Új Szó, 1992. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám, csütörtök

1992. OKTOBER 1. MÚJSZÓÄ HÍREK-VÉLEMÉNYEK RADIOTANACS, NEMZETISEGI KÉPVISELŐK NÉLKÜL . (Folytatás az 1. oldalról) nem mérték fel reálisan a bevételi forrásokat. A KDM képviselői erre azt válaszolták, hogy a költségvetést még Michal Kováč dolgozta ki szlo­vák pénzügyminiszterként, s bár előrelátható volt az árak liberalizálá­sa, a források alakulásának felméré­se nagyon nehéz volt. A délutáni órákban egyórás szü­netet rendeltek el, mert összeült az elnökség. Tanácskozása annyira el­húzódott, hogy az ülést végül elna­polták. A képviselők ma az első félév gazdasági eredményeinek értékelé­sével folytatják munkájukat. (csizmár-gágyor) XXX Utoljára tanácskozott tegnap az SZNT Elnöksége. Mert hogy az új, mától hatályba lépő szlovák alkot­mány szerint ez a testület nem léte­zik. Az elnökségi ülés hosszúra si­keredett, lapzártánkig nem ért véget. Csak holnap számolhatunk be arról, hogy ki váltja fel Marián Kleist, 'a Szlovák Televízió igazgatójának székében. Az elnökség még tegnap kérdéseket tett fel az igazgatónak, aki a meghallgátás után az újság­íróknak azt mondta, hogy nevetsé­ges én/eket hoztak fel ellene. Ivan Laluha, a külügyi bizottság elnöke a késő esti órákban jelentette be, • hogy a tévé igazgatói teendőivel Peter Malecot bízták meg. Azt mondta: Kleis leváltása közérdekből történt, s nem csak politikai megfon­tolásból került rá sor. -gyor MEGTÖRTENT A KAPCSOLATFELVÉTEL (Folytatás az 1. oldalról) ' parlament képviselője -, hogy Bős -Nagymarost illetően a FIDESZ ál­láspontja csaknem azonos a magyar kormányéval. A kisebbségekről az a véleményünk, hogy meg kell adni számukra a széles körű autonómiát, mert Kelet-Közép-Európában csak így lehet elejét venni az interetnikai konfliktusok kirobbanásának. - Arra a kérdésre, mi a véleménye Vladi­mír Mečiar kijelentéséről, hogy Ma­gyarországon fokozódik a naciona­lizmus, Németh Zsolt a következő­ket válaszolta: Kelet-Közép-Európá­ban terjed a nacionalizmus, s ez alól Magyarország sem kivétel. Szeren­csére a magyar kormányzat szintjén még nem jelentkezett, de sajnálatos, hogy a kormánypártban már felütöt­te fejét a nacionalizmus széles vál­tozata. A szlovák kormányfőnek Bu­gár Béláról és Duray Miklósról kedden mondottakkal kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy ez a hangvétel nem való a nagypolitiká­ba. - Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a miniszterelnök ilyen hangot ütött meg. Magyarország arra törek­szik, hogy a kisebbségek jól érezzék magukat. Ennek elsődleges szem­pontnak kell lennie. Milan Kňažkót a találkozó után az újságírók elsősorban a szlovák-ma­gyar kapcsolatról faggatták. A mi­niszter elmondta: a kapcsolat sze­rinte romlik, s ez a magyar fél lépé­seinek tudható be. A miniszter ilyen egyoldalú lépésnek tartotta például Antall József Nürnbergben mondott beszédét vagy a Slovan - FTC mér­kőzés magyarországi visszhangját. Azt mondta, aggodalommal tölti el őt, hogy Magyarországon fokozódó­ban a nacionalizmus egyik válfaja. A FIDESZ öttagú delegációja a tegnapi nap folyamán még meg­beszélést tartott a Polgári Demokra­ta Unió és a Magyar Polgári Párt vezetőivel is. G. A. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1992. október 1-jén Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában DEVIZA VALUTA Angol font 47,957 49,03 Francia frank 5,652 5,76 Német márka 19,104 19,47 Olasz líra (1000) 21,903 22,40 Osztrák schilling 2,709 2,76 .Svájci frank 21,860 22,29 USA-dollár 27,897 27,47 TUDOMÁNYOS TANACSKOZAS A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKSÁGRÓL PETÍCIÓK ÖRÖKÖSEI [gy jellemezte a magyarországi szlovákságot Ján Bobák, a Matica slovenská által működtetett Külföldi Szlovákok Intézetének igazgatója, amikor tegnap megnyitotta a ma­gyarországi szlovákok múltjával és jelenével foglalkozó háromnapos pozsonyi tudományos tanácskozást. Több, a két háború között, majd a második világháború idején fogant magyarországi szlovák memoran­dum évfordulójához kötötte a fenti meghatározást és magának a ta­nácskozásnak a szellemiségét. Ja­vaslatára a résztvevők néma felál­lással tisztelegtek a magyarországi szlovákok vezető alakjának Emanu­el Böhmnek, valamint az 1938-45 közötti dél-szlovákiai kilengések ál­dozatainak emléke előtt. A tanács­kozáson jelen volt dr. Boros Fe­renc, a Magyar Köztársaság pozso­nyi konzulja. A főbeszámolót Ladis­lav Deák hazai történész tartotta, aki előadásában a Horthy-Magyar­ország nemzetiségi politikájának el­nemzetlenitő törekvéseit ismertette. Ugyanilyen megközelítés - rengeteg kölcsönös átfedéssel - jellemezte dr. Ľudovít Haraksim előadását is. Mindkét referátum nélkülözte a ma­gyarországi szlovákok nagyarányú asszimilációjának a politikán kívüli egyéb, a kisebbség etnikai jellegé­ből és nemzeti öntudatából adódó összetevőit. Anna Divičánová,. a több mint húsz személyből álló magyarországi szlovák résztvevők nevében nehezményezte, hogy nem kaptak a főbeszámoló terjedelmi ke­reteinek megfelelő szereplési lehe­tőséget. Az ismert magyarországi szlovák pedagógus arra is nyomaté­kosan felhívta a figyelmet, hogy a magyar történettudomány elítéli a Horthy-Magyarország nemzetiségi politikáját. Véleménye szerint az a mód, ahogy az elhangzott előadá­sok ezt az időszakot felelevenítet­ték, könnyen olyan érzéseket kelt­het, hogy az akkori magyarországi módszereket esetleg ma másutt sze­retnék újjáéleszteni. (kiss) VISSZAUTASÍTJUK A VADAKAT VÉLEMÉNYEK VLADIMÍR MEČIAR KIJELENTÉSEIRŐL Piszkosnak és aljasnak nevezte az Együttélés és az MKDM politikáját Vladimír Mečiar keddi nyilatkozatában. Leszögezte, hogy a két mozgalomnak és vezetőinek tevékenysége Szlovákia integrálása ellen irányul, tehát gyakorlatilag államelle­nes. Megkérdeztük a két érintett mozgalom képviselőit, hogy vélekednek a kor­mányfő újabb ellenséges kijelentéseiről. BUGÁR BÉLA (MKDM): Már nem lepődöm meg kijelentésein, hi­szen a választások óta több ízben is elmondta, hogy nem vagyunk legitim képviselők. Arról is beszélt, hogy azokra a politikai mozgalmakra, amelyek a kormánytól eltérően gon­dolkodnak, felforgatókként kell te­kinteni. Vissza kell utasítanunk leg­újabb vádjait, hiszen azok még sú­lyosabbak mint az eddigiek. Ha Me­čiar úr szakítana időt a velünk való találkozásra, meggyőződhetne arról, hogy törekvéseink nem piszkosak és alattomosak, mi csak választóink megbízatásának teszünk eleget. El­képzelésünk az önigazgatásról, a ki­sebbségi jogokról nincs ellentétben a nemzetközi okmányokkal. Elkészí­tettük önigazgatási tervezetünket, amelyet meg akarunk tárgyalni a többi magyar politikai erővel, majd nyilvános vitára bocsátunk. Ezek után alkotmánytörvény-javaslatként beterjesztjük a parlamentben. Ha Mečiar úr visszautasítja a kisebbsé­gek nyelvének használatát a hivata­los érintkezésben, ezzel megkérdő­jelezi az új alkotmány 34. cikkét, amely szerint a kisebbségek hasz­nálhatják nyelvüket a hivatalokban. Leszögezem a mi elképzeléseink és javaslataink semmiképpen sem irá­nyulnak Szlovákia integritása és a szlovák nép ellen. FEHÉR MIKLÓS (Együttélés): Vissza kell utasítanunk azt a hang­nemet, amelyben Mečiar úr nyilatko­zott, kijelentései nem méltóak egy felelős politikushoz. Ahelyett, hogy közösen megbeszélnénk problé­máinkat félrevezeti a szlovák lakos­ságot és félremagyarázza a ténye­ket. Szlovákia komoly gazdasági ne­hézségek előtt áll és ilyenkor jól bevált módszer az, hogy keresni kell az ellenséget, az ellenségképpel kell megpróbálni összetartani a polgáro­kat. A Mečiar-kormány ahelyett, hogy a valós problémák megoldásá­ra törekedne a nemzetiségi képvise­lőkkel egyetemben, tudatosan ellen­ségképet állít. A nyelvhasználat és az integritás megsértésének kérdé­se állandóan napirenden van. Én az alkotmányjogi bizottság tagja va­gyok. Eddig minden esetben cáfolni tudtuk az említett kérdésekkel kap­csolatos vádakat, érveinket el is fo­gadták, de egy bizonyos idő eltelté­vel ismételten ugyanazokkal a lég­ből kapott állításokkal huzakodnak elő. A nemzeti kisebbségek önren­delkezési joga nincs ugyan lefektet­ve a nemzetközi szerződésekben, de a nyugati demokráciában ez gya­korlat és a feszültségek elkerülését szolgálja. Ezért nem szabadna meg­kérdőjelezni. -esi­KÖZMEGELÉGEDÉS NÉLKÜL (Folytatás az 1. oldalról) ígérve az elmúlt száz nap ezt teljes mértékben nem igazolta. A kormány által benyújtott törvénymódosítások és az elfogadott alkotmány nem rög­zíti kielégítően a kisebbségek hely­zetét, nincs biztosítva a reális jog­egyenlőség. így a kormány 100 napi tevékenységével nem vált ki közmegelégedést. ZSELENÁK JÓZSEF (DBP): Azt tartanám normálisnak, ha a kormány maga adna számot, hogy mit sikerült elképzeléseiből megvalósítani. A kormányprogram elfogadásakor hozott határozatok közül többet nem teljesítettek, pedig a határidők már leteltek. A kormány tehát eltért prog­ramjától. Elegendő ha megemlítem a konföderációt, a köztársaságok önálló gazdálkodásának, a költség­vetési hiány fedezésének, a gazda­ság fellendítésének kérdését. Meg­értem, hogy a kormány időszűkében volt és nem voltak egyszerűek a cseh féllel folytatott tárgyalások sem. Komoly szakmai hibának tar­tom azonban, hogy négy hónapig nem voltak miniszterhelyettesek és a központi hivatalok átszervezése is hátráltatta a feladatok megvalósítá­sát. A szubjektív okok közül megem­lítem a szakmai felkészültség hiá­nyát is. A törvény szerint ha a kor­mány eltér programjától ez okot ad­hat bizalmatlansági indítványra az egyes kormánytagokkal szemben. Ennek viszont nem lenne értelme, mert a DSZM és a SZNP olyan erőt képvisel a parlamentben, hogy min­denképpen megtudnák védeni em­bereiket. Cs. E. A. NAGY LÁSZLÓ (MPP): Már az új kormány programja sejtette, hogy fékezni akarják a privatizálást, korlátozni a polgári jogokat és Szlo­vákia nemzetközi elszigeteléséhez vezető politikát kívánnak folytatni. A DSZM gyakorlatilag kikényszerí­tette a föderáció széthullását, a par­lamentben pedig választékosnak nem nevezhető módszerekkel tá­madja az ellenzéki és a magyar pártok képviselőit, s olyan tisztoga­tást végzett az elmúlt 100 nap alatt, amelyre még Husák rezsimje sem merte elszánni magát. Az új kor­mány minden jel szerint egy újabb autoritatív államrend bevezetésére és a demokrácia elnyomására törek­szik. Ezt tanúsítja a nemrégiben el­fogadott szlovák alkotány is, amely erőteljesen korlátozza a nemzeti ki­sebbségek jogait, sőt a nemzeti ki­sebbségeket nyíltan állambomlasztó tényezőnek tekinti. Külföldön is bi­zalmatlanság keletkezett a Szlovák Köztársasággal szemben. Itt csak arra emlékeztetnék, hogy Németor­szág úgy határozott, nem támogatja Szlovákiát az önálló társulási szer­ződések ratifikálása során. Ugyan­akkor növekszik a belső politikai fe­szültség is. (m-n.) LESZ OLAJ A TÉLRE (Folytatás az 1. oldalról) Genfbe való elutazása előtt elutasí­totta Izetbegovic bosnyák elnök azon javaslatát, hogy a téli időszak­ra rendeljenek el tűzszünetet. Ka­radzsics szerint a téli tűzszünet egyet jelentene a háború folytatásá­val, s a szerbek nem fogják leállítani a háborút, amikor Izetbegovic szo­rult helyzetbe kerül, majd pedig fel­újítani, amikor összeszedte magát. Karadzsics azt mondta, hogy ők iga­zi békét és politikai rendezést akarnak. Karadzsics tegnap Genfben talál­kozott a Jugoszlávia-konferencia két társelnökével, Cyrus Vance-szel és lord Owennel, s a béke helyreállítá­sáról tárgyaltak. Vance és Owen tegnap Douglas Hurd brit külügymi­niszterrel, majd pedig Franjo Tudj­man hon/át és Dobrica Csoszics jugoszláv elnökkel is tanácskozott, egy nappal korábban pedig Izetbe­govic bosnyák elnökkel ültek tárgya­lóasztalhoz. Ismét folyik tehát a dip­lomáciai nagyüzem, kérdés, hogy mi lesz az eredmény. Nikola Kolje­vics, Karadzsics helyettese újság­íróknak Genfben azt nyilatkozta, hogy pártja azonnali tűzszünetet szeretne bármiféle tárgyalások előtt. „Meglátják, Karadzsics genfi látoga­tásából valami fontos dolog fog szü­letni" - tette hozzá. Tegnap Genfben találkozott Hor­vátország és az új Jugoszlávia elnö­ke is. Franjo Tudjman és Dobrica Csoszics megegyezett a Prevlaka félsziget demilitarizálásáról. A félszi­geten, a horvát-jugoszláv határon fekszik Dubrovnik kikötő is, amelyet hosszú ideig támadtak a szerb egy­ségek. Ezeket most kivonják onnan. Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár kedden ismertette horvátországi je­lentését; ebben az áll, hogy a szerb félkatonai erők folytatják Horvátor­szágban az etnikai tisztogatásokat azokon a területeken is, amelyeket az ENSZ felügyelete alá helyeztek. A jelentés szerint az UNPROFOR­nak nem sikerült teljes mértékben megvalósítania az ENSZ Horvátor­szágra vonatkozó tervét, főleg ami a menekültek hazatérését illeti. Ha a helyzet nem változik, Horvátor­szágban újabb kiterjedt konfliktusra lehet számítani. Ghali becslései szerint Horvátországban a szerb fél­katonai csoportok létszáma hozzá­vetőleg 16 ezer fő, s ezek aknave­tőkkel és automata fegyverekkel vannak felszerelve. Az úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság vezeté­se megpróbálja rendőri erőkként fel­tüntetni őket, de az UNPROFOR szerint ez nem igaz. Arra kényszerí­tik a nem szerb nemzetiségű lakoso­kat, hogy nyilatkozatokat írjanak alá, amelyekben lemondanak vagyonuk­ról, házukról. Mindez főleg Horvátor­szág keleti részében, Szlavóniában gyakori. A horvátországi Baranyában is rendkívül megnőtt a feszültség, e te­rület szintén a szerbek kezén van, akik nem akarják megengedni a me­nekültek már beindult hazatérését. Csehszlovákia hivatalosan is konzultációkat kért a Biztonsági Ta­nács elnökétől. A felek azt vitatnák meg, miként lehetne enyhíteni azo­kat a gazdasági károkat, amelyek amiatt érték Csehszlovákiát, hogy tiszteletben tartotta az új Jugoszlá­via elleni nemzetközi embargót. Er­ről Štefan Füle, hazánk New York-i ENSZ-missziójának elnöke tájékoz­tatott hozzátéve, hogy e károkat az év végéig 256 millió dollárra (vagy 7 milliárd korona) becsülik. Már több ország, így például Románia, Ma­gyarország, Bulgária és Szlovénia is fordult hasonló kérelemmel a BT­hez. Az ENSZ Alapokmánya lehető­vé teszi a kompenzációt, de diplo­máciai források szerint kétséges, hogy az ENSZ kártérítést fizessen. Az ok nagyon egyszerű: a világszer­vezetnek nincs pénze, anyagi gon­dokkal küszködik. BOS ÜGYÉBEN KOMPROMISSZUM HELYETT ÉSSZERŰ MEGOLDÁST Duray Miklós, az Együttélés elnöke budapesti látogatásáról Pozsonyba érkezve nyilatkozott lapunknak. Mit tart a budapesti tartózkodá­suk legfontosabb eseményének? - Szimbolikusnak is nevezhető, hogy a magyar parlamentben a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvénytervezet vitájának első napján voltunk jelen. Meglepő volt számunkra, hogy a parlamenti pár­tok pozitívan viszonyultak a terve­zethez, kiálltak az autonómia és a kollektív jogok mellett. - Alkalmazható-e ugyanez a tör­vény nálunk is? - Szó szerint nem. Magyarorszá­gon ugyanis más a kisebbségek te­lepülésszerkezete, lélekszáma. A Cseh Köztársaságban inkább el­fogadható, ezért le is fordítottuk cseh nyelvre és átadjuk az ottani politikusoknak. — Tárgyalásaik során szóbakerült a vízmű kérdése is? - Igen, azt javasoltuk tárgyaló­partnereinknek, hogy ne a kompro­misszumot, hanem az ésszerű meg­oldást keressék. Szerintünk csak akkor szabad üzembe helyezni, ha a vizsgálatok újraértékelésekor ki­derül: nem veszélyezteti a környe­zetet. DEÁK TERÉZ PONT KERÜL A VITÁK VEGERE? (Folytatás az 1. oldalról) szóló alkotmánytörvényt módosító javaslatot is, melyet Milan Čič, a szövetségi kormány alelnöke indo­kolt meg. A tulajdonképpen számos pontjában a jelenlegi helyzetet lega­lizáló alkotmánytörvény-módosító javaslat értelmében az eddigi gya­korlattal ellentétben a tagköztársa­ságok a szövetségi szervek engedé­lye nélkül is köthetnek majd kétolda­lú nemzetközi szerződéseket. A ja­vaslat egyik pontja lehetővé teszi, hogy a tagköztársaságok a Cseh­szlovák Állami Bank kettéosztásával létrehozzák a saját jegybankjukat, egy másik pedig minden munka- és bérüggyel, valamint szociálpolitiká­val összefüggő hatáskört a tagköz­társaságokra ruház ét. Az alkot­mánytörvény-módosító javaslat ér­telmében a szovjet mintával szakít­va a jövőben három önnálló ügyész­sége kellene, hogy legyen az or­szágnak, és biztonsági szolgálatot csupán a tagköztársaságok hozhat­nának létre. Az eddigi 12 szövetségi államigazgatási szerv közül csupán öt, a pénzügy-, a külügy-, a védelmi, a belügy- és a gazdasági miniszté­rium maradna meg. Az alkot­mánytörvény-módosító javaslat elfo­gadása esetén több mint 20 szövet­ségi törvény szorul majd mielőbbi változtatásra. A délután folyamán a föderáció megszűnésének módjáról szóló al­kotmánytörvény-javaslatról folyta­tott, tegnapelőtt éjjel félbeszakított vitát folytatták a képviselők. Igor Lenský (DBP) kijelentette, hogy a törvényjavaslatban vázolt négy megszűnési mód nem egyenrangú, a Zdenék Fišera (CSSZSZD) által kedden javasolt módosítás viszont megoldaná ezt a problémát. Zdenék Klanica (BB) szerint a törvényja­vaslat nem garantálja a föderáció nyugodt és civilizált megszűnését. Peter Švec (SZNP) hangsúlyozta, hogy inkább éhezik egy kopár szige­ten, mintsem hogy jóllakott papagáj­ként üldögéljen egy kalitkában, majd az alkotmánytörvény-javaslatot e bi­zonyos kalitka kulcsának nevezte. A Sládek-fél Republikánus Párt kép­viselői, akik kedden Hitlerhez hason­lították, és Václav Havellel együtt hazaárulónak titulálták a cseh kor­mányfőt, tegnap szokatlanul vissza­fogottak voltak. A vitát lezáró felszó­lalásában Milan Čič néhány kedden, illetve tegnap elhangzott felszólalást groteszknek, sértőnek, sőt militáns­nak nevezett, majd hangsúlyozta, hogy az alkotmánytörvény-javaslat megvitatása nem azonos a föderá­ció megszűnésével, és visszautasí­totta azt a többször is elhangzott vélekedést, hogy analóg lenne a müncheni egyezmény aláírásával. A képviselők ma fognak szavazni mindhárom említett törvényjavaslat­ról, így ha minden jól, illetve minden rosszul megy (kinek-kinek a szájíze szerint), ma több hónapok óta húzó­dó vita végére kerülhet pont. (kluka)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom