Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-27 / 254. szám, kedd

1992. OKTÓBER 27. . ÚJ SZÓ* HIREK-VÉLEMÉNYEK DURAY GENFI KIJELENTÉSEIRŐL FELÜLVIZSGÁLJÁK? A Keresztényszociális Unió kez­deményezni fogja Duray Miklós Genfben tett kijelentéseinek felül­vizsgálását. Bartolomej Kunc alel­nök azzal indokolta pártja elnöksé­gének döntését, hogy szerintük a magyar parlamenti képviselő kül­földön hamisan állítja be a szlovákiai kisebbségek helyzetét, s a valóság­nak meg nem felelően számol be az itteni eseményekről, élezve ezzel a feszültséget a két nemzet kö­zött . (g) HÁNYAN VAGYUNK? (Folytatás az 1. oldalról) dig magyar, 15 299-en roma és 6353-an cseh nemzetiségűnek. Magyar anyanyelvet írt be a kér­dőívekbe 608 221 személy, de kö­zülük 45 999-en szlovák, 4429-en roma, 401 -en cseh és 291 -en morva nemzetiségűnek tartják magukat. Nem igazolódtak be azok az állí­tások, hogy a magyarok jelentős részét romák képezik. A 77 269 ro­ma anyanyelvű közül csak 1697-en vallották magukat magyar nemzeti­ségűnek. Ez azt jelenti, hogy a ma­gyarok 0,3 százalékát alkotják a ro­mák, a szlovákoknál ez az arány 0,4 százalék. Szlovákiában a házasságok •8 százaléka ún. vegyes házasság. A legtöbb - 3,9 százalék - a ma­gyar-szlovák, ezt követik a szlovák -cseh, a szlovák-ukrán és a szlo­vák-ruszin házasságok. A lakosság vallás szerinti meg­'oszlása a következő: 60,8 százalék római katolikus, 17,6 százalék nem töltötte ki az illetékes rubrikát, 9,9 százalék felekezet nélküli. (A vallá­sok további sorrendje: evangelikus, görögkatolikus, református, pra­voszláv.) Kisebb eltérések vannak a magyar nemzetiségű lakosság vallási összetételében: 64,9 száza­lékuk katolikus, 12,9 százalékuk nem jelentkezett egy felekezethez sem, 6,6 százalékuk pedig felekezet nélküli. Szlovákiában 82 545-en vallják magukat reformátusoknak, ebből 64 533-an magyarok, -csi­Prágában a Szövetségi Statiszti­kai Hivatal is közzé tette az 1991. évi népszámlálás főbb adatait. Ezek szerint 1991. március 3-án Cseh­szlovákia területén 15 573 550 sze­mély élt, a Cseh Köztársaság lakos­ságának lélekszáma ebben az idő­pontban 10 302 215 fő. A Cseh Köztársaságban 19 932 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A CSK-ban össze­sen 1236 család él, amelyben mind­két házastárs magyar nemzetiségű­nek vallja magát. A CSK-ban a cseh-magyar vegyes házasságok száma összesen 7938, a cseh-szlo­vák vegyesházasságoké pedig 134 784. Érdekes jelenség, hogy a népszámláláskor a CSK-ban 3464, az SZK-ban pedig csupán 59 személy tüntette fel magát csehszlo­vák nemzetiségűnek. A CSK-ban az SZK-hoz képest csökkent a teljes közép- és felsőfokú képzettségű la­kosság aránya. (sm) ZÁSZLÓDÍSZ A Szövetségi Belügyminisztérium októ­ber 28-a, az önálló csehszlovák állam megalakulásának napja, a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából zászlódíszt rendel el, amely október 27-én 18.00 órakor kezdő­dik, és október 29-én 8.00 óráig tart. Ezeken a napokon a szövetségi Belügy­minisztérium a Cseh és Szlovák Szövet­ségi Köztársaság államjelvényeinek használatára vonatkozó törvény értelmé­ben a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság zászlajának kitűzését rendeli el. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1992. október 27-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA - Angol font 44,680 45,77 Francia frank 5,393 5,50 Német márka 18,281 18,65 Olasz líra (1000) 21,190 21,27 Osztrák schilling 2,619 2,68 Svájci frank 20,500 20,95 USA-dollár 28,198 28,76 U J MEDERBEN HÖMPÖLYÖG A VIZ (Folytatás az 1. oldalról) ben arra is választ kell adnia, ki fizesse a hajózási társaságoknak já­ró kártérítést. Ennek nagyságát napi 10 millió koronába becsülte. Ezenkí­vül elmondta azt is: amennyiben a Duna vízhozáma meghaladná a másodpercenkénti 2500 köbmé­tert, ez a vízlépcső szempontjából katasztrofális következményekkel járhatna, amiért szintúgy a szövet­ségi kormányt terhelné a felelősség. KÉTSÉGES FELTÉTELEK Mikuláš Huba, a Szlovákiai Ter­mészet- és Tájvédők Szervezetének elnöke szerint a Környezetvédelmi Minisztérium által a bősi vízlépcső befejezésének feltételeként meg­szabott 19 pontnak legalább a felét nem sikerült teljesíteni. így például nem került sor a nyolc vízügyes pont szakmai véleményezésére, s kétsé­ges a két természetvédelmi feltétel teljesítése is. lottak a kapcsolatok, Jeszenszky Géza azt felelte, ez csupán Szlová­kia, Románia és Szerbia esetében van így. Ezzel szemben Ukrajnával, Horvátországgal és Szlovéniával Magyarországnak kiváló a viszonya, Ausztriáról nem is beszélve. Szlová­kiában, Romániában és Szerbiában rendszeresen vádaskodások hang­zanak el Magyarország és a magyar kormány címére, s ezek a magyar kisebbséghez való viszonyulással együtt léterhelik kapcsolatainkat e három országgal. A kisebbségek ügye csupán jelzi a nagyobb problé­mákat. Ott, ahol gondok vannak a ki­sebbségekhez való viszonyban, ott általában a demokráciával is bajok vannak - mondotta Jeszenszky Géza. KINKEL ÖNMÉRSÉKLETRE SZÓLÍTOTT FEL PÁRTATLAN DÖNTŐBÍRÓ DÖNTSÖN A szövetségi kormány alelnöke s egyben a PDP alelnöke, Miroslav Macek szerint a Cseh Köztársaság­nak és a Szlovák Köztársaságnak szerződést kellene kötnie a bősi víz­erőműről. E szerződés értelmében a szlovák félre szállna át az építke­zéssel kapcsolatos összes kötele­zettség, hiszen a vízlépcső a Szlo­vák Köztársaság területén épül, s a munkálatokat jelenleg is már a szlovák kormány irányítja. A szö­vetségi kormánynak Bős ügyében úgy kellene állást foglalnia, hogy a Csehszlovákia és á Magyarország közti vitában egy pártatlan döntőbíró döntsön. „Logikus, hogy míg a dön­tés meg nem születik, nem szabad a vízlépcsőn olyan munkákat végez­ni, melyek a döntést megelőlegezik" - mondta Miroslav Macek. Vélemé­nye szerint mind Csehszlovákia, mind pedig Magyarország elismerné döntőbírónak az Európai Közössé­gek Bizottságát. A szlovák kormány a bősi vízlép­cső ügyében teljes mértékben egyetért a szövetségi kormány poli­tikájával, s lépéseit mindenkor egyezteti a szövetségi kabinet lépé­seivel - közölte tegnap a Szlovák Köztársaság Sajtóirodájával Roman Bužek, a Szlovák Köztársaság Kül­ügyminisztériuma sajtóosztályának vezetője. Nyilatkozatában kijelentet­te, hogy a bősi vízlépcső körüli hely­zetet túldramatizálják, és az elkerül­hetetlen műszaki megoldást politikai eseményként tüntetik fel. Roman Bužek nagyon sajnálatosnak tartja, hogy az ügy dramatizálásából a szö­vetségi kormány tagjai is kiveszik részüket. Ezzel reagált a szövetségi kormány alelnökének, Miroslav Ma­ceknek a vasárnapi Mi történt az elmúlt héten című tévéműsorban el­hangzott szavaira. A miniszterelnök­helyettes szerinte félremagyarázta a szlovák külügyminiszter, Milan Kňažko szavait. Klaus Kinkéi német külügymi­niszter tegnap azt kérte az EK Taná­csának elnökétől, Douglas Hurd brit külügyminisztertől, hogy a közösség nevében határozott felhívást fogal­mazzon meg Prága és Budapest számára Bős ügyében. Kinkéi véle­ménye szerint a feleknek nem lenne szabad visszafordíthatatlan ténye­ket létrehozniuk, hanem keresniük kellene kölcsönösen elfogadható megoldásokat. A tegnap Bonnban közzétett Kinkel-nyilatkozat hangsú­lyozza: a Bős miatt kirobbant vita Magyarország és Csehszlovákia kö­zött új, teljesen fölösleges válságot provokál Délkelet-Európában. Azt javasolja Prágának és Budapestnek, hogy vegyék igénybe a felkínált nemzetközi közvetítést. Éppen a vá­lás felé haladó cseh és szlovák fél­nek kellene figyelembe vennie, mi­lyen komoly következményei lenné­nek a partnereikkel való jövőbeni együttműködést illetően, ha fölösle­gesen keletkezne olyan komoly vita, amely bonyolítaná az európai nem­zetek békés együttélését. A továb­biakban azt hangsúlyozta, ez a fö­lösleges konfliktus aggodalommal tölti el. XXX A Csehszlovák Sajtóiroda híre szerint az elmúlt hét végén ismeret­len vandálok szétverték a Rákóczi úton lévő Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Központ üvegkiraka-. tát, amelyen Pozsonyt bemutató fényképek voltak kiállítva. A buda­pesti csehszlovák képviselet mun­katársa a tudósítónak arról panasz­kodott, hogy a Slovan-Ferencváros labdarúgó mérkőzés óta a magyar hivatalos szervek a legkisebb érdek­lődést sem tanúsítják azon provoká­ciók és támadások iránt, amelyek­nek maga a képviselet, meg a többi Budapesten lévő csehszlovák intéz­mény van kitéve. A magunk részéről jegyezzük meg, a névtelenségbe burkolódzó diplomata saját magát cáfolta, amikor a továbbiakban el­mondotta, hogy a képviseleti hivatalt és több más csehszlovák intéz­ményt bombamerénylettel fenýeget­ték meg és a magyar rendőrség tűzszerészei ezeket az épületeket többször is átkutatták. JESZENSZKY: MAGYARORSZÁG ERKÖLCSI GYŐZELMET ARATOTT A Nyugat-Európából érkező jelzé­sek Bőssel kapcsolatban azt bizo­nyítják, hogy Magyarország erkölcsi győzelmet aratott. Ez a magyar dip­lomácia tevékenységének a sikere - jelentette ki Jeszenszky Géza a Népszabadság tegnapi számában megjelent interjúban. Arra a kérdés­re, hogy a Duna medrének elterelé­se nem tekinthető-e magyar vere­ségnek, a miniszter azt felelte: Brüsszelben kiderült, ki a felelős a Bős körüli helyzetért, valamint az is, hogy mit tett Magyarország a vita rendezése érdekében. Abban az esetben, ha a Dunát elterelik, vagyis „bekövetkezik a legrosszabb, az lesz a célunk, hogy a folyó a lehető leggyorsabban visszakerüljön az eredeti medrébe" - szögezte le Jeszenszky Géza. A magyar-szlovák kiegyezést illető­en úgy vélte, hogy erre sor kerül, csupán az a kérdés, mikor. A ma­gyar ellenzéknek arra a véleményé­re, hogy a nyolcvanas évek végétől kezdve minden szomszéddal rom­ÁLLÁSFOGLALÁS A Csemadok Országos Választmányának vezetősége 1992. október 23-án Kassán tartott ülésén állást foglalt a bösi erőmű üzembe helyezésével kapcsolatban. Aggasztó tényként állapítjuk meg, hogy a tervek egykori kidolgozói, sőt az építkezés elkezdői s jelenleg a Duna vizének elterelői sem vették figyelembe a vízmű közvetlen szomszédságában lakó állampolgárok és az általuk választott önkormányzatok vélemé­nyét. Meggyőződésünk az: megengedhetetlen, hogy a további lépéseket a politikai presztízsszempontok és^ felkorbácsolt indulatok határozzák meg. Ezért tekintettel arra a tényre, hogy a két szomszédos ország kormánya mind ez idáig nem volt képes egyezségre jutni, javasoljuk, hogy Bős ügyében mindkét fél számára nemzetközi szakértők véleménye legyen a kötelező érvényű. így talán -még elkerülhető, hogy a számunkra, további sorsunkra nézve meghatározó jelentőségű szlovák-magyar kapcsolatok tovább romoljanak. A Csemadok Országos Választmányának vezetősége KÜLÜGYMINISZTÉRIUMI MAGYARÁZAT Tegnap a Szövetségi Külügyminisztérium állásfoglalást adott ki néhány Bőssel kapcsolatos hírről. Ebben megállapítja, hogy a brüsszeli megbeszéléseken nem a probléma megoldását tűzték ki célul, hanem a háromoldalú szakértői bizottság létrehozását. Az EK soha nem javasolta, hogy döntőbíróként vagy közvetítőként akarna fellépni az ügyben. Brüsszelbe kompromisszumos javaslattal utazott a csehszlovák küldöttség, s nem az ő hibája, hogy a magyar fél valamennyi áthidaló megoldást elutasított - tartalmazza az állásfoglalás. MEGSZÜLETETT A VÁMUNIÓ VÉGLEGES TERVEZETE (Folytatás az 1. oldalról) áttanulmányozása után a két kor­mányfő és mások is majdnem egy­hangúan azt nyilatkozták, hogy lé­nyegében célegyenesbe ért a válási folyamat, a tegnap délutáni sajtótá­jékoztatójukon nem derült ki egyér­telműen, hogy milyen hosszú is az a bizonyos célegyenes, s milyen talajú lesz az utolsó szakasz. Egyébként erre a kérdésre az említett sajtótájékoztatóig a szállót csak távolról figyelő, többnyire a szabad ég alatt ácsorgó újságírók hiába próbálkoztak legalább részlet­válaszokat kapni. A kormányszóvi­vőktől kora délután csak azt tudtuk meg, hogy a vámunió tervezetét a tárgyaló felek elfogadták. A három óra után tartott rövid sajtótájékozta­tón a két kormányfő foglalta össze a fejleményeket. Vladimír Mečiar elmondta, hogy megvitatták a föde­ráció és a szövetségi vagyon felosz­tásának kérdéseit, továbbá a szö­vetségi intézmények felszámolásá­nak tervét, s azt Jan Stráský délután már magával is vitte Prágába, hogy előterjeszthesse a szövetségi kor­mány tegnapi rendkívüli ülésén, és mielőbb megtárgyalhassa a Szövet­ségi Gyűlés. Megtudtuk azt is, hogy a vámunió létrehozásának tervét szintén véglegesítette a két kor­mány, s ezzel kapcsolatban egy me­morandumot is elfogadtak. E doku­mentum leszögezi, hogy a két állam vámterületének egyesítésével vám­unió jön létre, s a két ország vám­mentes áru, valamint szolgáltatás­cserét folytat. A szerződő feleknek egységes lesz a kereskedelmi és vámpolitikájuk, s közös vámtarifát alkalmaznak a más országokkal va­ló gazdasági együttműködésük so­rán. A vámunión belül egységes le­giszlatíva, valamint egységes okira­tok, vámnyomtatványok lesznek ér­vényben. A vámunió működését egy közös tanács' fogja irányítani s fel­ügyelni, az ügyintézés pedig egy állandó jellegű közös vámtitkárság feladata lesz. Az esetleges problé­mák, ellentétek elbírálására is létre­hoz a két ország egy illetékes téstü­letet. Václav Klaus szerint a vám- és pénzü­gyi uniónak, továbbá a leendő két ország közötti többi gazdasági és egyéb kapcso­lat rendezésének alapelveit tartalmazó memorandumot rövidesen, tehát az ő és Vladimír Mečiar küszöbönálló londoni kö­zös útja előtt eljuttatják John Majornek, az Európai Közösségek soros elnökének. Az újságírók kérdéseire válaszolva a két kormányfő kifejtette, hogy a két ország vagyona elosztásának kulcsát, tervét még nem hagyták jóvá, hanem megbíztak egy-egy szakértői csoportot, hogy egy héten belül tovább konkretizál­ják, és úgy terjesszék elő elfogadásra. Amint megjegyezték, a két kormány nem tárgyalt az esetleges cseh-szlovák vám­hivatali hálózat kialakításáról, mert ez lényegében technikai kérdés. Tárgyaltak viszont a pénzügyi unióról, de a mai csehszlovák korona érvényességének határidejéről nincs, s egyhamar nem is várható végleges döntés. (gazdag) RMDSZ-NYILATKOZAT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATRÓL A nemzetiségi probléma a romániai társadalmi politikai élet egyik legsúlyo­sabb megoldásra váró problémája - egyebek között ezt hangsúlyozta a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség nyilatkozata a nemzetiségi kérdésről. A dokumentumot az RMDSZ küldötteinek országos tanácsa fogadta el hétvégi ko­lozsvári ülésén. A romániai magyarságot és annak tör­vényes képviselőjét, az RMDSZ-t a múlt keserű tapasztalatai, valamint az egyes tragikus események arra a meggyőző­désre juttatták, hogy sem a román politi­kai akarat, sem a gyakorlati politika nem nyújtott eddig számára elfogadható meg­oldást. Tudatosította nemzeti mivoltunkat, nem akarunk elszakadni szülőföldünktől, és nem szeretnénk kivándorolni. Szülőföl­dünket hazánknak tekintjük, de nem aka­runk beolvadni a román nemzetbe" - szögezi le a nyilatkozat. A romániai magyarság, mint politikai szubjektum, építő elem Romániában és, mint olyan, a román nemzet egyenrangú partnere. Ugyanolyan a felelősségünk Románia jö­vőjéért, mint másoknak, s amikor látjuk, hogy a magyarság soraiban meghonosul a kiábrándCiltság, kötelességünk csele­kedni. Rá kell mutatnunk arra a megol­dásra, amely kivezet a válságból. Az etnikai és vallási közösségek autonómiája szerves része Erdély múltjának" - állapít­ja meg továbbá a nyilatkozat, amely ezzel összefüggésben említi meg az erdélyi szászok önkormányzatát és azt a tényt, hogy a koncepciót az 1918-as gyulafe­hérvári nyilatkozat is tartalmazza. A vál­ságból kivezető út a közösségek önkor­mányzatának kiépítésén át vezet. A ro­mániai magyaroknak a társadalmi beil­leszkedés a román társadalomba részét képezi az ország integrálódásának az európai közösségbe. .Tudatosítjuk, hogy a nemzetiségi kérdés új méreteket öltött, túllépte az emberi jogok területét és nap­jainkban az európai biztonság, stabilitás fontos tényezőjévé vált. Az RMDSZ meg­győződése, hogy a közösségek önkor­mányzata hozzájárul a jogállam megte­remtéséhez, s ugyanakkor szerves része a demokratizálódási folyamatnak. A nem­zetiségi kérdés megoldása össztársadal­mi feladat, s ezért a romániai magyarság számol a román demokratikus erők segít­ségével" - szögezi le végezetül a nyilat­kozat. Kokes János KEDVEZMENYEK AZ ALTALANOS HITELBANKBAN (Munkatársunktól) - Az Altalános Hi­telbank (Všeobecná úverová banka) 1990-töl már nem csupán a szervezetek, vállalatok rendelkezésére áll, hanem a la­kosságot is ügyfelévé fogadta: komplex szolgáltatásokat nyújt. - Idén először kapcsolódunk be a ta­karékossági világnap (október 31) ren­dezvényeibe. Ez alkalommal kirendeltsé­geinken vonzó kínálattal várjuk a kliense­inket - mondotta Jozef Mudrík, a rész­vénytársaság elnöke a tegnap Pozsony­ban megtartott sajtóértekezleten. - Tulaj­donképpen az egész hétre is nyújtunk kedvezményeket. Ha valaki október 26 és 30 között számlát vágy betétkönyvet nyit, és legkevesebb 25 ezer koronát (két­vagy négyéves lekötési időre) helyez el a hitelbankban, a kedvezményes 13, illet­ve 14 százalékos kamaton kívül 1000 korona jutalmat kap. Gondoltak azokra is, akiknek nincs 25 ezer koronájuk, de 3000-ret szívesen a bankba tennének legalább egy fél évre. Ók sorsoláson vesznek majd részt három 50 ezer koro­nás nyereményért. Több száz fiatal szülőt is szeretne -meglepni a bank: minden 1992. október 15-tól október 30-ig szüle­tendő gyermeknek 2 éves lekötésű 300 koronás bankkönyvet ajándékoznak. Bö-' vítik a hitelkártyával rendelkező ügyfelek számát, s ezért október 26-tól az év végéig ingyen állítják ki, sőt 1000-ről 2000 koronára növelik a pénzautomatákból na­ponta kivehető összeget. D. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom