Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-20 / 248. szám, kedd

1992. OKTÓBER 20. TÚJSZÓI MOZAIK 4 HIÁNY HELYETT TÚLKÍNÁLAT (Folytatás az 1. oldalról) Kétségtelen, hogy az idei nyári szárazság elsősorban a mezőgaz­dasági termények hozamában érez­tette hatásait. Ennek nyomán többek között kevesebb cukorrépa termett. Viszont az is megállapítható, hogy az idei répa cukortartalma általában meghaladja az előző évi átlagot. Nem valószínű tehát, hogy a gyen­gébb cukorrépatermés kapcsán fe­nyegetne cukbrhiány. Sokkal inkább feltételezhető, hogy a hiszékeny fo­gyasztókat egy ügyes fogással meg­próbálják beleültetni abba a hintába, amellyel a kereslet-kínálat fokozato­san kialakuló egyensúlyából követ­kező nyereségcsökkenést rajtuk ke­resztül próbálják meg kivédeni, illet­ve rájuk áthárítani. A dunaszerdahe­lyi cukorgyár igazgatója, Jaroslav Tabačár szerint a hisztériát valakik mesterségesen szítják, hogy lángjá­nál megsüssék a pecsenyéjüket. Náluk ugyanis még a tavalyi cukor­készletből is mintegy 2000 tonnányi van raktáron. Az előzetes felméré­sek szerint, habár a répa mennyisé­ge valamivel kevesebb a megszo­kottnál, a cukor előállításában min­den valószínűség szerint sikerül elérniük a tavalyi átlagot. Állítása szerint a kereskedelem igényeit fo­lyamatosan ki tudják elégíteni. Sőt az év végére a kínálat bővítése érdekében beindítják a kockacukrot gyártó részleget is. Diószegen Roman Belcák, a cu­korgyári részvénytársaság igazgató­ja, nem lepődött meg, mikor a várha­tó cukorhiányról kérdeztük. A hí­resztelésekkel kapcsolatban tudni kell, mondta, Szlovákiában 20-25 éve bevált gyakorlat, hogy a hiányzó cukormennyiséget Csehországból egészítik ki. De az országban általá­ban évente mintegy 100 ezer tonna körüli cukorfelesleg jön létre. Az idén ,/s megközelítőleg ugyanekkora fe­lesleg várható. A diószegi cukorgyár­ban ugyan már nincs a tavalyi kész­letekből, mivel kivitellel sikerült meg­szabadulni tőle. S bár az adatok szerint mintegy 20 ezer tonnával kevesebb répát dolgoznak fel az idei kampány során, nem fog hiányozni cukor a boltokból. Havi ezertonnás kapacitásukkal a kereskedelem igé­nyeit maximális mértékben folyama­tosan ki tudják elégíteni. A szlovákiai cukorpiacot mosta­nában inkább a túlkínálat veszélye fenyegeti. Az olcsóbb csehországi cukor ugyanis könnyen kiszoríthatja még a belső piacról is a drágább szlovákiait. A cseh cukorpiac telített, s így természetesen ők is nálunk próbálják meg kedvezően értékesí­teni a felesleget. A fogyasztó azon­ban még a túlkínálat esetén sem várhat számottevő árcsökkenést. In­kább egy ügyes forgatókönyv szerint kidolgozott kampánnyal megpróbál­ják bevonni a mesterségesen felszí­tott vásárlási lázba, hogy még a készletek túlzott felhalmozódása előtt a kereskedelem idejében kiürít­hesse a raktárait. Hja, kérem, ez is a piacgazdaság velejárója. xxx Szlovákia cukoripara komoly vál­ságban van. Az előző évek során elhanyagolt fejlesztések és beruhá­zások hiánya most üt vissza. A 10 szlovákiai cukorgyár közül mindösz­sze 3-4-nek van esélye arra, hogy megállja helyét a konkurenciaharc­ban. A többi csak halódik. Bár az is igaz, hogy fejlesztések nélküli, ela­vult berendezéseken relatívan ol­csóbban tudják előállítani a cukrot, de hosszútávon ez nem kifizetődő megoldás. Egy átfogó reform erre az áldozatra is ráférne. Annál is inkább, mivel az országrész éves cukor­szükséglete 220 ezer tonna. Ennek a felét közvetlenül lakossági fo­gyasztásra használják fel. Ez az arány a következő években várható­an tovább növekszik, bár a teljes cukorfogyasztás csökkenni fog. A szakemberek véleménye szerint a jelenlegi 45-46 ezer hektár cukor­répa termesztési terület megfelelő technológiával akár 35 ezer hektárra •is lecsökkenthető, anélkül, hogy a hozamok és a cukor mennyisége visszaesne. Persze, ehhez az is kell majd, hogy a cukorgyártás haté­konyságában jóval magasabb szint­re tépjünk. _ tsz (_ Az Együttélés Politikai Mozgalom tiltakozó akciója a bősi vízerőmű ellen Tisztelt Asszonyom/Uram I írjon levelet az Egyesült Nemzetek Szervezete Emberi Jogi Bizottsága elnökének! Arra kérjük Önt, hogy a mellékelt kétnyelvű levelet vágja ki, az alsó sorokban a személyi adatait tüntesse fel, írja alá,.és zárt borítékban küldje el a megadott címre! A nemzetközi gyakorlatban ez a tiltakozás jól bevált formája. t The Human Rights Committee c/o Centre for Human Rights United Nation Office 8-14 avenue de la Paix 1211 Geneva 10, Switzerland Dear Mister President, As citizcn of ihc Slovak Republic, I raise up my protest against the start up of Gabcikovo-Nagymaros hydroelectric power plant, and against the one-sided decision of. the Government to change forcibly the course of the flow of Danube. The proicst actions taken by the residence, by the region's mayors and their parliamentary representa­tives were not taken into account by the governments, they even did not want to consider an open dialog. I protest against the endangering of my homeland, against the destruction of the surrounding environ­ment and against the destruction of the arable land and the potable water resources. Therefore I would like to ask you, Sir, to give voice to our cause, and to take action against this destruction on behalf of several thousands of people. Since I have the right to a clcan and healthy environment, thus I would like protest against every such action and legislation thai is against ihc interests of thousands. To dispel my anxieties the role of international organisations and their objective results about this matter would be appreciated. I hope in your support and help. Tisztelt Elnök úr! Szlovákia állampolgáraként tiltakozom a bősi vízi erőmű üzembehelyezése, és a Duna egyoldalú eltere­lése ellen. A lakosság, a régirt polgármesterei és a parlamenti képviselőink eddigi tiltakozását a kormány nem veszi figyelembe, elzárkózik a nyílt párbeszédtől. Tiltakozom szülőföldem veszélyeztetése, a környező természet elpusztítása, az ivóvíz és a termőföld tönkretétele ellen. Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy akadályozza meg a sok ezer ember szülőföldjének, ivóvizének , életkörülményeinek veszélyeztetését. Ragaszkodom az egészséges környezethez valrt jogomhoz, tiltakozom minden olyan rendelkezés és tevékenység ellen, amely sok ezer ember érdekeit sérti. Aggályaim eloszlatá­sában nagy szerepe lehet a nemzetközi szervezetek szakértői vizsgálatának és ennek objektív eredményei­nek. Bízom az Ön támogatásában és segítségében. Vezetéknév: (Name) Keresztnév: (First name) Nemzetiség: Foglalkozás: (Nationality) (Profession) A születés ideje és helye: (Date and place of birth) Pontos cím: (Present address) Dátum: VK-103 aláírás (Signature) POLITIKA A NYELVTANBAN Nemzetiségi, avagy nemzeti kisebbségekről beszélhetünk-e az itt élő