Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-05 / 210. szám, szombat

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJSZÓM 1992. SZEPTEMBER 5. TÍZNAPOS TARGYALASI SZÜN

ET RABIN: NEM KELL NAGY-IZRAEL Washingtonban a közel-keieti békekonferencián résztvevő izraeli és • arab. küldöttségek a tíznapos szünet előtt csütörtökön tartották meg az utolsó tárgyalásokat. A libanoni, szíriai és a palesztin-jordán delegáció tagjai eddig csalódottak az eredmények miatt, ám reményüket fejezték ki, hogy a szünet után Tel Aviv új javaslatokat terjeszt elő. Jicchak Rabin izraeli kormányfő csütörtökön felszólította az izraelieket, hagyják* fel reményüket arra, hogy ellenőrzésük alá vonják a történelmi Palesztina összes bibliai városát. Az utóbbi hetek egyik legélesebb hangvételű nyilatkozatában hangsúlyozta: nemzetének meg kellene szabadulnia attól a szent gondolattól, hogy létrehozza Nagy-Izraelt. A washingtoni tárgyalásokkal összefüggésben e'ngedményekre és kompromisszumokra szólított fel. Az arab vezetők mindezek ellené re csalódottak, úgy vélik, Rabin egyetlen konkrét lépést sem tett, s nem lett rugalmasabb a zsidó állam hozzáállása a béketárgyalásokhoz. „A megbeszéléseken ugyan javult a légkör, ám nem látunk javulást a lényegi kérdésekben" - mondotta Muafak Alaf szíriai küldöttségvezető. Megfigyelők úgy vélték, hogy a kétoldalú tárgyalások két hónapig tartanak majd, ám Izrael a megbeszélések közepén „időt kért", a küldöttség hazautazik, hogy konzultációkat folytasson kormányával. Az arabok pedig abban reménykednek, hogy ezek a zsidó állam eddigi pozí-. ciójának módosítását jelentik majd. CLINTON FONTOS GYŐZELME BUSH LEMARADÁSA VÁLTOZATLAN Bili Clinton demokrata párti elnökjelöltnek csütörtökön sikerült megszereznie a legnagyobb amerikai szakszervezeti központ, az AFL -CIO támogatását. E központ hagyományosan. a Demokrata Párt jelöltjét támogatja, de Clinton esetében mind ez ideig várakozó álláspontra helyezkedett, mivel az arkansasi kormányzó nézetei sok tekintetben eltértek a szakszervezetekétől. Az egyik legvitatottabb pont az észak- és közép-amerikai új szabadkereskedelmi zóna volt. Ez az Egyesült Államokat, Kanadát és Mexikót öleli fel. Míg Bush támogatja ezt az integrációt, a szakszervezetek ellenzik, Clinton pedig nem nyilatkozott róla. Megfigyelők értékelése szerint az AFL-CIO támogatása nagyon fontos lépést jelent a demokrata jelölt Fehér Házba vezető útján. Lényegében ezt támasztja alá a legutóbbi, a csütörtöki felmérés is. Ezt a CNN tévéállomás a US Today napilappal közösen végezte. A felmérés szerint a novemberi elnökválasztáson Busht csak 39 százalék támogatná, Clintont pedig 54 százalék. JAROSZEWICZ-GYILKOSSÁG Ä POLITIKAI INDÍTÉK SEM KIZÁRT Amint a napi hírekből megtudhattuk, szerdán éjszaka Varsóban brutálisan meggyilkolták Piotr Jaroszewicz volt kormányfőt és feleségét, a saját luxusvillájában. Az első hírek nem voltak túl világosak és egyértelműek, s azóta újabbak is napvilágot láttak. Az ügyben tovább folyik a vizsgálat, s az eddigi eredmények szerint a következőt lehet tudni a merényletről. A 83 éves Jaroszewicz és félesége, Alicja Solska holttestét 37 esztendős fiuk, Jan fedezte fel szerdán. Apját a villa emeleti szobájában, egy fotelban találta meg. A nyakán kötélhurok volt, amelyet a tettesek egy fokossal tekertek szorosabbra. Nem bizonyultak tehát igaznak az első állítások, ätnelyek szerint felakasztották őt. Az exkormányfő holttestén brutális kínzás nyomait fedezték fel. A felesége holtteste a fürdőszobában hevert, a kezei össze voltak kötözve. A koponyáján egy lyuk volt, s a rendőrség egyelőre nem adott egyértelmű • választ, hogy lőfegyvertől származik-e, vagy valami súlyos, éles tárgytól. De mivel a holttest mellett több vadászpuska hevert, valószínű, hogy agyonlőtték. A rendőrség megpróbálta rekonstruálni az eseményeket. A feltételezések szerint minimum két ember követte el a tettet, ugyanakkor az épületben nem találtak erőszakos behatolás nyomait. Ezért valószínű, hogy Jaroszewicz maga nyitott ajtót a gyilkosoknak. Volt ugyan nála revolver, de használni már nem tudta, elkábították, lefegyverezték, felvitték az emeletre, majd öntudatra ébresztették és kínozták, hogy árulja el széfjének a számkombinációját. Ami a kétszeres gyilkosság indítékait illeti, az első jelek politikai bűntettre utalnak, de a rablási szándék sem zárható ki. E második változat mellett azonban nem sok tény tanúskodik, ugyanis Jaroszewicznek rengeteg értékes képe volt, köztük egy eredeti Picasso-grafika is - s egyikhez sem nyúltak hozzá. Az aranyékszereket és az ezüst étkészletet szétszórva találták ugyan, de semmi sem hiányzott. Ha a gyilkosok elvittek is valamit, az a rendőrség szerint csupán elrejtett készpénz lehetett. Egyedül a széfet nyitották fel erőszakkal és rabolták ki. Jaroszewicz egyik fia a televízióban azt mondta, hogy a tettesek elsősorban a páncélszekrényben elhelyezett titkos dokumentumok megszerzésére törekedtek. TODOR ZSIVKOV HÉT ÉVET KAPOTT Todor Zsivkov volt boigár pártés állami vezetőt tegnap Szófiában hét évi börtönbüntetésre és 21 millió 150 ezer leva pénzbírságra ítélték. Mivel várható, hogy Zsivkov fellebbezni fog, a bíróság elrendelte, hogy a volt vezetőt továbbra is tartsák házi őrizetben. A bíróság bűnösnek találta Zsivkovot az ellene felhozott vádban, mely szerint túllépte hatáskörét és több milliós kárt okozott az országnak. Egyébként eddig ő az egyedüli keleteurópai kommunista vezető, akit bíróság elé állítottak. A felvétel tanúsága szerint Zsivkov magába roskadva hallgatta az ítéletet. GRIBKOV TÁBORNOK SZERINT A HADSEREG HALLGAT JELCINRE Anatolij Gribkov tábornok, aki az egykori Varsói Szerződés vezérkari főnöke volt, a Der Tagesspiegel című berlini lapnak adott interjújában hangsúlyozta: az új orosz fegyveres erők teljes mértékben lojálisak, és szóról szóra teljesítik főparancsnokuk, Borisz Jelcin utasításait. Azt fejtegette, a katonák ilyen magatartása annak köszönhető, hogy Jelcinnek sokkal jobb viszonya van hozzájuk, mint Gorbacsovnak volt. Gribkov szerint a Szovjetunió széteséséért elsősorban Gorbacsov, Jakovlev, Sevardnadze és más, e körhöz tartozó személyiségek a felelősek. Gorbacsov volt az, aki ezt az „egykor gazdag és hatalmas országot és népét nyomorba döntötte". A hadsereg és a tavaly augusztusi puccskísérlet kapcsolatáról szólva kijelentette: a fegyveres erök kezdetben semlegesek voltak, később pedig szembehelyezkedtek a puccsistákkal. Az idézett lap a Gribkov szavaihoz és az orosz hadsereg jelenlegi feladataihoz fűzött kommentárjában megjegyezte, valószínű, hogy tovább élnek a régi kommunista struktúrák, és a hadsereg a FÁK egyes térségeiben önálló erőként lép fel. Ez a balti államókra is vonatkozik. Gribkov szerint ugyanis azért húzódik az orosz csapatok kivonása Litvániából, Lettországból és Észtországból, mert a balti államok kormányai „merev álláspontra helyezkedtek". LENGYELORSZÁGBAN IS LUSZTRÁLNINEHÉZ A lengyel parlament tegnap szoros szótöbbséggel (11 szavazattal) elvetette azt a határozati javaslatot, amely szerint a belügyminiszternek minden parlamenti képviselő számára hozzáférhetővé kellett volna tennie a személyéről szóló archívumi adatokat az 1944-1989-es időszakból. Andrzej Milczanowski, a belügyi tárca vezetője még a szavazás előtt jogellenesnek minősítette a határozati javaslatot. Előre közölte, abban az esetben, ha elfogadnák azt, nem tudná teljesíteni, mert ellentétes volna az államtitokról szóló érvényes törvénnyel, s ily módon őt büntethetné a bíróság. Ezen felül, ha minden képviselő beletekinthetne az anyagokba, azzal harmadik személyek jogai károsulhatnának. A szejm ma is folytatja ülését, hat lusztrációs és debolsevizációs törvény tervezetét vitatják meg. Ezek feladata lenne eltávolítani a közéletből az egykori titkosrendőrség ügynökeit és a kommunista funkcionáriusokat. Valószínű, hogy a lengyel baloldali pártok, főleg a posztkommunista párt ellenük fog szavazni. KÖZÖS EURÓPA FRANCIAORSZÁGON ALL VAGY BUKIK Tulajdonképpen nem kellene, hogy problémát jelentsen a franciáknak a válaszadás az európai uniót megteremtő maastrichti szerződés ratifikálásáról szóló szeptember 20-i népszavazáson, hiszen az összes befolyásos kormánypárti és ellenzéki politikus napok óta másról sem kántál, mint Maastricht fontosságáról. Van, aki fenyegetőzik, mint Jacques Delors, az Európai Közösségek bizottságának elnöke, aki „lemond, ha Franciaország megakadályozza a gazdasági, pólitikai és valutaunió létrehozását". Van, aki városról városra járva nagygyűléseken toboroz embereket a maastrichti táborba. Úgy, mint Elisabeth Guigou, az európai ügyekért felelős miniszter, aki még arra is vállalkozott az ügy'érdekében, hogy reklámdalokat énekeljen. Maastricht mellett sorakozott fel a gaulle-ista Jacques Chirac, és Giscard d'Estaing exelnök is. Most az egyszer hajlandók voltak, úgymond, koalícióra lépni Bérégovoy szocialista párti kormányfővel, sőt a legnagyobb riválissal, Francois Mitterrand elnökkel is. Mind egybehangzóan vallják: Franciaország csakis a közös Európában játszhat továbbra is fontos szerepet, így tud majd ellenállni a világban az amerikai és a japán konkurenciának. Csupán a szélsőségesek, a kommunisták, a Le Pen-féle nacionalisták, néhány konzervatív exminiszter, no meg a buktatásért vérig sértődött Chevénement egykori hadügyminiszter hergeli a népet Európa ellen. És mégis, a franciák bizalmatlanok - derül ki a sorozatban végrehajtott közvélemény-kutatásokból. A polgároknak csak az 53 százaléka támogatja a közös Európa gondolatát, 47 százalékuk viszont egyenesen utálja a szerződést, s azt, amit magával hoz. Az ismeretlent, a változást, amely, mint vélik, szabad utat enged a menekültáradatnak, a munkanélküliségnek. De mi lesz akkor, ha Franciaország nemet mond? Maastricht meghal, Nyugat-Európa sokkos állapotba kerül, majd bizonyos időre teljesen megbénul. Veszélybe kerülhet az együttműködés minden területen, s ezzel lényegében az 1993. januárjára tervezett szabadpiac is, nem beszélve a további integrációs folyamatról. Ám ami még rosszabb: a francia „non" után egy újabb nacionalista hullám zúdulhat Európára, ezúttal a nyugati partok felől. Hogy ez a veszély valóban fennáll, már a Mitterrand elnök és vendége, Kohl kancellár csütörtök esti tévéoffenzívája kapcsán elhangzott kijelentés is bizonyítja: „Ugyan miért avatkozik be Kohl a grandé nation ügyeibe, hiszen Franciaország még nem német tartomány..." Nos, Maastrichttal kapcsolatban épp Németország került a viták középpontjába. Az érdekes az, hogy a szerződés ellenzői és támogatói egyaránt a német befolyástól tartanak, igaz, különbözőképpen érvelnek. Az utóbbiak szerint Párizs és Bonn válása félelmetes jövőhöz vezethet, hiszen az új óriás törvényszerűen vezető pozícióba jutna, erős márkájával - amit Helmut Kohl most hajlandó feladni egyedül uralná a kontinenst, Franciaország pedig teljesen elszigetelődne. Ezzel szemben az ellenzők úgy vélik, hogy mivel a közös Európában majd Németország veszi át a menedzser szerepét, a franciák képtelenek lesznek önálló döntéseket hozni. Kohl vendégszereplésével akarta eloszlatni ezeket az aggodalmakat, s egyben tisztázni Németország jövőbeni pozícióját, a „franciák, olaszok, spanyolok, britek, németek... közös Európájában". Bár nem mondta ki, de nyilvánvaló: volt egy másik célja is, az, hogy egy kicsit megtámogassa Mitterrand elnököt. Neki bizony szüksége van a reklámra, kampányra, s az ésszerű érvelésekre, hiszen Franciaországban épp Mitterrand népszerűtlensége jelenti talán a legnagyobb veszélyt az általa propagált maastrichti szerződésre. Félő ugyanis, az elnököt elutasító polgárok majd a népszavazáson kívánják rendezni számlájukat, megfeledkezve arról, hogy valójában Európa jövőjéről hivatottak dönteni. URBÁN GABRIELLA NÉHÁNY SORBAN Ö

rményország és Azerbajdzsán elnökeinek megbízottai csütörtökön a határmenti Kajan-Avan faluban aláírták a tűzszünet betartásáról szóló jegyzökönyvet, amely megerősíti és bővíti a külügyminiszterek fegyvernyugvási megállapodását. A tűzszünetnek szeptember 15-én kellene érvénybe lépnie. G

enfben az ENSZ leszerelési konferenciájának résztvevői csütörtökön jóváhagyták a vegyi fegyverek használatának, raktározásának és gyártásának betiltásáról szóló szerződés tervezetét. Továbbra is viták vannak azonban a konferencia évzáró jelentése szövegének jóváhagyása körül - tájékoztatott a leszerelési értekezlet szóvivője. Elmondta azt is, a résztvevők egyetértettek azzal, hogy a leszerelési szerződést az ENSZ-közgyűlés elé terjesztik, amely 1993 elején megvitatja a dokumentumot. B

orisz Jelcin orosz elnök tegnap a Kremlben fogadta Butrosz Ghali ENSZ-főtitkárt, aki négynapos hivatalos látogatásra érkezett Moszkvába. Látogatását megelőzően Vlagyimir Petrovszkij, a világszervezet főtitkárának helyettese hangsúlyozta: Oroszország jelenlegi szerepét az ENSZ-ben senki sem vonhatja kétségbe. Az ország a Biztonsági tanács állandó tagja, ám nemcsak ennek köszönhetően játszik kulcsfontosságú szerepet számos válságterületen. T

egnap reggel befejezte lengyelországi látogatását és hazautazott Josef Zieleniec, a Cseh Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak minisztere. Varsói tárgyalásai során a miniszter tájékoztatta a lengyel vezetőket, mindenekelőtt Hanna Suchocka kormányfőt és Krzysztof Skubiszewski külügyminisztert a két új állam létrehozásának folyamatáról. Ugyancsak megbeszéléseket folytatott a cseh-lengyel kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a visegrádi hármak keretében a szabadkereskedelmi övezet létrehozásának meggyorsításáról. J

örgen Holst norvég külügyminiszter után valószínűleg a NATO jelenlegi főtitkára lesz a második jelölt erre a tisztségre - tájékoztatott csütörtökön a NATO brüsszeli központjához közelálló forrás. Manfred Wörner mostani ötéves megbízatási ideje 1993 közepén jár le. Az említett forrás arról is tájékoztatott, hogy Wörner volt német védelmi miniszter az Észak-atlanti Szövetség több tagjának támogatását élvezi. Elsősorban azokét, akik Holstot nem tartják alkalmas jelöltnek a NATO főtitkári posztjára. —ütörtökön közölte az Afrikai vb Nemzeti Kongresszus (ANC): nem lát okot arra, hogy a pretoriai kabinettel felújítsa a tárgyalásokat, mert Frederik de Klerk elnök kormánya eddig nem tett semmilyen intézkedéseket az erőszak megfékezésére. Tiltakozásul az ellen, hogy a kormány nem hajlandó teljesíteni az ANC követeléseit, nem tudja garantálni a néger elővárosok lakóinak biztonságát és nem hajlandó szabadon engedni a politikai foglyokat, a kongresszus úgy döntött, folytatja tiltakozó akcióit. U

krajnában csütörtökön este befejeződött az általános sztrájk, amely két napig teljesen megbénította a vasúti és a légi közlekedést. Az ukrán televízióban -ezt a sztrájkbizottság képviselői közölték. A bizottság ugyanakkor követeli, hogy a kormány folytassa a tárgyalásokat a bértarifa-szerződés aláírásáról és a további követelések teljesítéséről. Többek között a bányászok, vasúti alkalmazottak és a polgári repülést biztosító dolgozók munkahetének lerövidítéséről van szó. A

ugusztusban a német határőrök rekordot állítottak fel, ugyanis mintegy 5000 olyan személyt tartóztattak le, akik illegálisan próbáltak Csehszlovákiából, illetve Lengyelországból Németországba jutni. Szászország ós Csehország határán 1550 embert tartóztattak fel. A német hatóságok ugyanakkor abból indulnak ki, hogy csak minden tizedik határsértő kerül a határőrök kezére. A legtöbb menekült pomániából és Bulgáriából érkezik.