Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-30 / 256. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK TŰJSZÓI BOSZNIA-HERCEGOVINA ÚJ ALKOTMÁNYÁNAK TERVEZETE AZ EBEÉ EMBERJOGI MEGFIGYELŐKET KÜLD SZERBIÁBA Cyrus Vance és David Owen, a genfi Jugoszlávia-konferencia társelnökei szerdán érkeztek Bel­grádba, s azonnal megkezdték tár­gyalásaikat a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és Szerbia képviselői­vel. Először Dobrica Csoszics szö­vetségi államfővel tárgyaltak, a talál­kozón jelen volt Milan Panics ju­goszláv korfnányfő és Zsivota Pa­nics, a jugoszláv hadsereg vezérka­ri főnöke. Mind Csoszics, mind Pa­nics kormányfő nagyon szűkszavú­an nyilatkozott a tárgyalásokról, lé­nyegében csak annyit mondtak, hogy történt bizonyos haladás. Vance délután kétórás megbe­szélést folytatott Szlobodan Milo­sevics szerb elnökkel. Erről a talál­kozóról is szűkszavúan tájékoztat­tak, mindössze annyit lehet tudni, hogy szóba került a délszláv válság valamennyi kulcsfontosságú kérdé­se, a genfi konferencia és a bosznia­hercegovinai • rendezés. Vance és Owen, bár ez a tervekben nem sze­repelt, találkozott Radovan Kara­dzsiccsal, a boszniai szerbek veze­tőjével is. Az esti órákban elsősor­ban a boszniai rendezésről folytatott a két politikus megbeszéléseket a jugoszláv hadsereg vezérkarán Újabb nemzetiségi konfliktus ala­kult ki az Oroszországi Föderáció­ban. Az Észak-Oszétia területén lé­vő, túlnyomórészt ingusok lakta két járásra és a főváros, Vlagyikavkaz egy részére tart igényt az idén júni­usban kikiáltott Ingus Köztársaság. Ez a terület a második világháború előtt az Ingus-föld része volt, de Moszkva és az autonóm területek között kötött megállapodás értelmé­ben a föderáción belül csak akkor módosítják a határokat, ha ahhoz az érintett köztársaság hozzájárul. A konfliktus az elmúlt hét végén kezdődött azzal, amikor egy ingus A VILÁGSAJTÓBÓL Ha rendezetten zajlik le Cseh­szlovákia feloszlása, akkor már 1994-től akár 5 százaléknál maga­sabb is lehet a gazdasági növeke­dés mértéke a Cseh Köztársaság­ban, míg Szlovákiában inkább stag­nálás várható - írta tegnap a Wiener Zeitung című bécsi napilap Jan Stankovskýra, az osztrák gazdasá­gi kutatóintézet kelet-európai szak­értőjére hivatkozva. Ez a becslés azonban azt feltételezi, hogy politi­kai ellentétek nélkül zajlik le a válás további folyamata. Ha a két ország viszonya válságosra fordul, akkor a pozitív fejlődés Csehországban Milan Panics és Zsivota Panics részvételével. A késő esti órákban a Tanjug hírügynökség arról számolt be, hogy Vance és Owen megegyezett Ka­radzsiccsal: az ENSZ veszi át Banja Lukában a repülőtér ellenőrzését, a boszniai szerbek repülőgépei az ottani hangárokban maradnak, a ko­rábbi tervekkel ellentétben nem he­lyezik el őket valamely jugoszláv repülőtéren. Karadzsics egyetértett az eredeti tervvel is, de azt a legha­tározottabban ellenezte a boszniai szerb parancsnokság. David Owen szerint ennek a megoldásnak ugyanolyan gyakorlati jelentősége lett, mint az eredeti elképzelésnek lett volna. Emellett bejelentette, az ENSZ fogja ellenőrizni a szerbiai és a Crna Gora-i repülőtereket is. A Jugoszlávia-konferencia két társelnöke tegnap Milan Panics szö­vetségi kormányfő kíséretében Pris­tinába, a túlnyomórészt albánok lak­ta Koszovó központjába