magyarokkal, vagy éppen a Csehországban élő szlovákokkal kapcsolatban - vitatta a szövetségi tévéműsor vasárnapi délutáni stúdióbeszélgetésében Csáky Pál (MKDM) és Bartolomej Kunc, a nemrégiben magát még Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalomnak nevező Keresztényszociális Unió alel­nöke. Kunc úr roppantul ingerülten reagált Csáky Pál terminológiai felvetésére, pontosabban arra, hogy úgy a szlovákiai magyar kisebbséggel, mint a cseh­országi szlovák kisebbséggel kapcsolatban is nemzetrészről, azaz nemzeti kisebbségekről kellene beszélni. Kunc úr érvelése szerint a szlovák nyelv szabályai nem teszik lehetővé a ,,nemzeti kisebbség" fogalmának alkalmazását. Ismételten és hangsúlyo­zottan nyelvhelyességi, nyelvfordülati kérdésnek minősítette a ,, nemzeti kisebbség" fogalmát, merthogy a szlovák nyelvben mindeddig csak a „nem­zetiségi kisebbség" fogalma fordult elő, és főként - a Szlovák Államban „a nemzeti" csak ,,a szlovák" lehet. Ami nem szlovák, pontosabban, ami Szlovákiában kisebbségi, az csak nemzetiségi lehet. Bartolomej Kunc, a szlovák nacionalista Kersztényszociális Unió alelnöke itt a Koridor szeptember 16-i számában a Jan Kaőala által kifejtett eszmefut­tatást ismételte. Ez a nacionalista nyelvtudós a ,,nemzeti kisebbség" fogalom alkalmazásának bevezetését elsősorban faji alapon ellenzi - azaz, aki nem a szlovák fajhoz tartozik, nem jogosult arra, hogy a szlovák szakterminológiába javaslataival beavatkozzon; terminológiai kérdésekbe csak az szólhat bele, akinek szellemiségét a szlovák anyanyelve fejezi ki; továbbá pedig, fölöttébb nagy szemtelenség az, ha más anyanyelvvel rendelkező személy, a szlovák nyelv terminológiájához merészel hozzá­szólni. Mindezek után nem éppen fölösleges a kérdés: a szlovák nyelv védelmé­ről, avagy terminológiai vitáról van-e szó. Leegyszerűsítve a kérdést: elismeri-e a szlovák nyelv, hogy egy adott államban egy riemzet vagy egy nemzet része kisebbségben élhet? Elismeri-e majd a szlovák nyelv, hogy Csehországban 600 ezer szlovák nemzetiségű lakos, a szlovák nemzet részeként kisebbséget alkot? Avagy, a szlovák nyelv fordulatai a szlovák nemzettől független létű zavaros származású csoportoknak minősítik-e a csehországi és más országokban élő szlovákokat? A szlovák nyelv jogi fonákságai közismertek. A „magánvállalkozás" fogalmát alig egy-két évvel ezelőtt tíz szóval írták körbe. Egészen meghök­kentő fordulatokat alkalmaz ez a nyelv'ma is a munkanélküli segélyre, egyes szerződésekre stb. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt a körülírási taktikát főként pártál­lami időszakban alkalmazták, amikor a dolgokat nem lehetett a nevükön nevezni. A pártállamot követő nemzetállam úgy látszik ismét csak nem hajlandó nevén nevezni a tényeket. Nemzetközileg elfogadott fogalmak ellen a szlo­vák nyelv állítólagos alkalmazási szabályaira hivatkozik. Nyelvhelyességi szabályokra hivatkozva egyes fogalmakat merőben abszurd, ideológiai tartalommal tölt fel. Ezt végül is Bartolomej Kunc is kifejezte vasárnap délután, amikor elszólta magát, hogy Szlovákiában azért nem létezhet nemzeti kisebbség, mert az „államalkotó" nemzet mellett más nemzetnek létjogosultsága nincs! Következésképpen: bevallotta, hogy egyáltalán nem nyelvhelyességi, hanem kifejezetten politikai, ideológiai problémáról van szó. Ezt tükrözték a szlovák lapok tegnapi kommentárjai is, amikor meggyanúsítottak minket azzal, hogy a „ nemzeti kisebbségi" státusra csak azért van szükségünk, hogy helyi, regionális autonómiát hozzunk létre, avagy más források szerint anyanemzetünkkel egyáltalán kapcsolatot tarthassunk. Ezekkel az érvelésekkel azonban egy olyán éles szög bújt ki a zsákból, amely a nyugat-európai és az amerikai emberjogi felfogást ugyancsak mélyen fölsértheti. FEKETE MARIAN MENEKÜLNEK A ROMÁK SZLOVÁKIÁBÓL? NEM ÜLDÖZIK ŐKET, MUNKÁT KERESNEK Az utóbbi időben számos csehországi lap hírül adta: a szlo­vákiai romák tömegesen elhagyják az országot, és a Cseh Köztársaságba menekülnek. Vajon igaz-e ez az állítás, kérdez­tük dr. Július Táncos adjunktust, a Roma Értelmiség Egyesületé­nek elnökét. -Tény, hogy a romák egy része Csehországba megy, de nem azért, mert Szlovákiában esetleg üldöznék őket, hanem munkakeresés céljából indulnak útnak. A Szlovák Köztársaság­ban az állami vállalatok felbomló félben vannak, s inkább elküldik a dolgozókat. A magánvállalko­zók közül nagyon kevesen haj­landók romákat alkalmazni, úgy is mondhatnám, nyíltan diszkri­minálják őket. Sajnos, nemcsak Szlovákiában ilyen a helyzet. A romák Csehországban sem járnak nagyobb szerencsével. - Tehát ön szerint nem me­nekülnek? - Nem. De érthető, hogy útra kelnek, mert megszeretnének élni. A létfenntartásuk itthon bi­zonytalanná vált. Nemcsak Csehországba mennek, Német­országba is próbálkoznak, de onnan is visszaküldik őket, mert nem politikai menekültek, csu­pán munkát keresnek. A Svidní­ki, az Olomouci, az Iglói és a Rozsnyói járásokban már 60 százalékuk munkanélküli. És miért is menekülnének Cseh­országba? Ott sokkal veszé­lyeztetettebbnek érezhetik ma­gukat, mint itthon. Szerencsére, nálunk még nem olyan gyakori­ak a bőrfejűek támadásai, mint néhány cseh városban. - Tehát nem kell attól tarta­niuk a cseheknek hogy elá­rasztják őket? - A cseheknek nincs okuk az aggodalomra. Az ott élő romák viszont egyre nagyobb bizonyta­lanságba kerülnek. Nyíltan csak mondogatják nekik: ha nem vall­ják majd magukat cseheknek, vissza kell jönniük Szlovákiába. Éppen ezért az ellentétes „ván­dorlás" veszélye is fennáll, hisz a csehországi romák fele szlovák. - Mit lehetne tenni a romák érdekében ebben a számukra kilátástalannak tűnő hely­zetben? - Elsősorban a fiatalokat kel­lene felkarolni. Tanfolyamokat szervezni számukra, hogy képe­sítést szerezzenek, mert akkor könnyebben megtalálnák a he­lyüket. Szakmai tudás nélkül se­hol sincs rájuk szükség. Mi, mint szervezet, keveset tehetünk. Az a baj, hogy a kormány nem teljesíti az ide vonatkozó prog­ramját. Más, nagyobb horderejű gondokkal foglalkozik. Mi nem privilégiumokat akarunk, de a romák problémáit meg kell oldani. - Vannak szervezeteik, képviselőik... - A parlamentbe nem sikerült bekerülnünk, ott senki sem vál­lalja fel a gondjainkat. A szerve­zetek egyelőre csak a kulturális tevékenységre szorítkoznak. Az a legnagyobb baj, hogy senki sem hajlandó velünk tárgyalni. Sem a miniszterelnök, sem a-kormányhivatal illetékesei, sőt még Oľga Keltošová minisz­terasszony sem, aki egyébként lépten-nyomon a humanitárius érzéseit hangoztatja. Ő sem fo­gadott, mondván, számára nem érdekes ez az ügy. Mi viszont nyugtalanok vagyunk, mert a munkanélküliség növekedése, a megélhetési gondok a romák körében annyira fokozódhatnak, hogy a bűnözés beláthatatlan méreteket ölt. DEÁK TERÉZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom