,210 28,77 (Folytatás az 1. oldalról) Ha a Duna elterelésén dolgozó emberek úgy döntöttek, hogy a saját kezükbe ve­szik a dolgok irányítását és négy nap alatt elvégezték a munkát, melyre ennél jóval több nap volt megszabva, akkor tulajdon­képpen csupán egy árvíz, azaz egy ter­mészeti katasztrófa megakadályozására törekedtek. Magyarország belpolitikai helyzete rendkívül nyugtalanító. Nem Bős, de nem is a kisebbségek, hanem az MDF-en belüli állapotok radikalizálódása miatt. Egyes, az említett magyarországi kormánypárton belül kialakult frakciók az országhatárok megváltoztatásának szük­ségességét hirdetik és fasisztoid elemek­től sem mentes, kimondottan nacionalista és antiszemita követeléseik vannak. Az MDF politikusainak nagy része a trianoni szerződések revíziójára törekszik. Szá­mukra Bős csupán eszkőz, nem pedig cél. Ha cél lenne akkor meg tudnánk egyezni" - jelentette ki a maga szokásos ellentmondást nem tűrő módján egy kér­désre válaszolva a szlovák kormányfő. Václav Klaus ezzel kapcsolatban meg­jegyezte, Londonban nyilvánvalóvá vált, hogy a Bőssel kapcsolatos problémák az EK szerint sem Csehország problémái és hogy távolról sem befolyásolják az EK Csehszlovákiához való viszonyát. A cseh kormányfő hangsúlyozta, hogy térségünk országai között ápolni kell a jószomszédi kapcsolatokat és hogy a magyarországi belpolitikai helyzet jellemzésére ő koránt sem használt volna, olyan sarkított kifeje­zéseket, mint Vladimír Mečiar. (kluka) VISEGRÁDI HÁRMAK: NEM LESZ SZABADKERESKEDELEM Egyébként Václav Klaus és Vladimír Mečiar még Londonban, a Gazeta Wy­borcza című lengyel napilapnak adott nyi­latkozatukban közölték, nem állnak ké­szen arra, hogy november 30-án Krakkó­ban aláírják a visegrádi hármak közti szabadkereskedelmi zónáról szló meg­állapodást. Mint mondották, Szlovákiá­nak és Csehországnak előbb egymás között kell rendezniük néhány kérdést. Jacques Delors, az EK bizottságának elnöke szerda esti londoni sajtóértekezle­tén közölte, az EK következő, edinburgi csúcstalálkozóján megfogalmazzák az EK-tagság kötelező kritériumait. Egyéb­ként a lengyel küldöttség kérte, hogy pontosan határozzák meg a teljes jogú tagság feltételeit. Sajtóértekezletén Vác­lav Klaus is megelégedéssel fogadta ezt a döntést. Antall József magyar minisz­terelnök pedig máris reményét fejezte ki, hogy országa még ebben az évtizedben képes lesz eleget tenni ezeknek a feltéte­leknek, s az EK teljes jogú tagjává válhat. Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke is tárgyalt Londonban a visegrádi hármak kor­mányfőivel. ígéretet tett arra, hogy ami­lyen gyorsan csak lehet, teljes jogú tagsá­got fog kapni a BERD-ben mind Csehor­szág, mind Szlovákia. Emellett a BERD megígérte, hogy segítséget nyújt a Szlo­vák Nemzeti Bank létrehozásához. (Folytatás az 1. oldalról) a rémhíreknek. Erre alig kezdték meg az egészet, máris ilyen követ­kezményekkel járt. Van ugyan a fa­luban vezetékes ivóvíz, de mi nem vezettük be, mivel nem volt rá szük­ség. Most kénytelenek leszünk rá; ki fogja ezt megtéríteni? Mert semmi okunk bizakodni abban, hogy a kút­jaink újból megtelnek. Arról nem is beszélve: hol a garancia arra, hogy a víztorony kútja nem jut szintén hasonló sorsra? .. .A doborgaziak tehát már meg­érezték a Dunacsunynál folyó mun­kálatok következményeit. Pontosab­ban: a nehéz munkagépek évek óta tartó zaja, a megnehezült utazás után egy újabb, minden eddiginél súlyosabb következményt. Olyat, amelyről pedig az illetékesek bizto­sítottak mindenkit: nem fog bekövet­kezni. Hány ilyen lesz még? xxx Az esettel kapcsolatban megkér­deztük Jozef Chalúpka mérnököt, a Szlovák Hidrometeorológiai Inté­zet talajvízügyekben