Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-22 / 224. szám, kedd
1992. SZEPTEMBER 22. ÚJ szói HÍREK-VÉLEMÉNYEK 2 CSAK SZIMBOLIKUS AJÁNLAT VOLT A SZABADKERESKEDELMI ÖVEZET Az adott, pillanatban nem tartja kidolgozottnak a George Bush által a közép-európai szabadkereskedelmi övezetekre tett javaslatot Václav Klaus cseh miniszterelnök. Mindezt szimbolikus gesztusnak tartja, amelyről részleteket nem sikerült megtudnia Washingtonban sem. Az utóbbi hetekben Václav Klaus szerint kétségek támadtak afelől, hogy az európai nemzetek igazán kívánják-e a maastrichti egyezményeket. A bekövetkezett nemzetközi pénzügyi válság is jelzi, hogy az egységes európai pénznem létrehozására tett minden erőszakos kísérlet kárhozatra van ítélve, mivel az Európai Közösségekhez tartozó országok gazdasági helyzete igencsak különböző. A franciaországi népszavazás eredményével összefüggésben megjegyezte, hogy a szoros eredmény is jelzi a döntések vitathatóságát. NYUGTALANKODIK A DEMOKRATA PÁRT Az átvilágítási törvényt ignoráló szlovák kormány álláspontja nyugtalanítja a Demokrata Pártot. E törvény hatálytalanítása aktivizálhatná a régi rend kiszolgálóit és törvénytelen átvilágításokat eredményezne, jvan Brndiar, a párt alelnöke szerint hasznos lenne az ún. C kategória (jelölt és bizalmas) megítélésének adminisztratív menetét érintő rész novellizálása. MÓDOSULÓ PARLAMENTI NAPIREND (Folytatás az 1. oldalról) illetve a föderáció vagyonának elosztásáról szóló törvényjavaslat. A kamarák elnöksége nem volt képes megegyezni e pontok napirendre tűzéséről. Úgy tűnik, államjogi kérdésekben szinte áthidalhatatlan szakadék keletkezett a kormánypártok és az ellenzék közt. A múlt hét végén Vladimír Mečiar, a DSZM elnöke, szlovák kormányfő egy rádiónyilatkozatában kilátásba helyezte: ha az ellenzék nem teszi lehetővé a föderáció megszüntetésére vonatkozó törvényeknek napirendre tűzését, a DSZM felszólítja képviselőit, vonuljanak ki az ülésről, s hasonló lépésre kívánja ösztönözni partnerét, a Polgári Demokrata Pártot is. Úgy tűnik, az ellenzék számára elfogadhatatlanok a föderáció szétválásának módozatai. A kormánypártok viszont úgy vélik, a szétválás alkotmányos és ellenőrzött formája e törvényjavaslatok elfogadásától függ. A két kamara elnöksége tegnap jóváhagyta a 4. együttes ülés napirendjavaslatát, s ezen már nem szerepelnek az említett „rázós" törvényjavaslatok. A Szövetségi Gyűlés Elnökségének tegnapi ülésén egyebek közt jóváhagyták a szövetségi kormánynak az év hátralevő részére kidolgozott törvény-előkészítési munkatervét. A munkaterv középpontjában a föderáció megszüntetésével kapcsolatos jogszabályok s egyes szövetségi szervek és intézmények megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatok állnak. Időhiány miatt a kormány ezeket a javaslatokat gyorsított eljárással szeretné elfogadtatni a parlamenttel, azaz mindjárt a cikkelyekre tagolt változatot terjeszti a honatyák elé. (sm) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. SZEPTEMBER 22-ÉN Pénznem Eladási árfolyam t egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 47,54 48,38 Francia frank 5,47 5,55 Németmárka 18,70 18,97 Olasz líra (1000) 22,18 22,56 Osztrák schilling 2,67 2,70 Svájci frank 21,27 21,59 USA-dollár 27,86 28,28 A SZOCIALISTA INTERNACIONÁLE: NÉPSZAVAZÁS DÖNTSÖN (Munkatársunktól) - Az újságírók nagyobb érdeklődését várta a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatójára,, amelyen Jaroslav Volf alelnök és Ján Sekaj, a külföldi kapcsolatokkal megbízott titkár a Szocialista Internacionálé múlt heti berlini kongreszszusának eredményeit ismertette. Jaroslav Volf hangsúlyozta, hogy az ENSZ után a Szocialista Internacionálé közel 90 tagszervezetével a világ legnagyobb nemzetközi politikai tömörülése. Magáért beszél az a tény is, hogy a kongresszuson több nyugat-európai ország kormányfője, sok világszerte ismert politikus vett részt. Az 1951 -ben alakult szervezet fogalmazta meg elsőként a közös Európa gondolatát, amelynek megvalósítását napjainkban fokozottan szorgalmazza. A Szocialista Internacionálé legfelsőbb szerve által elfogadott dokumentumok napjaink minden jelentős világpolitikai, társadalmi, gazdasági és ökológiai problémáját érintik, s nagy figyelmet szentelnek Közép-Kelet-Európa államai Európához történő csatlakozása kérdésének. A kongresszus felhívást intézett a Világbankhoz és a Nemzetközi Valuta Alaphoz, hogy változtassanak álláspontjukon, s többet tegyenek a közép-keleti országok fokozottabb felkarolása és hatékonyabb támogatása érdekében. A Szocialista Internacionálé részéről ez az akarat konkrét tettekkel bizonyítható. Ezt igazolja az a tény is, hogy a Szlovákiai Szociáldemokrata Pártot a szervezet teljes jogú tagjává választották, illetve hogy megfigyelő státust kapott a Magyar Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialista Párt is. A korábbi híresztelésekkel ellentétbén a kongreszszuson nem választották a Szocialista Internacionálé alelnökévé Alexander Dubčeket, az SZSZDP elnökét. Ez nem Dubček autóbalesetével, hanem a kelet-európai országok bizonytalan belpolitikai helyzetével hozható összefüggésbe. A szervezet károsnak tartotta volna egy országot, egy pártot, egy személyiséget - legyen az akár olyan ismert politikus, mint Alexander Dubček - kiemelni. (mázsár) SZ0R0SARR, ŐSZINTÉRR EGYÜTTMŰKÖDÉST VÁROK (Folytatás az 1. oldalról) az önkritika. Čarnogurský és a párt többi vezetője őszintén feltárta a választási kudarcuk okait. Rámutattak, hogy nem sikerült megfelelő bázist kialakítaniuk, a vezetők szűk körére építettek, és politikai nyomás hatására megpróbáltak lavírozni, politikájukban nem dominált a kereszténydemokrata irányzat. • Hogyan befolyásolja ez a KDM, az egyedüli szlovák ellenzéki parlamenti párt további tevékenységét? - Elhangzott: minden rendelkezésükre álló eszközzel elő akarják segíteni, hogy az önálló Szlovákiában érvényesüljenek a polgári elvek, fellendüljön a gazdaság, s nem hajlandók támogatni a Mečiar-kormány hazardírozását. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai kereszténydemokrata pártokhoz ' fűződő kapcsolataiknak, megpróbálják őket megnyerni Szlovákia problémái megoldásának támogatására. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kongresszus állást foglalt a nemzeti kérdés rendezése, a kisebbségi jogok szavatolása mellett. Elutasították Mečiarnak a kisebbségi képviselőkkel szembeni fellépését, igaz, azzal a megállapítással, hogy a magyar képviselőknek átgondoltan kell politizálniuk. Úgy érzem, hogy bizonyos nemzetiségi problémák megoldásában ezentúl támogatást várhatunk a KDM-től. • Megítélése szerint hogyan alakul a jövőben a két mozgalom viszonya? -A többi kereszténydemokrata erő felé való nyitás és az önkritikus visszatekintés a megtett útra meghatározhatja jövőbeli kapcsolatunkat. Azt hiszem, szorosabb, őszintébb együttműködést tudunk majd kialakítani. Eddig visszafogottság jellemezte kapcsolatunkat, úgy érzem, ez az idegenkedés feloszlóban van. • Egyes szlovák lapok szerint a kongresszuson döntés született a KDM és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom egyesüléséről. Valóban így határoztak? - Ez fel sem merült a tanácskozáson. Jelenleg nem látom annak lehetőségét, hogy csak egy kereszténydemokrata párt legyen Szlovákiában. Látni kell, hogy minden párt és mozgalom programjának nemzeti töltete van, így a KDM is elsősorban a szlovákok érdekeit képviseli. Ha ez a helyzet néhány évtized múlva megváltozik, akkor elképzelhető, hogy egy erős keresztény irányzatú politikai mozgalom alakuljon. Most csak az együttműködés bővítése jöhet számításba. esiNAPIREND ELŐTT A MAGYAR PARLAMENTBEN ÚJRA A FRADI-MECCSRŐL Boross Péter belügyminiszter napirend előtti felszólalásában a tegnapi parlamenti ülésen barbár, szükségtelen, indokolatlan és megtorló jellegűnek minősítette a szlovák kommandósok bevetését a pozsonyi Fradi-meccsen. Károsnak nevezte a hisztériakeltő beszámolókat. Elmondta: egyetlen magyar állampolgárt ápolnak egy pozsonyi pszichiátriai klinikán, az illető hasonló kezelést Magyarországon is kapott, és nem sérült meg a mérkőzés alatt. A belügyminiszter úgy vélte, hibázott a rendőrség, amikor egyik tisztje úgy nyilatkozott, hogy a magyar szurkolók provokálták a szlovák rendőröket. Torgyán József a magyarság elleni támadásnak nevezte a kommandósok akcióját. Követelte, hogy az események miatt mondjon le a magyar belügy-, illetve külügyminiszter. Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke megfelelőnek minősítette a kormány intézkedéseit és hisztériakeltésnek nevezte Torgyán felszólalását. Közölte: a szlovák parlament külügyi bizottsága a hasonló magyar testület kérésére szerdáig kivizsgálja a történteket. Két neves sportvezető, Gyarmati Dezső (MDF) és Török Ferenc (SZDSZ) méltóságteljes viselkedésre hívta fel a szurkolókat a visszavágó mérkőzésen. (T-t) * * * - A rendőrség közbelépése a Slovan - Fradi meccsen a törvényeknek és előírásoknak megfelelő volt. Semmi esetre sem a nemzetiségi vagy nemzetközi problémák rendezésére tett kísérletről volt szó, - mondotta Ladislav Polka, az SZNT peticiós, jogi védelmi és biztonsági szakbizottságának elnöke a bizottság tegnapi ülése után. Ladislav Polka a nemzetközi labdarúgó mérkőzések megrendezési szabályai legdurvább megsértésének azt minősíti, hogy a stadion közelében és közvetlenül a stadionban is szeszes italt árusítottak. Felszólította a Slovan-szurkolókat, hogy ne utazzanak Budapestre a visszavágóra. JAN LANGOŠ : ; A KOMMANDÓ REVETÉSE SZARÁLYSÉRTÉS VOLT" (Munkatársunktól) - A Mečiarkormány arra törekszik, hogy megerősítse hatalmát. S a legerősebb parlamenti pártok, a DBP és az SZNP támogatják ebben - áll a sajtóközleményben, amelyet Martin Porubjak, a Polgári Demokrata Unió elnöke ismertetett a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. A felsorolás több pontból áll. A hivatalnokokat és a központi intézmények dolgozóit politikai szempontok alapján választják ki - az elbocsátás főleg azokat fenyegeti, akik 1989 után kerültek tisztségükbe, s nem szimpatizálnak a DSZM-el. A kormány megtesz mindent annak érdekében, hogy kézben tartsa a legfontosabb tömegtájékoztató eszközöket. Bozonyíték erre a Szlovák Televízió körüli botrány és a Szlovák Sajtóiroda új vezetőségének kinevezése - igazgatóját nem szakmai, hanem politikai szempont alapján nevezték ki. A kormány a gazdaságpolitika terén is az állam fölényének megtartására törekszik. Mečiarék az ellenzékkel nem hajlandók tárgyalni, s nem ismerik el - például a magyar pártok esetében - legitimitását. A DSZM vezetői érveiket nem támasztják alá tényekkel. Szándékosan ködösítenek, és a más véleményt ellenségesnek minősítik - áll egyebek között a tegnap kiadott közleményben. A sajtótájékoztatón részt vett Ján Lángoš volt szövetségi belügyminiszter is, akit az újságírók elsősorban arról kérdeztek, hogy mi a véleménye a kommandósoknak a szerdai Slovan-Fradi meccsen történt bevetéséről. A volt belügyminiszter a következőket válaszolta: - A rendőri hatalom nem engedheti meg a speciális, a legveszélyesebb bűnözök elleni fellépésre kiképzett alakulatok bevetését polgári lakosság ellen. A szerdai akció minimálisan szabálysértésnek minősíthető. Minden demokratikus államnak egy terroristaellenes alakulata van. Hogy ez nálunk nincs így - Csehországban és Szlovákiában több speciálisan kiképzett csoport van -, az azért van, mert nálunk az elmúlt 40 év során nem került sor a terrorizmus jogi meghatározására. A kommandósok bevetését mindig alkotmányos tényezőnek kell engedélyeznie. Több jel mutat arra - mondta végezetül Ján Lángoš -, hogy ismét azok kerültek hatalomra, akik egyszer, korábban, a kommunista rendszer idején már a hatalom közelében voltak. Ezekből az emberekből hiányzik a demokratikus érzés. Q ^ ÜRES SZÉK AZ ENSZ-BEN KIS-JUGOSZLÁVIÁNAK A FELSORAKOZAS IDŐSZAKA PANICS MINISZTERELNÖK EGYRE NÉPSZERŰBB, ELLENFELEI EGYRE AGRESSZÍVABBAK Milan Panics, Jugoszlávia miniszterelnöke az Egyesült Államokba való elutazása előtt vasárnap este a tévé képernyőjéről szózatot intézett a nemzethez. Nem véletlenül most. Mint ahogyan beszámolója is terjedelmes és rendkívül alapos volt - tehát semmit nem akart a véletlenre bízni. Panics, az ismeretlenség homályából idecsapódott amerikai üzletember ma a legnépszerűbb politikus Jugoszláviában. Milosevics csillaga látszólag aláhullóban, hatalma azonban továbbra is szilárd, bár tekintélyén komoly csorba esett, miután a szocialisták leszerepeltek a Panics elleni bizalmi szavazás alkalmával. Kis-Jugoszlávia belső viszonyairól tudni kell, hogy az ország ismét szavazásra készül, s ezen végleg eldőlnek az erőviszonyok a parlamentben. A gyanútlan olvasó számára úgy tűnhet, Milosevics - feladva köztársasági elnöki tisztségét - visszahúzódik, hiszen „csak" a Szerb Szocialista Párt elnökének jelölteti magát. Ám az ellenzék által kicsikart részarányos szavazási mód ellenére (a polgárok pártokra, listákra szavaznak) a szocialisták továbbra is a legkomolyabb esélyesek, mert az ellenzék képtelen az egységes fellépésre, választási koalícióra, zászlajára nem tud mást tűzni, mint: demokrácia és vállalkozás. Viszont a háborútól, zárlattól és a mind erőteljesebben kopogtató szegénységtől meggyötört nép inkább a biztosra megy, s nem nézi, hogy jövedelme egyötöde annak, amit két-három évvel ezelőtt keresett. Még mindig nem lázad a hiánycikkek és a sorbanállás miatt, mert még nem ért el a létminimumához. Nem vállalkozni akar - hanem egyszerűen megélni valahogy. Ezt pedig a szocialisták ígérik. A szocialisták egyébként ügyesen kihasználják Panics eddigi sikereit, mert egyszerűen maguknak tulajdonítják. Ami pedig nem sikerül, azt Panicsra hárítják. Amíg az ország miniszterelnöke ezer és ezer kilométereket tesz meg a béke és a fellendülés küldötteként, a szerb kormány elnöke honi tájakon maradva kitartásra buzdít és ellenállásra szólít fel. A Biztonsági Tanács szombaton 12 szavazattal, három tartózkodás mellett határozatot fogadott el, amely azt ajánlja az ENSZ Közgyűlésének, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságtól vonja meg a jogot a további munkájában való részvételre. Egyszersmind: nem ismeri el a korábbi Jugoszlávia jogutódjának. A világszervezetből eddig soha egyetlen egy országot sem rekesztettek ki. A helyzet most valamelyest más, és kissé furcsa is, hiszen a BT valójában egy nemlétező ország ENSZ-beli tagságát kérdőjelezte meg (a Nyugat Kis-Jugoszláviát nem ismeri el). A világszervezeti tagságért tehát „tolóablakhoz" kell állni, mi több, garantálni az emberi és kisebbségi jogokat is, amit Szerbia egyelőre az egysége elleni támadásnak minősít. A kemény szerb vonalnak alaptézise volt a jogfolytonosság, hiszen ezen alapszik lényegében a háború legalizálása is. Panics hajlandó tolóablakhoz állni, ezt a készségét a szocialisták a hazaárulás vádjával egyenlítették ki. Elutazása előtt Panics ezért adott számot kéthavi munkájáról, ezért említette meg még egyszer: neki köszönhető, hogy sikerült elkerülni a külföldi katonai intervenciót és Belgrád bombázását, külföldön új kapcsolatokat kialakítani, hozzákezdeni a fogolycseréhez, dialógust létrehozni a koszovói albánokkal, útját állni az etnikai tisztogatásoknak, mérsékelni a inflációt stb. Véleménye szerint most feltételeket kell teremteni a békés életre, elérni a szankciók törlését, életképessé tenni a katasztrofális helyzetben levő gazdaságot. Ehhez türelmet kért. ötven nap alatt nem rendezhető, amit 50 év alatt rontottak el - mondja. Panics szándékai világosak. Azok viszont, akik a háborúba sodorták az országot, szeretnék magukat átmenteni. Az egyik a jövőt nézi, s mindenáron a háború végét akarja, a másik a történelem ködéből elővarázsolt nacionalizmusból, a veszélyeztetettség hangoztatásából és a kizárólagosság gőgjéből táplálkozik, s véleménye szerint „a háborút csak becsületes módon lehet befejezni". Azaz: az elfoglalt területek „az ott élő szerb nép akaratából" Kis-Jugoszláviához való csatolásával. Ehhez a nem kimondott feltételhez kötik a háború végét, s hallani sem akarnak arról, hogy Koszovo és Vajdaság, a két korábbi tartomány, ismét valamilyen különleges státust élvezzen. Ebben az esetben az egész háború értelmét veszítené, és egyértelművé válna, kiket terhel a felelősség. Lassan felsorakoznak az emberek a két változat mögött. Az arány egyre kitapinthatóbb. De az. eddigi vonal követői is egyre keményebbek. Tudják, a Balkánon csak egy győztes lehet. SINKOVITS PÉTER, Újvidék