utazott. Szintén a Tanjug hírügynökség számolt be arról, hogy Jugoszlávia beleegyezett, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet küld­fegyveres csoport Vlagyikavkaz kül­városában megtámadott egy rend­őrjárőrt. Ezt követően az ingus fal­vak lakossága barikádokat emelt az utakon, és azzal fenyegetőzött, megtámadják a rendőröket és a ka­tonákat, ha megpróbálnak belépni a falvakba. Észak-Oszétia kormá­nya keddi ülésén úgy döntött, min­den eszközzel helyreállítja a rendet, akár a statáriumot is kész kihirdetni. Az ingusoknak tegnap délig adott időt arra, hogy a barikádokat lebont­sák és elvonuljanak. Az ultimátum lejárta utáni eseményekről az oldal zárásáig nem kaptunk friss híreket. csak 1996-97-ben lenne várható, míg Szlovákiában még hosszabb lenne a stagnálás időszaka. Az idé­zett szakértő szerint a Cseh Köztár­saság az ezredfordulóra valószínű­leg az Európai Közösségek tagja lesz, de a szabad munkaerőáram­lást nyilván korlátozni fogják. Csehszlovákia az idén 2,5 száza­lékban részesedett az osztrák ex­portban, ez az arány valószínűleg 3,5-5,5 százalékra fog növekedni. Stankovský szerint a kivitelt nem lehet csak exporthitelekkel finanszí­rozni, szerinte nagyon fontos az im­port arányos növekedése. Úgy látja, hogy a cseh és a szlovák vállalatok­kal folytatott termelési kooperáció növelné az osztrák ipar versenyké­pességét. jön megfigyelőket Szerbiába az em­beri jogok tiszteletben tartásának ellenőrzésére. A megfigyelők a Vaj­daságban, Koszovóban és Szan­dzsákban fogják feltárni, milyen mér­tékben tartják tiszteletben a szerb hatóságok az emberi és kisebbségi jogokat. Genfben szerdán tették közzé Bosznia-Hercegovina új alkotmá­nya alapelveinek tervezetét, amelyet bosnyák és külföldi szakértők cso­portja dolgozott ki a nemzetközi bé­kekonferencia keretében, mint a bosznia-hercegovinai válság meg­oldását célzó tárgyalások alapját. A tervezet szerint Bosznia-Herce­govina unitárius állam lenne, központi kormánnyal, amelyben a helyi szer­vek és valamennyi etnikai csoport azonos és széles jogkörökkel ren­delkezne. A szakértők szerint 7-10 autonóm körzetet kellene létrehozni, ezek azonban nem lennének önálló államalakulatok, viszont szorosan együttműködnének és csak admi­nisztratív határok választanák el őket. Egyik tartomány sem viselhet­ne olyan elnevezést, amely utalna az ott többségben lévő etnikumra. Legfelső törvényhozó szerve a két­kamarás parlament lenne, a végre­A tegnapra virradó éjszaka le­mondott a bolgár kormány, miután a parlament nem szavazott neki bi­zalmat. Filip Dimitrov miniszterel­nök röviddel a szavazás után felve­tette az idő előtti parlamenti válasz­tások kiírásának a lehetőségét is. Ugyanakkor a szavazás előtt a kor­mányzó Demokratikus Erők Szövet­sége (DESZ) soraiból több honatya figyelmeztetett az ország destabili­zálódásának, a gazdasági reform lefékeződésének a veszélyére és arra, hogy a külföld előtt is lejáratják a fiatal bolgár demokráciát, ha a kor­mány ellen fognak szavazni. Úgy látszik, ennek nem volt sok foganat­hajtó hatalmat az elnökség gyako­rolná, az elnökséget pedig a tarto­mányok kormányzói alkotnák. Ez a központi kormány irányítaná a kül­politikát, a kereskedelmet, a védel­met, a vámpolitikát és megoldaná az állampolgárság kérdéseit. A terve­zetet a genfi konferencia keretében terjesztik mind