Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-03 / 234. szám, csütörtök

1992. OKTÓBER 3. IÚJSZÓS HÍREK-VÉLEMÉNYEK KÖZLEMÉNY Felhívjuk az érdeklődők fi­gyelmét, hogy a magyar Or­szággyűlés által elfogadott 1992. évi 32. törvény előírá­sainak értelmében kárpótlás­ra jogosultak mindazok a volt magyar állampolgárok, akik a második világháború idején közvetlenül a harcoló alaku­latok kötelékében teljesítet­tek munkaszolgálatot; akiket szovjet szervek 1945. au­gusztus "1. után fogságban tartottak, kényszermunkára hurcoltak, továbbá szovjet bíróság ítélete vagy más szovjet hatóság intézkedése alapján fogva tartottak; akiket a második világháború alatt faji, vallási vagy politikai okokból külföldre deportáltak vagy gettóba kényszerí­tettek. Kárpótlásra a sérelmet el­szenvedő, vagy túlélő házas­társa jogosult. A kárpótlás megadására irányuló kérelmet az erre a célra kidolgozott adatlapon kell előterjeszteni; legkésőbb 1992. november 2-áig kell benyújtani az Országos Kár­rendezési és Kárpótlási Hi­vatalhoz (1399 Budapest, Pf. 715.) Adatlapok igényelhetők a Magyar Köztársaság kül­képviseletén. A Magyar Köztársaság Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatala TRENCSÉNTEPLICBEN ŽIDL0CH0VICÉR0L A szlovák kormány ezen a hétvégén Trencsénteplicben tárgyal. Egyebek kö­zött előkészíti az alapanyagokat a cseh kormánnyal folytatandó tárgyalásokhoz. Mint ismeretes erre október 6-án kerül sor Židlochovicében. A Szlovák Sajtóiroda ezt az információt Bohuš Géci kormány­szóvivőtől szerezte. A SZERKEZETVÁLTÁSRA 500 MILLIÁRD KORONA (Folytatás az 1. oldalról) a sztrájkkal fenyegetőző bányászok előtt más ágazatokban is láncreakci­ót válthat ki. A hazai vállalatokat bénító fizetésképtelenség feloldásá­ra több megoldást is ajánlanak. Azo­kat a kötelezettségeket, amelyek a központi gazdaságpolitikai dönté­sek következtében terhelik a vállala­tokat (konverzió, a jugoszláviai ex­port elmaradása stb.) magára vállal­ja az állam, a többi adósságot vi­szont váltók kibocsátásával fog kel­leni kezelni. Az előzetes felmérsé­sek szerint mintegy 100 hazai válla­lat 8 milliárdos tartozásával egyér­telműen érett a csődeljárásra. La­punk munkatársának kérdésére, hogy melyek a gazdaság fellendíté­sére kidolgozott koncepció prioritá­sai, azt felelte a miniszter, hogy elsősorban az új munkahelyek te­remtése, a hazai nyersanyagkészlet kihasználása és a lehető legna­gyobb mértékű végtermékké való átalakítás a követendő gazdaságpo­litika elsődleges szempontjai. A 2000-ig megvalósítandó gazdasá­gi szerkezetváltásra az előzetes számítások szerint mintegy 500 mil­liárd koronára lesz szükség. Konkrét kérdésre válaszolva a miniszter azt is bevallotta, hogy ő is tagja néhány részvénytársaságnak. -tszl­VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. OKTÓBER 5-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 46,966 48,04 Francia frank 5,627 5,73 Német márka 19,033 1 9,40 Osztrák schilling 2,703 2,75 USA-dollár 26,964 27,53 BEFEJEZŐDÖTT A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOKKAL - FOGLALKOZÓ TANÁCSKOZÁS KÖDÖSÍTÉSEK (Munkatársunktól) - Belső ellen­tétekről tanúskodtak a magyaror­szági szlovákok részéről az utolsó napon elhangzott előadások. Gre­gor Papuček pedig azt hangsúlyoz­ta, hogy Dušan Slobodník írásai értékes irányelvül szolgáltak a ma­gyarországi szlovák írók és költők számára. Az utolsó napot nem annyira az előadások, mint a felgyülemlett vita­témák jellemezték. A Mária Jakabo­vá vezette Magyarországi Szlová­kok Szövetségétől további három szervezet elhatárolta magát. Ezek nevében Alexander Kormoš költő nyilatkozatot olvasott fel, amely pél­daértékűnek tekinti a Szlovák Köz­társaság nemzetiségi politikáját. Számos felszólalás, így Ján Bobák zárszava azt a felfogást sugallta, hogy a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok helyzetét nemzetközileg úgymond egy gyé­kényre kell helyezni. Az Új Szó mun­katársa történészi érveléssel arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar­országi szlovákok mai vezető rétege az évszázados elnyomásra hivat­kozva nem volt képes tisztessége­sen megtanulni anyanyelvét, de szí­vesen fogadja azokat a nézeteket, amelyek a magyarországi szlovák­ságot az anyatesttöl elszakított szlo­vákiai magyarokkal azonosítják. Számolni kell vele, hogy a jövő­ben a szlovákiai magyar kisebbség a Matica slovenská révén ilyen beál­lításba kerül, bár a magyarországi szlovákok hangsúlyozták, hogy kö­veteléseiket nem a szlovákiai ma­gyarok rovására kívánják érvényesí­teni. (kiss) KAPCSOLATEROSITO FOTÓK (Munkatársunktól) - Bár a nagy­politikában is ilyen megértés és jó kapcsolatok lennének, mint fotószö­vetségeink között - mondta találóan Bizaglich Jenő, a Magyar Amatőr Fotóklubok Országos Szövetségé­nek elnöke azon a tegnapi galántai sajtótájékoztatón, amelyet a Szlo­vák, Magyar és Osztrák Fotószövet­ség II. közös fényképkiállításának megnyitása alkalmából rendeztek. Marián Pauer, a Szlovák Sajtóiroda Képszerkesztóségének főszerkesz­tője elmondta, hogy a három szom­szédos ország 26 amatőr fotóművé­szének 72 alkotását kínálja a tárlat. A műfajilag változatos fotók, bár szerzőik különböző tájakról szár­maznak, hasonló gondolatiságot tükröznek, s a közös sorsvállalás, az európaiság eszméjének vállalásá­ban találkoznak - csengett ki a saj­tótájékoztatóból. A művészi élményt nyújtó fotóki­állítás méltó környezetben, a közel­múltban felújított csodálatos galántai reneszánsz kastélyban kapott he­lyet. A megnyitón megjelent Boros Jenő, Magyarország pozsonyi fő­konzulja, a járás, illetve a város elöljárósága, valamint más vendé­gek. A tárlat október 31 -éig tekinthe­tő meg. -zsár KÉT KÉRDÉS DURAY MIKLÓSNAK • Miért tartózkodott az Együtt­élés a föderáció megszűnéséről szóló törvényjavaslat szavazá­sakor? - A legutóbbi sajtótájékoztatón­kon egyértelműen leszögeztük, hogy elsősorban a vagyonelosztást tartjuk szükségesnek. A köztársa­ság megszűnéséről szóló törvényja­vaslat megtárgyalását időveszte­ségnek tartjuk, ami eltereli a figyel­met a lényegi problémákról. Ami viszont a szövetség megszűnését illeti, úgy gondoljuk, hogy rendezett módon erre csak akkor kerülhet sor, ha megegyezés jön létre a vagyon­elosztásról is. A szétválásról szóló törvényjavaslat magában rejti azt a veszélyt, hogy működőképtelenné válik az állam. Mi ezért nem támo­gattuk a törvényjavaslatot. Az emlí­tett veszélyeket csak kihangsúlyoz­za az illetékesség újraelosztását tár­gyaló törvényjavaslat. A szövetség megszűnéséről szóló törvényterve­zet megszavazása után ez a balol­dal számára is elfogadható lett volna és ezért biztosan jóváhagyták volna. Ez tulajdonképpen Mečiar kalandor­politikájának kedvezne. • Mi a véleménye Miloš Zeman javaslatáról a csehszlovák unió létrehozására? - A Zeman által javasolt unió elő­készítését csak elméleti lehetőség­nek tartjuk. Egyrészt a politikai felté­telek nem kedvezőek elfogadásra, másrészt egy ilyen unió létrehozását helytelennek tartjuk. Ezért a javasla­tot nem támogattuk. -va EMLÉKTÁBLA-AVATÁS Holnap Budapesten délelőtt 11 órakor avatják föl Gróf Esterházy János emléktábláját. Az ünnepség­re az V. kerületi Szép utcában, a 3. számú ház előtt kerül sor. Az ünnepségen beszédet mond Dr. Katona Tamás politikai államtit­kár és Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke. RÖVIDEN RENDKÍVÜLI ÜLÉST TARTOTT tegnap a szövetségi kormány. Egye­bek között foglalkozott azzal a hely­zettel, amely azután alakult ki, hogy a Szövetségi Gyűlés képviselői nem fogadták el a föderáció felbomlásá­ról szóló alkotmánytörvényt, vala­mint azzal, hogy a döntés elmaradá­sa miként hat a szövetségi kormány tevékenységére. A kabinet hamaro­san beterjeszti bővített programnyi­latkozatát. IMRICH ANDREJČÁK szövetségi védelmi miniszter szerint a csehszlo­vák hadsereget unió esetén is fel­osztják. Megerősítette, hogy teljes mértékben végrehajtják az Államvé­delmi Tanács döntését. Azt mondta: a két hadsereg együttműködésének mértékét a törvényhozó testületnek kell meghatároznia. ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK (Munkatársunktól) - Az ország megváltozott gazdasági helyzeté­ben a bankok is számos olyan tevé­kenységbe fognak, amelyeket ko­rábban nem végeztek. Az Általános Hitelbank részvénytársaság szintén bővíti szolgáltatásait. Jozef Mudrík elnök tegnap ünnepélyesen bejelen­tette: korlátolt felelősségű társaság­ként működő leányvállalatuk hivata­losan megkezdi működését. A társa­ság az ingatlanpiacon nyújt komplex szolgáltatásokat: házak, lakások, telkek, garázsok, ipari létesítmé­nyek, műemlékek eladásában és bérbevételében vállal közvetítő sze­repet. Felvállalja a gazdasági elem­zéssel és a felbecsüléssel kapcsola­tos tennivalókat. A hitel felvételéhez, valamint az átíratáshoz - beleértve az adásvételi szerződést - is segít­séget nyújt. A tanácstalanoknak in­formációkkal szolgál, és hozzá, for­dulhatnak külföldi érdeklődők, vala­mint a külföldi vagyonrészesedésű hazai szervezetek is. D. T. SZARAJEVÓ FELÚJÍTJÁK A LÉGIHIDAT Egy hónappal ezelőtt szakították meg a légi úton történő humanitárius szállításokat Szarajevóba az olasz repülőgép lelövése miatt. Tegnap viszont Genfben bejelentették, lehet, hogy már e hét végén felújítják a lé­gihidat. Az ENSZ menekültügyi fő­biztosának szóvivője elmondta, már mindent előkészítettek, de az a bi­zottság, amely koordinálja a Bosz­nia-Hercegovinának szánt segélye­ket, még mindig vár a döntő szóra. Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter annak a reményé­nek adott hangot, ha az időjárás megengedi, akkor a repüléseket már ma felújítják. Az ENSZ békemissziója polgári részének vezetője, Cedric Thorn­berry rendkívül, sikeresnek minősí­tette Franjo Tudjman horvát és Dobrica Csoszics jugoszláv elnök szerdai genfi találkozóját. Pravlaka félsziget demilitarizálásával kapcso­latban kifejtette azt a reményét, hogy a jugoszláv hadsereg távozása hozzájárul a stabilitáshoz ebben a térségben. Ami a bosznia-herce­govinai helyzetet illeti már nem volt ennyire optimista, úgy vélte, hogy ebben a köztársaságban még soká­ig nem lesz béke. Azt mondta, jó lenne, ha az újabb ENSZ-katonák (mintegy 6000 fő) megérkezése előtt a felek tűzszünetet kötnének és szé­les körű demilitarizálást hajtanának végre. Thornberry élesen bírálta azt az „etnikai tisztogatást", amely szerdán történt Szarajevó egyik ne­gyedében, Grbavicában. Elmondta, Morillon tábornok, az ENSZ-erők szarajevói parancsnoka élesen tilta­kozott a boszniai szerbek vezetőjé­nél, Radovan Karadzsicsnál. A boszniai szerbek hírügynöksé­ge csütörtök este bejelentette, hogy Paleban (a szerbek hatalmi köz­pontjában) kihirdették a „szerb Sza­rajevót". Ezen az aktuson rengeteg szerb vezető vett részt. Közölték, hogy folyamatban van a „szerb Sza­rajevó" közigazgatási struktúrájá­nak a létrehozása is és Karadzsics ki fogja nevezni a polgármestert is. Szerencsésen megérkezett a horvátországi Karlovacba az a muzulmán és horvát foglyokból álló csoport - 1560 fő - amely csü­törtökön szabadult az észak-bosz­niai Trnopolje városka melletti szerb internálótáborból. A csoportot a Nemzetközi Vöröskereszt tagjai kísérték. A horvát kormány, amely elutasítja az újabb menekültek befo­gadását, ezt a csoportot ideiglene­sen a volt jugoszláv hadsereg ka­szárnyáiban helyezte el, Karlovac központjában. A környéket erős rendőri egységek tartják szigorú őri­zet alatt. CSAKNEM IDILLIKUS HANGULAT A PARLAMENTBEN (Folytatás az 1. oldalról) kai, és szavazással megerősítették, hogy a 4. együttes ülés jövö héten csütörtökön folytatja munkáját. Ad­dig kormányok foglalkozhatnak a törvényjavaslatokkal, és közben a židlochovicei találkozóra is sor kerül. Ezek után vitatták meg a katonák és a katonai iskolák hallgatói anyagi ellátásáról szóló törvényjavaslatot. Imrich Andrejčák védelmi miniszter és a két védelmi és biztonsági parla­menti bizottság előadói röviden megindokolták a jogszabály szüksé­gességét, amely egységes jogi alapot teremt a hivatásos és a sorkö­teles katonák, valamint a katonai iskolák hallgatói anyagi ellátásához. A törvényjavaslatot a képviselők jó­váhagyták. A következő napirendi pont, az interpellációk gyorsan lezajlottak, mivel a szövetségi kormány tagjai közül csupán Milan Čič és Ján Stráský voltak jelen. Pavel Dostál (CSSZD) ismét visszatért a Miros­lav Macekhoz a privatizált nagyke­reskedés ügyében intézett interpel­lációjához és kifejtette elégedetlen­ségét a kormányelnök-helyettes vá­laszával kapcsolatban. Jozef Mik­loško (KDM) írásbeli választ kért Jan Stráskýtól arra vonatkozóan, mit csinálnak az előző kormányban alakult bizottságok, és kik foglalkoz­nak az emberi jogokkal, az egyház, az ifjúság, a nemzeti kisebbségek kérdéseivel. A kormányfő válaszá­ban kifejtette: az interpelláció idő­szerű, éppen a napokban készítet­tek leltárt a sok bizottságról, a több­ségük megszűnik, vagy az ágazati minisztériumok keretében dolgoz­nak majd. A kitüntetéseket javasló bizottság például továbbra is a kor­mányelnökséghez tartozik, már alá is írta az október 28-án kiosztandó Masaryk-díjak odaítélésére vonatko­zó javaslatokat. Az elnöklő Jozef Stank ezután az ülést berekesztette. KIS ÉVA HAVEL-DURAY TALÁLKOZÓ (Folytatás az 1. oldalról) lönösen a demokrácia és a kisebb­ségi kérdés szempontjából. Erre az Együttélés PM elnökének vélemé­nye szerint a visegrádi hármak és a Közép-európai Kezdeményezés keretében nyílna lehetőség. Václav Havel megértéssel reagált erre a ja­vaslatra, egyetértve azzal, hogy ezt a kérdést más politikusokkal is meg kell tárgyalni. Szóba került a Coexistentia parla­menti képviselői klub budapesti láto­gatása, illetve a szlovákiai magyar politikai pártok vezetőinek jövő heti látogatása a magyar fővárosban, amelyre Antall József magyar kor­mányfőnek, az . MDF elnökének a meghívására kerül sor. Václav Havel és Duray Miklós a Cseh Köztársaság készülő új al­kotmányával összefüggésben véle­ményt csérélt arról is, hogy az alap­törvény kidolgozásával együti kell megoldani a Cseh Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogállását. Az Együttélés elnöke arra kérte Václav Havelt, kísérje figye­lemmel ezt a kérdést. Figyelmébe ajánlotta a magyar Országgyűlés ál­tal alkotott nemzetiségi törvényt, amelynek cseh fordítását rövidesen megküldik neki. A közel egyórás találkozón szó volt arról is, hogy Václav Havel a jövőben rendszeresíteni kívánja találkozóit a hazai politikusokkal, kö­zöttük a többi magyar politikai moz­galom, illetve párt vezetőivel is. -s­STEPAN ISMÉT PÁRTTAG A Rudé právo értesülése szerint nek Štépán felvételét, és határolja el Cseh- és Morvaország Kommunista magát az ügytől. Pártjának prágai III. kerületi szerve­zete felvette tagjai közé Miroslav Štépánt, a CSKP KB Elnökségének egykori tagját, akit 1989 decemberé­ben fosztottak meg párttagságától. A lap ezt a pártszervezet elnökére hivatkozva adta hírül. Štépán felvé­tele alaposan feldühítette Jirí Svo­bodát, a CSMKP elnökét. Nyilatko­zatot adott ki, amely szerint nem lehet, hogy a párt valakit is felve­gyen soraiba az egykori CSKP ve­zető tisztségviselői közül, s azt java­solta, hogy pártjuk központi bizottsá­ga mai ülésén nyilvánítsa semmis­Miroslav Štépán a Csehszlovák Sajtóirodának azt nyilatkozta, reméli Svoboda nem követ el olyan badar­ságot, mint Urbanék 1989 decembe­rében. Az alapszabály nem teszi lehetővé, hogy csak úgy kidobják őt a pártból. „Svoboda úr csak azt teheti, hogy esetleg ö lép ki a párt­ból." Meggyőződésből lépett a CSMKP-ba, nincsenek különö­sebb ambíciói, s nem akar tisztséget kapni - mondta végezetül Štépán, aki jelenleg vállalkozóként gazdasá­gi tanácsadással foglalkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom