Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám, szerda

1992. SZEPTEMBER 9. ÚJ SZÓ* HAZAI KÖRKÉP 4 Maugham - Nádas - Szenes: IMÁDOK FÉRJHEZ MENNI zenés vígjáték, a GYŐRI NEMZETI SZÍNHÁZ vendégjátéka a Komáromi Jókai Színházban. Jegyek válthatók a szeptember 11-i, 12-i (este 7 órakor kezdődő) előadásra, valamint a 13-i (délután 3 és este 7 órai) és a 17-i, 18-i és 19-i (este 7 órai) előadásokra a Jókai Színház jegypénztárában (Petőfi u. 1., tel.: 23 23, 48 89, fax: 50 97). ÚP-1589 NEMZETKÖZI KONFERENCIA KASSÁN MÚZEUMHELYZET Kassán 120 évvel ezelőtt nyitottak múzeumot. A jubileum alkalmából a Kelet-szlovákiai Múzeum szoros együttműködésben a Brünni Masaryk Egyetem muzeológiai tanszékével, a Szlovákiai Muzeológiai Szövetség támogatásával, a Cseh és Szlovák Kulturális Minisztériumnak a védnökségével szeptember 9-töl 12-ig Múzeumok útban a XXI. század felé címmel nemzetközi konferenciát rendez Kassán. A konferencia nyitó előadását az Európa Tanács képviseletében Dabid Mardelle tartja. A Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatójától, Ladislav Olexa docenstől és Zbynék Stránskýtól, a brünni Masaryk Egyetem docensétől, a házigazdáktól kérdeztük, milyen céllal rendezik ezt a konferenciát? Ladislav Olexa: - Túltechnizált, élénk és erős társadalmi, politikai, gazdasági változásokat élő világunkban, Európában a múzeumok helyzete is meglehetősen ingataggá vált. Az egyrészt szoros összefüggésben van azokkal a változásokkal, amelyek a posztkommunista országokban bekövetkeztek, másrészt a neoliberalizmus egyre erősödő újabb hullámaival, amelyek - főleg a nyugat-európai országokban - a múzeumokat anyagi önellátásra kényszerítik. Ezen a konferencián választ kell keresnünk arra, hogy a következő évszázadban miként maradhatunk életképesek, miként működhetnek eredményesen a múzeumok, min kellene változtatni és hogyán. Zbynék Stránský: - A konferencián három témakörben hangzanak el szakmai előadások. Elsősorban az a célunk, hogy helyzetfelmérő elemzésekkel mutassanak rá kollégáink a múzeumok jelenlegi helyzetére. Másodsorban azokra a kérdésekre próbálunk meg választ keresni, hogy az európai változások idején milyen feladatokat vállalhatnak a múzeumok. Harmadrészt pedig a múzeumok fejlődési irányvonalait szeretnénk meghatározni. Erről a stockholmi Vinos Sofka, az UNESCO Nemzetközi Muzeológiai Szervezete, az ICON elnökségi tagja tart előadást. - Mit várnak a konferenciától? Ladislav Olexa: - A helyzetfelmérésen túl a múzeumok jövőbeni szerepének meghatározását. Hogy milyen álláspontra jutunk, azt most még nem tudom megmondani, de abban biztos vagyok, hogy a múzeumból nem lenne szabad színházat, cirkuszt csinálni. - Elfogadnak-e valamilyen ajánlásokat a konferencián? Zbynék Stránský: - Konferenciánk záródokumentumában az európai integráció fontossága mellett kívánunk síkra szállni, é,s a múzeumok helyzetével, szerepével kapcsolatosan természetesen megfogalmazunk ajánlásokat, melyeket az Európa Tanácshoz, az UNESCO-hoz és az európai országok kormányaihoz címezünk majd és küldünk el. (szaszák) „A ZENÉS DARABOK VÁROST CSERÉLNEK" A GYŐRI KISFALUDY ÉS A KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ KAPCSOLATÁRÓL A Jókai Színház ez évi műsortervét hirdető plakátjain két darabbal szerepel a Győri Kisfaludy Színház. Aki tehát felnőtt bérletet váltott, hamarosan megnézheti a győri művészek előadásában Maugham-Nádas-Szenes: Imádok férjhez menni című zenés vígjátékát, télen pedig Kálmán Imre világhírű operettjét, a Csárdáskirálynőt. - Hogyan jött létre a két színház között ez a nézők részére bizonyára kedvező kapcsolat? - A választ a Jókai Színház igazgatója, Beke Sándor adta meg: - Meggyőződésünk: napjainkban nagyon fontos, hogy a két ország között működjenek a regionális kapcsolatok. Mi elsősorban ezeket kerestük, s az sem mellékes, hogy a győriek olyan műfajú darabokkal gazdagítják repertoárunkat, amelyeket közönségünk nagyon kedvel, ám ,,művelésük" számunkra anyagilag nagyon nehéz. Történetesen az Imádok férjhez menni, amellyel szeptember 11-től hét előadásban vendégszerepel nálunk a győri színház, élő zenével szólal meg. Úgyszintén a Csárdáskirálynő is. Mi Komáromban nem tudunk ilyen nagy létszámú zenekart működtetni. Ezért a Győrrel kötött kapcsolat hézagpótló: olyan előadásokat cserélünk, amelyek valamit jelentenek a győri színháznak is, nekünk pedig sokat. A prózai előadások iránt sokkal kisebb az érdeklődés, így inkább a zenés darabok cserélnek várost és szeretnénk, ha ez a jövőben is így lenne. Mi is készülünk győri vendégszereplésre. A Padlást visszük, amelyet az ottani színház igazgatója, Korcsmáros György rendezett. Nem titok az sem, hogy e kapcsolat létrehozásában szponzorok, alapítványok segítettek nekünk, s olyanynyira, hogy a vendégjátékon túl még némi anyagi támogatásban is részesítenek berniünket. -Az említett két győri darabot csupán a bérlettulajdonosok láthatják, vagy tartanak bérleten kívüli előadásokat is? - Mi elsősorban bérleteseinknek szeretnénk a kedvükbe járni, hiszen ők a mi állandó nézőink, s így kijár nekik a „csemege". Ugyanakkor . nem szeretnénk kizárni azokat sem, akik nem váltottak bérletet. Számukra két-két előadást tartunk a vígjátékból és a Csárdáskirálynőböl is. Az előadások iránt nagyon nagy az érdeklődés. Komárom környékéről, de messzebbről is jönnek autóbu-' szókkal. A további érdeklődőknek azt tudnám ajánlani, hogy minél előbb jelentkezzenek színházunk szervezési osztályán, hogy helyet és jegyet tudjunk biztosítani nekik a Győri Kisfaludy Színház vendégjátékaira. (sz-t) „A por siet, a kő ráér.. (Prikler László felvétele) KIT SÚJT A JOG? A szövetségi alkotmánybíróság múlt heti pénteki döntésével korrigálta azt a hibát, amelyet a korábbi szövetségi parlament követett el: ráadásul teljesen fölöslegesen. A Szövetségi Gyűlés 1991. december 11-én hagyta jóvá a Büntető Törvénykönyv kiegészítését, miszerint: „Aki oly mozgalmat támogat vagy propagál, amely bizonyíthatóan a polgárok jogainak és szabadságainak elnyomására irányul, avagy nemzetiségi, faji, osztály- vagy vallási gyűlöletet hirdet (mint például a fasizmus vagy a kommunizmus), egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." A zárójelbe tett megjegyzés, mint emlékezetes, nagy vihart kavart. Végül több mint nyolcvan képviselő az alkotmánybírósághoz fordult, amelynek pénteki döntése szerint a zárójelben szereplő szöveg hatályát veszti. Persze, gyakorlati szempontból az alkotmánybíróság határozata éppoly fölösleges, mint az a hiba, amelyet a szövetségi parlament vétett. Hiszen ezt a zárójeles megjegyzést az elmúlt nyolc hónap során egyetlen vádhatóság sem próbálta alkalmazni. Pedig lett volna rá alkalmuk; sőt, a Büntető Perrendtartás 2. §-ának (3) bekezdése szerint az ügyészségnek kötelessége lett volna az osztálygyűlöletét (osztályharcot?) vagy éppenséggel a nemzetiségi gyűlöletet hirdetőkkel szemben vizsgálatot indítani és akár vádat emelni. Akadt ugyanis példa az osztályharc hirdetésére, az „itt mi vagyunk az urak"féle faji felsőbbrendűség kinyilvánítására és nemzetiségi alapon történő vallási gyűlölet szítására is. Mert hogy: egy magyarlakta faluban a magyarul miséző pap - a szlovák nyelv nem tudásával - magát az Úristent sérti; a helyi halottasházat pedig „meggyalázta " a magyar felirattal stb. Mindennek láttán szinte fölösleges volt a Szövetségi Gyűlés tavalyi jogalkotási „ tündöklése", hiszen magát a rendelkezést sem tartják be, nem hogy a zárójeles kitételekre figyelnének. Ami a kitételt illeti: az ráadásul több szempontból is hibás. A világon - feltehetőleg - egyetlen Büntető Törvénykönyv szövegében sem fordul elő zárójelbe tett példálódzás. Főként politikai ideológiákkal kapcsolatban nem. Az viszont meghökkentő, hogy amennyiben a fasizmust említi, hogyan feledkezhet meg a nemzeti szocializmusról, a náci ideológiáról. Mert a kettő nem ugyanaz! A fasizmus Mussolini ideológiája volt, és távolról sem volt annyira brutális, mint a német nemzeti szocializmus. Persze, tudom, az elmúlt évtizedekben azért beszéltek tájainkon Hitlerrel kapcsolatban is fasizmusról, mert a nemzeti szocializmus emlegetésével a szocializmust lejáratták volna. Ezt tudniuk kellett a parlamenti képviselőknek is. Ám, ha ennek ellenére mégis maradtak a negyven éven át pontatlanul használt fasizmus fogalmánál, elismerték egyben a fogalmak változékonyságának tényét. Változékony fogalmakra pedig büntetőjogot építeni nem lehet ott, ahol jogbiztonságra törekednek. Az előbb gyakorlati szempontból fölöslegesnek neveztem az alkotmánybírósági határozatot. Elvi jelentősége viszont tagadhatatlan. Mind a szövetségi, mind a szlovák parlament képviselői ugyanis gyakran mindenhatóknak képzelik magukat. Ez a határozat pedig arra figyelmeztet, hogy fölöttük is áll egy jogi hatalom, amely megítélheti, hogy ez vagy az a jogalkotási tettük mennyiben áll összhangban az általánosan elismert emberi jogi dokumentumokkal. A mindenhatóság érzete jelent meg a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinél is, amikor jóváhagyták a szlovák alkotmányt. Többek között a nemzetközi szerződések kötelező erejét is meg akarják kerülni ezzel az alkotmánnyal, amikor a 11. cikkelyben leszögezik: „Azok az emberi jogokról és alapvető szabadságokról szóló nemzetközi szerződések, amelyeket a Szlovák Köztársaság ratifikált és a törvény által megállapított módon kihirdetett, az SZK törvényeivel szemben előnyt élveznek, feltéve, ha az alkotmányos jogok és szabadságok bővebb terjedelmét szavatolják." A hangsúly tehát elsősorban az alkotmányban rögzített jogokon és szabadságokon van, ezzel szemben csupán másodrendűek a nemzetközi szerződéses kötelezettségek. Ilyen alkotmánybeii rendelkezés fedezékéből a szlovák kormányfő is bátran hivatkozhat arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogait az úgymond független bíróságok bármikor megvédik. A szlovák alkotmányban rögzített jogokat meghaladó nemzetközi szerződések ugyanis nem köteleznék a bíróságokat, hiába is rögzítenék - például - az oktatásügyi és kulturális önkormányzathoz (autonómiához) való jogot. Ezek nem alkotmányos jogok. Az esetleg erről szóló nemzetközi szerződések nem élveznének előnyt. FEKETE MARIAN SZEMBENÉZÉS A gazdaság teljesítőképessége Szlovákiában egyre csökken, nagy a munkanélküliség, s a köztársaság idei költségvetésében augusztus 31 -ével bezárólag 1,9 milliárd koronát tesz ki a hiány, katasztrofális az elsődleges és a másodlagos fizetésképtelenség, és közreadták a lapok a „független közgazdászok" (az ún. NEZES egyes tagjai) jelentését a Hvezdoň Kočtuch akadémikus vezette küldöttségnek a Nemzetközi Valuta Alappal folytatott tárgyalásairól. Mindezek közepette a Szlovák Köztársaság kormánya és annak elnöke ritkán foglalkozik a gazdasági gondokkal, illetve a költségvetésből gazdálkodó területek gondjainak a megoldásával. És ha igen, akkor is minden bajt, hibát, elmaradást az előző kormány nyakába varr, illetve a felelős posztokat eddig betöltő személyek politikai ellehetetlenítésével foglalkozik. Tömeges politikai leszámolások az egészségügyben, kilátásba helyezett bírósági perek a kulturális minisztérium irányítása alá tartozó intézményekben, hivatalokban és a sajtóban. Mellesleg, a kormány és tisztségviselői szerint minden bajok okozója a televízió, a rádió és a nyomtatott sajtó. Kivételt csak a kormánypárti lapok képezhetnek. Olyan rossz a helyzet, hogy a gazdaságban előkészítés alatt álló intézkedések leplezéséhez már ez sem elég. Miközben zajlik a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kettéválása, s a szlovák nemzet nevében a kormánypárt (HZDS) nacionalista és baloldali csatlóspártjai (SNS, SDĽ) más szlovákokat és a Vladimír Mečiar szerint senkit sem - legfeljebb önmagukat - képviselő magyar nemzetiségű honatyákat. Mindez ingyen cirkusz, amihez most már igazából az ingyen kenyér hiányzik. Persze, romlásában ama letűnt római birodalomban a „partem et circenses" (kenyeret és cirkuszi játékokat) gondolatát könnyű volt teljesíteni az uralkodónak, mert ő volt a birodalom, s a birodalom MELYIKÜK TUD KENYERET SÜTNI? nemzeti kisebbségeket korlátozó s lealacsonyító, független alkotmányt fogadnak el a parlamentben, egyre nagyobb a csend az önállóság gazdasági és szociális árának nagysága körül. Annál nagyobb a hangoskodás a politikai ellenzék és a nemzeti ellenségképpé előléptetett szlovákiai magyarság körül. Csupán hetek kérdése, hogy az alkotmány elfogadása után tartott DSZM-tömeggyúlésen Ján Čarnogurskýnak képviselői mandátumáról való lemondását követelő üvöltés - ravasz és ügyes politikai manőverek nyomán a parlamentben - már a demokrácia álruhájában tetszelgő képviselők szájából is felhangozzék majd. Ha a kereszténydemokraták, akkor már a magyarok is követhetik őket, elvégre móresre kell tanítani Európa. Anélkül, hogy erőltetett analógiák vetődnének fel: a birodalom érdekeit veszélyeztető keresztényeket, ha nem is oroszlánok és tigrisek elé vetik majd, azért a DSZM fenyegetéseiben beígért független bíróságok is elégséges félelmet kelthetnek egy alkotmányban is deklarált jogállamban. Mint ahogy a magyarok sem szerveződhetnek és szavazhatnak majd saját kényük és kedvük szerint, hiszen a szlovák szuverenitás felől vizsgálva, minden tettük felülbírálható és elítélhető, ha már az új alkotmány ama 34. paragrafusának 3. bekezdésében ezt oly pontosan megszabták. Egyelőre a Mečiar-kormány esküszik rá, hogy hamarosan kenyeret is oszt majd a népnek, hiszen ígér a Nemzetközi Valuta Alap, ígérnek az USA egyes szövetségi államai, mint ahogy ígér Franciaország. Igaz, ez utóbbi egyelőre csak főkonzulátust, mert a követségei továbbra is Prágában vagy Bécsben lesznek. Hogy mitől ez a nemzetközi óvatosság? Mečiar úrék csak tudják. Figyelmes olvasó, néző és hallgató megállapíthatja, hogy mindaz, amit a Szlovák Köztársaság jelenlegi kormánya a független Szlovákia nemzetközi elismerésére tett ígéretekként kap, csupán a cirkuszi játékok része. Lehetőségek, ameiyekhez számos feltétel, kitétel és tüzetes vizsgálódásra szolgáló próbaidő kapcsolódik. Ennyit a cirkuszi játékokról. A kenyérosztó manőverekhez meg aligha ad dollárhitelt, alacsony kamatlábat és tanácsadókat a Nemzetközi Valuta Alap. Azoknak az uraknak sokkal több kell; ellenőrzött és szabályozott költségvetés, gazdasági struktúraátalakítás, piacgazdaság és jogbiztonság a vállalkozásokhoz. Márpedig jelenleg éppen ezekkel foglalkozik a legkevesebbet a Mečiar-kormány. Helyette magyar és szlovák keresztény képviselőket és az újságírókat, az egészségügy és a kultúra volt vezetőit perekkel terrorizálja. A cirkuszi játékhoz igencsak ért a kormány, de melyik tagja tud kenyeret sütni? DUSZA ISTVÁN