illetékes mun­katársát is. Ime a válasza: - A talajvizek szintje, amely a ku­tak vízállásából is megállapítható, méréseink szerint nyár óta folyama­PRÁGA ÉS POZSONY HALLGAT HÁGÁRÓL A szlovák miniszterelnök már London­ban is olyan hangnemben nyilatkozott Bőssel kapcsolatosan a magyar politiká­ról, mint tegnap Prágában. Azt mondta, a magyar politikusoknak le kell monda­niuk határrevíziós törekvéseikről, ha azt hangoztatják, hogy békés úton akarnak eljárni. A közép-európai stabilitást nem a Duna és Szlovákia veszélyezteti, ha­nem a magyar belpolitikai fejlemények - fűzte hozzá. Szerinte a magyarországi demokráciaellenes tendenciák kibontako­zása egész Európa stabilitását fenyegeti. Ismét azt mondta, a szlovák fél nem ellenzi, hogy Bős ügye a Hágai Nemzet­közi Bíróság elé kerüljön, itt azonban Pozsony arról akar tárgyalni, mekkora kártérítést fizessen Magyarország azért, hogy felmondta a közös építkezésről szó­ló szerződést. Arról azonban nem szólt Mečiar, amiről tegnap már kora reggel beszámolt a Magyar Rádió, nevezetesen, hogy mégis a Nemzetközi Bíróság elé kerül Bős ügye. Martonyi János külügyi államtitkárra, a magyar tárgyalóküldöttség vezetőjére hivatkozva közölte a budapesti rádió: még szerdán Londonban megállapodás szüle­tett arról, a magyar és a csehszlovák fél Bős ügyében a Hágai Nemzetközi Bíró­sághoz fordul. Arról már a Csehszlovák Sajtóiroda is beszámolt - ám csak a csehszlovák delegációhoz közelálló for­rásokra hivatkozva -, hogy Csehszlová­kia, Magyarország és az Európai Közös­ségek képviselői Londonban szerdán ké­ső este mégiscsak találtak valamilyen megoldási lehetőséget az ellentétekre. Eszerint a csehszlovák fél kötelezettséget vállalt arra, hogy október 31-én leállítja a Duna elzárását, ha az EK három szak­értőjéből, valamint a két érintett fél egy­•egy képviselőjéből álló háromoldalú bi­zottság erre tesz ajánlatot. A megállapo­dás második lépcsője szerint, ha az átte­relés leáll, úgy november 15-ig kell eldön­tenie egy erre külön alakítandó bizottság­nak, hogy ez a tevékenység súlyos követ­kezményekkel jár-e a környezetre vagy sem. Október 31-ig azonban folytatódnak a Duna elterelésével kapcsolatos munká­latok. EREDMÉNYTELEN NYOMOZÁS A Csehszlovák'Sajtóiroda londoni tudósí­tásaiban sem volt szó arról, hogy Cseh­szlovákia és Magyarország megegyezett volna: Hága elé viszik a bősi kérdést. Az Új Szó megpróbálta kinyomozni, miért, de sem a ČSTK-ban, sem a Szövetségi Kül­ügyminisztériumban nem jártunk sikerrel. Zdenko Pírek miniszterhelyettes titkársá­gán Hágát ugyan nem cáfolták, de nem is erősítették meg. A minisztérium sajtóosz­tálya is elzárkózott a londoni megállapo­dás részleteinek közlése elől, mondván, nem nyújtanak, nyújthatnak tájékoztatást minden sajtószervnek külön-külön. A tár­ca majd összehív egy sajtótájékoztatót, vagy közleményt ad ki - nyugtatgattak a vonal végén mindannyiszor. tosan csökken. Ez azonban nem meglepő jelenség, hiszen a folyamat minden évben lejátszódik: nyártól késő őszig általában csökken a ta­lajvizek szintje. Intézetünk mintegy két éve mérőműszereket helyeztek el a Csallóköz legérintettebb térsé­geiben, amelyek óránkénti adatfel­vétellel szolgáltatnak információkat. Ezeket az adatokat bizonyos időkö­zönként értékeljük. A legközelebbi értékelésre a jövő hét végén kerül sor, ekkor kiderülhet az is, hogy a hír igaz-e, vagy csak rémhír. A mérési adatokból egyértelműen meg tudjuk állapítani, hogy a talajvízszint csök­kenésében történt-e olyan radikális változás, amely a Duna elrekeszté­sével magyarázható, vagy pedig csak az évente lezajló folyamatnak vagyunk tanúi. xxx (Chalúpka úr szavaihoz mindösz­sze két megjegyzésünk lenne. Elő­ször is: ez a ,,nem meglepő jelen­ség", amely szerinte „minden év­ben lejátszódik", még soha nem történt meg a meglátogatott dobor­gazi portákon. Pontosabban: hu­szonöt éve, mióta a házak és a kutak megvannak. Másodszor: a doborga­zi kutak - minő tapintatlanság - nem várták meg, amíg Ch. úrék kiértéke­Ján Čarnogurský volt szlovák kor­mányfő az Új Szó munkatársától szerzett tudomást Hágáról. A hírt nem kívánta kommentálni. Csupán annyit mondott vá­laszként: Bős belügy, amelyet nem lenne szerencsés nemzetközi bíróság elé citál­ni. Gyurovszky S. László, az MPP szóvi­vője örömét fejezte ki, hogy mégis szüle­tett valamiféle megegyezés Londonban Bős ügyében a két fél között. Ugyanakkor megkérdőjelezte, vajon Pírek volt-e a leg­illetékesebb a megállapodás aláírására. Lapunk kérdésére azt válaszolta: ha a kormányok ratifikálják is a megállapo­dást, szerinte Szlovákia 1993-től nem tartja majd azt magára nézve kötelező érvényűnek. . -g­ANTALL NEM VOLT DERÜLÁTÓ A Londonból hazatérő Antall József kormányfő e megegyezés ellenére nem volt túl optimista, ami Bős ügyét illeti. Azt mondta azonban, hogy a tárgyalásoknak folytatódniuk kell. Eredmények akkor szü­lethetnek, ha a két fél megállapodik a du­nai hajózás kérdésében, ha leállítják a fo­lyót elterelő munkálatokat és megegyez­AZ EK ASZTALÁN lik a mérési adatokat, hogy aztán eldőlhessen: ,,igaz-e a hír, vagy csak rémhír". Eléggé el nem ítélhető módon máris kiapadtak. Nekik úgy látszik, elég volt annyi, hogy meg­kezdték a Duna elterelését.) (-vas-; - tszl-) AZ ÁRADÁS ÉS A BŐSI ÉPÍTKEZÉS Az utóbbi napok csapadékos időjárá­sának hatására hosszú idő után emelked­ni kezdett a Duna vízszintje. Ahogy Záček Vlastimiltól, a Hidrometeorológiai Intézet munkatársától megtudtuk, a Duna víz­szintje Pozsonynál tegnap 212 centiméte­res volt, mára 230 cm-re holnapra pedig már 270 cm-es szint várható. Az áradás­sal kapcsolatban tegnap a kora délutáni órákban felhívtuk a bősi építkezés illeté­kes dolgozóját, Jaroslav Dubovský mér­nököt, s megkérdeztük, befolyásolja-e az emelkedő Duna a munkák menetét. - A folyó vízállását mi is nagy figye­lemmel kísérjük. Három óránként kérjük és kapjuk a pontos számadatokat, illetve az előrejelzéseket. A jelenlegi és a hol­napra jelzett vízszint nem zavarja a mun­ka menetét, mely a terv szerint folytatódik. A betonkockák közé, melyeken még min­dig jelentős mennyiségű víz szivárog át, finomabb törmeléket kezdünk szórni. Ha a vízmennyiség másodpercenként 2500 köbméter fölé emelkedik, Bősnél szabá­lyozzuk majd az átfolyást. -ön­nek abban, mekkora vízmennyiség fog folyni a magyar Duna-szakaszon. Az üggyel kapcsolatban érdemes idéz­ni a Frankfurter Rundschau tegnapi szá­mát, mely szerint Bősnél most leplezik le a „sztálinizmus utolsó emlékművét". Az ökológiai károkat nem fedezik az energe­tikai bevételek, ám mivel a Nyugat nem ajánlott fel semmilyen gyakorlati alternatí­vákat, nem lehet csodálkozni azon, hogy az energetika sztálinistái hatalmon ma­radnak. Vladimír Mečiar tegnap a bécsi város­házán Helmut Zilk polgármesterrel is tárgyalásokat folytatott. Mindketten alá­húzták, kedvezőek a lehetőségek Bécs és Pozsony, valamint a két szomszédos or­szág együttműködésének fejlesztéséhez, s ezt azonnal kamatoztatni kell. A bécsi polgármester külön kiemelte az osztrák és a szlovák főváros közötti közlekedési hálózat bővítésének a fontosságát. Ezzel kapcsolatban kijelentette, véleménye szerint már 1995 elején elindulhatna az első villamos Bécsből Pozsonyba, Kittse­en keresztül, s az utat ötven perc alatt tenné meg. SZAKSZERVEZETEK KONTRA KÖLTSÉGVETÉS (Munkatársunktól) - A hadiipar kon­verziójának időszerű kérdései, valamint a Szlovákia gazdasága fellendítésének stratégiája szerepelt többek között a Szlo­vákiai Gazdasági és Szociális Érdeke­gyeztető Tanács tegnapi ülésének napi­rendjén. A hadiipar leépítésére idén csak­nem 800 millió koronát szánt a költségve­tés, a teljes összeg átutalása azonban húzódik, s így a jövőre tervezett több mint 100 konverciós tervezet megvalósítása, amely újabb 1,2 milliárd koronát követel a költségvetésből, eléggé kétséges. A gazdaságélénkítés stratégiájának kidolgozása során az SZK Gazdasági Minisztériuma rendkívül széles körű gaz­dasági információkra és szakemberi véle­ményekre támaszkodott - állapította meg Ľudovít Černák gazdasági miniszter. A tervezettel kapcsolatban még az ellen­zéki szakemberek véleményét is kikérték. A kidolgozott stratégia szerint optimális esetben 1993 közepéig tarthat a gazda­sági visszaesés, a második félévben már stabilizálni lehetne a gazdasági mutató­kat, s egyúttal a fellendülés kiindulóalap­ját is meg lehet teremteni. (t. szil.) Október 28-án Václav Klaus és Vladimír Mečiar Londonban emlékiratott adott át az Európai Közösségek vezetőinek. A dokumentum első része a következőket hangsúlyozza: A két köztársaság a föderáció felosztása után kész a közös államban elért eredményekre építeni; közös érdeke a két új államnak a gazdaság integrálódásából eredő együttműködés folytatása; tovább kívánják fejleszteni, amit az EK-hoz való közeledésben elértek; a cseheknek és a szlovákoknak eltökélt szándéka a szabad piacgazdaság, a pluralista demokrácia és a törvényesség alapelveinek az érvényesítése; mindkét országnak érdeke az EK-hoz, majd később a leendő Európai Unióhoz való csatlakozás meggyorsítása; a CSK és az SZK érdekelt abban, hogy az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) tagjává váljék; mind Szlovákia, mind Csehország kész a GATT-tagságból eredő kötelezettségek teljesítésére. Mindezek elősegítésére a CSK és az SZK kormánya úgy döntött, hogy a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Vámunió Egyezményt köt, amelynek a következők lesznek az alapelvei: 1. egységes vámterületet hoznak létre, amely a szerződő felek vámterüle­teiből áll, 2. e vámterület keretében szavatolják az áru és a szolgáltatások szabad áramlását, megszűntetik a vámokat, 3. a szerződő felek harmadik államok viszonylatában közös vámtarifát és közös kereskedelmi és vámpolitikát érvényesítenek, 4. a vámunió keretében a szerződő felek közös vámügyi törvényhozást érvényesítenek, és egyeztetik a vámtarifákat, azonos vámgyakorlatot és -okmányokat vezetnek be. 5. a íeladatok teljesítésének összehangolását Vámunió Tanács végzi, amely paritásos összetételű lesz. A Tanács szerve az állandó titkárság. A vitás kérdések megoldására Döntőbizottságot hoznak létre. A CSK és az SZK kormánya kifejezte meggyőződését, hogy a vámunióról szóló egyezmény elősegíti az Európai Közösségekhez valő csatlakozás feltételeinek megteremtesét. Ezért a két kormány arra kéri az EK-tagorszá­gokat és az EK Bizottságát, hogy hosszabbítsa meg az Ideiglenes Egyez­mény érvényességét, amelyhez igazodva a CSSZSZK és az EK közötti kereskedelem eddig végbement. A CSK és az SZK kormánya érdekelt abban, hogy a CSSZSZK jogutódjaként érvényesüljön mind a jogokat, mind a kötelezettségeket illetően. A jogok és a kötelezettségek zökkenőmentes átruházása érdekében a két kormány egyezménnyel felosztotta egymás között az összes export-, import- és vámkvótát. Ennek alapján a két kormány javasolja: az EK igazolja, hogy 1993. január 1-től a CSK-t és az SZK-t ismeri el a CSSZSZK jogutódjaként. ÜRES KUTAK DOBORGAZON! MEČIAR ÉS KLAUS MEMORANDUMA

Next

/
Oldalképek
Tartalom