a három etnikai kö­zösség képviselői elé jóváhagyás céljából. Egyébként tegnapra virradó éj­szaka ismét nyugodt volt a helyzet a bosnyák fővárosban. Csak szórvá­nyos lövöldözések voltak a peremte­rületekben. Viszont heves harcok voltak egész szerdán és csütörtökre virradó éjszaka is Jajce város körze­tében. összecsapások voltak Mos­tar és Stolac között az egész front­vonalon. Harcokról érkeztek jelenté­sek Maglaja és Gradacac térségé­ből. A szarajevói rádió szerint a har­cok intenzitásának növekedéséhez az vezetett, hogy a szerbek elutasí­tották a genfi konferencia társelnö­kei által szerdán ismertetett tervet Bosznia alkotmányos elrendezé­séről. Az esti jelentések szerint tegnap - három év után először - sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni a koszovói albánok és szerbek képviselőit. Megfigyelők e váratlan eseményt Vance és Oven sikereként értékel­ték. Az áttörés egyben nagy támo­gatást jelent Milan Panics jugoszláv kormányfőnek Milosevics szerb el­nök elleni harcában. ja, mert a 231 képviselő közül csak 11 -en támogatták a kabinetet, 120­an megvonták tőle a bizalmat. Az alkotmány értelmében Dimit­rov kormánya az új kabinet megala­kításáig a hivatalában marad, s ugyancsak az alaptörvény szelle­mében az új kormányt is a DESZ alakithatja meg. Fonáksága az ügynek, hogy még a múlt héten maga a kormány kérte a parlamenttől a bizalmi szavazást, mert az ellenzék már jó ideje bírálja a kabinet gazdasági, szociális, nem­zetiségi és főleg nemzetbiztonsági politikáját. 1992. OKTÓBER 30. CSÖKKENT CLINTON ELŐNYE Hat nappal az amerikai elnökvá­lasztás előtt George Bush elnök jelentős mértékben lefaragott a Bili Clintonnal szembeni hátrányából. A Gallup Intézet közvélemény-kuta­tási adatai szerint - tegnap ismertet­te ezeket a CNN tévéállomás - Clin­tonra a megkérdezettek 40, Bushra pedig 38 százaléka szavazna, a füg­getlen jelöltként indult texasi milliár­dos, Ross Perot viszont csak 16 százalékot kapott. Ezzel szemben az ABC tévéállomás és a The Wall Street Journal című napilap közös felmérése még mindig 7 százalékos előnyt mutat a fiatal arkansasi kor­mányzó javára. Bush az utóbbi két hétben rendkí­vül intenzív kampányt folytat, s min­denütt teljes magabiztossággal han­goztatja, hogy ö lesz a győztes. Clinton beismerte ugyan, hogy az előnye némiképp csökkent, de azt állította, kettejük között a különbség még mindig elég nagy. Több kommentátor viszont úgy vélte, most nem is arról van szó, hogy a két számításba jöhető jelölt közül a választók kit támogatnak inkább, hanem arról, hogy kit tekin­tenek a kisebbik rossznak. Ezt tá­masztják alá azok a közvélemény­kutatási adatok, amelyeket nem szoktak gyakran publikálni. A lakos­ságot ugyanis meg szokták kérdez­ni, hogy ki az, akit egészen biztosan nem választanának meg. Nos, e kérdésre 49 százalék mondta azt, hogy Busht, 47 százalék pedig Clin­tont jelölte meg. JARUZELSKI NEM BÁNJA, DE SZÉGYELLI.., Wojciech Jaruzelski tábornok, Lengyelország egykori legfelsőbb vezetője a La Repubblica című olasz napilapnak adott interjújában kije­lentette: lehet, hogy az 1981-es rendkívüli állapot bevezetéséért bí­róság elé állítják őt, de az nagyon szomorú dolog lenne. Mert a rendkí­vüli állapot után következett a békés átmenet a demokráciába. Jaruzelski egyébként emlékiratainak kiadása alkalmából érkezett Rómába, ahol fogadta őt II. János Pál pápa is. A tábornok nem bánja az akkori döntését. Azt állítja, a rendkívüli ál­lapot bevezetésével mentette meg Lengyelországot attól a sorstól, amely 1968-ban Csehszlovákiát ér­te utói. Kijelentette: azért viszont szégyelli magát, hogy ellenségek­ként bánt olyan emberekkel, mint Adam Michnik és Jacek Kuron. például Michnik igazi demokrata, s most éppen ezért támadják őt azok, akik csak az utolsó pillanatok­ban lettek forradalmárok. HURRÁ, ÉLÜNK! A Végítélet Napja nevű dél­koreai szekta szerint október 28­án, szerdán kellett volna bekö­vetkeznie a világ végének. A szekta szerint Európának, a rossz birodalmának, amelyet az Antikrisztus alapított, a világ többi részévei együtt pontban szerdán éjfélkor kellett volna el­tűnnie a föld színéről. A tegnap reggeli tudósítások szerint a ,, vi­lágvége-mániába" esett koreai­ak ezrei gyűltek össze a templo­mokban, várták a végítéletet és azt, hogy a mennybe kerülhes­senek. Sőt, a koreai rendőrség feladatul kapta a templomok be­járatainak az őrzését, megaka­dályozandó a tömeges öngyil­kosságokat abban az esetben, ha mégsem lenne vége a vi­lágnak. De az apokalipszis szeren­csére nem következett be. Az összegyűlt hivők rendkívül csa­lódottak voltak és feí voltak há­borodva. Egy asszony, útban hazafelé, azt mondotta, nagy hi­ba történt, nem tudja hol, de mégiscsak hiba volt. Egyébként a világ végét Jang Szu Li, a szekta egyik tagja jó­solta meg, azt állítva, hogy a tisztítótűzben találkozott az anyósával, akivel együtt vissza­tért a földre, hogy felkészíthes­sék az embereket az utolsó napra .. NEMZETKÖZI KONFERENCIA TOKIÓBAN Ä SZOVJET UTÓDÁLLAMOK MEGSEGÍTÉSÉRŐL Tokióban tegnap kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött a szovjet utódköztársaságoknak nyújtandó gazdasági segítségről. Japán és az Egyesült Államok újabb milliók folyósítására tett ígéretet. Tokióban 70 ország és 20 nemzetközi szervezet képviselői vannak jelen az immár harmadik, s egyben utolsó konferencián a szovjet utódálla­mok megsegítéséről. Az első nemzetközi tanácskozás januárban volt Washingtonban, a második májusban Lisszabonban. Vatanabe Micsio japán külügy­miniszter közölte, országa százmillió dollárt kész folyósítani azzal a ké­réssel, hogy az összegből kiemelten részesüljenek Oroszország távol­keleti térségei. Lawrence Eagle­burger, az Egyesült Államok ügyve­zető külügyminisztere arról számolt be, Washington 260 milliárd dollár értékű élelmiszer-segélyben része­síti a volt szovjet köztársaságokat, további 14 millió dollárt pedig az egészségügy sürgető igényeinek a kielégítésére. Beszédében Eagle­burger azt mondta, a nemzetközi közösségnek meg kell értenie a gaz­dasági reformok bevezetését kísérő problémákat, de hangsúlyozta, nem lehet segíteni annak, aki nem akar segíteni önmagán. Az új államoknak támogatniuk kell a konkurrenciát, az adóreformot, a vállalkozói és tulaj­donjogokat, valamint a demonopoli­zálást. Ezzel egyidőben fejleszteni­ük kell a demokráciát, mert aki más utat keres, az elszigetelődik. Richard Erb, a Nemzetközi Valu­ta Alap képviselője közölte, a volt szovjet köztársaságoknak nagyobb anyagi támogatásra van szükségük, mint azt eredetileg feltételezték. 1993-ban csak Oroszországnak 22 milliárd dollárra lesz szüksége, még­pedig azt feltételezve, hogy az év végéig megszigorítja monetáris és pénzügyi politikáját. OROSZORSZÁG ÚJABB NEMZETISÉGI KONFLIKTUS HÍRMAGYARÁZATUNK Egy évet sem bírt ki tehát a mostani bolgár kabinet, amely a tavalyi októberi parlamenti választások eredményeként november elején alakult meg. A DESZ-nek végre sikerült legyőznie az addig hatalmon lévő Bolgár Szocialista Pártot (BSZP), de ahhoz, hogy parlamenti többség legyen a háta mögött, szövetségre kellett lépnie az itteni törökök pártjával, amely a Mozga­lom a Jogokért és a Szabadságért nevet viseli. Elmondható, hogy e nem egészen egy év alatt is állandó politikai válság volt a jellemző az országra, s érdekes módon a DESZ korábbi elnöke, Zselju Zselev államfő csatározott a Dimitrov-kormánnyal. Mivel Zselev már többször figyelmeztetett arra, hogy a DESZ fölöslegesen provokálja ki a politikai konfrontációkat, most, a szava­zás után, Alekszander Jordanov, a DESZ parlamenti frakciójának vezetője azzal vádolta az államfőt, hogy ő kezdeményezte a kormány megbuktatását. Súlyosak az ország gazdasági és szociális gondjai is, de a kormányválság lényegében a nemzetbiztonsági ügyek, pontosabban egy fegyverüzlet körüli botrány miatt robbant ki. Brigo Aszparuhov, a hírszerzés főnöke, akit Zselev államfő emberének tartanak, egy szeptemberi sajtóértekezletén bejelentette, bizonyítékai van­nak arra vonatkozóan, hogy Konsztantin Misev, Dimitrov kormányfőtanács­adója megpróbált hatalmas összegű (200 millió dollár) fegyverüzletet kötni a szomszédos Macedóniával. Viszont Macedóniára, mint egykori jugoszláv tagköztársaságra, vonatkozik az ENSZ fegyverszállitási embargója. Tekin­tettel arra, hogy ezért a pénzért géppisztolyokat és aknavetőket szállítottak volna Macedóniának, felmerült a gyanú, hogy ennyi fegyverből esetleg más volt jugoszláv köztársaságoknak is jutott volna, amelyek területén éppen háború dúl. Misev, a tanácsadó, és maga Dimitrov is tagadott. Az ügy a törvényhozás biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottsága elé került kivizsgálásra, amely arra a megállapításra jutott, hogy a hírszerzés ,,jó munkát végzett". Ezt követően, pontosan a múlt szerdán, a parlament megszavazta azt a határozatot, amely azzal vádolja Filip Dimitrov kormányfőt is - éppen ennek az ügynek a kapcsán -, hogy veszélybe sodorta Bulgária nemzetbiztonsági érdekeit. Erre reagált a miniszterelnök a bizalmi szavazás felvetésével, de elszámította magát, hiszen a szavazástól nem ilyen eredményt várt. Ez azt tanúsítja, hogy több török képviselő is ellene fordulhatott. Egyébként az ügy a kormányon belül is vitát váltott ki, Sztojan Ganev külügyminiszter a bolgár külpolitika presztízsének védelmében kijelentette: különbséget kell tenni a kormánynak, mint alkotmányos testületnek a tevé­kenysége, és egyes személyek akciói között. Majd nyilvánosan felszólította a kormányfőt, kössön utilaput a tanácsadó talpára. Nem Misev az első olyan külföldről hazatért tanácsadó, akiben megrendült a szófiaiak bizalma. Dimitrov egy másik tanácsadója tavasszal törvénytelen módon megpróbálta befolyásolni a privatizációs törvény elfogadását. A fegy­verbotrányban főszereplő Misev azért is gyanús, mert még mindig amerikai állampolgár, s állítólag a saját zsebére is dolgozhatott. MALINÁK ISTVÁN LEMONDOTT A BOLGÁR KORMÁNY

Next

/
Oldalképek
Tartalom