Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-23 / 225. szám, szerda

1992. SZEPTEMBER 23 ÚJ SZÓ; HAZAI KÖRKÉP 4 NYÍLT LEVEL a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányához Sajnálattal állapítjuk meg azt a tényt, hogy a szocializmus nagy sztalinista építménye és a termé­szetre, illetve az emberekre tekin­tettel nem levő technokrata gon­dolkodás emlékmüve - a bősi víz­erőmű - befejezés előtt áll, még­hozzá a legrosszabb tormájában, az űn. ideiglenes megoldással, amely a Dunának a Szlovák Köz­társaság területén történő elre­kesztésével számol, s így a határt jelentő fősodort elvezeti az üzem­vízcsatorna mesterséges med­rébe. Felszólítjuk önöket, hogy hala­déktalanul tekintsenek el minden egyoldalú lépéstől, beleszámítva a folyó elterelését, és azonnal kezdjék meg a komoly csehszlo­vák-magyar tárgyalásokat a nem­zetközi szakmai nyilvánosság be­vonásával a vízi erömü további sorsáról. Ezen tárgyalások alapjának te­kintjük a szlovák természetvédők megoldási javaslatait, amelyeket a „Duna-story" című 1988. 9. 27­én közreadott felhívásban fogal­maztak meg, a CSSZTA Biológiai Társasága Ökológiai Szekciójá­nak 1988.11.14-én kelt álláspont­jával összhangban. Ezt a kommu­nista rezsim ellenállása és rep­ressziói ellenére is több tízezer állampolgár támogatta a magyar térmészetvédök hasonló javasla­taival együtt. Az önök Bőssel kapcsolatos ál­láspontját kulcsfontosságúnak tartjuk, mivel a természet és az emberek iránti közömbösség minden politikai totalitás jellem­zője. (A 21 aláíró között mozgalmak, pártok, társadalmi szervezetek és alapítványok vannak.) ADÓCSALÓK-RENDŐRI KÍSÉRETTEL PRÁGÁBA TARTOTT A CAMEL-SZÁLLÍTMÁNY A Csehszlovák Sajtóiroda jelenté­se szerint a múlt hét végén a prágai rendőrség letartóztatott 15 személyt, akik egy Camel cigarettával felpakolt kamiont kísértek. A 12 milliós rako­mány végállomása Lengyelország lett volna, így az áruért nem kellett adót fizetni. Ám kiderült, hogy a le­leplezett üzletemberek az amerikai „koporsószögeken" Prágában szándékoztak túladni és ezzel az egyszerű trükkel több milliós jövede­lemhez akartak jutni. A dolog pikan­tériájához tartozik, hogy a letartózta­tottak közt két felfegyverzett pozso­nyi bűnügyi nyomozó is volt, akiknél több kitöltetlen forgalmi engedélyt is találtak. A kihallgatás és a jegyzőkönyv felvétele után a két rendőrt szaba­don bocsátották. Nézzük, hogyan vélekedik beosztottjainak ballépésé­ről Angyal Imre alezredes, Pozsony rendőrparancsnoka. - Jómagam a sajnálatos esetről először a rádió reggeli híreiből sze­reztem tudomást. A prágai kollégák­tól, illetve a cseh belügyminisztérium illetékes szerveitől igyekeztem infor­mációkat szerezni. A hír másolatát végül faxon a Csehszlovák Sajtóiro­dától kaptam meg. Megtudtam, hogy az eset Prűhonicén történt. Később a prágai bűnügyi rendőrségtől már néhány részletet is megtudtam. Ki­derült, a két rendőr nem a bűnügyi, hanem a 'közlekedésrendészet dol­gozója. Egyikük szabadnapos volt, másikuk szabadságát töltötte. Az utóbbi szolgálati fegyvert viselt, de ez nem szabálytalan. A vizsgálat nem ért véget, az eredményről tájé­koztatni fogjuk a közvéleményt. -ov­A PlLZENI SKODANAK KET HETE VAN A HELYZETELEMZÉSRE KINEK KÉNYSZERPIHENŐ, KINEK ÚTILAPU Hétfőn estére ért véget Prágában a pilzeni Škoda Rt. vezetésének, a vállalati szakszervezet képviselői­nek Vladimír Dlouhýval, a cseh ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi mi­niszterrel folytatott tárgyalása. A részvénytársaság igazgatótaná­csa azzal számol, hogy ez év októ­berében 1276 dolgozójuk kap fel­mondást, további 2000 alkalmazott esetében pedig az ún. irányított le­állás jön számításba, vagyis az ebbe a csoportba kerüjők később vissza­térhetnek munkahelyükre. A tárgya­lást követően a miniszter még el­mondotta a sajtó képviselőinek, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben újabb elbocsátások­ra kerül sor. A Škoda vezetősége egyébként feladatul kapta, hogy két héten belül készítse el a vállalat helyzetelemzé­sét, melynek mindenekelőtt a leépí­tési programokat és a távlati elkép­zeléseket kell tartalmaznia. A mi­niszter és Ladislav Novotný, a rész­vénytársaság vezérigazgatója meg­egyezett abban, hogy felkészülnek egy, a bankokkal folytatandó tárgya­lásra, melynek keretében az esedé­kes törlesztések elhalasztásának le­hetőségeit vizsgálnák. Vladimír Dlouhý kijelentette azt is, hogy amennyiben a megadott határ­időre nem készül el a kért elemzés, a jelenlegi vezetésnek bizonyos sze­mélycserékkel kell számolnia. To­vábbá kizárta annak a lehetőségét, hogy az állami költségvetésből térí­tenék meg a Škoda adósságállomá­nyának egy részét. LÖFFLER-MÚZEUM LESZ KASSÁN Klára asszony, Löffler Béla szobrászművész özvegye 8,5 millió koronát ajándékozott Kassa belvárosának felújítására, szépítésére. Süli János, az óváros polgármestere szerint a művész házát múzeummá alakítják át, hogy a város híres szülöttének alkotásait, műgyűjteményét bárki megtekinthesse. AZ ÚJ SZÓ NYÁR VEGI VERSENYE Lapunk augusztus 31 -én több értekes díjat ígérő nyár végi versenyt s indított. Társrendezőink ff: j támogató ink: a MALÉV prágai Kirendelt­sége. a prágai Magyar Kultúra, a pozsonyi Magyar Kulturális Központ, az IBUSZ pozsonyi irodája és a dunaszordahelyi DunaKo. Versenyünk többfordulós. Az Önök feladata az lesz, hogy a ver- i senykérdésekre adott feleleteikot a közölt szelvényekkel együtt, fordulónkén! egy-egy; illlill&pöri, vagy az utolsó kör kérdéseinek megjelentse után, azaz valamennyi szelvenyt es választ egyszerre, egy névvel és pontos címmel jelölt levélpapíron i tehát a szobán forgo adatokat nemcsak a borítékon. feltüntetve!) az ÚJ SZÓ címéi e beküldeni szíveskedjenek! Címünk: ÚJ SZÓ szerkesztősége; Pribi­nova 25; 819 15 Bratislava. A versenyt zaro sorsolást a pozsonyi Magyar Kulturális Központ­ban, közjegyző es a társrendezők kópviseloirio< jelenlétében, az utolsó fordulo kérdéseinek megjelenese után számított 15 napon beiül tartjuk. N VÁR VfC.1 VrRSKNtV^ OL'AÍ Fodij: egy hetvoqi.' Ruícelonabun 2 személy löszére (a MALÉV es az ŰJ SZO közös díja) Az IBUSZ dija: négynapos magyarországi kirándulás; 2 személy " részére s? v'-. V A prágai Magyar Kultúra dija: szabadon választott árukollekció 5 ezer korona értékben A pozsonyi Magyar Kulturális Központ díja: egy hétvége Buda­pesten: 2 személy részere, színház- es hangverseny-láto­gatással A DunaKo díja: egyhetes családi üdülés az Alacsony-Tátrában. AZ V. FORDULÓ KÉRDÉSEI: 1. Létezett-e a hatvanas évek elején menetrendszerű legijárat Poprád és Budapest között: a) igen; b) nem? 2. A MALÉV 1991-ben összesen 18 355 járatot indított a világ számos országaim. Ezeken a járatokon egymilliónál több vagy kevesebb uta«. L-t < üott-e tavaly? JÓ KIFOGÁS? HÁNY HAJÓ KÖZLEKEDHET MAJD A DUNA-RAJNA-MAJNA CSATORNÁN Még nincs végleges döntés arról, hogy a Muflon 2-es vagy a Muf­lon 5-ös vontatóhajóját küldi a Csehszlovák Dunahajózási Vállalat a Duna-Rajna-Majna csatorna pénteki megnyitójára. A vállalat vezetői­nek jelenleg mégis más miatt fáj a fejük. Éspedig amiatt, hogy még mindig bizonytalan, mikortól közlekedhetnek rendszeresen hajóik a csatornán és a Rajnán. A dunai hajóskapitányok közül eddig hárman tették le a szigorú helyismereti vizsgát, s további há­rom szlovákiai kapitánynak van esé­lye a hajózási engedély megszerzé­sére - tájékoztatott Pavel Šesták mérnök, a vállalat igazgatóhelyette­se, akitől azt is megtudtam, hogy megfelelő méretű hajójuk vagy tíz lenne, csupán engedélyeztetésük tűnik nehéz diónak. A részleteket Juraj Pavelek mérnök, vezérigazga­tó így foglalta össze: - A minap Düsseldorfban sikerült rábeszélnünk a német felügyelőket, hogy jöjjenek le néhány napra Po­zsonyba, s itt teszteljék le hajóinkat. Nézzék meg mit kellene módosítani rajtuk, mi hiányzik a német előírások által megszabott kötelező felszere­lésükből. A németek csupán azt szabták feltételül, hogy a Dunai Álla­mi Folyamigazgatóság - amely Szlovákiában a szlovákiai hajók számára engedélyezi a dunai közle­kedést - adja írásban: nincs kifogá­suk az ellen, hogy a német felügye­lők csehszlovák területen ellenőriz­zék a csehszlovák hajókat. A hajók letesztelése még nem jelenti auto­matikusan a hajózási engedély ki­adását is - szögezte le nyomatéko­san a vezérigazgató. Mint később kiderült ez az a pont, amely a vita tárgyát képezi a hajózási vállalat és a folyamigazgatóság között. Karol Anda mérnök, a Dunai Álla­mi Folyamigazgatóság első embere arról próbált meggyőzni, hogy nekik bizony nem áll módjukban az ilyen írásos beleegyezés kiadása. Hogy jobban megértsem álláspontját a kö­vetkező példát hozta fel: az egyik ország közúti ellenőrei nem mehet­nek a másik országba, hogy ott forgalmi engedély kiadása céljából minősítsék a behozatalra szánt gép­kocsikat. Azt azonban ő is elismerte: senki sem gátolhatja meg, hogy a műszaki felügyelők a gyártó vagy a forgalmazó kérésére magánem­berként megtekintsék és nem hiva­talosan minősítsék is azt a járművet, amely futni fog útjainkon. Az igazga­tó azzal zárta a beszélgetést, hogy a Rajnára és a csatornára csak a német hatóságok adhatnak enge­délyt, s hogy ez a többi Duna menti országnak is gondot jelent, és a kér­dés már állítólag a Duna-bizottság előtt van. A hajózási vállalat illetékesei úgy látszik jól ismerik ezt a választ, mert csak annyit fűztek hozzá kommentár helyett: jó kifogás. Juraj Pavelek meg van győződve arról, hogy az ilyen írásos beleegyezés nem ütkö­zik semmilyen törvénybe, s hogy a folyamigazgatóság jóindulatán múlik az egész. Azt mondta, nem tud belenyugodni abba, hogy több százezer koronát dobjanak ki az ablakon azzal, hogy üres hajókkal felhajóznak Németországba, ahol a járműveket letesztelik. Majd visz­szahajóznak, hogy az észlelt hiá­nyosságokat eltávolítsák. A vezér­igazgató eltökélt szándéka, hogy a közlekedési minisztériumhoz fo­lyamodik orvoslásért. Az eddigiekből úgy tűnik, a két vállalat közti vita egyhamar nem zá­rul le. (gágyor) A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 9008/91 Katyi Sándor, 1904. 11.4., meghalt, Jeszte (Moszkva) 9009/91 Koleszár Béla, 1923. 17., Tornaija (Kisinyov) 9195/91 Krasuľa Jozef, 1910. 3. 27., meghalt, Vranov nad Topľou (Dombasz) 9204/91 Kolcun Jozef, 1913. 8. 9., Raslavice (Dombasz) 9205/91 Koreň Vojtech, 1909. 12. 2., Deresk (Kisinyov) 9207/91 Kocsis Ferenc, 1906. 12. 2., Somodi (Kaukázus) 8321/91 Kuczman Jozef, 1909. 3. 3., Nyitra (Rosztov) 9352/91 Krivačka Tomáš, 1924. 5. 29., Hruštín (Karaganda) 9435/91 Kajos Dezső, 1929. 12. 23., Galánta (Krasznodar) 9437/91 Kristín Alexander, 1922. 9. 10., Kelenye (Ukrajna) 9519/91 Kováč Jozef, 1916. 1. 5., Maťovské Vojkovce 27 (Orzsenikidze) 9523/91 Kolláth Mihály, 1923. 5. 20., Nagylég (Krasznoural) (folytatjuk) AHOGY ÉN LÁTOM MEGSZOKUNK? MEGSZÖKÜNK? Mit mondjak, bánatomban nem kaptam síró­görcsöt, amikor a rádió bejelentette, hogy Dušan Slobodník már „csak" kulturális miniszter. A múlt héten leadta oktatásügyi miniszteri tisztségét, és már tudjuk is, ki ül az oktatásügyi bársonyszék­ben. A neve: Matúš Kučera. Professzor. Történe­lemtudós. A Nagymorva Birodalom specialistája. A múlt hét szombatján bemutatkozó vezércik­ket írt az új miniszter a Národná obrodába, és lelkemre mondom, hogy egy mondatára vissza­gondolva mindig ecetté válik a számban a bor, amit afölötti örömömben iszom, hogy már ném Dušan Slobodník a szlovákiai iskolaügy irányí­tója. Hát ez a mi formánk, valahányszor életünk jobbra fordulásában reménykedünk. íme a borecetesítő mondat: „Azok számára pedig, akik minden új lépést bomlasztanak, van egy másik út is: a képükre formálandó társadal­mat más országban kell felépíteniük". így a vadonatúj miniszter receptje 1992 szep­temberében a máshogy gondolkodók számára. Akárhogy is elemzem a mondatot, csak egyféle­képpen tudom értelmezni: A pozitív Szlovákia­kép kialakítására ösztönző kormány iskolaügyi minisztere azt ajánlja, hogy akinek nem tetszik az éppen kialakulóban levő politikai stílus, annak fel is út, le is út, az mehet emigrációba. Az idézett mondat után van még egy. A gyen­gébbek kedvéért. Történészprofesszori kiegészí­tésként: „Mindig is így volt ez a történelem folyamán". Ha van stílusérzéke Kučera miniszternek, ak­kor hivatalból tüstént elrendeli, hogy minisztériu­mi dolgozószobájából, a pedagógia összes szlo­vákiai műhelyéből és valamennyi iskolából akasszák le a falról a népek tanítójának összes portréját, illetve távolítsák el Komenský Ámos János valamennyi szobrát. Ugyanis előfordulhat, hogy csoda történik, és az arcképei tiltakozásul és csörömpölve mind a földre hullanak, a szobrai pedig emigrációba vonulnak. Szépen, libasorban. Hollandiába. Apropo: emigráció. De hiszen Komenský is emigráns volt. Ilyen minőségben is halt meg Hollandiában. Most már nem is csodálkozom, hogy Matúš Kučera professzor éppen a Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalomba lépett be és így lett minisz­ter. Erre a mozgalomra az jellemző, hogy min­denre van valamilyen egyszerű megoldása. Van a munkanélküliségre, a keleti piacok elveszítésé­re, az ország kettéválasztására, az acéltúlterme­lési válság kezelésére, és a filozófiaprofesszorok gyorstalpaló kiképzésére. Kučera professzor nyil­ván a máshogy gondolkozóktól való egyszerű megszabadulás, az emigrációba küldés specia­listája. A professzort nyilván a közelmúlt problémái­nak emigráltatással való megoldásai ihlették meg. Hiszen 1948-ban, a februári győzelmet követően 60 ezer máshogy gondolkodótól szaba­dult meg az ország. Nem egészen 2 év alatt. Az 1950-1968-as időszakban 255 ezer személy tartotta úgy, hogy jobb lesz emigrálni. És az 1968-as testvéri segítséget követően is 250 ezer csehszlovákiai lakos tette meg, amire most isko­laügyi miniszterünk a kormánytól eltérően gon­dolkodókat ösztönzi. Sem 1948 körül, sem az 50­es években, sem 1968 után nem a söpredék távozott az országból, hanem azok, akik nem­csak hogy nem értettek egyet a rezsimmel, hanem mertek is új életet kezdeni. Mérnökök, diplomaták, újságírók, művészek, tudósok. A szocializmus első időszakában szögesdrót­tal védelmezték a rendszert a nyugatról ideáram­ló idegenek, szegény francia, angol, amerikai és svéd emigrálni kívánkozók elöl. Az már a fejlett szocializmus vívmánya volt, hogy a kényelmet­lenné vált máshogy, gondolkozóknak azt mondta Gustáv Husák: Ha nem tetszik a.rendszer, fel is út, le is út, mehettek Nyugatra. Talán Gustáv Husáktól tanulta Matúš Kučera professzor a minap általa ajánlott módszert. így stílusos lenne, ha az iskolaügyi Komenský-port­rékat és szobrokat néhai elnökünk képmásaival pótolná. Tűnődöm. Mert én is máshogy gondolkodó vagyok. Emigráljak? Nem teszem, mint ahogy a korábbi 20 év alatt sem tettem, pedig számta­lanszor lett volna rá okom. Inkább továbbra is harcolok a pozitív Szlovákia-kép kialakításáért. Máshogy gondolkodva. TÓTH MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom