Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-24 / 252. szám, szombat
3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. OKTÓBER 24. FOLYTATÓDNAK A MUZULMÁN - HORVÁT ÖSSZECSAPÁSOK PANICS BÍZIK A SZANKCIÓK FELOLDÁSÁBAN Az Egyesült Államok csütörtökön átadta áz ENSZ-nek a Bosznia-Hercegovinában elkövetett kegyetlenségekről szóló második jelentést, melynek olvasása közben rosszul lesz az ember - állítják a szerzők. Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő elmondta, a jelentésben gyilkosságokról, kínzásokról, törvényellenes fogvatartásokról és . a polgári lakosság tömeges deportálásáról van szó. A szerzők az említett térségben működő amerikai nagykövetségek és konzulátusok információit vették alapul. A szóvivő a továbbiakban hangsúlyozta: az Egyesült Államok eddig az egyetlen ország, amely válaszolt a Biztonsági Tanácsnak arra a kérésére, hogy a tagországok nyújtsanak alapot egy olyan bizottság felállításához, amely kivizsgálná a Boszniában elkövetett bűntetteket. Elhalasztották a mintegy hatezer nő és gyermek tegnapra tervezett evakuálását Szarajevóból. Az akció szervezői - a boszniai Vöröskereszt és a Gyermekmisszió - ezt azzal indokolták, hogy nem lehet garantálni a konvoj biztonságát. A Vöröskereszt szóvivője szerint 2400 nőt és gyereket autóbuszokkal és személyautókkal kellett volna Belgrádba szállítani, 3500 további menekültet pedig a horvátországi Splitbe. A boszniai rendőrség arra figyelmeztetett, hogy ne küldjék Splitbe a konvojt, mert a városba vezető utak mentén folytatódnak a harcok a muzulmánok és a horvátok között. A halasztás egyik további oka lehet; még mindig kétségek vannak afelől, hogy a konvojt az ENSZ-egységek kísérik-e vagy sem. Philippe Morillon tábornok ugyanis csütörtökön azt mondta az újságíróknak, csak abban az esetben biztosítja a kíséretet, ha erre felkéri őt az ENSZ menekültügyi főbiztosa. Egyelőre nem érkezett ilyen kérés. Valószínűleg még az év vége előtt feloldják a Biztonsági Tanács által Jugoszláviával szemben elrendelt szankciók egy részét. Ezt Milan Panics jugoszláv kormányfő jelentette ki az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A miniszterelnök optimizmusát azoknak a tárgyalásoknak az eredményére alapozza, amelyeket az elmúlt napokban folytatott a világszervezet képviselőivel. Panics szerint az ENSZ hamarosan beleegyezik abba, hogy felújítsák az olaj behozatalát Jugoszláviába. „Az orosz és a kínai olaj már a határokon van", jegyezte meg Panics és hozzáfűzte, már csak a vonatkozó ENSZ-döntésre várnak, amelyet maga Butrosz Ghali főtitkár is támogatott. Szarajevóban a tegnapra virradó éjszaka viszonylagos nyugalom volt, csak szórványos lövöldözést lehetett hallani - állapította meg a zágrábi rádió reggeli hírmagazinjában. Az említett forrás szerint nyugodtan telt az éjszaka Konavle és Cavtat térségében. Szerb források szerint a horvát hadsereg kedden ebből a térségből indított széles körű offenzívát a hercegovinai Trebinja ellen, ahol még csütörtökön is heves harcok folytak. A horvát és a muzulmán források arról tájékoztattak, hogy a szerb erők folytatják a tüzérségi támadást Bihac és Gradacac térségében. A szerbek azonban állítólag nem tudták áttörni a védelmi vonalat. A Politika Expres című belgrádi napilap tegnap azt írta, hogy Szandzsakban, Privoj és Rud városok között egy ismeretlen fegyveres csoport megállított egy autóbuszt és 15 muzulmánt elhurcolt. Az egyik túszszedő közölte a sofőrrel, a muzulmánokat a Visegradban elfogott szerbekért akarják kicserélni. Belgrádban tegnap megkezdődött a Szerb Szocialista Párt második kongresszusa. A kormánypárt küldötteinek jóvá kellene hagyniuk az új alapszabályt és a párt programját, és ugyancsak meg kellene választaniuk az új vezetőséget, melynek élére valószínűleg ismét Szlobodan Milosevics elnök kerül. A RUSZINOK ONRENDELKEZEST KÖVETELNEK Tekintettel arra, hogy Csehszlovákia hamarosan megszűnik és már a Szovjetunió sem létezik, érvényét veszti az említett államok által 1945 júniusában aláírt szerződés Kárpátalja Ukrajnához való csatolásáról. Ezt tartalmazza a Kárpáti Ruszinok Társaságának nyilatkozata, amelyet az ENSZ-nek és az Európa Parlamentnek is elküldtek. A társaság követeli, hogy a ruszinok képviselői szót kaphassanak ezekben a nemzetközi szervezetekben. Szeretnék, ha a világ tudomást szerezne „gyarmati problémáikról" és az ENSZ, valamint az Európa Parlament segítene megrendezni a ruszin nemzet önrendelkezéséről szóló népszavazást. A társaság „megszálló" korszaknak nevezi az 1945-től terjedő időszakot. Elutasítja, hogy Kárpátalja lakossága most „Ukrajna polgáraivá" váljon. „Nem tartunk igényt idegen területekre és idegen vagyonra, csupán az önrendelkezéshez való jogot követeljük" - hangsúlyozza a társaság. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a térségből Ukrajnába szállítják csaknem az összes nyersanyagot és teljesen tönkretették a természetet, amióta elszakították Csehszlovákiától. A JAPÁN CSÁSZÁR TÖRTÉNELMI LÁTOGATÁSA KÍNÁBAN A BOCSÁNATKÉRÉS ELMARADT Akihito japán császár és Micsiko császárnő tegnap Kínába érkeztek. A látogatást megelőzően egy kérdésre összpontosult a figyelem: vajon a császár bocsánatot kér-e a japán katonák által Kínában végrehajtott háborús bűntettekért? E hét elején a tokiói külügyminisztérium megismételte, hogy Akihito semmi ilyesmit nem fog tenni, hiszen az 1972ben a kölcsönös kapcsolatok normalizálásáról szóló nyilatkozat véglegesen lezárta a háborús korszakot. Peking ugyanakkor a látogatás előkészítése során nem mert ilyen kényes követeléssel előállni. „Ezt a japán félnek kell megoldania" - mondotta a kínai külügyminisztérium egyik magas rangú képviselője. A miniszter több honfitársa azonban már Akihito látogatását megelőzően tiltakozó akciókat készített elő arra az esetre, ha nem elégednének meg azzal a móddal, amellyel a vendég sajnálkozását fejezi majd ki az 50-60 évvel ezelőtt történtekért. Főleg a diákok és az intellektuális körök képviselői fejtenek ki ilyen aktivitást. Ao Ke sanghaji tudós például kijelentette: éhségsztrájkot kezd és amennyiben Akihito nem kér bocsánatot, önégetéssel vet véget az életének. Néhány megfigyelő azonban úgy véli, a császár látogatása számos aktivista számára csak ürügy arra, hogy kifejezze a jelenlegi kínai kormánnyal szembeni tiltakozását. Japán császár tegnap először lépett kínai területre. Jang Sang-kun kínai elnök tegnap ünnepi vacsorát rendezett vendége tiszteletére, s lényegében ezzel kezdődött meg Akihito hatnapos látogatása. Ennek során a császár találkozik a kínai képviselőkkel, köztük Csiang Cöminnel, a kommunista párt vezetőjével. A délután folyamán érkezett jelentések szerint a jóslatok beváltak, a császár csak azt mondta, sajnálja, hogy országa nagy szenvedésekel okozott Kínának, de hivatalos bocsánatkérésre nem volt hajlandó. Tokióban főleg a szélsőjobboldal tiltakozott egy ilyan gesztus ellen, sót a császári látogatásnak a tényét is ellenezte. Hozzá kell tenni, hogy japán császár még sosem járt Kínában. RENDKÍVÜLI INTEZKEDESEK A TÁDZSIK FŐVÁROS VÉDELMÉRE A tádzsik belügyminisztérium és a nemzetbiztonsági bizottság gépesített egységei csütörtökön este ellenőrzésük alá vonták a Dusanbeba vezető összes utat. Alidzson Szolibajev, az említett bizottság elnöke szerint ezzel az intézkedéssel kívánják megakadályozni a fegyveres csoportok behatolását a fővárosba. Szolibajev az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, fontolóra vették, hogy az orosz hadsereg 201. gépesített lövészhadosztályát bevonják Dusanbe védelmébé. Mint mondotta, az orosz katonáknak kellene védelmezniük a legfontosabb gazdasági objektumokat, valamint a közigazgatási és kormányépületeket. Közben az ország déli részéből menekültek ezrei érkeznek a fővárosba. Tádzsikisztánban jelenleg mintegy 300 ezerre becsülik a menekültek számát. A tádzsik televízió közlése szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az orosz hadsereg veszi majd át a békefenntartók feladatát. Akbarso Iszkandarov megbízott tádzsik elnök csütörtökön Moszkvában erről a lehetőségről tárgyalt Borisz Jelcinnel. Kl LESZ SZLOVÁKIA BÉCSI NAGYKÖVETE? HARC A POSZTOKÉRT A Die Presse című osztrák napilap tegnapi számában Prága és Pozsony jövendőbeli bécsi diplomáciai képviseletének kérdésével foglalkozott. A lap a Nagyköveti rulett című cikkében tájékoztat róla, hogy már most több prominens szlovák személyiség nevét emlegetik a szlovák nagyköveti tisztséggel összefüggésben. Köztük van Magda Vásáryová, Csehszlovákia jelenlegi bécsi nagykövete, annak ellenére is, hogy többször tudatta: Csehszlovákia kettéosztása után távozik a diplomáciai szolgálatból. Vásáryová azonban nagyon közkedvelt Ausztriában és erre való tekintettel a szlovák kormány ,,megbocsáthatná korábbi kijelentéseit, amelyekkel Vladimír Mečiart bírálta" - véli a Presse. Lehetséges jelöltként említik a továbbiakban Jozef Moravčíkot, és Rudolf Filkust, a szövetségi kormány jelenlegi szlovák képviselőit, valamint Augustín Marián Húskát, akinek „baloldali orientálódása egyre nagyobb problémát okoz a DSZM számára". Szóba került Anna Nagyová, Mečiar könyörtelen titkárnője is. Ő az, aki „sikeresen szigeteli el főnökét a nemzetközi sajtótól". Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy január elsejétől négy diplomata képviseli majd Ausztriában a szlovák érdekeket, fűzte hozzá a napilap. A jövendőbeli cseh képviseletet Bedŕich Kopecký, Magda Vásáryová jelenlegi helyettese készíti elő - írta a lap. Nem tudni azonban, hogy a cseh nagykövet a mostani nagykövetség épületében maradhat-e, mert a bécsi hivatal állítólag a szlovákoké marad, míg a bonni nagykövetséget a csehek veszik át - tájékoztatott befejezésül a Die Presse, GESZTUSOK L ényegretapintó a Siiddeutsche Zeitung karikatúrája II. Erzsébet királynő németországi látogatásáról. A brit uralkodónő Richard von Weizsacker szövetségi államfővel együtt igyekszik gyorsan-gyorsan összesöpörni a szeptemberi kamatháború idejéből származó cserepeket. Sebeket ejtettek, de remélhetőleg nem gyógyíthatatlanokat - bizakodnak mindketten. Bár a királynő tegnap befejeződött ötnapos látogatását már másfél évvel ezelőtt betervezték - mint ahogy arról az említett német lap beszámolt -, a protokollfőnökök jobb időpontot nem is választhattak volna. A nagy gesztusok pillanataira ugyanis épp most van szükség, amikor a britek sértve érzik magukat, a bonni pénzpolitika miatt ferde szemmel tekintenek a németekre, ők pedig „mosom kezeimet" alapon csakis a gyengélkedő brit gazdaság számlájára írják a font leértékelését, majd kiválását a Nemzetközi Valuta Rendszerből. Nos, a gesztusokat most mindkét fél megtette, kihangsúlyozva: természetesen nem szeretnék, ha az Európai Közösségek tagállamaiban tapasztalható gazdasági és pénzpolitikai nehézségek miatt megromlanának a kapcsolatok. Netán olyannyira, hogy NyugatEurópát az unió küszöbéről visszavethetnék a komoly rivalizálás korszakába. Persze, nem csupán a gazdasági és pénzügyi nehézségek a hangulatrontók. Ha tovább kutatunk, a brit sértődöttség hátterében más okokat, bonyolultabb összefüggéseket is találhatunk. A német kommentárok a jelenleg szoros francia-német viszonyt ragadták ki, amely igencsak izgatja Londont. Hiszen az egyesített, hatalmassá vált Németország „fogott össze" a kebelbarátnak éppenséggel nem nevezhető másik „naggyal", s a britek most attól tartanak, hogy emiatt a kontinens peremére sodródnak. Érdekes, hogy a másik oldalon viszont épp a nemzeti identitását, függetlenségét és pénzét féltő Nagy Britannia az, amely csak amolyan különutasként hajlandó belépni a közös Európába. Hogy is van ez akkor? Sem Európával, sem Európa nélkül? K laus Kinkéi német külügyminiszter a minap azt mondta, hogy a királynő látogatása „rendbe hozta a dolgokat". Nyilvánvaló, az említett újabb keletű problémákra gondolt. Hogy a kapcsolatjavítást célzó látogatás valóban sikeres volt-e, az a közeljövőben, talán már a decemberi EK-csúcson kiderül. A vizit talán mégis inkább egy másik, sokkal régebbi „dolgot", egy fájdalmas emléket enyhített. II. Erzsébet a háború idején a brit, majd az amerikai repülőgépekkel lebombázott Drezdában a végső megbékélés gesztusaként vett részt az áldozatok emlékének tiszteletére celebrált ökumenikus istentiszteleten. (urbán) A zselizi Városi Művelődési Központ értesíti a PIRAMIS együttes rajongóit, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel 1992. október 26-án, hétfőn a jegyek árusítását a december 19-ei zselizi PIRAMIS-koncerlre. Figyelem, a jegyek elővételben olcsóbbak! VK 113 ATTALI: OROSZORSZÁGBÓL FEUDÁLIS KIRÁLYSÁGOK Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) igazgatója azt jósolta, hogy az Orosz Föderáció húsz vagy még több feudális királyságra eshet szét, amelyekre a múlt századi autokratikus politika lesz a jellemző, s ráadásul mindez az Európai Közösségek szomszédságában történhet. Attali e rendkívüli borús képet azon a nemzetközi szemináriumon vázolta fel, amelynek fő témája a szovjet utódállamokban a piacgazdaság megteremtése volt. Az egyik nagy problémának azt nevezte, hogy kevés a pénz a Kelet-Európából hazatért katonák megfizetésére. A gazdasági, pénzügyi és adminisztratív válság ahhoz vezetett, hogy Oroszország gazdag természeti forrásai felett a helyi szervek veszik át az ellenőrzést, így akarják biztosítani az alapvető szükségleteket, beleértve az élelmiszert is. A BERD francia igazgatója szerint kitapintható az a veszély, hogy csődöt mond a stabilitás megteremtésére tett kísérlet a totalitárius rendszer romjain. Az utódállamok közösségében minimális fegyelem sincs, az egyes országok között fokozódik a rivalizálás. A vállalatok nem fizetnek adókat, az egyes régiók pedig nem hajlandók az eszközeket átutalni a központ számára. Nagy a zűrzavar a pénzügyi rendszerben, minden tagállam óriási és egyben előre nem látható deficittel küszködik. Az orosz költségvetési hiány a jóslatokkal ellentétben az ötszörösére emelkedett, már meghaladja a nemzeti össztermék 10 százalékát, s ez pedig sokkal több a Nemzetközi Valuta Alap által meghatározott limitnél. A központi ellenőrzés megszűnése, mint minden esetben, ezúttal is magában hordozza a korrupció veszélyét, kibontakozóban van a „maffiagazdaság". A jogkörök átruházása lehetővé tette a vállalatok számára, hogy lefizessék a moszkvai minisztériumokat, így szerzik meg az exportlicenceket, s a kivitelből származó hasznot pedig külföldi bankokban helyezik el. BÔŇŇÍ SZERZÖDÉSTILALOM A bonni kormány döntése értelmében a német vállalatok nem köthetnek új munkaszerződéseket csehszlovák és lengyel üzemekkel egyetlen ágazatban sem. A tegnapi berlini sajtó ezt azzal indokolta, hogy e két országgal kötött kormányközi megállapodásokban megszabott kontingenseket az idei évben már jelentősen túllépték. A vállalatközi szerződések képezik az egyik formáját annak, aminek alapján német cégek csehszlovák állampolgárokat alkalmazhatnak. A többi három formára - így például az idénymunkákra - a korlátozás nem vonatkozik. Ezzel szemben a német vállalkozók román, magyar, bolgár, horvát, szlovén, boszniai, lett és török vállalatokkal továbbra is köthetnek szerződéseket. De a nagy munkanélküliségre való tekintettel ezekkel szemben is csökkentik a kvótákat. A bonni kormány és a kelet-európai országok közötti megállapodások értelmében évente 100 ezer ember dolgozik Németországban, többnyire az építőiparban. Ezek a személyek a vállalatközi szerződések alapján kapnak Németországban munkavállalási engedélyt. Például augusztusban 45 ezer lengyel és 11 ezer csehszlovák dolgozott a német építőiparban.
