Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-14 / 243. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK IÚJSZÓI 1992. OKTÓBER 14. FÖLDRENGÉS EGYIPTOMBAN TÖBB SZÁZ ÁLDOZAT IZRAEL IS FELAJÁNLOTTA SEGÍTSÉGÉT Kairóban a hétfői földrengés során legkevesebb 370 személy vesztette életét és 3369-en megsebesültek. Az egyiptomi űrkutatási és geofizikai intézet képviselői szerint a földmozgás elérte a Richter-skála szerinti 5,8-as erősséget, az epicentrumot pedig a Kairótól mintegy 32 km-re déjre levő helyen jelölték meg. A rengéseket a 425 kilométerre levő Jeruzsálemben is észlelték. A biztonsági források arról tájékoztattak, hogy legalább 116 ház megrongálódott. Kairóban 127-en haltak meg, Gizehben pedig 128-an. A főváros északi negyedében levő két kórházból 37 áldozatról adtak hírt, elsősorban gyerekekről van szó. Agyontaposták őket, amikor az iskolában pánik tört ki. A Reuter tudósítója szerint a kórház környékén összegyűltek a családtagok és rokonok, s a rendőrségnek kordonnal kellett elzárni az épülethez vezető utat. Atif Szidki egyiptomi kormányfő még a hétfői kormányülés során kinevezte a védelmi, a belügy- és az egészségügyi miniszterből, valamint a helyhatóságok képviselőiből álló akciócsoportot, amelynek a rendkívüli helyzet megoldása a feladata. Hoszni Mubarak elnök idő előtt befejezte kínai látogatását és visszatért Kairóba. Szaúd-Arábia tegnap 50 millió dolláros segélyt ajánlott fel Egyiptomnak a födrengés következményeinek felszámolására, valamint orvosokat és egészségügyi berendezéseket bocsátott Kairó rendelkezésére. Izrael is felajánlotta segítségét. A jeruzsálemi rádió tájékoztatása szerint Jicchak Rabin kormányfő együttérzését fejezte ki Mubarak elnöknek, s hangsúlyozta: hajlandó bárminemű segítséget megadni. A VILÁGSAJTÓBÓL Helmut Kohl német kancellár, tekintettel a keletnémet választókra, azt szeretné, ha 1994-ben a volt NDK polgárát választanák szövetségi államfővé. Kohl szerint ez hozzájárulhatna Németország belső egységének megszilárdításához. Erről a DER SPIEGEL című hamburgi hetilap tájékozatott. Közölte továbbá, Kohl kancellárnak nehézségeket okoz megtalálni a megfelelő jelöltet. Feladta eredeti elképzelését, miszerint a jelöltet az SPD soraiból választanák ki, ezt ugyanis a koalíciós partnerek (CSU, FDP) elutasítanák. Szerintük ennek a választásnak előzménye lenne az úgynevezett nagykoalíció létrehozása, vagyis a szociáldemokratákkal alakított közös kormány. Kohl azért a keletnémet CDU soraiban keresi a jelöltet, most Steffen Heitmann-nak, a szászországi tartományi kormány jelenlegi igazságügy-miniszterének személye foglalkoztatja. Ez az evangélikus pap és egyházi jogász a fordulat idején aktívan hozzájárult a volt állambiztonság (Stasi) feloszlatásához. Heitmann magát „meggyőződéses konzervatívnak" nevezi. A Neu Zeit című napilapnak adott nyilatkozatában azonban kijelentette: nem akart szövetségi államfő lenni és most sem törekszik e poszt megszerzésére. A Nádszegi Mezőgazdasági Szövetkezet eladásra kínál téli tárölásra alkalmas VÖRÖSHAGYMÁT, valamint SÁRGA és VÖRÖS BURGONYÁT; -vöröshagyma - I.osztály 3,50korona'kg, II. osztály 3.00 korona-'kg. -sárga burgonya 3,10 korona-kg, - vörös burgonya 50q-ig 4.50 korona'kg, 50 q fölött 4,00 koronáig. Érdeklődni Szabó Ferenc mérnöknél lehet 7,00 - 15,30. Tel.: 0706/962 55, 962 58. VK-65 SZLOVÁKUL A MAGYAR PARLAMENTBEN Micsoda felháborodást váltott ki, amikor annak idején a Szövetségi Gyűlésben anyanyelvén mondta el beszédét egy magyar nemzetiségű parlamenti képviselő. Hétfőn a magyar Országgyűlésben, állampolgári jogon ugyanezt megtehette Mária Jakabová abban a vitában, amelyben a Magyarországon élő kisebbségekről szóló törvény tervezetével foglalkoztak. Egyetlen nemzeti kisebbséget sem szabad kihasználni a hatalmi harcban vagy sakkfiguraként a nemzetközi politika színterén - jelentette ki a Szlovákok Szövetségének elnöke. Jakabová a továbbiakban megelégedéssel fogadta, hogy az előkészületben levő magyar törvény tartalmazni fogja azt a kitételt, mely szerint „a kisebbségek sorsa nem válhat pártpolitikai érdekek áldozatává". Hangsúlyozta: az államnak kell garanciát adnia arra, hogy a deklarált elveknek a gyakorlatban is érvényt szerezzenek. (kpr) EMBERIESSÉGI OKOKBÓL GORBACSOV ELUTAZHAT BERLINBE Valerij Zorkin, az orosz alkotmánybíróság elnöke tegnap reggel közölte: Mihail Gorbacsov „humanitárius okokból" elutazhat Németországba, de a bíróság továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy tanúként •megjelenjen az SZKP ügyét tárgyaló peren. Gorbacsovot szombatra Berlinbe várják, hogy részt vegyen Willy Brandt volt szövetségi kancellár temetésén. Zorkin tájékoztatta az alkotmánybíróságot: Borisz Jelcin orosz elnök tegnap reggel telefonon megmagyarázta, hogy Mihail Gorbacsov tanú németországi útjának humanitárius okai vannak. Mint mondotta, Gorbacsov németországi látogatása előtt vagy hazatérése után tehet tanúvallomást. Mint ismeretes, az alkotmánybíróság ösztönzésére a múlt héten megtiltották az exelnök kiutazását, mivel nem volt hajlandó tanúskodni az említett tárgyaláson. Gorbacsov jogosan háborgott a sorozatos packázások miatt (Time-felvétel) VENEZUELA MERENYLETKISERLET VOLT? A nyugat-venezuelai paraguipoa városban hétfőn támadás érte Carlos Andrés Pérez venezuelai államfő gépkocsioszlopát, s az akció során legkevesebb három személy életét vesztette. Péreznek nem esett bántódása. Hivatalos tájékoztatások szerint az indiánokat szállító tehergépkocsi sofőrje nem tartotta magát a biztonsági erők utasításaihoz. A felszólítás ellenére tovább követte azt az autóbuszt, amelyben az elnökön kívül a belügy-, s a tájékoztatási miniszter tartózkodott. Az elnök testőrsége tüzet nyitott a gépkocsira. Szemtanúk azt állították, hogy a teherkocsiban az indiánok között elrejtőzött két fegyveres férfi indított támadást az elnöki konvojra. Ezzel szemben a venezuelai kormány cáfolja a merényletkísérletről szóló verziót. MEGERŐSÍTETTÉK AZ ÍTÉLETET Peruban a legfelsőbb katonai bíróság megerősítette a Fényes ösvény terrorista szervezet vezetője és társai felett október 7-én hozott ítéletet. Eszerint Abimael Guzmán és tíz legközelebbi munkatársa élete végéig börtönben marad - tájékoztatott a La Republica című napilap. Fujimori eredetileg halálbüntetést követelt Guzmán számára. ÁLTALÁNOSÍTÁSOK NÉLKÜL Három olyan országban is választások voltak a hétvégén, amelyekre mostanság kiemelten figyel a világ. Grúziában általános választásokat tartottak, Romániában lezajlott az elnökválasztás második fordulója, Szerbiában népszavazást rendeztek arról, előrehozzák-e a parlamenti választást. Mindhárom esetben bejött a papirtorma, ugyanakkor nem maradtak el a meglepetések sem. Szerbiában a referendum amolyan bizalmi szavazás volt a Milosevics-kormány, illetve az egykori kommunisták által uralt parlament mellett vagy ellen. Olyan eredmény született azonban, amely bármiképpen értékelhető, kinek-kinek kedve és céljai szerint. Ugyanis a választásra jogosultak fele sem járult az urnákhoz, s a leadott szavazatok kevesebb mint 50 százaléka sürgette az alkotmánymódosítást, amely lehetővé tette volna már az idei voksolást a parlament összetételéről, valamint az államfő személyéről. Magyarázható ez az eredmény, pontosabban teljes eredménytelenség apátiával, a jelenlegi politikai pártok és vezérek iránti általános bizalmatlansággal, de azzal is, hogy az állampolgárok ilyen módon juttatták kifejezésre: nekik úgy jó, ahogy van. Romániában sem tolongtak az emberek a szavazóhelyiségek mellett úgy, mint két héttel korábban. A győztes Iliescu lett, s nem kizárt, sőt, inkább bizonyos, hogy nacionalista, magyarellenes programjának, nézeteinek köszönheti győzelmét. Más kérdés, milyen esélyei vannak Romániának a nemzetközi életbe való aktív bekapcsolódásra egy ilyen politikával. Ez a kurzus legalább annyi kárt okoz a románoknak, mint a kisebbségeknek, s különösen a magyaroknak. Nekik, persze, duplán, mert román állampolgárként ők is megsínylik Bukarest kirekesztését a gazdasági segélyprogramokból, kedvezményekből. Nem lehet az embereket egyik napról a másikra megváltoztatni, ezt tudjuk. Ennek ellenére meglepő a múlthoz való makacs ragaszkodásnak, a közönynek az a mértéke, melyet a szerb és a román szavazás megmutatott. Ilyen összefüggésben a grúziai voksolás eredménye akár úgy is felfogható, mint egyes visszatérés a múlthoz - de általánosítani nem szabad. Még akkor sem, ha a vasárnapi szavazatgyűjtésből Eduard Sevardnadze, az egykori köztársasági pártvezér került ki győztesen. Neki ugyanúgy van kommunista múltja, mint Milosevicsnek vagy Iliescunak, de közelmúltja és jelene homlokegyenest eltérő. Sevardnadze először szovjet külügyminiszterként bizonyította, hogy valódi demokrata, majd az idén grúzként, hogy ráadásul igazi hazafi is. Sevardnadze volt az új tbiliszi vezetésben az, aki a leghatározottabban ragaszkodott a választások megrendezéséhez már a kezdet kezdetén, közvetlenül a diktátor Gamszahurdia elűzése után. Vezetőtársait nem nagyon zavarta, hogy fegyveres harc útján kerültek az ország élére. Nem úgy Sevardnadzét, bár ő csak később, már a harcok elcsitulása után tért vissza hazájába. S mégis. Talán éppen ezért arathatott most elsöprő sikert, szerezhette meg szinte az összes szavazatot, amit csak leadtak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a parlament elnökeként, de facto államfőként könnyű lesz a dolga,hiszen az egész ország mögötte áll. A valóság az, hogy egyetlen párt sem tudott olyan jelöltet állítani, aki fel tudta volna venni a versenyt Sevardnadzéval, akinek legalább megközelítőleg lenne annyi népszerűsége, tudása, tekintélye, mint neki. Grúzia most kapott egy esélyt zavaros belső helyzete, kényes külső kapcsolatai megoldására - függetlenül a parlament összetételétől. Szerbia és Románia viszont - most legalábbis így tűnik - nem élt ezzel a lehetőséggel. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SOBBAN N

agymaros, az alig több mint ötezer lakosú városka a vízi erőmű építésének leállítása nyomán kártérítést követel a magyar kormánytól. A helyi önkormányzat szerint 1,1 milliárd forint az a kár, melyet a városnak okoz ez a döntés. A kisajátított földekért, a különböző vállalatok tevékenységének beszüntetéséért, a tervezett csatornahálózat építésének leállításáért követel kártérítést az önkormányzat. J

osef Zieleniec, a Cseh Köztársaság külügyminisztere tegnap befejezte ausztriai látogatását. Tárgyalt Franz Vranitzky kancellárral, akit tájékoztatott a csehszlovákiai fejleményekről, s a két nemzeti kormány legutóbbi tárgyalásainak eredményeiről. U

krajna új miniszterelnökévé Leonyid Kucsmát nevezte ki tegnap a köztársasági parlament. A javaslatot Leonyid Kravcsuk államfő terjesztette elő, s a képviselők nagy többséggel jóváhagyták az indítványt. Kucsmának tíz napon belül kellene előterjesztenie javaslatát az új kabinet összetételére, de már tegnap jelezte, hogy valószínűleg hoszszabb időt fog kérni. T

homas Klestil osztrák kancellár tegnap Párizsban tárgyalt Pierre Beregovoy miniszterelnökkel arról, hogyan lehetne meggyorsítani Ausztria felvételét az Európai Közösségekbe. Párizs elvben egyetért az osztrák törekvésekkel, s véleménye szerint már a jövő év elején megkezdődhetnének a tárgyalások Bécs és Brüsszel között azzal, hogy Ausztria 1995-ben válna az EK teljes jogú tagjává. G

ary Becker, a chicagói egyetem professzora kapta az idei gazdasági Nobel-díjat. Az emberi viselkedés mikroökonómiai elemzése szakágazatának bővítéséért, a piacon kívüli viszonyok elemzéséért kapta az elismerést. Becker profeszszor arra ösztönözte a közgazdászokat, hogy a problémák megoldása során a közgazdasági elméleteket terjesszék ki olyan területekre is, melyekkel korábban a szociológusok, a demográfusok, a politológusok és a kriminológusok foglalkoztak. R

oss Perot lett az amerikai elnökjelöltek vasárnapi televíziós vitájának győztese - tűnik ki a ONN televíziós állomás és a The USA Today napilap közös közvéleménykutatásainak eredményeiből. Perotra adta le voksát a nézők 47 százaléka, a demokrata Bili Clintont 30 százalék tartotta a legjobbnak, míg George Bushnak csak 17 százalék adta szavazatát. Még rosszabb helyezést kapott Bush elnök, amikor a megkérdezettek arra válaszoltak, melyik jelöltnek van jobb terve arra, hogyan lehet kivezetni az Egyesült Államokat a gazdasági visszaesésből. Clinton elképzeléseit 40 százalék, Perot tervét 38 százalék, míg Bush javaslatait csak 18 százalék támogatta. M

ohammed Muhaddeszin, a Népi Mudzsahidek nevű ellenzéki iráni mozgalom egyik vezetője Washingtonban hétfőn azt állította, hogy Kazahsztán négy atomtöltetet adott el Iránnak. A szervezet információi szerint Irán már ki is fizette az atomfegyvereket, bár a szállítmányt egyenlőre még nem kapta meg. A mudzsahidek úgy tudják, az üzletről júliusban született megállapdás, amikor Akbar Torkan iráni védelmi miniszter Kazahsžtánban tett látogatást. Muhaddeszin ez alkalomból hangsúlyozta: Irán csak azért igyekszik atomfegyverekhez jutni, hogy könnyebben „exportálhassa" a vallási fundamentalizmust. VEGZETES TÉVEDÉS Az ukrajnai Donyeck városában végzetes tévedés áldozata lett egy idős asszony. A tragédia a helyi vasútállomás közelében játszódott le. A rendőrség abban az időben egy nagy akciót indított az illegálisan tartott fegyverek begyűjtésére. Valószínűleg menekülés közben az egyik tettes eldobott egy kézigránátot, hogy megszabaduljon a bizonyítéktól. Az azonban nem robbant fel, s az idős, hajléktalan asszony dobozos sörnek nézte a gránátot. Megpróbálta kinyitni, a gránát felrobbant, ő a helyszínen meghalt, további tizenhét személy pedig megsebesült.