Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-14 / 243. szám, szerda

Farrah Fawcett bevallja: nagyon fél 1992. OKTÓBER 14. SZŐKE RIPORTERBŐL BARNA SZÓVIVŐ Hogyan lett a farmeres rádióriporterből kor­mányszóvivő? Miként alkalmazkodott küllemében is a felelősségteljes beosztáshoz? Netán valaki ki­találta megjelenését, viselkedését? Juhász Juditot ezúttal nem túl komoly, de nagyon is fontos dol­gokról kérdeztük: — Fogyókúrázik? — Nem, csak igyekszem mértéktartó lenni. Ke­nyeret ritkán eszem. A legnagyobb kánikulában is mindössze kétszer engedtem meg magamnak fagylaltot. A csokoládéval és a bonbonnal mäs a helyzet. Naponta többféle hatás ér, és alkalman­ként megnyugtat az édesség. Ez gyöngeség, tu­dom — akárcsak a hétvégi családi nagy evések —, de olyan jó együtt...! — Mindig tip-top elegáns, de sohasem hivalko­dó. Rádióriporterként pedig szőke volt... — Igen, egy ideig festettem a hajam. A szőke korszak a pályakezdő korhoz kötődött. Az öl­tözködésem pedig akkoriban változott, amikor rádiósként a televíziónál külsőztem. Ekkor szembesültem azzal a követelménnyel, hogy a jó megjelenés is szakmai kívánalom. A szellemi ké­szenlét kevés. A képernyő ugyanis szigorú szer­kezet. A kamera a fogyatékosságokat felnagyít­hatja. A félrecsúszott válltömés, az ügyetlen smink vagy a rosszul fésült frizura ellenünk for­dulhat. A képernyőn szereplődnek fel kell építenie önmagát, meg kell komponálnia a megjelenését. Amikor megkaptam az első kritikákat a kollégák­tól, egy kicsit vissza is rettentem, s ez ismét meg­erősített abban, hogy jól döntöttem, amikor a rá­diót választottam. — A szóvivőt ki komponálta meg? — Magam próbálkozom ezzel — kívülről, be­lülről egyaránt. Azt hiszem, negyvenen túl talán visszafogottabban, a személyiséget jobban elő­térbe helyezve kell öltözködni. Figyelek arra, hogy egyszerre legyek önmagam és a szóvivő, aki a kormányt képviseli. Semmi különös nincs az öltöz­ködésemben, mindössze annyi, hogy adok ma­gamra, s ezzel megtisztelek másokat. Úgy gondo­lom, ez minden nyilvánosság előtt fellépő tisztség­viselőre, politikusra érvényes szabály. Miként akarják megnyerni az embereket, ha pecsétes a nyakkendőjük, vagy mosatlan a hajuk? Ezek nem központi, hanem elemi követelmények. Nem is szabadna beszélnünk róla. — Két év múlva választás, s a politika jósai szerint az MDF nem alakíthat új kormányt. Mihez kezd majd az ex-szóvivő? — Huszonnégyórás gondolkodási idő után — személyes ismeretség nélkül — úgy mondtam igent Surján László felkérésére, hogy azt hittem, megtarthatom kedves műsoromat a rádióban, és félállásban leszek a Népjóléti Minisztérium szóvi­vője. Főnökeim azonban nemet mondtak erre a szokatlan megoldásra. Akkorra azonban már döntöttem, nem léptem vissza. Több, mint két év után is elképzelhetetlennek tartom, hogy a volt szóvivő egyszer ne ülhetne vissza újból a vágó­asztalhoz. Kivéve, ha olyan vezetés lesz, amely nem akarná foglalkoztatni a volt kormány volt képviselőjét. De ilyen intézményben nem is szeret­nék munkatárs lenni. — Az előző kérdésnél nem tiltakozott, nem mondta, hogy az MDF győzni fog. — Mert nem Delphiben, hanem a Parlamentben dolgozom. Egyébként derűlátó vagyok. A válasz­tók bizonyára helyesen döntenek majd. Nyugodt vagyok és bármennyire is kérdezik: nem félek. Mégpedig azért, mert ma többet tudok a világról, az etikáról és a szakmáról, mint két évvel ezelőtt. És rengeteg mondanivalóm ván az emberek szá­mára. Bizonyára lesz olyan rádió vagy televízió, ahová Juhász Judit kell. Most nem ott vagyok, ahol legjobban szerettem lenni, hanem a mikrofon másik oldalán. Nem én kérdezek, hanem engem faggatnak az újságírók. Nem én választom meg a témáimat, hanem a kormányzat szerkeszti a „mű­sort". De az egész ország figyel a válaszaimra. Szeretnék méltó lenni a figyelmükre. SZÉP ZSUZSA lmon, a szomáliai származású topmodell, ahogy illik, szinte teljesen lapos volt. Ám filmsze­repekre vágyott, és szintén a szilikont választotta. Ha már pénzbe került, mutogatta is új „szerzeményét"... HOLLYWOODI MŰKEBLEK A szilikonnal felspriccelt dús keb­lek divatja a második világháborút követően Japánból terjedt el, ahol az amerikai katonáknak tetszeni kívánó hajadonok pumpáltatták fel amerikai szemmel nézve túlontúl karcsú ido­maikat. De a módszer igazán Holly­woodban forradalmasította a szép­ségideált: filmkarrierről nem is álmo­dozhatott az a hölgy, aki előbb nem vetette alá magát a kebelfejlesztő beavatkozásnak. Kivételek azért akadtak persze, a szabálytalanul vonzó arcú Janié Lee Curtis például büszkén hangoz­tatja: „a mellem kicsi, de az enyém". ő azonban a ritka kevesek közé számít, a legtöbb színésznő önként töltette fel magát, és most izgulva várhatja az orvosi kutatások fejle­ményeit: rákkeltő-e a szilikon, vagy sem? A szakemberek korábban csak a befecskendezett szilikonról fedezték fel, hogy a bőr alatt szétfo­lyik, és a test különböző tájaira eljut­va reumát, fájdalmakat és gyulladá ­sokat okozhat. Amerikai orvosok azonban kiderítették, hogy a bizton­ságosnak vélt szilikonpárnák zacs­kója is kiszakadhat, megrepedhet, és a szervezetet veszélyeztetheti. Az állatkísérletek tanúsága szerint pe­dig a testben szétfolyó szilikon tu­mort vált ki. Ha bebizonyosodik, az egyébként leginkább szigetelésre használt mű­anyag rákkeltő hatása, nemcsak a hollywoodi műkeblek tulajdonosai — Farrah Fawcett, Dolly Parton, Bri­gitta Nielsen és társaik — érezhetik fenyegetve magukat, hanem világ­szerte több millió asszony. Mert bár a műtét ára akár a 30 ezer dollárt is elérheti; és több államban — példá­ul Spanyolországban és Ausztráliá­ban — be is tiltották, csak Németor­szágban évente huszonötezer hölgy vállalkozik a szépülésre. Nekik az orvosok azt tanálcsolják, inkább az altestből nyert saját szövettel dúsít­tassák fel a kebleiket. Vagy várják meg, amíg megszületik a veszélyte­len megoldás. (NL) ÉRDEKESSÉG A normális magánember A rocksztár nem olyan ember, mint mi. A rocksztár lehet különc, lázadó vagy neurotikus, zseni vagy őrüli sőt legyen botrányos, verekedős, kábító­szeres; ez a legkevesebb, amit elvárhatunk tőle. ELEINTE CSAK DOBOLT A kiváló szólóénekes, a 41 éves Phil Collins, a legendás Genesis főnöke azonban nem tud mit kezdeni az előbbi előítéletekkel. Legnagyobb problé­mája az, hogy — normális. És ez a külsején is meglátszik. 170 centis magas­ságával, rövid lábával és karjával, kerek csípőjével, teljesen hétköznapi arcá­val, világos szemével és kopaszodó fejével nem éppen vonzó jelenség. Még a legdrágább csináltatott öltöny sem áll jól rajta, de Phil Collins ezt is megen­gedheti magának. — Abszolút normális vagyok, de ez egy rockbandában nem jó ajánlólevél — nyilatkozta. Amikor a londoni biztosítási képviselő és a színházi ügynöknő fia 19 éves korában belépett az akkor alakult Genesis együttesbe, semmi mást nem akart, csak dobolni. — Abban az időben úgysem fogadott volna el senki főszereplőként a ze­nében. A VAGYONA 50 MILLIÓ DOLLÁR 1975-ben lett az együttes énekese, de szólókarrierbe csak Peter Gabriel ki­válása után fogott, hiszen ez — legalábbis ott és abban a pillanatban — a Genesis felbomlását jelentette. Első igazi sikereit akkor érte el, amikor magánélete mélyponton volt. Távol az otthonától egy japán turné alatt értesült arról, hogy felesége, Andrea el­hagyta. — A válás teljesen kikészített. Különösen a két gyerek, Jolié és Simon el­vesztése volt elviselhetetlen a számomra, szenvedtem, mint egy kutya. Visszatért Angliába, hónapokon át azonban csak sajnálta magát, dep­ressziós lett, ivott. Lelkét egyetlen dolog tudta megmenteni: a zene. — Megróbáitam kiénekelni magamból a bánatom. Első szólóalbuma, amely házassága romhalmazain született, azonnal felke­rült a slágerlisták legtetejére, az „In the air tonight" című szám pedig örökzöld­dé vált. Collins azóta kizárólag arany- és platinalemezeket gyűjt be, és persze a kassza is csilingel közben: vagyonát ötvenmillió dollárra becsülik. Dl ELPIRULT Amikor sikerének receptje iránt érdeklődnek, Phil tanácstalan: — Nem vagyok értelmiségi, nincs semmilyen üzenetem a világnak. Egy­szerűen csak azt éneklem, amit érzek. És úgy látszik, ez tetszik az emberek­nek. Hogy miért? Mert eszköztelen, mert zenéje pont olyan, mint ő maga: har­monikus. A brit királyi család is rajongói közé tartozik. Amikor Diana hercegnő pirul­va bevallotta neki, hogy mennyire tetszik „But seriously"című albuma, az éne­kes el akarta küldeni számára az összes lemezét. Lady Di azzal köszönte meg az ajánlatot, hogy az összes Collins-lemez megvan neki. Második nekifutásra sikerült megfelelő társra találnia. — Az ég ajándéka volt, még ma sem tudom felfogni. Amikor megismer­kedtünk, Jillnek fogalma sem volt arról, ki vagyok. Anyósom azt mondta ak­kor: a szerelem vak. KARRIER A BOLDOGSÁG Három év múlva jött a világra Lily Jane, a papa pedig azóta legszíveseb­ben csak a családjával lenne. Collinsék Sussex grófság egyik falucskájában, Guildfordban laknak egy öreg, favázas házban. A tipikus, ódon angol házban minden megtalálható, amire csak szükség lehet: először is a két „lány", majd egy kisvasút a pincében, azután egy kisebb stúdió a padlástérben, a sarkon pedig ott az elengedhetetlen pub... Rumli helyett rend uralja a világsztár életét, aki családja nélkül el sem indul turnézni. — Még egy válást nem tudnék elviselni. Megtanultam a leckét, a családi boldogságot nem áldozom fel a karrier oltárán. (Kiskegyed) ELHAGYTA A FELESÉGE — SZTÁR LETT PHIL COLLINS, A NORMÁLIS

Next

/
Oldalképek
Tartalom