Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-27 / 254. szám, kedd

ÖT PERCCEL TIZENKETTŐ UTÁN A yálság folyamata egyelőre visszafordíthatlannak látszik. Ám meggyőződésem, hogy évek, legfeljebb egy évtized múlva a lehiggadt és gazdaságilag stabilizálódott két ország valamiképpen újra szövetségre lép egymással. (5. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Kedd, 1992. október 27. * Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 254. szám A DEMOKRACIA KEREKKÓTOI Vajon a politika útvesztőin túl, nem magában a közgondolkodásban kell-e keresni a magyarázatot arra, hogy a történészek többsége ma sem igyekszik tudomást venni arról: a masaryki kisebbségi politika letért a kezdeti, majdhogynem svájci modellt ígérő megoldások útjáról? (8. oldal) VÁLÁSI KORMÁNYCSÚCS A JAVORINAI ÜDÜLŐKÖZPONTBAN MEGSZÜLETETT A VÁMUNIÓ VÉGLEGES TERVEZETE (Munkatársunktól) - A vasár­napi erdei séták és a helyi turistafogadókban folytatott kötetlen eszmecserék, illetve az egyes miniszterek előzetes . megbeszélései után a Magas­Tátra egyik legcsendesebb s legpazarabb üdülőközpont­jában, a javorinai Poľana Szál­lóban tegnap hivatalos válási egyezkedés folyt a cseh és szlovák kormány között. Egy ideig jelen volt a tárgyaláson Jan Stráský szövetségi kormányelnök is. Bár a két testület korábbi megbe­szélései alapján s a tegnapi tanács­kozásra előkészített anyagoknak az (Folytatás a 2. oldalon) A kórmánycsúcs résztvevői MEG MA A 4. FORDULOBA VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ Ma zárul a va­gyonjegyes priva­tizáció 4. forduló­ja, melyben a ponttulajdono­soknak lehetősé­ge nyílik arra, hogy 1317 rész­vénytársaság összesen 99,6 millió részvényéből rendeljen. A pontbefektetök Szlová­kiában 1610 postát Vehetnek igény­be erre a célra. A két köztársasági privatizációs miniszter, Ľubomír Dolgos és Jirí Skalický közötti tárgyalások ered­ménye alapján nem kerül sor a szlo­vákiai befektetők által Csehország­ban vásárolt részvények, illetve a csehországi befektetők által Szlo­vákiában vásárolt részvények átcso­portosítására, az esetleges arányta­lanságokat pedig makroökonómiai szinten, vagyis a köztársasági nem­zeti vagyonalapok között oldják majd meg. TÖLTIK A BOSI FELVIZCSATORNAT ÚJ MEDERBEN HÖMPÖLYÖG A VÍZ (Munkatársunktól) - A tegnapi nap során Vajka és Somorja környékén terepszemlén győződtünk meg a bősi vízlépcsőn vasárnap reggel óta bekövetkezett változásokról. A tárolóban, illetve a felvízcsatornába kényszerített víz gyorsan birtokba vette a legalacsonyabban fekvő részeket. Történelemmé vált a vajkai átjáró, helyette a csatorna teljes szélességében áramlik a zavaros, sárga víz. A tárolóban egyelőre kisebbek a változások, Somorja mellett csak a központi részen láttunk összefüggő víztükröt. Vladimír Hraško, a beruházó vál­lalat munkatársa érdeklődésünkre elmondta: az első ütemben terve­zett, a hajózás számára szükséges 128 méteres t. sz. f. vízszint csak a hajózócsatornának és a tároló egyéb alacsonyan fekvő részeinek elöntését eredményezi. A gátakon belül különben is még sok tennivaló van. Egyelőre néhány napig erőtel­jesen folytatják a hajóút töltését, en­nek befejezése után a teljes vízho­zamot az öreg Dunába fogják en­gedni. Pontos határidők egyelőre nem ismeretesek, tény viszont, hogy november 2-a után újra kell indítani a hajózást. Ez az esemény döntő lesz a vaj­kai komp üzembe helyezése szem­pontjából is. Napjainkban folyik ugyanis a bősi hajózsilip élesztgeté­se, és ennek leglényegesebb eleme, az önműködő irányítórendszer csak a 128 méteres szint elérése után kapcsolható be. A Vajkára tervezett komp viszont csak a zsilipen keresz­tül juthat el végleges helyére. -tl­BINDER ÚR A KÖZÉPPONTBAN ANTALL CÁFOL Budapesten tegnap az Országgyűlés ülésén Antall József kormányfő ismét kitért a Kossuth téren október 23-án történt eseményekre. Elmondta, elítélendő a rendzavarás és sajnálatos, hogy Göncz Árpád államfő nem tudta elmondani beszédét. A továbbiakban azonban határozottan elítélte azokat a véleményeket, amelyek szerint a kabinetnek bármi köze lehetett a rendbontáshoz. * Az SZDSZ elnöke viszont ugyancsak a tegnapi ülésen szorgalmazta, hogy az üggyel kapcsolatban kezdjenek vizsgálatot az országgyűlési bizottság bevonásával. Szerinte Antall József nem ítéli el eléggé a szélsőjobboldali megmozdulásokat. Július Binder, a beruházó válla­lat igazgatója az utóbbi napokban a hazai sajtó egyik főszereplőjévé vált. Tegnap például a Szlovák Saj­tóiroda munkatársának a múlt heti sikertelen brüsszeli tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta: a magyar fél ezekre nem terjesztett elő sem­miféle alternatív javaslatot, sőt a csehszlovák küldöttség komoly következményekkel járó engedmé­nyeire is kategorikus nemmel vála­szolt. Ezzel tárgytalanná vált a szö­vetségi kormánynak a háromoldalú bizottság felállításáról szóló döntése - fejezte be. A Szlovák Rádió déli hírmagazin­jában pedig bejelentette, hogy szombatról vasárnapra virradó éjjel szabotázsakció történt a bősi víze­rőműben. Egy, a hajózsilip egyik kapujának elektromágneses szele­peit irányító berendezést károsítot­tak meg. Azt is elismerte viszont, hogy ez zárt ajtók mögött törtónt, vagyis valószínű, hogy az építkezé­sen dolgozók közül követte el valaki. Binder úr tegnapi harmadik jelent­kezése szerint ha a szövetségi kor­mány mai ülésén a vízlépcsőn folyó munkák leállításáról döntene, egy­(Folytatás a 2. oldalon) A NÉPSZÁMLÁLÁS VÉGLEGES ADATAI HÁNYAN VAGYUNK? (Munkatársainktól) - Szlovákia 2825 községében 19Ö1. március 3-án 5 274 335-en éltek. A lakosság 24,9 százaléka 0-14 éves, 58 szá­zaléka munkaképes korban van. 17,1 százaléka pedig már nyugdíj­korú - tudtuk meg tegnap azon a sajtóértekezleten, amelyen Rudolf Krč, a Szlovák Statisztikai Hivatal elnöke beszámolt a tavalyi népszám­lálás végleges eredményeiről. Míg Csehországban a természetes sza­porulat terén a helyzet kritikus, Szlo­vákiában enyhén nőtt 2320-val a la­kosság, ezen belül a magyarok szá­ma tiz év alatt 7806-tal lett több. Az ismertetett óriási adathalmaz­ból ragadjuk ki azokat, amelyek az itt élő magyarságra vonatkoznak. A szlovákiai lakosságon belül a leg­nagyobb nemzeti kisebbséget a ma­gyarok alkotják - számunk 567 296. Nagyság szerint a romák (75 802), csehek (52 884), rutének (17 197), .ukránok (13 281), morvák (6037), németek (5414) és lengyelek (2659) következnek. A népszámlálási íveken először szerepelt az anyanyelv, összesen 4 445 303-an tartják magukat szlo­vák anyanyelvűeknek, ebből 4 409 913-an vallják magukat szlo­vák nemzetiségűnek is, 8735-en pe­(Folytatás a 2. oldalon) CSÜTÖRTÖKI SZÁMUNKBAN • Szőlőben is terem arany... - - iit 'Í íén. Gazdag József riportja • Kell pecsét a tojásra? ~ í'C!oa , ! L-aCľľ' irss° ; • "i ", -í , í * : «g r.n as - T. Sziivássy Lászió interjúja Mária Kováčovával, az SZK •'.;";; k' Mi v-<t -i n r-i ,-.»>' > lyf ' • , . ' , ľ..', í V, 1.- i>- -;/)!••_ . • Diszkó vagy csend legyen? - Deák Teréz cikke egy ípoly­i sj C i>1 j í i'V" koi : . MEGKÉRDEZTÜK HOGYAN ÉLI ÁT OKTÓBER 28-ÁT? Október 28-a ünnepnap, Csehszlovákia megalakulásának napja. Az idén is piros betű jelzi a naptárban, de micsoda ellentmondás, közben folynak a lázas előkészületek az ország kettéválasztására. Hogyan élik át ezt a napot olvasóink? - erre a kérdésre kerestünk választ. IZSÁK TIBOR, Tornagörgő pol­gármestere: - Ünnepelni Csehszlovákia meg­alakulásának évfordulóját akkor, amikor vezető politikusaink éppen azon fáradoznak, hogy mielőtt szét­verjék a közös államot?! Azt gondo­lom, a szlovák kormány és parla­ment egyik-másik tagja két merőben ellentétes fogalmat kever össze, a házasságkötést a temetéssel. A házassági évfordulót ugyanis ün­nepelni szokták, míg az elhalálozás­ról csupán csendesen megemlé­keznek. KOVÁCS TIBOR, nyugdíjas, Ri­maszombat: - Az első köztársaság idejéből szép emlékeim vannak - az igazi polgári demokrácia volt. A mostani ünnephez azonban már nem kötnek érzelmi szálak. Fájó ez is, mint min­den, ami az elmúlást juttatja eszünk­be. Egy közös állam, a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának em­lékét idézni akkor, amikor az széte­sőben van, már-már tragikomikus. Inkább temetés lesz ez mint ünnep. Mindamellett engem ennek a fejle­ménynek inkább a gazdásági oldala érdekel, mint érzelmi vetülete. MÁZIK ISTVÁN, kultúrház-igaz­gató, Fülek: - Ennél a dátumnál el kell egy kicsit gondolkodnunk: minek az ün­nepe is ez? Az egykori egyesülés, megértés és barátkozás avagy a mostani acsarkodás és elválás (Folytatás a 4. oldalon) V ajon illik-e annak ágyánál születésnapot köszönteni, aki. a végnapjait éli? Illő-e virágcso­korral kedveskedni annak, akit a végzet könyörtelenül az elmúlás felé sodor? , Most mégis ezt tesszük, Cseh­szlovák Köztársaság. Kegyeletből vagy inkább emberségből. Bár vi­lágrajötteddel felkavartad Közép­Európa századokon át kialakult rendjét, de történelmi igazságot szolgáltattál a régóta szabadságra vágyó két szláv nemzetnek. Igaz, mások igazságának rovására is. Magyarajkú polgáraidnak egész létéd idején jószerivel csak mosto­hája voltál. De haldoklókról jót vagy semmit. Ezért végóráidban nem soroljuk fel fájó sérelmeinket. Mert bármennyire is mostoha vol­tál hozzánk, halálod bennünket is érzékenyen érint. Mozgalmas században, a mo­narchia széthullásakor, császár­metszéssel születtél. A kés itt-ott bizony meg-megcsúszott, ezért let­tél akkora, amilyen... Születésed, furcsamód, házas­ság is. Két testvérnemzet frigye, bár ez a nász se mondható igazán sikerültnek. A szlovák fél kezdet­től fogva elégedetlen volt sorsával. Nagyobb önállóságra vágyott. Sok más körülményen kívül ennek is BÚCSÚZTATÓ köszönhető, hogy mire felnőtt kor­ba értél, alig húszévesen, bekövet­kezett a válás. Ehhez a szomszé­dok is hozzájárultak, akikkel soha nem voltál a legjobb viszonyban. A második világháború keserű tapasztalatai után mindkét fél rá­döbbent, hogy kettesben előnyö­sebb. Mert mit tagadjuk: az újrakö­tött frigy sem szerelemből, pusztán érdekből köttetett. A cseh vőle­gény erős védőszárnyai alá vette a gyengécske szlovák menyasz­szonyt, aki viszont jócska területet hozott hozományul. És mi, a szülőföldünkön és szü­lőházunkban is mostohagyerekek? Bennünket sem kényeztettek. A legszívesebben megszabadultak volna tőlünk. Hol törvényesen, hol a törvények ravasz megkerülésé­vel. Szülői jussuktól megfosztva próbáltak kiűzni a szülőházból, elűzni a szülőföldről... A köztársaság a végét járja. A válóperben állók most a vagyo­non civakodnak. Marakodás ez, nem egyéb. Mi ezt az országot, Aštól Agcsernyőig, sajátunknak te­kintettük. Mostoha sorsunk ellené­re is az otthonunk volt. Nemsokára a Morva folyónál kezdődik szá­munkra is a külföld. Ennyivel mi is szegényebbek leszünk. Mi, a negyvenes évek földönfu­tói, újra gyámság alá kerülünk - bár a gyámszüleink nem nagyon lelkesednek értünk. Tudtunkra ad­ták, hógy ha nekünk itt nem tet­szik, nyugodtan mehetünk. A jus­sunkhoz viszont ragaszkodnak. Ilyen a kisebbségi mostohagyere­kek sorsa. F olyik hát az osztozkodás. Kettő az egy arányban. Mindent osztanak. A köztársaság összetartozását jelképező címert is. Az oroszlán marad a cseheknek, a szlovákok meg vihetik a maguk keresztjét... ZSILKA LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom